Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-02 / 282. szám
s k 't Erdösazdäsag és gyógyszeripari központ figyelem! Számos jelből ítélve, a következő hetekben — eltérően a korábbi évek tapasztalataitól — ugrásszerűen megnő a kereslet a nagyméret u fenyőfák és a széntabletták iránt. Ii piaci jelzést gazdag információs anyag birtokában adom. Hogy mire alapítok? Szombaton délután az egyik miskolci élelmiszerbolt előtt találkoztam egy középkorú házaspárral, akik szaloncukros dobozok és csokolátléfigurás lasakok tucatjait egyensúlyozták a gépkocsijukig. Amint felkattintották a csomagtartó fedelét, meggyőződhettem róla, nem ez volt az első bolt, ahol hasonló céllal megfordultak. Az összevásárolt szaloncukor-mennyiség, becslésein szerint, egy körülbelül akkora fenyőfa feldíszítéséhez elegendő, mint amekkorát az országházban szoktak állítani az úttörőknek. Ismerőseim, s a kereskedők egybehangzó véleménye szerint. számos más vásárló is égig érő fenyő díszítésére készült fel az idén — a szombati vásárlások után következtetve. _ Szóval az idén nem a csinos kis lucokát keresik majd, tisztelt erdőgazdaság! A cukorkát ugyanis — ha már megvan — fel kell aggatni valahová, hiszen jövő karácsonyig a spájz- ban seni áll el. Hogy mi okozza az igények változását, fel nem foghatom, hiszen az Országos Anyag- és Árhivatai elnökének vasárnap meg jelent közleménye szerint az édesipari termékek, köztük a cukorkák, csokoládék ára nem változik. Hasonlóan furcsa jelenség, hogy egyesek W. C. papírból is kocsiderékra valót vásároltak a múlt hét végén. Ii szapora igények arra engednek következtetni, hogy valamiféle bélbetegség ütötte fel a fejét városunkban. (Talán a mértéktelen szaloncukor-fogyasztástól?) De addig Is, amíg az egészségügyi hatóságok a végére járnak a dolognak — lehet, hogy fertőzés? — jó lenne, ha a patikákat feltöltenék széntablettával és más hasonló hatású gyógyszerekkel. Csak a Télapó meg ne kapja ezt a fránya nyavalyát, mert akkor futva kell hurcolnia házról házra, minden eddiginél nehezebb puttonyát. (békés) Két jó hír az LKM-ből (Tudósítónktól) November 28-án teljesítette negyedik ötéves termelési tervét a Lenin Kohászati Müvek húzó-hőkezelő gyáregysége. A szocialista brigádok és munkacsapatok egész évben yégzett példamutató ' munkája nyomán lehetővé válik, hogy 1978 végéig 2500—3000 tonnás túlteljesítést érjenek el. A közlekedési gyáregység forgalom- és vontatási üzemének szocialista brigádjai az év legjobb kiszállítási eredményét produkálták. Az egy hónap során mintegy 134 ezer tonna készárut és egyéb terméket juttattak a megrendelőkhöz. továbbfeldolgo- zókhoz. A nagyszerű munkasiker elérését a tánsüZe- mekkel kialakult jó kapcsolat segítette. r 30000 tonna por Ózd légterében Kevés a tető. .Kirúgta a ház falát a kukorica Jut az éo alá is? Gáztisztítás elektromágnessel (Tudósítónktól.) Egyetlen év alatt mintegy harmincezer (!) tonna por jut az észak-borsodi kohászváros, Özd levegőjébe. Ennek egyhar- mada a négy kohóból származik. Ahhoz, hogy a levegő szeny- nyezettségének a mértéke megközelítse a nemzetközileg elfogadott normákat, legalább ötödére kell csökkenteni a kohászatból kiáramló por és füst szennyezettségét. A nagyolvasz- tómüben már próbaüzemei az a két új elektromos gáztisztító, amelyeket 105 millió forintért építettek. Az elhatározástól a megvalósításig csaknem egy évtized telt el... Özd az ország legszennyezettebb levegőjű városa. Minden lakójára csaknem nyolcszáz tonna por jut évente. A környezetvédelem, a közegészségügy elvárásai egyre sürgetőbbé teszik a levegő tisztaságának a védelmét. Ózdon két lépcsőben oldják meg e felaadatot. A két új üzembe lépése után felújítják a két régi elektromos gáztisztítót, s ezáltal biztosítják a kohógáz megtisztítását. • PALY AZAT ÜTJAN Az acélműből származó mintegy húszezer tonna portól az acélgyártás fejlesztésével egyidőben szabadítják meg a város lakóit. 