Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Beleznay yyezeiemmel búcsúzott Mintegy 1400 érdemjegy alapján: Az DIB I. \ azaz: jó Az -7b. évi labdarúgó NB I. őszi 120 találkozóján mintegy 1400 érdemjegyet oszlottak ki a Népsport tudósítói. Ezek alapján készültek azok a rangsorok, amelyeket a múlt hét végén, pén­teken és szombaton olvashattunk a lapban. Így tudtuk meg, hogy az idény játékosa — az „abszolUt” kategóriában — Veréb, a leg­jobb bal oldali középpályás pedig Görgei lett. A posztonkénti él­mezőnyben végzett Váradi is: harmadik lett a bcállósok „ver­senyében”. Az osztályzat szubjektív értékelés (mi ezért is mond­tunk le róla), nagy vitákat kavarva néha a szakvezetőket is kel­lemetlen helyzetbe hozhatja. Ölt azonban értő módon tudomásul veszik a játék természetét, a természetes eltéréseket, nem úgy, mint némely szurkolók. Magam is nemegyszer hallottam, hogy elmarasztalták a sportláp tudósítóit, mert... Ez — és a játék öröme — késztetett arra, hogy folytassuk a számolgatást ott, ahol a Népsport abbahagyta. (Igaz, az osztályzat az egyéni teljesít­mények mérőeszköze, mégsem választható el a csapattól, hiszen a csapat eredménye is az egyének eredményeinek összességéből adódik!) A recept a következő: végy csapatonként 11 embert — minden posztról egy-egy játékost —, add össze átla­gaikat, s megtudod, hogy az egyéni teljesítmények érté­kelésének összege milyen sorrendet alakít ki a csapa­tok között. E sorrendnek el­méletileg meg kellene egyez­nie a bajnoki tabellán ki­alakult sorrenddel, de ez a gyakorlatban elképzelhetet­len, hiszen ismételjük: az osztályozás teljesebb szubjek­tív tevékenység. Az előbbi „recept” szerint nem lehet panasza a diós­győri szurkolónak, hiszen csapata így az NB I. negye­dik (!) helyén áll. íme: 1. FTC. 64,218; 2. Ü. Dózsa 62,880; 3. Honvéd 62,798; 4. DVTK 60,985; 5. Videoton 60,456; 6. SBTC 60,191; 7. Haladás 59,343; 8. Kaposvár 58,976; 9. MTK-VM 58,910; 10. Békéscsaba 58,813; 11. Vasas 58,687; 12. Csepel 58,496: 13. Tatabánya 58,229; 14. ZTE 56.512; 15. Rába ETO 55,504; 16. SZEOL 54,732. Az eltérések a tabellához képest a következők. Feljebb került: 5 hellyel a Békéscsa­ba (!), 4 h.: MTK-VM, 2 h.: DVTK, 1—1 h.: SBTC és Honvéd. Lejjebb került: 4. h.: ZTE, 3 h.: Csepel, 2—2 h.: Videoton és Haladás, 1—1 h.: Tatabánya és Rába ETO. Érdekes összehasonlítási lehetőséget ad az is, ha az átlagokat csapatrészenként adjuk össze, s így állítunk sorrendet az NB I. 16 csapa, ta között. Ez a játék már olyan furcsaságokat is ered­ményez, amely szerint a Vi­deoton 14 gólt kapott védel­me a 9., ugyanakkor a Dó­zsa 20 gólos hátvédsora a 3. helyre került — az osztály­zatok alapján. Vagy: a Va­sas támadói 25 góljukkal a 8. helyre viszi őket, ahol megelőzik a 31 gólt szerzett Videotont. táblázatunk a következő adatokat tartalmazza: 1. he­lyezés az őszi tabellán. 2. rö­vidített név, 3. bajnoki pont­szám. 4. a kapusok rangsorá­ban elfoglalt hely, 5. a védők rangsorában elfoglalt hely, 6. kapott gólok száma, 7. a kö­zéppályások rangsorában el­foglalt hely, 8. a csatárok rangsorában elfoglalt hely, 9. a csapat által adott, rúgott gólok száma, 10. helyezés az osztályzatok összege alapján. 