Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-16 / 294. szám
„Én átverek másfél kilót is... Papirbánya Hét óra sincs. A késön világosodó decemberi reggel hideg. Kiskocsi fordul a Búza tér felől. Egy ember Húzza. kettő kíséri. A koc-in va'amennvi vas és egy halom papír. Szemből egv másik kiskocsi jbn. Rajta szétbontott dobozok, gyakorlottan sote- gekbe kötve, hogy könnyebb legven a pakoláskor. MÉH átvevoteleo. Naponta járok arra. Naponta látom a reggelt és a délutánt, olykor a delet. Néhány arc már ismerős, mások idegenek. Van, aki egyszer jön és talán soha többet, van, aki naponta. A telep vezetője Nagy Gábor né. Húsz éve dolgozik a vállalatnál, kiváló dolgozó. A telepen a férjé segít. Az 'LKM munkása volt, most nyugdíjas: *— Kérdezze áz, eladókat: ki honnan jött? Én ha tudnám se mondanám. Van vagy húsz-huszonöt rendszeres kuncsaftunk, ők mindennap jönnek. Aki csinálja, annak üzlet is ez, hiszen a papír kilója egy forint... Nekünk az a fontos, hogy tiszta legyen, amit átveszünk .. — Egy év (alatt miből, mennyit? — Vasból, fémből kevesebbet, mint amennyit szeretnénk. Év elején, amikor nyílott egy másik telep is a közelben, megmondtuk, hogy a vas-tervnek nem lesz meg a fele se... No, a felénél több lesz, de nekünk itt a papír a sok... — Egy év alatt? — Harminc vagon volt a tervünk, harminchárom és fél vagont teljesítettünk eddig .. — Honnan hozzák a papírt ? — Kérdezze az eladókat . — És aki nem otthonról hozza, hanem „szerzi”.. ?! — Volt rá példa, bár inkább a fémeknél fordul elő. Van egy gyanúsitási jegyzőkönyvünk ... Egyszóval értesíteni tudjuk a vállalatot, ha kell ... — Gyakran kell? — Szinte soha. A mi vendégeink inkább gyűjtenek. Üzletekben, de még háztartásokban is. Nagy érték, amit megmentenek ... Papírbánya? A valóságban nincs ilyen, de ez az. — Honnan hozta? — Kérem, a boltoktól. A„ják szívesen, mert nincs hova tenni... '— Honan hozta? —■’ Miért? Tilos? Nem tilos, de van az embernek valami különös érzése itt: az emberek mintha szégyenlenék, hogy napi öt- ven-hatvan kiló papirt hoznak. Trabant áll meg. A gépkocsi vezetője sebtében átad hatvan kiló papírt. Nevet kérdezek, nem mond, felírhatnám a gépkocsi rendszámát, de nem teszem. Bárha minden háztartásból havonként egyszer, de legalább évenként kétszer megállna itt a gépkocsi . .. — Magának miért kellemetlen, hogy elad? — Megszólnák az embert, de miért dobnám Isi ezt a majdnem száz forintot? Hozzávetőleges becslések szerint, egy-egy háztartásban évenként legkeveseob egy mázsa papírt dobnak ki. Ez háztartásonként száz tori nt. Valamiképpen a szemléletünk hibás, ha itt az eladó szégyenkezik. — Kikkel van a legtöbb baj? — A papírgyűjtő gyerekekkel. — Kik a legkedvesebbek? — Ok. Hadd tegyem hozzá, hogy a vállalat is pártolja őket. Én lemérek nekik akármilyen keveset... Hátha nevelődnek, mert... Nagy Gáborral megnéztem még a maga gondozta Kis kertet a telep udvarán, ahol a rózsákat korábban is csodáltam, ahol a kert nélküli ember aggodalmával féltettem az ismerős, kései krizantémokat a fagytól. — Ezt a kertet is azért csináltuk, hogy ne haragudjon ránk a környék. Kell itt ?z a telep. A papír, a rongy, a vas... Az ország lenne gazdagabb, ha ... — Honnan hozták? — Miért? Szégyen az? Nem szegj'en. Ezért írtuk meg ezt a riportot. B. G. Közúti krónika Hány baleset, hány halál? Általános tapasztalat, hogy évről évre csökken a külföldiek által hazánkban okozott balesetek száma. A képünkön látható milánói rendszámú Morris típusú személykocsira a Szentpéten kapunál „álltunk rá”. Nyékládházáig követtük. Ez idő alatt — habár lehetősége lett volna rá — egyszer sem lépte túl a megengedett sebességet, példásan betartotta a közlekedési szabályokat. lan előzése miatt 468, a szabálytalanul kanyarodó gép- járművezetők pedig 722 balesetet okoztak. A gyalogos sem angyal Az előző év hasonló időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal csökkent a gyalogosok által okozott balesetek száma. Az általuk előidézett balesetek 64 százalékát azok okozták, akik az úttesten szabálytalanul közlekedtek, a gyalogátkelőhelyet nem vették fgyelembe. A nagyvárosokban mozgó járműről leugráló, s az út szélén várakozó gépkocsik mögül körültekintés nélkül kilépő gyalogosok, és a forgalomirányító lámpák jelzéseit figyelmen kívül hagyó Közlekedők 1412 balesetek okoztak. (sólymos) * 41 .. 