Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-17 / 295. szám

>$wm, afc A Hernád menti csúcsvízmü Mennyit gazdagodtunk? (Agotha felv.) ÁB-tájékoztató Az állami vállalatok ré­szére január 1-től az Állami Biztosító új vagyonbiztosítá­si módozatot vezet be, mely­ben a kockázatkor bővül. Az elemi károk térítési módja is megváltozik. Az új biz­tosítás feltételeiről az Álla­mi Biztosító megyei igazga­tósága december 18-án a BÁÉV-székházban 'tájékoz­tatja a megyei vállalatok képviselőit. Belföldi turizmus liÉÉIüzponi, késziiieii Víz, csatorna, közlekedés Számvetés a IV. ötéves tervről II. Tegnapi számunkban arról tájékoztattuk olvasóinkat, meny­nyi új lakás épült a IV. ötéves terv időszakában Miskolcon, s mennyit javult a lakáshelyzet az elmúlt 15 év aiatt. A vá­rosfejlesztés azonban nemcsak lakásépítésből áll. Ma és hol­nap azzal folytatjuk a számvetést, hogyan javult a város víz­ellátása, mennyit tökéletesedett a Miskolci Közlekedési Vál­lalat járműparkja, s mennyivel több zöldterület jut egy-cgy lakosra, mint öt évvel ezelőtt. A ‘ájékoztatást László László­tól, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezető­jétől, valamint munkatársaitól kaptuk. Az elmúlt nyáron nem okozott gondot a vízhiány Miskolcon. Sajnos, ebben még több szerepe volt a ked­vező időjárásnak, mint a fej­lesztéseknek. De hogy az ele­jén kezdjük ... Miskolc vízellátása az el­múlt években a bükki karszt- források hozamától függött. Néhány aszályos év rádöb­bentett bennünket, hogy a komfortos lakótelepek víz­igényét nem győzik a forrá­sok. Nehezítette a helyzetet az is. hogy az ipari üzemek egy része nem áldozott pénzt saját kutak fúrására, hanem ivóvízből fedezte szükségle­tét. Kutak a Hernád kavicságvában c A IV. ötéves terv döntő fordulatot hozott a Zsolcai kutak megnyitásával és még inkább azzal, hogy hozzálát­tak a Hernád menti csúcs­vízmű építéséhez. Sajnos, az utóbbinak a munkálatai hosz- szú hónapokat késtek, ezért a folyó kavicságyába fúrt kutak az elmúlt nyáron még alig-alig tudták segíteni az ellátást. Mégis, mint ered­ményről számolhatunk be ma már arról, hogy a Hernád menti csúcsvízmű építésének első üteme befejeződött és ez nem kevesebb, mint napi 15 köbméter vizet jelent. Se­gített a regionális vízmű is és így örülhetünk a követ­kező adatoknak: az 1970. évi 48 ezer köbméterről csaknem 90 ezer köbméterre nőtt a napi víztermelés Miskolcon. A vízhálózatba bekapcsolt lakások száma ugyanezen idő alatt nem egészen 35 ezerről 47 ezerre szaporodott. 120 millió — soron kívül Sajnos, a szennyvízcsatorna hossza még csak 190 kilomé­ter és mindmáig minimális derítés után kerül a Sajóba a város minden szennye. Mindmáig, de már nem so­káig: épül a régen várt szennyvíztisztító telep. A be­ruházás első üteme 1976 vé­gére be is fejeződik, 1980-ra pedig elérjük, hogy napi 70 ezer köbméter vizet tud tisz­títani a korszerű telep. Közlekedési gondjainkról sokat beszéltünk az elmúlt hetekben. Ezért most rövi­den csak a járműpark fejlő­dését illusztráló számokat idézzük. 