Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-17 / 295. szám
7/> pere alatt leütés \ írógépei] A Ki mineiv mestere? mozgalom keretében a KISZ Miskolc városi Bizottsága, az FMKT Miskolc városi Tanácsa, valamint a Közgazdasági Szakközépiskola szombaton délután 2 órakor rendezte meg az ifjú, gyors- és gépíró szakmunkások versenyének városi döntőjét. A vetélkedőre minden 30 éven aluli fiatal benevezhetett, aki gyors- és gépírásból eredményes vizsgát tett és bizonyítvánnyal rendelkezik. A 27 résztvevő közül — a héttagú szakmai és társadalmi zsűri — az öt legjobbat: Kocsis Erzsébetet, Brecska Évát, Feketéné Földi Ágnest, Beke Katalint és Kiss Mária gépírónőket jutalmazta. A KISZ Miskolc városi Bizottsága az első helyezést elért versenyzőnek a Kiváló Ifjú Szakmunkás címet adományozta. Július 23. óta őrzök egy táviratot: „Lányom nyarai, aug. 1-én érkezik haza” — válaszolt soraimra Kocsis Istvánná Edelényből. ahonnan lánya a budapesti nemzetközi gyors- és gépíróversenyre indult. A találkozás akkor elmaradt. Most annál nagyobb örömmel értesültem arról, hogy a „csöpp lány”. Kocsis Erzsébet nyerte el a szombati verseny első díját és a megtisztelő kitüntetést. Fályolbelű, mínusz ütvén 1 — A világbajnokságon még diákja voltam a szakközép- iskolának, ahol most adminisztrátorként dolgozom. Rögtön az érettségi után munkához láttam — a nyári építőtábor már csak ráadás volt a tanulóévekre ... Hogy miért vállaltam el ezt az állást? Gyors- és gépíró tanárnő szeretnék lenni. Az iskola kért, maradjak; itt alkalmam lesz a továbbfejlődésre. Két évig kell dolgoznom, hogv elkezdhessem a főiskolának megfelelő tanári szakot. Egy pillantást vetek az „ifjú mester” aprócska kezére. Most mozdulatlan. Ki hinné, hogy az előbb a szomszéd szobában még ő „zongorázott” olyan szélsebesen az írógép billentyűin ... — Tíz perc alatt 3885 leütés, ez volt az eredményem. Négy hibáért levonást járt, így 3635 helves leütést ..számoltak el”. Egy hiba ötven büntető. Egy fátyolbetű szintén ötven ... Mit lictl tudni? — Pecsételt borítékban, teljesen ismeretlen gazdasági-politikai szöveget kaotak a versenyzők — veszi át a szót Puskás Imréné igazgatónő. aki egyben a zsürielnöki tisztséget is betöltötte. Tőle tudjuk meg. amit Erzsiké szerényen elhallgatott: kétszer írta le a kötelező szöveget. sőt harmadszor is belekezdett. — Mit kell tudnia egy jó gépírónőnek? — kérdezem. A válasz meglepően tömör: — Mindent. A szakmai képzettség mellett a napi politikai eseményekkel is tisztában kell lennie, hogy első hallásra írni tudjon akár 200 fokos diktátumot is. ami gyors szövegtempó. Az a jó gépírónő, aki értelemszerűen írja a szavakat... Tovább viszem: akár figyelmeztetni is tudja a diktálót. Fizikai va°v * * *zt*llem! munka ? r— Az iskolában a 200 fokos (egy perc alatt kétszáz szótag) gyorsírást elsajátítják , a tanulók. Sajnos, az a tapasztalatunk. hogy később tudászintjük visszaesik. Sok helyen nem is alkalmazzák a gyorsírást — mondja Erdélyi Józsefné gyors- és gépíró tanárnő. aki a versenytételeket tazeállította. A DH várospolitikai fóruma Négylábú veszetnem + Erzsiké már a következő világbajnokságra készül. Bizonyára sokan ismerik a mesét: Hammeln várost egy ügyes fickó úgy szabadította meg a patkányoktól, hogy furulyázni kezdett és a szép melódiával maga után csalta a