4*mßf A belvárosi lakótelep (Ágotha felv.) Mennyit gazdagodtunk? Kényelmes, új ottiien 36-40 ezer miskolcinak Számvetés a IV. ötéves tervről I. Visszalapoztam jegyzeteimben arra a tanácsülésre, melyen jóváhagytak a város IV. ötéves tervét. Sokan szót kértek, és szinte valamennyi felszólaló megfogalmazta: „Szép, de nagyon nehéz öt év előtt áll a város”. Nos, az elmúlt őt év sikerei, gondjai így is, úgy is igazolták az előzetes várakozást. Sokat gazdagodott a város, ám a minden eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztés irama rendkívüli erőfeszítéseket követelt, s a tempó — mi tagadás — néha a munka minőségének a rovására ment. Olyan problémákkal is szembetalálták magukat a városfejlesztők, melyekre a terv indításakor még nem számíthattak. A beruházások takarékosabb megvalósítása s az építőanyag-árak emelkedésének ellensúlyozása érdekében született központi intézkedések nyomán, módosítani kellett a városfejlesztési tervet. Módosítások, menet közben Ettől kezdve egyes lakónegyedek tervezése és építése párhuzamosan folyt és szinte egyik napról a másikra új területeket kellett kijelölni lakásépítésre. A magasházépítési tilalom és egyes területeknek — például a Bul- gárföldnek — a tervezettnél sűrűbb beépítése sajnos a városképen is nyomott hagyott. Az építőipar kapacitása sem felelt meg tökéletesen a feladatoknak. Különösen a tervidőszak utolsó Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács titkárságán, a megyei rendőrkapitányságok jelentései alapján, értékelő-elemző tanulmányokban dolgozzák fel a hazai közlekedési balesetek statisztikáját. Az egyenes út is lehet veszélyes Ebben az évben (az adatok az első hat hónapra vonatkoznak) közútjainkon 8500 személysérüléses baleset történt. A halálos balesetek száma 11,4 százalékkal emelkedett. A baleseteknél 12 334-en sérültek meg. A karambolok időpontjától számított 48 órán belül az első fél évben 593-an haltak meg (11,4 százalékkal többen, mint az előző év hasonló időszakában). A súlyos sérültek száma 4312, és nyolc napon belül 7429-en gyógyultak. A balesetek döntő többsége — 71,8 százaléka — lakott területen történt. A nyílt országutakon az 1974. évi 2528-ról 2495-re csökkent a balesetek száma. Egyenes útszakaszra esik a közúti balesetek 51,8 százaléka, útkereszteződésben 35,5, útkanyarulatokban 11,2 százalék az arány. A mozgó jármüvek ütközése 3611 balesetet okozott. A keresztező járművek 17,3, a frontálisan ütközők balesete 14,1 százalékkal nőtt. A gyalogosok gázolásából eredő 2515 balesetnél 368 hat éven aluli és 766 7—14 éves gyermek volt a sérült. Az év első felében bekövetkezett személy isérú- léses balesetek 82 százalékát — 7249-et — a gépjárművezetők okozták. Az általuk okozott balesetek 65 százaléka a korábbi évekhez hasonlóan, négy fő ok miatt történt: a felelőtlen gyorshajtók 1915, az áthaladási elsőbbséget meg nem adók 1629, a figyelmetlen, sok esetben ru- tintalan vezetők szabálytaFiatal műszakiak vetélkedője r * Az EMASZ csapata a harmadik helyen A villamosenergia-iparban dolgozó fiatal műszakiak versenyének ágazati döntőjét a napokban rendezte meg Keszthelyen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a KISZ Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ország tíz vállalatának félszáz ifjú mérnöke, közgazdásza és technikusa vetélkedett — miután sikerrel írták