Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-26 / 21. szám
Péntek esti premier A kaukázusi krétakör ^ Feledy Gyula illusztrációja A kaukázusi krétakörhöz „Irfóztató a kísértés” bennem, hogy a szezon legjobb miskolci produkciójának minősítsem A kaukázusi krétakör előadását. De hát mit jelent itt a felsőfok? — mikor más produkciókkal való ösz- szevetésre úgy sincs mód ezúttal. Megfejtéséül álljon itt Brecht egyik közeli munkatársának, Manfréd Wekwerth rendezőnek a véleménye: „ . .. nem elég alkalmazni Brecht eszközeit, és stílussá változtatni őket. Állandóan kutatni kell az új eszközöket, melyek megfelelnek az adott ország és az adott időpont szükségleteinek.” Ennek az igazságnak a felismerése Csiszár Imre főiskolai hallgató legfőbb érdeme. A diplomaelöadáson nem éreztünk vizsgadrukkot. Vagyis: nem volt ez a produkció se steril, se magyarázkodó. A rendező egyénien mondta fel a leckét; lendülettel, örömmel, túlbiztosító elemek nélkül. „A drámaíróval szemben a legnagyobb alázat az interpretáció bizonyos szabadságát követeli: a felnőtt, önálló értelmezést” — írja egy hazai színházesztéta. Ez az alázat jellemezte Csiszár Imre munkáját. Egy jelentős Brecht-mű forró, érzelemgazdag előadását láttuk. Nincs itt valami ellentmondás? Hiszen minden iskolás tudja, hogy az epikus színház nem más, mint „az elmesélés, a bizonyítás színpadi lehetősége”. De hát miért ne lehetne mesélni és bizonyítani hittel, szenvedéllyel ? Különösen akkor, ha ez nem mond ellent a drámának, és megfelel az adott ország és az adott időpont szükségleteinek, céljainak. Az előadás első pillanatai már érzékeltetik: szó sem lesz itt semmiféle elvont moralizálásról. A próbatétel nagyon is húsba vágó, vérre menő. A két kolhoz tagsága csaknem a szó szoros értelmében foggal és körömmel esik egymásnak. És az előjáték után sem lesz hűvös példázattá a cselekmény. Nagyon izgalmas, ahogyan a rendező megbirkózik a — hazai színpadokon mindig sok gondot okozó — Brecht-i dramaturgia nehézségeivel. Ismétlem, megbirkózik, tehát nem hagyja figyelmen kívül az epikus dráma specifikumait, nem teremt illúzió-színházat. Ehhez kitűnő tagolású és dinamikusan változó (élő, mozgó, játszó) teret kap Székely Lászlótól, A díszlet — külön és hoszszan kellene írni róla — nem azért nagy „találmány”, mert jól kiaknázza a színház technikai adottságait, hanem azért, mert a tér- és idöjáték szervezője; a bizonyítási eljárás bonyolítója. Vagyis jóval több, mint a helyszínek egymásutánja. Segít továbbá a rendezőnek a zene és a Kalmár Péter vezette zenekar, Dessau szerzeményeihez érdemes volt visszatérni. (A magyar előadásokhoz általában Maros Rudolf zenéjét használták fel.) A kaukázusi hatású müzene jól szervült a cselekménybe; drámaibbá, izgalmasabbá tette azt. Ebben — a karmesteren kívül — igen nagy szerepük van az ötösöknek. A sodró erejű példázat harmadik komponense pedig az Énekes. ■ ■ Nálunk nem ok nélkül félnek a narrátortól, a kórustól; a dráma és az élet igazságait értékelő, magyarázó, a cselekménytől elidegenítő, gondolkodásra késztető személytől, vagy személyektől. Mikor Brecht azt mondja (más szavakkal persze), hogy most álljunk meg egy kicsit, gondoljuk végig, mi történt, mi történhet — a nézőt ez rendszerint irritálja, hiszen kizökkentették. De hát Brecht éppen ezt akarja?! Persze semmiképpen sem úgy, hogy teljesen kihunyjon bennünk az érzelem, az indulat. Sokkal inkább, hogy szívünkkel és eszünkkel — értelmünkkel egyaránt álljunk valami mellé, vagy forduljunk valami ellen. A miskolci előadás színpada, zenéje és kiváló narrátora nem engedi, hogy kihűljünk. Paláncz Ferenc Énekese nem hideg intellektusával, hanem érzelemgazdagságával fog meg bennünket. És hogy ilyennek kell lennie a „mesélőnek”, azt a világ legtermészetesebb dolgának érezzük. Hiszen nemcsak a mesemondók, az énekesek, hanem az ügyvédek, bírók lényét is át- forrósítja igazságuk szenvedélye. S ez nem csökkenti, hanem éppen erősíti észérveiket. Egyszóval Csiszár Imre csak úgy és annyira idegeníteti el bennünket a cselekménytől, amennyire szükséges, hogy kontrollálni tudjuk indulatainkat. Világos, hogy ez a törekvés határozta meg