Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-02 / 282. szám

s k 't Erdösazdäsag és gyógyszeripari központ figyelem! Számos jelből ítélve, a következő hetekben — eltérően a korábbi évek tapasztalataitól — ugrásszerűen megnő a kereslet a nagymé­ret u fenyőfák és a széntabletták iránt. Ii piaci jelzést gazdag információs anyag birtokában adom. Hogy mire alapítok? Szombaton délután az egyik miskolci élelmiszerbolt előtt találkoztam egy középkorú házaspárral, akik szaloncukros dobozok és csokolátléfigurás lasakok tucat­jait egyensúlyozták a gépkocsijukig. Amint felkattintották a csomagtartó fedelét, meggyőződhettem róla, nem ez volt az első bolt, ahol hasonló céllal megfordultak. Az összevásárolt szaloncukor-mennyiség, becslésein szerint, egy körülbelül akkora fenyőfa feldíszítéséhez elegendő, mint amekkorát az országházban szoktak állítani az úttörőknek. Ismerőseim, s a kereskedők egybehangzó véleménye sze­rint. számos más vásárló is égig érő fenyő díszítésére készült fel az idén — a szombati vásárlások után következtetve. _ Szóval az idén nem a csinos kis lucokát keresik majd, tisztelt erdőgazdaság! A cukorkát ugyanis — ha már megvan — fel kell aggatni valahová, hiszen jövő karácsonyig a spájz- ban seni áll el. Hogy mi okozza az igények változását, fel nem foghatom, hiszen az Országos Anyag- és Árhivatai el­nökének vasárnap meg jelent közleménye szerint az édesipari termékek, köztük a cukorkák, csokoládék ára nem változik. Hasonlóan furcsa jelenség, hogy egyesek W. C. papírból is kocsiderékra valót vásároltak a múlt hét végén. Ii szapora igények arra engednek következtetni, hogy valamiféle bél­betegség ütötte fel a fejét városunkban. (Talán a mértékte­len szaloncukor-fogyasztástól?) De addig Is, amíg az egész­ségügyi hatóságok a végére járnak a dolognak — lehet, hogy fertőzés? — jó lenne, ha a patikákat feltöltenék széntablettá­val és más hasonló hatású gyógyszerekkel. Csak a Télapó meg ne kapja ezt a fránya nyavalyát, mert akkor futva kell hurcolnia házról házra, minden eddiginél nehezebb puttonyát. (békés) Két jó hír az LKM-ből (Tudósítónktól) November 28-án teljesí­tette negyedik ötéves terme­lési tervét a Lenin Kohászati Müvek húzó-hőkezelő gyár­egysége. A szocialista bri­gádok és munkacsapatok egész évben yégzett példa­mutató ' munkája nyomán lehetővé válik, hogy 1978 végéig 2500—3000 tonnás túl­teljesítést érjenek el. A közlekedési gyáregység forgalom- és vontatási üze­mének szocialista brigádjai az év legjobb kiszállítási eredményét produkálták. Az egy hónap során mintegy 134 ezer tonna készárut és egyéb terméket juttattak a meg­rendelőkhöz. továbbfeldolgo- zókhoz. A nagyszerű mun­kasiker elérését a tánsüZe- mekkel kialakult jó kapcso­lat segítette. r 30000 tonna por Ózd légterében Kevés a tető. .Kirúgta a ház falát a kukorica Jut az éo alá is? Gáztisztítás elektromágnessel (Tudósítónktól.) Egyetlen év alatt mintegy harmincezer (!) tonna por jut az észak-borsodi kohászváros, Özd levegőjébe. Ennek egyhar- mada a négy kohóból származik. Ahhoz, hogy a levegő szeny- nyezettségének a mértéke megközelítse a nemzetközileg elfo­gadott normákat, legalább ötödére kell csökkenteni a kohá­szatból kiáramló por és füst szennyezettségét. A nagyolvasz- tómüben már próbaüzemei az a két új elektromos gáztisztí­tó, amelyeket 105 millió forintért építettek. Az elhatározástól a megvalósításig csaknem egy évtized telt el... Özd az ország legszennye­zettebb levegőjű városa. Minden lakójára csaknem nyolcszáz tonna por jut évente. A környezetvédelem, a közegészségügy elvárásai egyre sürgetőbbé teszik a le­vegő tisztaságának a védel­mét. Ózdon két lépcsőben oldják meg e felaadatot. A két új üzembe lépése után felújítják a két régi elektro­mos gáztisztítót, s ezáltal biztosítják a kohógáz meg­tisztítását. • PALY AZAT ÜTJAN Az acélműből származó mintegy húszezer tonna por­tól az acélgyártás fejleszté­sével egyidőben szabadítják meg a város lakóit. 