2 milliárd 230 millió forintot fordíthatnak arra. ,hogy 1978-tól 1,4 millió tonna acélt termelhessenek. Ebből az összegből úgynevezett .porleválasztó filtereket is ‘ fölszerelnek a martinkemencék kéményeire. Az elektromos gáztisztító létesítésére pályázatot készített a vállalat. E pályázat elfogadása után a megyei környezetvédelmi alapból 25 millió forintot kaptak, további 80 milliót pedig saját fejlesztési alapjukból biztosítottak a két gáztisztító építéséhez. A berendezés elektromágneses elven működik. A por egy részét ciklonokban választják el a gáztól, azután a mágneses térben további porszemcsék tapadnak a mágneses lemezekhez. Az ezután még megmaradó Port vízzel mossák ki a kohógázból. A négy nagyolvasztóban évente mintegy 2.7 milliárd köbméter- kohógáz keletkezik. Ennek eddig csak a 70 százalékát tudták hasznosítani a légheví tőkben, a kazánüzemben és a hengerművek kemencéiben. A két új és a két felújításra kerülő elektromos tisztító működésének eredményeként a kohógáz kilencven százalékát használhatják fűtésre • KETTŐS CÉL A gáztisztitó rendszer nem csupán környezetvédelmi célokat szolgál. Jelentős mértékben befolyásolja az energiafelhasználást is. Az elektromos gáztisztítás eredményeként Ózdon 120 ezer tonna szénnel egyenértékű energiát takaríthatnak majd meg. Beruházási költségeit tehát önmaga téríti meg e korszerű berendezés. A próbaüzemeltetés első tapasztalatai azt mutatják, hogy az elektromos gáztisztítók névleges teljesítményük és hatásfokuk szerint működnek. Több ezer tonna portói szabadítják meg az ózdi embereket. Az acélmű, .kéményeire a tervek szerint két év múlva szerelik föl a porleválasztó filtereket. Az elektromos tisztítókkal együtt e környezetvédelmi berendezések működése révén ötödére csökken — elviselhetővé válik — Ózdon a levegő szennyezettsége... . MAGYAR TIBOR A felsőzsolcai Lenin Tsz elnökének asztalán percenként megcsörren a telefon. Az egyik helyről gépalkatrészért, máshonnan emberekért reklamálnak. Az őszi mezőgazdasági munkákkal; trágyázással, mélyszántással a nehézségek ellenére jól állnak. Néhány napja a kukorica betakarítása is befejeződött; 876 hektárról mintegy 59 mázsás átlagtermést takarítottak be. A bőség zavarával küszködő tsz legnagyobb gondja; a szép termést nem tudják hol tárolni. Szerződés, hiába — 515 vagon kukoricánk termett, 100 vagonnal több a tervezettnél — hallom Deres István eblöktől. — 180 vagon terményre kötöttünk szerződést a gabonafelvásárló vállalattal. Ebből 60 A gyár, az emberek Párttitkár a martinban „Ezerkilencszázharminchat- ban kerültem a gyárba. Jól emlékszem, a nagy világválság épp’ a vége felé járt. Mi. munkások a bőrünkön éreztük a „hárommillió koldus" igazságát. Ütös találat — így neveznénk ma azt a szerencsét, ami egy állami vállalatnál való elhelyezkedéshez kellett. Miskolcon inaskod- tam, amíg kitanultam a villanyszerelő szakmát. Egyébkén diósgyőri vagyok. A Drenka-hegyen születtem, ott éltem az jirva gyerekek életét. Mennyi megaláztatás .. . kasztrendszer, lenézés. Ma is emlékszem egy konkrét esetre : vitába keveredtem egy úgynevezett értelmiségivel a gyárban. A hangnem csak odafelé volt elfogadható, hát kikértem magamnak. Ma már nehezen hihető, de ez nem volt veszélytelen. Az emberi méltóságot .egészen másképp értelmezték akkoriban.” 1 Grubics József, a Lenin Kohászati Művek acélműyé- nek műszakvezetője a legrégebbi alapszervezeli párt- titkár az üzemben. Ha róla esik szó, sokszor kell alkalmazni a „leg” szócskát, A műszakban ö a legrégebbi ember, ő a legidősebb, a legrégebbi párttag, a legtapasztaltabb munkás. A Munka Érdemrend bronz- és ezüstfokozata, a Kiváló Dolgozó kitüntetések, a jubileumi emlékérem mind összetevői annak a tekintélynek, amit semmilyen iskola nem pótolhat. 