a színészi játékot is. A darab kívánta több mint hatvan szerepben a színház 25 művésze lépett elénk. Alakításaik természetesen különböző színvonalúak voltak. Ekkora társulat játékstílusa (figyelembe véve a szereplők befutott pályáját, előképzettségét stb.) sem lehet a mi viszonyaink között egységes. Az összhatás mégis igen kedvező volt. A kiváló szólisták mellett ez annak a tömegszervezési- mozgatási készségnek köszönhető, melyet már máskor is dicsértünk a rendező munkájában. Csiszár az ősi keleti színjátszás hagyományaihoz nyúl, és azt is sikerül érzékeltetnie, hogy a példázat meg- elevenítői kolhoz—színjátszók. Mindebben nem volna erőszakoltság, ha egy ponton nem ütközne a Brecht-i tradíciókkal. Brecht színpadán ugyanis mindig csak az elnyomók jelentek meg álarcban; a nép soha. Szerencsére Gruse és Azdak emberarcát Csiszár is tiszteletben tartotta, egyébként azonban nem tett különbséget (nem álarcokban, hanem azok viselésében) herceg és paraszt között. A sok jó és a néhány emlékezetes alakítás közül Lázár Kataliné a legemlékezetesebb. Gruséban nem az éteri tisztaság és tisztesség, a földtől már-már elemelkedett PÉLDAKÉP jut szóhoz (bár erre van némi csábítás a figurában, meg a hozzá tapadt irodalomban), hanem az az egyszerű és természetes emberség — minden érdességével, sőt közönségességével együtt —, mely alapvető feltétele a lány hitelének. Lázár Katalinnak sikerül felelnie az alapvető Brecht-i kérdésre. Tudniillik arra, hogy miként lehet az ember jó egy rossz társadalomban. A színésznőnek egyetlen látványos megnyilvánulása nincs; belső izzása ragad meg és ragadtat el bennünket. Ungvári Tamás álöltözetben járó kaukázusi Svejk- nek, széltoló Naszreddin Hodzsának nevezi Azdakot, akivel átbukfencezik Brecht a tréfás színpadi játék porondjára. Blaskó Péter tökéletesen megfelelt ezeknek a követelményeknek, de nemcsak ezeknek. Fanyar, sőt olykor keserű bölcsessége kemény plebejus Igazságok megértéséhez segített bennünket. ■ ■ A különböző álarcokon elsősorban Somló Ferenc, Kovács Mária, Lenkey Edit, Nagy Mari, Fehér Tibor, Somló István, Nádassy Anna s Csapó János tehetsége sütött át. Tetszett Péva Ibolya kormányzónéja, felfigyeltünk Ujlaky Dénesre, aki Simon katonát játszotta és Bus Erika néhány megmozdulására. A tehetséges Masz- lay István jellegtelen volt, mint szárnysegéd. A vértesek — miután kulcsfigurák — erőteljesebbek lehettek volna. Nem külsőségeikben persze. A ránk maradt próbajegyzőkönyvekből mindez Brecht megfogalmazásában is olvasható. Elégedettek vagyunk So- moss Zsuzsa koreográfiái munkájával és Szakács Györgyi díszleteivel. GYARMATI BÉLA Az előadó: Zuzana Ruzichová I Csembalókoncert Az országos Filharmónia miskolci kirendeltsége által szervezett téli hangverseny- sorozat, a Mesterbérlet első előadása ma este lesz a Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenytermében. A hangszerük világhírű mestereit bemutató, mint korábban hírül adtuk, négy előadásból álló sorozat első koncertje Zuzana Ruzicková csehszlovákiai csembalóművészé. A régi hangszer mesterének nevét lassan húsz éve ismerik Európában; 1956- ban nyert első díjat a müncheni nemzetközi csembalis- taversenyen. Azóta Párizs; s szinte valamennyi népi demokratikus ország fővárosának, köztük Budapestnek a közönsége is sokszor tapsolt produkcióinak. Zuzana Ruzicková a miskolci koncerten Bach B-dúr partita és Olaszkoncert című műveit, Scarlatti hat szonátáját, valamint Bach Kromatikus fantázia és fúgáját játssza. A hangverseny este fél 8-kor kezdődik. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Nóták. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Magyar mun- kásdal-feldolgozások. — 14.40: Klara Kagyinszkaja énekel. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édesanya- nyelvünk. — 15.15: Havdn-felvé- telekből. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Rádióiskola. — 16.39: My fair Lady. Részletek Loewe zenés játékából. — 17.00: Hírek. — 17.05: Lemezmúzeum. — 17.25: Van új a nap alatt. — 17.40; Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 18.25: Ü.i könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolkodási idő nincs! Hofi Gézával a KISZ Bimbó utcai iskolájában. — 20.01: Verdi- ciklus XVI. — Közben' 21.30: Mi, férfiak. Petress István műsora. — 22.00: Hírek. — 22.20: Fél évtized. 