1970-ben 47 villa­mosszerelvény futott a vá­rosban és ezek közül mind­össze 23 volt korszerűnek mondható csuklós, a többi 50 évnél is öregebb kocsikból állt. Jelenleg 43 csuklós és 14 régi szerelvénye van az MKV-nak. Az autóbuszok száma öt év alatt 141-ről 199-re nőtt. Ám itt nemcsak mennyiségi, hanem lényeges minőségi változásról is szól­hatunk. Megjelentek a város utcáin a kényelmes, gyors, szép panoráma-buszok, és egyre kevesebb az olyan jár­mű. melyet régen ki kellett volna selejtezni. 16 csuklós és egy szóló autóbusz még ezután érkezik meg Mis­kolcra. \ Nem szabad elhallgatnunk, hogy a fejlődés azért is volt a vártnál gyorsabb ütemű, mert a kormány soron kívül 120 millió forintot juttatott városunknak a közlekedés fejlesztésére. (Folytatjuk) BÉKÉS DEZSŐ Hazánk lakossága jelenleg fogyasztási kiadásainak mintegy 4 százalékát fordít­ja turizmusra (az idén már 10 milliárd forintot). A fej­lesztések nyomán — és ez nem utolsósorban az autó­sok növekvő számának kö­szönhető , — az egy-kéthetes üdüléseken, a két-háromna- pos utazásokon, víkendeken, kirándulásokon évente 20— 22 millióan vesznek részt. A negyedik ötéves tervidőszak­ban a belföldi turizmusfej­lesztését célzó korrpányhatá- rozat végrehajtása során öt kirándulóközpont kialakítá­sa, illetve előkészítése in­dult meg. Közülük csak a velencei-tavi ifjúsági kirán­dulóközpont készült el, a vi- segrád—nagy villám—mo­gyoróhegyi, az orfűi, az agg­teleki és a tiszafüredi kirán­dulóközpontok előkészítése, műszaki tervezése most fo­lyik, de teljes kialakításuk még több évet igényel. El­készült és jóváhagyásra ke­rült a ráckevei Duna-ág és üdülőkörzet regionális ren­dezési és vízgazdálkodás-fej­lesztési terve, a most vár jóváhagyásra a Duna-kanyar fejlesztési programja is. Jó ütemben halad a balatoni központi és a velencei-tavi fejlesztési program végre­hajtása. A munka és a munkás megbecsülése Bár a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé kerülő té­mákat nem szokás rangsorolni (hiszen minden napirendi pont egyformán fontos, amivel a testület foglalkozik, különben nem kerülne oda), mégis a tegnapi üléssel kivételt kell ten­nünk. A végrehajtó bizottság tagjai azt a jelentést vitatták meg, amelyet a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesz, tésére, helyzetének további javítására hozott párthatároza­tok végrehajtásáról állítottak össze. Dr. Ladányi József tanácselnök joggal említette, hogy a be­számoló tömör és rövid, s csak a leglényegesebb elemeket tartalmazza. Melyek ezek? Ebben a tervidőszakban a tanácsi beruházások 90 százaléka a munkáslakta települések lakás-, kommunális, egészségügyi és kulturális ellátásának fejlesz­tését szolgálta. Csaknem kilencszáz három- vagy ennél több gyermekes munkáscsalád költözött új otthonba. 1974-ben és 1975-ben a kis- és középjövedelmű munkáscsaládok részére utalták ki a tanácsi bérlakások többségét: Miskolcon 84 szá­zalékát, Kazincbarcikán 63 százalékát, Leninvárosban 59 szá­zalékát, Özdon 95 százalékát. Persze, más területről más számokkal is bizonyítható, hogy a párthatározatokból a tanácsokra háruló feladatok megol­dása jó úton halad. Például: a megyében megválasztott min­den tíz helyi tanácstag közül négy munkás. Az utóbbi két esztendőben 13 olyan fiatal munkás került községi tanács- elnöki funkcióba, aki korábban