négylábú sereget. Miskolcon is elkelne egy ilyen bűvös muzsikus, hiszen a becslések szerint egyes városrészekben minden harmadik, negyedik ház vagy intézmény „fertőzött”, azaz patkánytanyát rejt. Sajna manapság nem sétafikáinak csodatevő zenészek, ezért a város úgy segít magán, ahogy tud: a tanács szerződést kötött a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát fertőtlenítő állomásával, és a Szondi-tclepen megkezdődött a patkányirtás. Az írott szóval dolgozók . gyakorta bosszankodnak — tisztelet a kivételnek —. sok gépírónő szinte hátráltatja, elégtelen munkájával lassítja a munka menetét. Egy szó mint száz. ma még megoldatlan a jó gyors- és gépíró szakemberellátás. Az okok persze sokfelé ágaznak. Fizikai munka, szellemi munka a gépírás? A válasz erre a kérdésre nem egyértelmű. Az oktatás ügye sem megnyugtató. A vállalatok, intézmények sokszor nem veszik komolyan a Gyors- és Gépíró Iskolában folyó munkát. A tanulással töltött idő nem számít be a munkaidőbe, néhány óra kiesés a tananyagban viszont már pótolhatatlan. , Ha tízszer ennyit... Minden tanévben hét első osztály indul az Iskolán, ahová nyolc általánost végzettek és érettségizettek egyaránt jelentkezhetnek. A különböző tudásszinten állókat egységesen oktatni pedig szinte lehetetlen. Az iskola épületében folyó tanítás három műszakos. Ezt elkerülni nem lehet, hiszen ha tízszer ennyi gépírónőt képeznénk, akkor sem tudnánk kielégíteni az igényeket. Az 1400-tól 2800 forintig ; terjedő kezdő fizetés is sok- ! szór a feszültség forrása. A g Nyíregyházi Tanárképző Fő- j iskola az 1975/76-os tanévben I elkezdte a gyors- és gépíró tanárképzést, amire eddig csak Budapesten, a Gyorsíró Szövetségnél volt lehetőség. A tanárhiány azonban ezzel sem oldódott meg véglegesen. # A beszélgetésben sorra nyitva maradnak a kérdések. A versenytől messzire ka- j nyarodtunk. A szomszéd szobában szédületes sebességgel kopog az írógép. — Mi a titka? — kérdezem Kocsis Erzsébetet. — Nincs titkom. Kitartás, szorgalom, sók-sok olvasás ... A verseny előtt napi két órát gyakoroltam — válaszolja az „ifjú mester”. Erzsiké már az 1977-es rotterdami világbajnokságra készül. VARGA RUDOLF Hogy miért pont itt? Azért, mert a legutóbbi árvíz után vészesen elszaporodtak a magánportákon és a vállalati telephelyeken a négylábú rágcsálók. (Itt van a Volán és a MÉH telepe, a raktárnak használt hajdani laktanya stb.) Sok házban állatot is tartanak errefelé és a sertések, tyúkok eleségét a patkányok szívesen megvá- molják. Az sem elhanyagolható, hogy közel a Szinva. Eddig csak gyéritgették Miskolcon eddig is folytattak alkalomszerűen patkány- irtást. Mint Stark Lászióné, a tanács építési és közlekedési osztályának: csoportvezetője elmondta, a köztisztasági vállalat részlege és néhány nagyvállalat is gyérít- gette a kellemetlen szomszédokat. Ám mindez igen kevés volt. A bábolnaiak országos hírre tettek szert azzal, hogy a fővárost megszabadították a patkányveszedelemtől. Igaz, hogy nem olcsón: 187 millió forintba került a csaknem két évig tartó akció és azóta is évi 24 millió forintot költenek az irtásra. Nem elég ugyanis egyszer megszabadulni a patkányoktól, gondoskodni kell arról is. hogy ne szaporodjanak el újra. A Szondi-telep „fertőtlenítése” félmillió forintjába kerül a városnak. Ez az ár igen jutányos — Bata György szerint, aki a bábolnai kombinát megbízásából a miskolci akciót irányítja. Ám munkájuk — tette hozzá — vajmi keveset ér, ha nem folytatják. Értve ezalatt a patkány- irtásra kijelölt terület kiterjesztését a közeli negyedekre, majd fokozatosan az egész városra. Abban a negyedben ugyanis, ahonnan kiirtották a rágcsálókat, biológiai vákuum keletkezik és a csatornák, régi fészkek ismét megtelnek a környékről odaván- dorló, gyorsan szaporodó patkányokkal. Vírusokat terjeszthet Az egész város „patkány- talanítása” viszont, a hozzávetőleges becslések szerint. 36—40 millió forintba kerülne. Ekkora összeget nem lehet egyik napról a másikra előteremteni. De az sem vitatható, hogy a tervszerű patkányirtást a következő években folytatni kell. A patkány ugyanis nemcsak „gusztustalan állat”, hanem számos fertőző betegség hordozója is. Terjesztheti a kiütéses tífusz és a vírusos agyhártyagyulladás kórokozóit. Az összesen 11 embert számláló bábolnai részleg tehát megkezdte munkáját a Szondi-telepen. Nem lehet csodálni, hogy némi ellenérzéssel fogadják őket a lakók. Kis ládikákban és tálcákon helyezik ki a mérget, mely a melegvérű állatokra, általában az emlősökre veszélyes. Tehát a kutyát, macskát, sertést is elpusztítja, ha nem vigyáznak a gazdák! Az embernek körülbelül fél- kilónyi adagot kellene elfogyasztani a mérges keverékből ahhoz, hogy veszélybe kerüljön. Ez alig képzelhető el, de azért tanácsos a kisgyerekeket távoltartani a veszélyes ládikáktól, tálcáktól. A patkányirtók a Racumin nevű mérget keverik a patkányok számára igen vonzó menübe, mely kukorica- és árpadarából, cukorból, valamint tejporból áll. A Racumin véralvadásgátló szer. hatása — mint a pesti példa is bizonyítja — tökéletes. Hetente ellenőrzik a fertőtlenítés hatását a szakemberek és körülbelül egy hónapig tart az akció. A patkányirtás költségei nem terhelik a lakosságot ! Az olvasó megszokhatta, hogy ebben a rovatban általában az egész város számára fontos dolgokról tájékoztatjuk. Nem véletlen, hogy itt szólunk a patkányirtásról, mely sokak szerint csak „gusztustalan” téma. a mi véleményünk szerint azonban nagyon is közérdekű. Nemrégiben hallhattuk a rádióban, hogy Szolnok egyik új városrészében vészesen elszaporodtak a patkányok. Állítólag egy kisgyereket is megharapott az egyik — nyilván megriasztott — rágcsáló. Az ilyen harapás élet- veszélyes lehet. Miskolcon sok a régi városrész, patakok szelik át a várost, sok a szanálás. Mindannyiunk egészsége azt követeli tehát, hogy sikerrel záródjon és — bármennyibe kerül — folytatódjon az akció. B. D. Alfonzó könyvet írt Az Untermann útja Művészneve Jo Stan volt. 1940-ben azonban rendelettel tiltották, hogy az artisták angol vagy francia neveket használjanak. Akkoriban olvasta az újságban: XIII. Alfonz spanyol király elhunyt. — Ö. meghalt a királ”! — kiáltott. S e meglepetését jelző „ó” betűt a fenséges név végére illesztve elhatározta: ezentúl ALFONZÓ lesz... * Markos József ,(ki ismeri ezt a nevet?) írja le most megjelent önvallomásában, hogyan is lett Alfonzó (ki nem ismeri ezt a nevet?). Hogyan ír egy parodista. a legkiválóbb hazai modern clown? Izgalmasan. Minden során átsüt, hogy a sokszor elhangzott mottó: ..Nekem teljesen mindegy” — neki nem is olyan mindegy. Sőt egyáltalán nem mindegy. Miről szól az „Ide figyeljenek emberek!”? Életről, műfajról, művészetről, ma- nézs- és színházszeretetről, tanulásról, sikerről, bukásról. Sok újat megtudunk az alig több mint félszáz oldalas könyvecskéből. Alfonzó. az egykori untermann szerény ember. Idáig eltitkolta előlünk. hogy a magyaron kívül hat nyelven beszél (angol, francia, olasz, német, orosz, arab). Amikor a színpadon halandzsázik és mondjuk Signor Rossz Nézni olasz énekest parodizálja, a halandzsa mögött van némi nyelvtudás (Bárcsak mindenki ilyen tisz tességesen halandzsázna a: életben . ..) Amikor egyik számában a szinte Yehudi Menuhin-i klasszikus hegedűszólót hirtelen cigány bazseválásra változtatja, akkor mozdulataiban harminc, zenetanulás- :al eltöltött esztendő dolgozik. Balettparódiája azért hi- eles, mert Markos József. Alias Jo Stan két évig fiatal kezdőként tánccsóporttal jár- '.a a világot. Klasszikus pa- ódiáival igv tud igazán tí- v.isokat bemutatni, megmutatni. Szereti a mesterségéi — ezért tanul most is fáradhatatlanul, nyugdíjasként is. (Alfonzó nyugdíjas! Ez már az élet paródiája. Rossz vicc, úgysem hisszük el...) * Markos József ma nyugdíjként (sic!) az Artista Akadémia tanára. Fiatal bohócokat, akrobatákat, excentriku sokat, zeneparodistákat, humoristákat tanít. A szakma jövő mestereit neveli. Kár hogy az utóbbi időben ritkábban látjuk, pedig sokan szeretjük. : E. A. I Önmagát mossa az elefánt Az Oregon állambeli Portland’ állatkertjében automatikus elefántmosó berendezést helyeztek üzembe. Az autómosókhoz hasonlóan működő berendezés önálló használatára most tanítják az elefántokat. Szignálra indult a magnó Megszólal a vasút ismert szignálja, utána egy kellemes hang: — Értesítjük az utazóközönséget. hogy... Ha mindez a Tiszai pályaudvaron történik, az — ugye? — természetes. Csakhogy a helyszín ezúttal egészen más, s a szignálra valójában nem is a vonat indul, hanem — a magnetofon. A miskolci rádió stúdiójában tegnap vették hangszalagra a vasút év végi forgalmi tájékoztatóját.* Az információ egyenruhás szakemberei — hogy biztosak legyenek abban, amit csinálnak — magukkal hozták azt az elmés kis szerkezetet. amely a fülbemászó dallamot trillázza. (Hovatovább a MÁV sem képzelhető el szignál nélkül, mint ahogy a postás puszta láttára már a kisgyermeknek is a fekete holló jut az eszébe.) A Tiszáin addig a hagyományos módon, trilla nélkül közölték az utasokkal, hogy melyik vonat mikor, hová és honnan indul, illetve érkezik. A cigarettás doboznál alig nagyobb műszer keltette dallamról csak annyit, hogy rendhagyó módon, egy fővárosi elektromérnök agyában született meg. Akkor több szignálvariáció látott napvilágot, s közülük egy szakértői bizottság fogadta el azt, amelyet azóta okkal megkedveltünk. A műszaki szakemberből így lett nagyon rövid idő alatt a leggyakrabban játszott hazai sláger szerzője. Nehéz lenne ugyanis összeszámolni, hogy nyúlfarknyi kis művét csak egy vasútállomáson naponta hányszor játsszák, még nehezebb, hogy hányán hallgatják végig. Es hány vasútállomás van az országban ... i Az ünnepek clotty nagy rohanásban is bizonyára feltűnt az utasoknak, hogy tegnap a Tiszairól néhány órára „elköltözött” a szignál; hiszen, ezzel is úgy vagyunk már, mint a meglétük tergíé- szetes, csak a hiányuk tűnik feli.. (keglovich) mindennapos tárgyainkkal‘J