1. FTC 25 2. 1. 13 2. 2. 32 1. 2. Ü. D. 22 3. 3. 20 5. 1. 33 2. 3. Vid. 21 13. 9. 14 3. 4. 31 5. 4. Hon. 20 9. 2. 18 1. 7. 29 3. 5. Hal. 17 15. 7. !X 4. 9. 22 7. 6. DVTK 16 1. 5. 16 7. 11. 13 4. 7. SBTC 15 6. 4. 28 12. 5. 27 6. 8. K. R. 15 8. 8. 28 13. 8. 26 8. 9. Cse. 14 12. 10. 21 10. 10. 18 12. 10. ZTE 12 4. 14. 24 16. 13. 26 14. 11. Vas. 12 11. 13. 26 8. 3. 25 11. 12. Tat. 12 10. 11. 29 11. 12. 19 13. 13. MTK 11 14. 12. 23 9. 6. 19 9. 14. ETO 10 7. 15. 22 15. 16. 16 15. 15. Bcs. 9> 16. 6. 24 6. 14. 10 10. 16. Sze. 9 5. 16. 32 14. 15. 12 16. Ha minden csapat minden osztályzatát összesítjük, s egy játékosra átlagoljuk, akkor kiszámítható, hogy az ősz já­tékosa a magyar labdarúgó NB I-ben 5.396, azaz kerekít­ve 5,4-es átlagosztályzatot ka­pott, ami a közepesnél vala­mivel jobb eredménynek fe­lel meg. A kapusok 5.705, a védők 5,450, a középpályások 5,545, a csatárok 5,072-es át­lagot produkáltak, s ebből vi­lágos: még mindig elöl van a baj! HORVÁTH KÁLMÁN Beleznay Mátyás, a ma­gyar asztalitenisz-sport rövi­desen munkába lépő új or­szágos szakfelügyelője befe­jezte aktív sportpályafutá­sát, s ott köszönt el a ver­senytársaktól, ahonnan el­indult. Özdon, a hagyomá­nyos — most kilencedszer megrendezett — Kohász Ku­pa asztalitenisz-viadalon fo­gott versenyzőként utoljára ütőt a kezébe, s hogy a bú­csú számára is szép és em­lékezetes maradjon: meg­nyerte az egyéni versenyt, s Szabóval az oldalán a DC csapatban is diadalmasko­dott. A Kupa küzdelmei érdekes, jó színvonalú összecsapásokat hoz­tak, annak ellenére, hogy ezút­tal a fővárosi nagy egyesületek hiányoztak. A küzdelmek külö­nösen az I. osztályban voltak iz­galmasak, amelyben több is­mert nevű asztaliteniszező in­dult. Nem volt baj a „mennyi­séggel” sem, hiszen a 13 egyesü­let 170 versenyzőt állított rajt­hoz. Az pedig külön örömet je­lentett a borsodiaknak, hogy — először a Kupa történetében! — a megyében maradt a szép ván­dordíj: a serleget a MÉMTE hozta haza Miskolcra. Eddig ugyanis 2—2 alkalommal a Bp. Spartacus, a Ganz-MÁVAG, a Bp. KÖZÉRT, egy-egy esetben pedig a Csepel és a Bp. Postás volt a vándordíj védője. A DC csapatversenyt a MÉMTE I. Beleznay—Szabó együttese nyerte a MÉMTE II., a Tiszavasvári Lombik és az Óz­di Kohász gárdája előtt. Az egyé­ni versenyek győztesei és bor­sodi helyezettjei, l. osztály: 1. Beleznay (MÉMTE). II. osztály: 1. Tósa (MÉMTE), 3. Nagy (Dec. 4. Drótművek) és Szabó (MÉM­TE). III. osztály: 1. Lakatos (Szolnok), ifjúságiak: 1. Gulyás (MÉMTE), 3. Losonczy (MÉMTE) és Balogh (DVTK). Serdülők: 1. Béres, 2. Majoros (mindkettő MÉMTE), 3. Lackó és Rózsavöl­gyi (mindkettő DVTK). „Történelem”, program, résztvevők Képes Sport Kupa 75 Focisfa-toborzó A OVIK közleménye A DVTK labdarúgó-szak­osztálya toborzót hirdet az 1958—61-ben született fiúk számára. Jelentkezni egy al­kalommal, december 22-én 9 órakor lehet a vasgyári te­niszpályán levő sátorcsarnok­ban. Kérik, hogy a jelentke­zők felszerelést (tornacipő stb.) hozzanak magukkal. apróhirdetés wegyes December ll-én délután a Tü­zér és Baross G. utca környé­kén elveszett fehérszőrű drótsző­rű foxterrier szuka kutyám. Megtalálóját, vagy nyomraveze­tőjét jutalomban részesítem. Mis­kolc, Kilián-dél, Könyves K. u. 1. 