üzemben dolgozott. De foly­tathatnánk a sort a nagyüzemekben (LKM, ÓKÜ, Szerencsi Csokoládégyár) megszervezett szakszervezeti jogsegélyszol­gálattal, vagy az előző iskolai .tanévben az általános iskolát befejező fizikai munkások számának ismertetésével. A jelentés kapcsán sok kérdés, sok észrevétel hangzott el. Volt, aki a tömegsport kiszélesítésének lehetőségéről érdeklő­dött, volt, aki a kereskedelmi ellátás javítását szorgalmazta. Akadtak szószólói a bejáró munkásoknak is, más pedig az üzemegészségügy gondjait emlegette föl. Természetesen né­hány oldalba, s néhány hozzászólásba nem férhetett bele mindaz, ami közvetlenül szolgálja a munkásság egyre fokozó­dó társadalmi, anyagi megbecsülését. Sok minden nem író­dott le, sok minden nem hangzott el. De a lényeggel nem maradt adós a tegnapi ülés. Objektív és reális képet adott azokról az eredményekről és erőfeszítésekről, amelyekre jog­gal lehetünk büszkék, amelyek a munkát és a munkást be­csülő társadalmunkra jellemzők. B. I. Van rá vevő illhon és külföldön A faszénégetés haszna A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság több er­dészetében — főként a ke- mencepatakiban. a miskolci­ban. a parasznyaiban, a put- nokiban. a répáshutaiban és a színiben — egyre nagyobb Pulitól pultig, nézegetve lásárüa a vásárlónak ...................................................... rmiitiiíTfr • Jf: Kis kezek, nagy mesterek,.. (Agotha felv.) Magyarázzam meg előbb a címet: vásárfia a vásárló­nak. Ezüstvasárnapon az üz­letekben töltöttem a dél­előttöt. E jegyzetekhez ott gyűlt az anyag. Három kis jegyzet, most, amikor leg­többen még a nagy karácso­nyi vásárlások elején vagy közepén vagyunk. GYEREKEK SZÁZASOKKAL A Centrumban történt. Két gyerek, egy nyolcéves kis­fiú és egy tízéves kislány. Szemmel láthatóan kissé ta­nácstalanul ténferegnek pult­tól pultig. Legszívesebben eltöltötték volna az egész délelőttöt a játékosztályon, de nekik dolguk volt: — Apának és anyának akarunk venni valamit. A nagymaminak is veszünk, de anya megígérte, hogy abban majd segít... A két gyereknek — nem túlzás — 200 forintja volt. Fejenként 200. Honnan? öt- ven—ötven a nagymamától arra a célra, hogy ajándé­kot vegyenek a szülőknek. .Száz—száz az édesanyjuktól, hogy vegyenek valamit az apjuknak és a nagymamá­nak- ötven—ötven forintot adott az édesapjuk is. Ami­kor beszéltem velük, még nem vettek semmit. Ténfe- regtek riadtan, csodálkozva és tanácstalanul. Nem tenném szóvá mind­ezt, ha nem láttam volna ugyanígy több gyereket. Én nem vitatom a,szülők és a nagymama jó szándékát. Ök örömet akartak szerezni a gverekeknek azzal, hogy vá­sárolhatnak, hogy örömet sze­rezhetnek, de miféle öröm ez? A gyerek nem áldoz ér­te semmit. Nem ő ad, őcsak a postás. Elhiszem azt is, hogy a szülök örülnek a meglepetésnek, de megle­petést okozni ajándékkal még a felnőtteknek sem könnyű. Egy gyereknek — így — lehetetlen. Ennél ked­vesebb és hasznosabb, amit esetleg ő maga csinál, spó­rol, ügyeskedik. És ez nevel is. Megvallom: én sajnáltam azt a két gyereket. FÜNEK-FANAK Család állt a pult előtt. Nem a kosaruk teltsége volt a meglépő, hanem az apró csomagok sokasága, és az, hogy kezükben