Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-15 / 293. szám

% a miskolciaké a szó Jó munkát végeztek Nehéz eligazodni Vidéki ismerősöm arról pa­naszkodott, hogy Budapest irá­nyából érintve városunkat — kassai úticéllal — „elveszett”, il­letve csaknem egyórás késéssel tudott továbbmenni. De ez már nem az első eset, mert akkor is így Járt, amikor Sárospatak és Tokaj nevezetességeit akarta megnézni. S mindez azért, mert a Csabai kapui aluljáró után nehéz az eligazodás a táblák hiánya vagy rossz láthatósága miatt. Példaként említette meg Eger, Debrecen, Nyíregyháza vá­rosokat, ahol a /városképet nem rontó, hatalmas , eligazító (vilá­gító) táblák és útfelfestések se­gítik az idegent. A városra és nagy múltú me­gyénk látnivalóira büszke „ős­lakó” úgy érzi, ez a legkeve­sebb, amit meg kell tennünk a hozzánk érkezők, egyre nagyobb idegenforgalmunk érdekében. Csák Éva Miskolc A reklámhoz pénz is kell! Lapunk november ^17-i számában „Kellene egy kis propaganda” címmel cikket közöltünk, melyre a ^Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ válaszolt. Elismerik a kérés jogossá­gát, azonban — mint leve­lükben írják — az e célra fordítható összeg korlátozott. Jövő évi reklámpropaganda- költségvetésükben a javasla­tot figyelembe veszik. A Kilián Gimnázium és a Dorottya utca között három kopottas bérház született újjá a napokban. Kívül-bfe- lül ráfért már a tatarozás ezekre az épületekre. Igaz. hogy a járókelők néha bosz- szankodtak az eltorlaszolt utak miatt, s bizonyára ; L/ecember 3-án Mezőkö­vesden jártam, s betértem az ÁFÉSZ 200 sz. boltjába. Két kiló húst vásároltam, melyet azonban -- a lakás­kulcsommal együtt — a ko­sárban felejtettem. Másnap ismét arra jártam, s legna­Hetetc óta (de hányadszor?!) fel van bontva az út a se­lyemréti aluljáró előtt. Vil­lamosok, autóbuszok és gép­kocsik tömege torlódik fel csúcsforgalomban itt. arról nem is beszélve, hogy nem­egyszer hajmeresztő látványt nyújtanak a „merész” gép­A Széchenyi ütőn levő női szabó ruházati boltba pénteken délben egy teherautóról vitték be a ruhaneinűeket. De hogyan? A felnyalábolt áruból hol egy lakóknak is okozott némi kényelmetlenséget a felújí­tás, de most már. a munka befejeztével, a megelégedés hangján szólhatunk az ott -z-tzett munkáról. K. P. Miskolc gyobb örömömre visszakap­tam a kulcsot és az ottha­gyott áru helyett ugyanany- nyi friss hússal szolgáltak ki. Udvarias, előzékeny ma­gatartásuk nagyon jólesett. Loós Gyula Miskolc, Győri kapu 64. kocsivezetők, amikor bevág­nak a villamosok elé. Tudom, hogy előbb-utóbb el fog készülni, de arra már azt hiszem nem egyedül va­gyok kiváncsi, hogy az azo­nos részek ismételt felbontá­sát mi indokolja — írja Kiss Gdborné selyemréti la­kos. szoknya, hol egy ruha maradi a poros-piszkos úttesten vagy a járdán. S minden egyes for­dulónál megismétlődött a jele­net. A munkát végző két fia­talembernek talán eszébe sem jutott, hogy másképp is lehetne ezt a munkát végezni. De a bolt dolgozói sem figyeltek fel erre, valószínűig az átvétellel voltak elfoglalva. Pedig a földön he­verő árukon bizonyára megma­radtak e szállítás nyomai. A vá­sárlók közül pedig senki nem veszi szívesen, ha az újonnan vett áruval az üzletből nem ha­za, hanem egyenesen a Patyo­latba kell mennie ... M. G. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANHORNÉ TELEFON: 18-221 Visszakaptam az árut Mikorra készül el? Ruhák a földön Jó ízek szertartása ★ ízt adni. Ez a művészet. Elől a házigazda, háttérben a ke­resztfiú — a böllér. (Solymos László felvételei) Koisz, Ma, Éznólor Hogyan is volt? Minket gyerekeket küldtek a boltba rizsért, sóért. Az asszonyok súrolták a teknöt, készítet­ték az edényeket. A férfiak szerszámokat éleztek, és este még elszaladtunk a böllér- hez hogv biztosan ott lesz-e ötre ... Anyánk felírta, hogy kiktől kaptu'nk, kinek kell. s kinek küldünk kóstolót. A kredencen, * bármilyen sze­gény volt a házigazda, ott állt a pálinka, amivel a haj­nalt, majd perzselés után a felhasított disznó — szalma­szállal mért — szalonnáját illett köszönteni. Olyankor ott állt az egész család, és a gyermekek szájában össze­gyűli a nyál, mert mi kap­tuk a fülét.. / Varjak az ágon, és a szem­telen, gyorsan röppenő var­jakra irigy kutyák: disznó­ölés. Este a valamivel to­vább világos ablakok, más­nap a tiszta kendövei borí­tott kos totós tányérok ... Répáshutára, ® Hegedűs András nyugdíjas erdész por­tájára a disznóölések régi hangulata csábított. Az üst­ház füstje, a frissen sült te­pertő. illata. Borral, tepertő­vel, kenyérrel, hellyel kínál­tak. Hegedűs néni kint az üstöt vigyázta, a nyárikony­hában a szükebb család szor­goskodott. Az egyik unoka, a hároméves Hegedűs Kar­csi férfi jogon lábatlankodott a felnőttek között, húga, a háromhónapos Emi a befű- tött szobában várta, hogy mi is ez a nyüzsgés. — Milyen volt a disznó? — Százötven kilós. Vár­tunk volna még vele, de nem evett... — Mit mondott a böllér? — Dicsérte, de hát az ro­kon. A keresztfiam ... — A család? — A legszűkebb az itt van. Nem olyan ma a disznóölés, mint régen. Akkor ünnep volt, ha az utcában öltek ... Nekünk is van egy másik ... — Tor? — Nem szokás már. Műsor is van este a televízióban ... — Kóstoló? — Visznek belőle? Csak mutatóban? Az ízéért, má­sért ina senki se küldi. — A perzselés után? — Gázzal perzselünk. Az a gyorsabb. A szalonnánál fontosabb a hús. Ha nem tart ki a zsír, veszünk... Egészségükre! ■ ■ A „Durbincs Sógor” fa­nyarsága jólesett. — Jöjjenek el a második torra is... Sajnálom-e a régi torokat? Istenemre nem, hiszen azo­kat a szegénység tette szer­tartásos ünnepekké. Ma a megyében, a városok lakóit is beleszámítva, több disznót ölnek, mint ahány család él. — Egészségünkre! Az ízeken nemesítő köny- nyű bornak semmi fanyar­sága sincs .. BARTHA GÁBOR Korszerű körülmények — vonzó szakmák a Diosrvcr: km varia ífenuG sza. lukasait, Esztergályostanulók a műhelyben. L A több ezer dolgozót fog­lalkoztató Diósgyőri Gépgyár az ország egyik legrangosabb nagvvállalata. Gyártmányai­val hazánk iparában és egész gazdasági életében találkoz­hatunk. A vállalat termékei szinte valamennyi hazai gép­műhelyben megtalálhatók, mivel készítenek kovácsoló, sajtoló és lemezalakító gé­peket. Diósgyőri gépeken ké­szülnek az országot átszelő villamos vezetékek és tele­fonkábelek, a különféle ko­vácsolt gyártmányok, a cső­gyári és hengerdei termékek, DIGÉP-kerékpárokon futnak a vonatok és a villamosok. E nagy múltú gépgyárban készülnek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hűtőházai, technikai berendezései, a legkülönfélébb célokra hasz­nált szivattyúk, valamint az anyagmözgatás sokoldalú esz­közei. Mindezek csak a leg­fontosabbak abból az évi, több mint kétmilliárd forin­tot kitevő termelési értékből, amit a nagyvállalat több ezer technikusa és szakmun­kása hoz létre. A folyamatos gvártmány- és gyártásfejlesztési tevé­kenység, és a piac igényei­hez való állandó alkalmaz­kodás eredménye, hogy a nagyvállalat gyártmányainak jó része exportra megy. Több mint negyven országba jut­nak el a D1GÉP termékei. Folyamatos exportkapcsola­taik — amelyek a termelési érték harmadát adják — mintegy húsz országra ter­jednek