meg szakdolgozatukat. Ez volt a feltétele annak, hogy részt vehessenek az országos versenyen. Itt az első napon szakmai és gazdaságpolitikai kérdésekre kellett válaszolni. A legjobb öt együttes került a másnapi döntőbe. Az Egyesült Villamosgépgyár csapata (egyetlen ponttal megelőzve vetély társait) végzett az . első helyen. Az Egyesült Izzó és az Eszak- magyarországi Áramszolgáltató Vállalat fiataljai között holtverseny alakult ki. A pótkérdések a fővárosiaknak sikerültek jobban, így ők végeztek a második, az ÉMÁSZ-osok a harmadik helyen. A szép borsodi siker részesei (Guba János, Tur- csányi Béláné, Oláh András, Orlay Imre és Gergen István) ötezer forint pénzjutalomban, oklevél és bronzplakett- díjazásban részesültek. harmadában — a teendők halmozódásakor — mutatkoztak feszültségek. E gondok többsége ismert olvasóink előtt, most mégis meg kellett említeni legalább néhánjrat, már csak azért is, hogy reálisabban lássuk az elmúlt öt év alatt megtett utat, s jobban tudjuk értékelni mindazt, amivel gazdagabb lett Mi —olc. A IV. ötéves terv központjában a lakásépítés állt. Erről kértem tájékoztatást hipták Balázstól, a városi tanács tervosztályának vezetőjétől. 100 otthonra 122 család Bevezetőül arról beszélt, hogy a III. ötéves terv időszakában 2,4 milliárd forintot lehetett a városépítésre fordítani, a IV. ötéves tervben viszont 6,2 milliárddal gazdálkodhatott a tanács. Jellemző az ugrásszerű növekedésre az is, hogy míg a III. ötéves tervben 5500 állami lakást építettek, a most záruló tervidőszakban 9800- at. Ha ehhez hozzászámítjuk a szervezett magánlakás- és családiház-építést. illetve a más erőforrásokból épített új otthonokat, akkor azt mondhatjuk, hogy öt év alatt 12100 lakással gazdagodott Miskolc. Nem kevesebbet jelent ez, mint azt, hogy (átlagosan háromfős családokkal számolva) 36—40 ezer miskolci költözhetett kényelmes, új lakásokba! A város lakásállománya öt év alatt 52 ezerről 61 ezerre nőtt. Még jellemzőbb azonban, hogy a 100 lakásra jutó családok száma 132-ről 122- re csökkent. Ennél a mutatónál álljunk meg egy szóra. Ha máshonnan nem, a sajtóból tudhatják a miskolciak, hogy a lakásigénylők száma nem fogy, jelenleg is körülbelül 13 ezer család vár új otthonra. Nincs itt valami ellentmondás? A lakásigények változása Ljpták Balázs így válaszolt a fenti kérdésre: — A tervidőszak elején még 10—12 éves igényeket is nyilvántartott a lakáshivatal. Máig 5—6 évre csökkent az átlagos várakozási idő. Tehát a lakásigények minőségi változásának lehetünk a szemtanúi. Meglehetősen magas volt ebben a tervidőszakban a szanálások aránya is, elérte a 22—23 százalékot. 2600—2700 új otthont kellett arra áldozni, hogy odaköltöztessük azokat, akiknek a régi lakását a városfejlesztés érdekében le kellett bontani. A szanált házak nagy része teljesen elavult volt, a költözés tehát egyben azt is jelentette a családoknak — kevés kivételtől eltekintve —, hogy hideg-meleg vízzel, távfűtéssel ellátott, jó lakásokba kerültek. A IV. ötéves tervvel együtt zárul a 15 éves lakásprogram is. Másfél évtized alatt 27 200 lakás épült Miskolcon, körülbelül 6000-rel több, mint amennyit terveztek. Az összes lakásból 5200 készült magánerőből, s ez meglehetősen alacsony arány! Fentebb azt írtam, hogy a város teljesíti lakásépítési tervét, azaz az év végéig lezajlik az új otthonok műszaki átadása. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy körülbelül 600—700 lakásba csak a következő év eleién költözhetnek be a lakók. (Folytatjuk) BÉKÉS DEZSŐ A legmodernebb oktatási technika Veszprémben tegnap avatta fel dr. Polinszky Károly oktatási miniszter az Országos Oktatástechnikai Központ új székházát. Az UNESCO támogatásával működő központban korszerű berendezések és felszerelések segítségével a legmodernebb ok. tatástechnológiai eljárásokkal ismerkedhetnek a pedagógusok.