1945-ben kapcsolódott be a mozgalmi munkába. Párttitkárrá választották, majd 1951-bén háromhónapos pártiskolára küldték. Dolgozott a nagyüzemi, a városi és a megyei pártbizottságon. Végül az edelényi járási pártbizottság kárderosz- tályának lett a vezetője. „Amikor megalakult Miskolcon a területi bizottság. Hejőcsabára, az akkori IV. kerületi szervhez hívtak agit- proposnalt. ötvenháromtól pedig újra itt, a nagyolvasztóban' lett rám szükség. A munkásévek nem teltek hiába. Az idén húszezer tonnán felül van a többlettermelésünk. Ez sosem látott eredmény.’ Rendben mennek a dolgok, és ebben jelentős szerepe van a pártszervezetnek. A kohász-gépész kettes műszak kétszáztizenhét fős kollektívájából negyvenhármán párttagok. Sok köztük a harminc éven aluli fiatal. Bizalommal jönnek tanácsért, segítségért. Legutóbb a műszak bankettjén ültük körül a fehér asztalt a Hámor étteremben. A meghitt hangulatból érződött, milyen teljesek itt az emberi kapcsolatok.” Megcsörren a gyári telefon. Grubics József műszakvezetőt a műhelyből keresik. Az egyik daruról hiányzik a fogaskerék-burkolat; nem lehet elindítani a gépet, amíg nem pótolják a hiányt — mondja. Tenyerében szinte elvész a telefonkagyló. Amíg beszél, homlokán mélyebbre vágódnak a ráncok. Szeme hunyorításából tudom: a szavak nyomán képzeletében pontosan látja, amiről a vonói túlsó végéről tájékoztatják. ■ ■ A kemencesoron megállunk a hatos berakódaru előtt, amin tizenhárom évig dolgozott Grubics József. „Az ötvenes évek óta a gépesítéssel alapvetően javult a munka biztonsága. Nehéfc üzem a miénk, ennek ellenere sikerült emberhez méltó körülményeket teremteni. Csak fegyelmezett munkával, összetartással lehet itt jó munkát végezni. Elégedettek az emberek, a megkülönböztetett anyagi juttatás, a szociális intézkedések, az elismerés mind érezteti velük, hogy fontos munkát végeznek. Az anyagias szemlélettel olykor mégis meg kell küzdenünk. Régen nem volt víkendház. külföldi utazás, üdülés, ami mostanság leköti az emberek érdeklődését. A közös gondok felé irányítani a figyelmet — ez az egyik legfontosabb feladatunk. A rendezett évek alapján három év múlva eljön a nyugdíjazásom ideje. Még nem tudom, mi lesz azután, hiszen a gyár, az emberek — ez az én életem ...” V. R. Vagonnal szállítottak él a mai napig. 10Ó vagon kukoricára tárolási szerződést kötöttünk. A különbözet elszállítása viszont rendkívül vontatottan halad. A három oldalról nyitott gépszínbe, ahol a szükségtárolást végezzük, 300 vagon szemes termény fért be. A helyet elfoglalja a vetőmag, az árpa és a sörárpa, aminek szántén száraz tárolóhelyiségre van szükség. Intézkedni kell! Az elnök a november 25-i keltezésű telexet mutatja: — Kértük a bábolnaiakat, az ipari kukoricatermesztö rendszer gazdáit, mielőbpb szállítsak el az általuk kölcsönzött gépek bérletéért járó kukoricajárandóságot, de ők az export- és belföldi elhelyezési problémákra hivatkozva csak januárra, februárra vállalták. Félő, hogy hamarosan minőségveszteség áll elő a szakszerűtlen tárolás miatt. A terményt 13-»- 14 vizszázalékra sikerült kiszárítani. ' Egy esőzés vagy havazás alaposan „elintézheti” a munkánkat. Sürgősen intézkedni kell. Háromszoros termés — Annyi kukoricánk vasi, jut az ég alá i6 — legyint bosszúsan Nemkin Béla fő- mezőgazdász. — Háromszor akkora termést takarítottunk be az idén, mint az eddigi maximum volt. A tsz ongai úti telepén minden zugban kukoricát látni. A dohánypajtában 20 vagon, Arnóton két növen- dékmarha-ístállóban 40—50 vagon szemes kukorica található. A három oldalról nyitott gépszín az ereszig feltöltve érett szemekkel. Az egyetlen fal jókora szakaszon kidőlt, „kirúgta” a kukorica. A felvásárló vállalat ígér- • te, hamarosan átveszi az eladásra szánt mennyiséget. Remélhetőleg a jó gazda munkájával megtermelt aranyságra szemek nem vesznek kárba. Ha igen. ki Vállalja a felelősséget? (varga) ♦ A termés szinte mérhetetlen. (Solymos László felvételei) / Állat- és kirakodóvásár Az idei év legnagyobb felhozatalát várják a szakemberek a holnap kora reggel Miskolcon és Sárospatakon tartandó országos állat- és kirakodóvásártól. Karácsony előtt ugyanis megnő a kereslet a vágóállatok, elsősorban a sertés 'iránt. % r Egi| étíí NsrécscGivIáh