1/2. Zsámba. Amit azelőtt három napon át láthatott, azt ma egyetlen dél­utánba sűrítve / kapja a miskolci focikedvelö közönség. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ugyanzat, hi­szen hiába elődöntő, csoportmér­kőzés lesz ma a sportcsarnok­ban, a négyből három ugyanaz az együttes lesz, amelyik egy éve a KS Kupáért már játszott, sőt: a Vasas és a DVTK már harmadszor találkoznak egymás­sal. „TÖRTÉNELEM” A Képes Sport teremlabdarúgó­tornáját eddig három alkalommal rendezték meg Miskolcon: I. torna, 1972. Végeredmény: 1. FTC 8-3 6, 2. DVTK 10-6 6, 3. Vasas 5-6 3, 4. Tatabánya 6-14 3 ponttal. Gólkirályok: Vass (DVTK). Juhász és Szőke (FTC) 3—3 góllal. A legjobb kapus: Géczi (FTC). A legjobb mezőny- játékos: Vass (DVTK). A tornán összesen 29 gól esett. II. torna, 1973. végeredmény: 1. ZTE 9-7 7, 2. Videoton 6-9 5, 3. Honvéd 8-5 5, 4. Rába ETO 5-7 3 p. Gólkirály: Kovács J. (Vi­deoton) 2 góllal. Legjobb kapus: Bicskei (BHSE), legjobb mezőny- játékos: Karsai (Videoton), ösz- szesen 28 gól esett. III. torna, 1974. Végeredmény: 1. Újpesti Dózsa 8-5 6, 2. ZTE 6-6 6, 3. Vasas 6-6 3, 4. DVTK 5-8 3 p. Gólkirályok: Bene (Ü. Dózsa), Horváth András (DVTK) és Józsi (ZTE) 3—3 góllal. Leg­jobb kapus: Bolemányi (ZTE), legjobb mezőnyjátékos: Dunai III. (Ü. Dózsa), összesen 24 gól esett. (Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a KS Kupában döntetlen nincs, hiszen ha a 2x20 perces játékidőben így végződnék a ta­lálkozó. akkor hetes, büntetőrú­gásokkal döntik el a találkozót. A „tiszta” győzelemért 3, a bün­tetőkkel szerzettért 2, a bünte­tőkkel vesztettért pedig egy pont jár, a „pályán vesztő” természe­tesen nem kap pontot.) PROGRAM 13 óra 15 perc: Borsod I.—Bor­sod II. serdülők találkozója — bemelegítésként. 14 óra: DVTK—Vasas. Harmadszor találkozik egymás­sal a két — eddig egálban levő — együttes. Eddigi két találko­zójuk: 1972-ben 3:2 a Vasas, 1974-ben 3:2 a DVTK javára. 14 óra 45 perc: Újpesti Dózsa— Salgótarjáni Bányász. A kapuvédő és az újonc talál­kozója, a tarjániak ugyanis elő­ször, a Dózsa pedig másodszor vesz részt hivatalos teremtornán. 15 óra 30: DVTK—MVSC ser­dülő találkozó. A KS Kupa kiírása szerint egy-egy forduló között mini­mum 40 perc szünetnek kell len­nie, s ezeket a holt időket töl­tik ki ekkor a serdülők, majd a nők és az öregfiúk. hogy minden rendű és rangú labdarúgás kép­viseltessék. 16 óra 30: Vasas—SBTC. Ennek a találkozónak sincs előtörténete, de a Vasas már két tornán szerepelt, s így a rutin­ja révén esélyesebb. 17 óra 15: DVTK—Újpesti Dó­zsa. Tavaly a Dózsa nyert 3:1 arányban. A vezetést Hajas sze­rezte meg, de az Újpest két „pattanós” góllal válaszolt: Har- sányi lövése a kapufáról (1:1), Dunai m. bombája pedig Gál­ról pattant a kapuba (2:1). A végeredményt a II. félidőben Fazekas állította be. 18 óra: Miskolc—Kazincbarcika női mérkőzés. 18 óra 30: Leninvárosi MTK— VSS Kosice öregfiúk találkozó. 