ki. Megbecsült szakmák A Diósgyőri Gépgyár előtt" álló magas szintű feladatok, a termékeik iránt fokozódó igény minden esztendőben újabb fiatalok beiskolázását a szakmunkás-kollektíva nö­velését követeli meg. A több ezres vállalati szakmunkás­létszám utánpótlására, a pá­lyaválasztó fiatalok képzésé­re alapos beiskolázási tervet állítottak össze a nagyválla­lat vezetői. A beiskolázási munkaterv azon részeit, ame­lyek leginkább érdekelhetik a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, a Diósgyőri Gép­gyár személyzeti főosztályve­zetője mondotta el: — Gépi forgácsoló szak­mában csaknem 180 tanulóra számítunk. Az ide tartozó esztergályos, marós és kö­szörűs mesterségeknek — a munkafeladatok és a pálya­követelmények szempontjá­ból — sok a rokon vonása. A következő tanévben ké­peznek csúcs-, horizont-, ka­russzel-, revolver- és szám­jegyvezérlésű esztergályos szakmunkásokat. Bizonyára sokakat érdekel, hogy mive! foglalkoznak a gépi forgá­csoló szakmunkások. — A DIGÉP forgácsoló szakmunkásai a hazai és a külföldi piacokra kerülő gé­pekhez készítenek alkatrésze­ket. Jelentős értéket képvi­selő munkájukkal öregbítik a nagyvállalat hírnevét a vi­lágban. A forgácsoló szak­munkások változatos, érde­kes munkájához szükséges a jó matematikai érzék, a kéz­ügyesség, a rajzkészség, va­lamint a fejlett formaérzék és’ a térlátás. Álló testhely­zetben végzett könnyű, de nagy szakmai tudást igénylő munka az esztergályosé. Akik ezt a pályát választják, azok­nak pontos munkát kell vé­gezniük; jó formaérzékre és mérőműszer-ismeretre lesz szükségük. — A tervek szerint az 1976—77-es tanévben ötven gépszerelő szakmunkásta­nulót iskolázunk be. Az ide tartozó karbantartó lakatos, szerszámlakatos és szerelő­lakatos szakmáknak is sok rokonvonása van. A gépla­katos mesterség közepesen nehéz fizikai munka. Sok­oldalú műszaki felkészültsé­get és kombinaliv gondolko­dást igényel. — Beiskolázási tervünkben 50 kovácstanulóra számí­tunk. Ez a közepesen nehéz fizikai munka jó kézügyes­séget igényel: különböző munkadarabokat kell kézzel és géppel kovácsolni. A ta­nulóévek alatt nagymérték­ben megnövekszik a fiatal alkotókészsége, és jelentősen javul a fizikai állóképessége. Különben a nagyfokú gépe­sítés eredményeként ma már egyre kisebb fizikai erőkifej­tést kíván a nagyüzemi ko­vácsmunka. A nagy gyár üze­meiben ma már korszerű manipulátorok segítik a ko­vácsok hajdan nehéz mun­káját. — A Diósgyőri Gépgyár­ban az idén 15 fiút várnak hegesztőtanulónak. Ennek a szakmának az elsajátításához nélkülözhetetlen a jó elektro­technikai felkészültség, és a megfelelő kézügyesség. Ej­mondhatjuk, hogy ma már a hegesztés könnyű fizikai munkának számít. A hoz­zánk kerülő, leendő szak­munkások a tanulóéve'; alatt megismerkednek a hegesztés minden formájával. A gyár­ban készülő gépalkatrészek, szerkezetek és tartályok ösz- szeállításához sok jó felké­szültségű hegesztő szakmun­kásra van szükség. Szakmunkás^ képzés Szerencseti A felsorolt szakmákon túl még 15 villanyszerelő, 10 fé­nyező, 2 ács-állványozó, 5 kőműves, 5 szobafestő és 5 kazán- és kemencekőműves szakmunkás beiskolázására számítunk 1976-ban. Itt hív­juk fel a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét, hogy megkezdődött a szak­munkásképzés a DIGÉP- szerencsi gyáregységében, a szerencsi és a környékbeli fiatalok számára. Az 1976/77- es tanévben itt is több első­éves esztergályos- és gépla­katostanulóra számítanak. (A tanulás körülményeiről, a kereseti lehetőségekről és a jelentkezés módjáról, hol­napi számunkban adunk tá­jékoztatást.) (x)

Next

/
Thumbnails
Contents