2 mil­liárd 230 millió forintot for­díthatnak arra. ,hogy 1978-tól 1,4 millió tonna acélt termel­hessenek. Ebből az összegből úgynevezett .porleválasztó fil­tereket is ‘ fölszerelnek a martinkemencék kéményeire. Az elektromos gáztisztító létesítésére pályázatot készí­tett a vállalat. E pályázat elfogadása után a megyei környezetvédelmi alapból 25 millió forintot kaptak, to­vábbi 80 milliót pedig saját fejlesztési alapjukból bizto­sítottak a két gáztisztító épí­téséhez. A berendezés elektro­mágneses elven működik. A por egy részét ciklonokban választják el a gáztól, azután a mágneses térben további porszemcsék tapadnak a mágneses lemezekhez. Az ez­után még megmaradó Port vízzel mossák ki a kohógáz­ból. A négy nagyolvasztóban évente mintegy 2.7 milliárd köbméter- kohógáz keletkezik. Ennek eddig csak a 70 szá­zalékát tudták hasznosítani a légheví tőkben, a kazán­üzemben és a hengerművek kemencéiben. A két új és a két felújításra kerülő elektro­mos tisztító működésének eredményeként a kohógáz kilencven százalékát hasz­nálhatják fűtésre • KETTŐS CÉL A gáztisztitó rendszer nem csupán környezetvédelmi cé­lokat szolgál. Jelentős mér­tékben befolyásolja az ener­giafelhasználást is. Az elektro­mos gáztisztítás eredménye­ként Ózdon 120 ezer tonna szénnel egyenértékű energiát takaríthatnak majd meg. Be­ruházási költségeit tehát ön­maga téríti meg e korszerű berendezés. A próbaüzemeltetés első tapasztalatai azt mutatják, hogy az elektromos gáztisztí­tók névleges teljesítményük és hatásfokuk szerint mű­ködnek. Több ezer tonna portói szabadítják meg az ózdi embereket. Az acélmű, .kéményeire a tervek szerint két év múlva szerelik föl a porleválasztó filtereket. Az elektromos tisz­títókkal együtt e környezet­védelmi berendezések műkö­dése révén ötödére csökken — elviselhetővé válik — Óz­don a levegő szennyezettsé­ge... . MAGYAR TIBOR A felsőzsolcai Lenin Tsz elnökének asztalán percen­ként megcsörren a telefon. Az egyik helyről gépalkat­részért, máshonnan embe­rekért reklamálnak. Az őszi mezőgazdasági munkákkal; trágyázással, mélyszántással a nehézségek ellenére jól állnak. Néhány napja a ku­korica betakarítása is befe­jeződött; 876 hektárról mint­egy 59 mázsás átlagtermést takarítottak be. A bőség za­varával küszködő tsz legna­gyobb gondja; a szép ter­mést nem tudják hol tárol­ni. Szerződés, hiába — 515 vagon kukoricánk termett, 100 vagonnal több a tervezettnél — hallom De­res István eblöktől. — 180 vagon terményre kötöttünk szerződést a gabonafelvá­sárló vállalattal. Ebből 60 A gyár, az emberek Párttitkár a martinban „Ezerkilencszázharminchat- ban kerültem a gyárba. Jól emlékszem, a nagy világvál­ság épp’ a vége felé járt. Mi. munkások a bőrünkön érez­tük a „hárommillió koldus" igazságát. Ütös találat — így neveznénk ma azt a szeren­csét, ami egy állami vállalat­nál való elhelyezkedéshez kellett. Miskolcon inaskod- tam, amíg kitanultam a vil­lanyszerelő szakmát. Egyéb­kén diósgyőri vagyok. A Drenka-hegyen születtem, ott éltem az jirva gyerekek éle­tét. Mennyi megaláztatás .. . kasztrendszer, lenézés. Ma is emlékszem egy konkrét eset­re : vitába keveredtem egy úgynevezett értelmiségivel a gyárban. A hangnem csak odafelé volt elfogadható, hát kikértem magamnak. Ma már nehezen hihető, de ez nem volt veszélytelen. Az emberi méltóságot .egészen másképp értelmezték akkori­ban.” 1 Grubics József, a Lenin Kohászati Művek acélműyé- nek műszakvezetője a leg­régebbi alapszervezeli párt- titkár az üzemben. Ha róla esik szó, sokszor kell alkal­mazni a „leg” szócskát, A műszakban ö a legrégebbi ember, ő a legidősebb, a leg­régebbi párttag, a legtapasz­taltabb munkás. A Munka Érdemrend bronz- és ezüst­fokozata, a Kiváló Dolgozó kitüntetések, a jubileumi emlékérem mind összetevői annak a tekintélynek, amit semmilyen iskola nem pó­tolhat. 1945-ben kapcsolódott be a mozgalmi munkába. Párttitkárrá választották, majd 1951-bén háromhóna­pos pártiskolára küldték. Dolgozott a nagyüzemi, a vá­rosi és a megyei pártbizott­ságon. Végül az edelényi já­rási pártbizottság kárderosz- tályának lett a vezetője. „Amikor megalakult Mis­kolcon a területi bizottság. Hejőcsabára, az akkori IV. kerületi szervhez hívtak agit- proposnalt. ötvenháromtól pedig újra itt, a nagyolvasz­tóban' lett rám szükség. A munkásévek nem teltek hiába. Az idén húszezer ton­nán felül van a többletter­melésünk. Ez sosem látott eredmény.’ Rendben mennek a dolgok, és ebben jelentős szerepe van a pártszervezet­nek. A kohász-gépész kettes műszak kétszáztizenhét fős kollektívájából negyvenhár­mán párttagok. Sok köztük a harminc éven aluli fiatal. Bizalommal jönnek tanácsért, segítségért. Legutóbb a mű­szak bankettjén ültük körül a fehér asztalt a Hámor ét­teremben. A meghitt hangu­latból érződött, milyen tel­jesek itt az emberi kapcso­latok.” Megcsörren a gyári tele­fon. Grubics József műszak­vezetőt a műhelyből keresik. Az egyik daruról hiányzik a fogaskerék-burkolat; nem le­het elindítani a gépet, amíg nem pótolják a hiányt — mondja. Tenyerében szinte elvész a telefonkagyló. Amíg beszél, homlokán mélyebbre vágódnak a ráncok. Szeme hunyorításából tudom: a sza­vak nyomán képzeletében pontosan látja, amiről a vo­nói túlsó végéről tájékoztat­ják. ■ ■ A kemencesoron megállunk a hatos berakódaru előtt, amin tizenhárom évig dol­gozott Grubics József. „Az ötvenes évek óta a gé­pesítéssel alapvetően javult a munka biztonsága. Nehéfc üzem a miénk, ennek elle­nere sikerült emberhez méltó körülményeket teremteni. Csak fegyelmezett munkával, összetartással lehet itt jó munkát végezni. Elégedettek az emberek, a megkülönböz­tetett anyagi juttatás, a szo­ciális intézkedések, az elis­merés mind érezteti velük, hogy fontos munkát végez­nek. Az anyagias szemlélet­tel olykor mégis meg kell küzdenünk. Régen nem volt víkendház. külföldi utazás, üdülés, ami mostanság leköti az emberek érdeklődését. A közös gondok felé irányítani a figyelmet — ez az egyik legfontosabb feladatunk. A rendezett évek alapján há­rom év múlva eljön a nyug­díjazásom ideje. Még nem tudom, mi lesz azután, hi­szen a gyár, az emberek — ez az én életem ...” V. R. Vagonnal szállítottak él a mai napig. 10Ó vagon kukoricára tárolási szerződést kötöttünk. A különbözet elszállítása vi­szont rendkívül vontatottan halad. A három oldalról nyi­tott gépszínbe, ahol a szük­ségtárolást végezzük, 300 va­gon szemes termény fért be. A helyet elfoglalja a vető­mag, az árpa és a sörárpa, aminek szántén száraz tá­rolóhelyiségre van szükség. Intézkedni kell! Az elnök a november 25-i keltezésű telexet mutatja: — Kértük a bábolnaiakat, az ipari kukoricatermesztö rendszer gazdáit, mielőbpb szállítsak el az általuk köl­csönzött gépek bérletéért já­ró kukoricajárandóságot, de ők az export- és belföldi el­helyezési problémákra hi­vatkozva csak januárra, feb­ruárra vállalták. Félő, hogy hamarosan minőségveszteség áll elő a szakszerűtlen táro­lás miatt. A terményt 13-»- 14 vizszázalékra sikerült ki­szárítani. ' Egy esőzés vagy havazás alaposan „elintéz­heti” a munkánkat. Sürgő­sen intézkedni kell. Háromszoros termés — Annyi kukoricánk vasi, jut az ég alá i6 — legyint bosszúsan Nemkin Béla fő- mezőgazdász. — Háromszor akkora termést takarítottunk be az idén, mint az eddigi maximum volt. A tsz ongai úti telepén minden zugban kukoricát látni. A dohánypajtában 20 vagon, Arnóton két növen- dékmarha-ístállóban 40—50 vagon szemes kukorica talál­ható. A három oldalról nyi­tott gépszín az ereszig fel­töltve érett szemekkel. Az egyetlen fal jókora szaka­szon kidőlt, „kirúgta” a ku­korica. A felvásárló vállalat ígér- • te, hamarosan átveszi az el­adásra szánt mennyiséget. Remélhetőleg a jó gazda munkájával megtermelt aranyságra szemek nem vesznek kárba. Ha igen. ki Vállalja a felelősséget? (varga) ♦ A termés szinte mérhetetlen. (Solymos László felvételei) / Állat- és kirakodóvásár Az idei év legnagyobb fel­hozatalát várják a szakem­berek a holnap kora reggel Miskolcon és Sárospatakon tartandó országos állat- és kirakodóvásártól. Karácsony előtt ugyanis megnő a ke­reslet a vágóállatok, elsősor­ban a sertés 'iránt. % r Egi| étíí NsrécscGivIáh

Next

/
Thumbnails
Contents