19 óra: Vasas—Újpesti Dózsa Tavaly találkoztak először te­remben, s az eredmény: Ü. Dó­zsa—Vasas 3:1 (1:0). Góllövők: Bene (3), illetve Gass. 19 óra 45: DVTK—SBTC. A befejező találkozó az im­már — szabad téren — hagyomá­nyos „északi rangadó” lesz — teremben először. A RÉSZTVEVŐK Minden csapat 15 játékost ne­vezhetett, s közülük kell a ta­lálkozó előtt kijelölni a kezdő hatost és a hat tartalékot. Az alábbiakban közöljük a 15-ös ke­reteket — az előirt „bajnoki szá­mozással” együtt. Már itt meg­jegyezzük: a DVTK-ban Szabó László és Salamon sérülés miatt nem szerepelhet. Ü. Dózsa: Szigeti (1), Kovács (21), Harsányi (3)r Nagy L. (14). Dunai Hl. (5), Juhász P. (4), Tóth J. (15), Tóth A. (8), Kell­ner (13), Horváth II. J. (?), Bor­bély (18), Sarlós (17), Dunai II. (10) , Fazekas (12) és Kerekes (?). Vasas: Tamás (1), Mészáros (21) , Török (5), Fábián (2). Kán­tor (16), Szőke (4), Komjáti (8), Zombori (10), Müller (7), Ko­vács (9), Gass (13), Izsó (12), Vá­radi (11), Szíj jártó (18), Becsei (22) . DVTK: veréb, (1) — Kovács (2), Oláh (16), Kutasl (17). Görgei (11) , Fükő (12) — Tatár (14), Ha­jas (6), Egri (8), Borostyán (21), Koleszárik (19) — Szűcs I. (23), Makróczi (25), Martis (4) és Fe­kete (20). Salgótarján? BTC; Magyar (1), Szőke (20) — Kegye (15), Gecse (2), Básti (10), Marcsok (12), An­gyal (24). Kovács II. I. (23), Szoó (7), Orosházi (?), Varga (6), Tóth K. (22), Konyha (14), Miklós (18), Budai (25). Egyszerre egy kapus és öt me­zőnyjátékos lehet a pályán, s a a cserék menetközben, folya­matosan történnek. (horváth) A címzettnek figyelmesség — a postának segítség: ha idejében adja fel karácsonyi ajándékküldeményeit. Három jó tanács: a küldeményben helyezze el a cimmásolatot, küldeményét csomagolja gondosan és értéknyilvánitással adja fel. És még egy: ne feledkezzék meg a Posta hollójáról, minden cím elé írjon irányítószámot! F ' A LEVÉL>MNYTÜJE: AZ IRANYÍTÓSZAM A fenyőfák „Vére” A fenyvesekből kétszeres hasznot húznak. Vágás előtt négy-öt évvel ugyanis megcsapolják a fák törzseit. Szakava­tott kezek V alakú rovátkákat vágnak a fák kérgébe, ahon­nan hetekig csorog a seb alá erősített cserépedénybe a méz­színű gyanta. Időnként emberek jönnek és vashordókba ürítik a fenyők „vérével” telt csuprokat. A gyantagyűjtés tavasztól őszig, évenként mintegy hat hónapon át tart. A fenyőgyanta a vegyipar egyik legfontosabb alapanyaga. Mintegy negyvenféle terméket készítenek a fenyők „véréből”. A lakk- és festékipariól a kozmetikumok előállításán át a lőpor-, konzerv- és papírgyártásig ki tudja hány helyen használják fel a fenyőgyantából készült anyagokat: Hazánk­ban csak egyhatodát tudjuk kitermelni fenyöerdeinkben a szükséges gyanta mennyiségének, a többit importálnunk kell. Tolvaj fiúk Nagy-Britanniában közzétettek egy je­lentést, amely min­déit bizonnyal meg­rettenti az angol szülőket. A beszá­molóban ugyanis az olvasható, hogy min­den ötödik londoni kisfiú hétéves ko­ráig legalább egy je­lentős lopást követ el. A tízéves korosz­tálynál ez a száza­lékarány már 42-re ugrik. Az általános iskolát végzett gye­rekek 90 százaléka lopott már életében. Bár az említett be­számoló csak a lon­doni gyermekekre vonatkozik, a szerző úgy véli, hogy a kö­zölt számadatok va­lamennyi angol nagyvárosban lakó gyermekre jellem­zőek. William A. Belsőn pszichológus és kutatócsoportja 6 éven át folyó fel­mérő munka kereté­ben 1425, 13—16 éves, a