egy hosszú lista volt, amelyről szorgal­masai kipipálták a neveket. Ismétlem; a neveket, a lis­tán ugyanis , nem állt más, mint az ismerősök, barátok névsora. Mindazoké, akik valamikor valamilyen aján­dékot vettek. — Ez a 17 név mind egy- egy csaladot jelent. Képzel­heti! Nekünk két gyerekünk van. de egy barátunknak öt. Ök is vettek a miénknek ... És kisebb ajándékot se ve- helíink. Távol áll tőlem, hogy az ajándékok ellen szóljak. Szép szokás, kedves szokás, de nem hiszem, hogy az ajándé­kokkal való rivalizálásnak bármilyen köze lenne a sze­retet ünnepéhez. És azt sem hiszem, hogy a pult előtt ta­lálomra kiválasztott ajándé­kok mindegyike Örömet okozna, hiszen menthetetle­nül sok így a felesleges, a szükségtelen. Nem tudom, hogy az em­lített család mennyit költött. Ök mondták, hogy most csak az ismerősök ajándékaiért utaztak. Még jönni kell egy­szer, a család miatt... ÜNNEP UTÁN CSERÉLGÉTÖK Harmadik jegyzetem elébe megy az időnek. Az ünnep után ugyanis kezdődik a cserélgetési szezon. Láttam ránézésre vett ruhát, és „majd kicseréljük” jelszóval vonuló családot. Nos, én is kaptam már ugyanazt a könyvet két helyről is. Gon­dos beírással az első lapon. Ruha és könyv? Hogy jön ez össze? Roppantul egysze­rűen, ugyanis az ünnepi vá­sárlások egyik betegsége, hogy . kapkodva vásárolunk. Ruhát, cipőt „majd becse­réljük” jelszóval, könyvet úgy, hogy azt se tudjuk, megvan-e a megajándékozott polcán. Kár, hogy nálunk az utalvány-ajándék még nem eléggé divat, pedig az épp­olyan kedves lehetne, s ün­nep után nem cserélgetne, hanem pihenne végre az el­adó. ★ Vásarfia a vásárból? Ha csak néhány gondolat is, de az. Persze lehet, hogy vala­honnan mind ismerős, de lássák be: és ezt ajándékul szántam, következésképp az se biztos, hogy hasznos is lesz az. amit adni akartam. BARTHA GABOR hasznot hajt a melléktermék­termelésként 1971 óta folyta­tott faszénégetés. Am'—-“rí* dául öt éve összesen 8 millió 415 ezer, addig az idén októ­ber végéig csaknem 23 mil­lió forint értékű faszenet ál­lítottak elő. Ennek megfele­lően e tevékenység nyeresé­ge is megháromszorozódott: hárommillió 41 ezerről több mint 9 millió forintra növe­kedett. A faszénégetésnek többféle haszna van. Termékét a ha­zai és a külföldi piacon egy­aránt szinte korlátlan meny- nyiségben lehet értékesíteni. Megfelelő munkaszervezéssel télen, az erdőművelés holt idényében, annak dolgozóit is tudja foglalkoztatni a gaz­daság, ami a munkaerő meg­tartása szempodtjából is fon­tos számára. További előnye az úgynevezett szenítésnek az, hogy általa a kitermelt faanyag maximálisan hasz­nosítható, mivel még a bot­fa méretűből is lehet fa­szenet égetni. Ráadásul e melléktermék-termelés bőví­tése nem igényel különösebb beruházást. Hasznossága miatt a fa­szénégetés üzemszerűvé téte­lét, a többi erdészetben való „meghonosítását” tervezi a gazdaság vezetősége, vala­mint azt is, hogy javítja a szénégetők szociális ellátott­ságát. Ajándék nyugdíjasoknak A postaigazgatóság kultúr­termében ma délután fél 4- kor nyugdíjas-találkozót ren­deznek. A nyugdíjas postá­sokat a közelgő karácsony alkalmából megajándékozza a postaigazgatóság. 1

Next

/
Thumbnails
Contents