1. rész: A Szovjetunió a hetvenes években. — 22.30: Az operaközvetítés folytatása. — 23.28: Dzsessz. — 24.00: Hírek. — 0.10: Brahms: Részletek az Új szerelmi dalkeringők című ciklusból. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Operarészletek. — 13.20: Ausztráliai dallamok. — 13.30: Hírek. — 13.33: Bolgár kórusművek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig.. — 17.00: Polpresszó. Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: A tudat világa. Szocialista tudat II. — 18.30: Hírek. — 18.33: Kodály: Háry János — szvit. — 19.05: Jó estét, gyerekek! — 19.10: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.10: Tíz- milliárd a rozsda martaléka. Korrózióvédelem és tudomány. — 20.30: Hírek. — 20.33: Szellemi árverés az 1-es stúdióban. — 21.50; Nóták. — 22.30: Hírek. — 23.33: Csak egy kis formaság. Neszin elbeszélésének rádióváltozata. — 23.00: Klasszikus operettekből. — 24.00: Hírek. Üj egészségügyi szakközépiskola épült Kazincbarcikán. A mintegy 57 millió forintos költséggel létrehozott 16 tantermes új oktatási intézményben, megközelítőleg 400 diákot tanítanak majd. A tantermeken kívül az egészségügyi ismeretek elsajátításához szükséges szak- tantermeket is felszerelnek. A szakközépiskolához négy- emeletes és több mint 220 tanuló elhelyezésére alkalmas diákotthon is tartozik. Kitűnő könyv volna, ha,.. Nem csekély érdeklődéssel lapoztam végig a Világtörténet képekben című, 840 oldalas könyv II. kötetét. A Gondolat Könyvkiadó gondozásában a Kossuth Nyomda termékeként nemrég látott napvilágot, összesen 31 ezer példányban. Az első benyomásom az volt, hogy kitűnő alkotás. Rövid magya* rázatokkal cs ezernél is több képpel (rajzzal, fényképpel) „beszéli er’ az emberiség történetét 1640-től 1970-ig. A különböző időszakokban élt világhírű festőművészek egy-egy müvének reprodukciójából álló 72 színes mellékletet is tartalmaz. Olvastán-láUán megrajzolódik az ember képzeletében több mint három évszázad történetének „képe”. Szinte látja a legjelentősebb eseményeket, s ezek szereplőit, valamint azokat, akiknek neve egy- egy korszakot fémjelez. Politikusok, hadvezérek, tudósok, művészek, kiváló sportolók stb. portréi követik egymást az oldalakon. örvendeztem a könyvnek, míg nem jutottam a 656. oldaláig. Itt aztán meghökkentem. Ez után ugyanis a 641., s folyamatosan még 15 oldal, majd a többi oldal már ismétlés nélkül következik. A könyvembe tehát egy ívet kétszer kötöttek — s így egy másik könvvböl nyilván hiányzik az az ív. Persze, nem viszem vissza munkahelyem könyvterjesztőjének a kötetet, hiszen a pénzemért — 220 forintért — többet kaptam — papírban —, mint vártam. Azt azonban nem vártam, hogy nem kötéshiba is legyen a könyvben. Sajnos, a szerzők által elkövetett szintén található benne. Az 586. oldalon egy csoportképen a magyarázó szövege szerint Móricz Zsigmond, Babits Mihály és József Attila is látható. Nos, Babits Mihály nincs rajta; akit annak nézett a kép szövegezője, az Schöpf- lin Aladár, a magyar kr tika és iroda’omtörténetírás egyik kiemelkedő alakja. A 792. oldalon újabb hiba. „Az 1068-as olimpiát Tokióban rendezték” — olvasható egy stadion képe mellett. Az igazság az, hogy a tokiói olimpia 1964-ben volt, a jelzett évben pedig Mexikóvárosban rendezték meg a sportolók nemzetközi viadalát. S hogy az utóbbi színhelyét ábrázolja a kép, bizonyítja: jól olvasható a következő — a müncheni —■' olimpiára felhívó fényreklám szövege: „Mti- nich ’72”. E hibák ellenére is jónak — de már nem kitűnőnek — tartom a könyvet. Bár motoszkál bennem a gyanú: hátha még több kén nem azt ábrázolja, amire a szövege utal! Hiszen nincs módom ellenőrizni, hogy például egy 17. századbeli történelmi nagyság valóban a kén szerinti figura-e. Az ellenőrzést viszont nem nekem, s még több tízezer olvasónak kellene, hanem a könyvet készítők kollektívájának kellett volna elvégeznie. S már nemesek erről a könyvről van szó. Nemrég jegyeztük meg, bogy Vas Zoltán Horthy című müvének egyik példányában az oldalakat „összekutyulták”. Egy építész ismerősöm a minap arról panaszkodott, hogy az általa megvásárolt szakkönyvet tették úgyszólván használhatatlanná a hibák. Szívlelték meg. akiket illet: a felületesség nem öregbíti, hanem csorbítja könyvkiadásunk jó hírét. (TARJÁN) Rákóczi dokumentum-műsor Pro Patria et, Libertate politikával szemben. A „Tacímmel az 1976-os Rákóczi emlékév alkalmával a rádió három előadásból álló dokumentum-műsort tervez. Célja, hogy a legújabb marxista kutatások tükrében a történelmi valóságnak megfelelően mutassa be Rákóczit és a szabadságharcot. Az első rész „Világ eleiben igaz ügyünk” . . . címmel Magyar- ország külső és belső helyzetét vázolja a török kiszorítása után, s azokat az okokat nyomozza, amelyek a társadalom egészének ellenállását váltották ki a bécsi Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Kérdezzen. az illetékesek válaszol- nak! . . . Fórum-műsor a biztonságosabb közlekedésről, az új KRESZ tapasztalatairól, borsodi és miskolci problémákról. — 17.45: Pódium: a Kaláka-együttes. — 17.55—18.00: Napjaink kérdései — jegyzet. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónika- műsora. — 18.10: Megyei sporteredmények. — 18.15: Szórakoztató zene. — 18.27: Hírösszefoglaló. Szlovák televízió: 15.25: Hírek. •— 15.30: A szocialista mezőgazdaság fejlesztéséről. — 16.00: Orosz nyelvlecke. — 16.30: Hírek. — 16.50: Körök. Sportmagazin. — 17.20: Középiskolásoknak. — 18.10: A Cseh Filharmóniáról 4. — 19.00: Híradó. — 20.10: A kutyák. Tévéjáték. — 21.35: Híradó. — 22.00: Harcoló Afrika. — 22.25: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház: Nincs előadás. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Feledy Gyula illusztrációi. — Szentendrei művészek tárlata. FILMSZÍNHÁZAK BEKE: Egy király New Yorkban Amerikai film Kezdés: f4 és hn6 órakor Szelíd motorosok Szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! KOSSUTH: A kenguru Szí. magyar film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB: Oly távol, oly közel Szí. lengyel film Kezdés: f5 és f7 órakor FÁKLYA: És velem volt Ali Baba Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4, f6 és f8 órakor PETŐFI: Gyilkosság, másodkézből Mb. szovjet film. Kezdés: f5 és f7 órakor ián az idő megfordul..azi kívánja bemutatni, hogy Rákóczi szabadságharca nem pusztán függetlenségi küzdelem volt, A harmadik rész Rákóczi portréját, emberi vonásait vázolja Helytállása, önzetlensége, az igazsághoz való következetes ragaszkodása is közrejátszott abban, hogy személye a századok folyamán nem halványult, s hogy nemcsak a nemzeti, hanem a haladó társadalmi törekvések is az ő nevét tűzték zászlajukra. SZIKRA: A kenguru Szí. magyar film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS: Mussolini végnapjai Mb. szí. olasz film Kezdés: f3, f5 és f7 órakor. TAPOLCA-ADY: A túsz Mb. szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÖRŐMOZI: A sah táncosnője Szovjet film Kezdés: 4 órakor Az Androméda-törzs Amerikai film Kezdés: 6 órakor HÁMOR: Szabotázs a föld alatt Jugoszláv film Kezdés: 6 órakor PERECES: Furcsaságok tava Lengyel film Kezdés: 6 órakor SZIRMA: Szabotázs a föld alatt Jugoszláv film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nao kulturális programjából. — 8.27: Balázs Árpád: Musica pic- cola. — 8.32: A tudat világa. A szocialista tudat II. — 9.02: Benda: A falusi vásár. Egyfelvoná- sos vígopera. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Zenekari muzsika. — 11.26: Tizenkét szék. XI. rész. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.-05: Mendelssohn-kórusművek. — 8.20: Fél évtized. I. rész: A Szovjetunió a hetvenes években. — 8.30: Hírek. — 8.33: Verbunkosok, nóták. — 9.13: A szak- szervezet tárgyalta. Riport. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Csak egy kis formaság. Neszin elbeszélése. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30 és 11.30: Hírek. — 11.55: Látószög. Ifjúsági jegyzet. Televízió: 8.00: Tv-torna. — 8.05—8.25: Matematika. — 9.00: Énekeljünk együtt! — 10.05— 10.25: Történelem. — 11.00—11.40: Játsszunk bábszínházát 1. — 11.55—12.25: Földrajz. J