legkülönbözőbb társadalmi réteghez tartozó fiút kérde­zett meg. A felmé­rés eredményei meg­döbbentőek. Száz megkérdezett fiú közül 83 lopott az iskolában, 70 az üzletekben és 33 az utcai árusok bódé­jából. Minden ne­gyedik fiú tört fel gépkocsit vagy te­herautót, és minden hatodik lopott tele­fonfülkéből. Ugyan­csak minden hato­dik megkérdezett lo­pott már levelet vagy postai csoma­got, minden husza­dik gépkocsit, és a megkérdezettek 30 százaléka fenyegetés révén jutott ahhoz, amit megkívánt. Nem a koffein okozza F.gészséges kísérheti szemé­lyeken kiderítették, hogy a tiszta koffein nem ösztönzi a gyomorsavtermelést. A ká­vénak a gyomorra gyakorolt „mellékhatásaiért” tehát más, eddig még ismeretlen vfgyületek felelősek. A kof­feinre vonatkozó nézeteink tehát felülvizsgálatra szorul­nak. A kísérleteket hat sze­mélyen végezték, akik ká­vét, koffeinmentes kávét, tiszta koffeint, valamint csapvizet fogyasztottak. Ki­derült, hogy a kávé és a kof­feinmentes kávé lényegesen nagyobb mértékben ösztö­nözte a gyomorsavtermelést: mint a koffein, és hogy a koffein kivonása csak jelen­téktelen mértékben csökken­tette a savtermelést. Arra sincs megbízható adat, hogy a koffein elősegítené a gyomorfekély kialakulását vagy a tápcsatornák gyulla­dását. Kiderült az is, hogy a koffeintartalmú italokból a koffein eltávolításával nyil­vánvalóan nem távolítják el azokat a nem kívánatos ter­mékeket, amelyeknek talán nincs is semmi közük a kof­feinhez. Megmondják-e a betegnek?... Tanulságos felmérést végeztek Erlanger-Nürnbergben, az Egyetemi Klinika betegei között. A megkérdezetteknek mindössze 8 százaléka nem akarja, hogy maradéktalanul felvilágosítsák betegsége és keze­lése minden részletéről és kockázatáról, 49 százaléka legalább a leg­lényegesebbekről, 43 százaléka pedig kíméletlenül, mindenről tudni akar. A betegek 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számára megnyug­tató. ha felvilágosítják az orvos tervezett intézkedéseiről, és csak 12 százaléka vallotta, hogy az csak növelné félelmét. A felmérésről az Egyetemi Klini ka két orvosa, L. Demling profesz- szor és dr. H. Flügel számol be a Deutsche Medizinische Wochen­schrift hasábjain. Az eredmény megerősíti azt az orvosi tapasztalatot, hogy a tájékoztatott beteg kiváló szövetséges. Meglepően magas azoknak a pácienseknek a száma, akik gyógyít­hatatlan betegség esetén is teljes felvilágosítást óhajtanak: 62 szá­zalék. Harmincöt százalékuk legalább a fél igazságot szeretné tudni, és csak három százalék zárkózik el minden felvilágosítás elöl. A szerzők azonban joggal vetik fel a kérdést, müyen messzire sza­bad menni az igazsággal, illetve az adott konkrét esetben meddig terjedne az érintett beteg bátorsága. Szerepet játszik az is, hogy az orvos nem akarja a beteget megfosztani a reménytől, tehát célsze­rű, ha nem titkolja ugyan a betegség súlyosságát, de azért nem túl sötét színekkel ecseteli a kezelési lehetőségeket és kilátásokat. Mert ahogy a szerzők írják: „A gyakorlatban aligha találni olyan beteget, aki ne omlana össze teljesen a kíméletlen, semmi remény­nyel sem biztató felvilágosítás hallatán.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents