Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-05 / 285. szám

Megjött a Télanó A Miskolci Nemzeti Szín­ház művészeinek vezetésével vidám énekszóval várták a Télapót tegnap este a Ma­gyar Édesipar Szerencsi Cso­koládégyára diósgyőri gyár­egységének kupolatermében a gyermekek. Az első sorban ott ültek a Gyermekváros legfiatalabbjainak képviselői is. Figyelmesen hallgatták ugyan a meséket, együtt dú­dolták az ismertebb gyer­mekdalokat, de fél szemmel folyton a lépcsőre sandítot­tak: mikor jön már a Tél­apó? Nem kellett soká vár­niuk, mert csengettyűszó kí­séretében, fehér szegélyes bí­bor palástban, puttony he­lyett karján hatalmas kosa­rat cipelve, megérkezett a várva várt vendég. Kérdésé­re minden gyermek harsá­nyan bizonygatta, hogy egész évben jól viselkedett, így mindenki megkapta mikulás­csomagját. (Solymos (elv.) STOP! EGY PERCRE ! Téli kellékek Autósok. motorosok rovata A tél beálltával az autó­sok nagy része garázsba te­szi az autót, s csak tavasz- szal veszi elő újra. Es akik télen is autóznak? Vajon megfelelően készült-e fel el­látásukra a BIK Zsolcai ka­pui műszaki gumiáruboltja és az AUTÖKER-szaküzlet? Kéri Rudolf, a BIK-bolt üzletvezetője: — Fagyálló hűtőfolyadék­ból még talán sosem volt ilyen nagy a választék. Van elegendő akku-sav, s az ak­kumulátorok élettartamát növelő a téli hidegindítást könnyítő Akkuvit is. Jégol­dó, jégmentesítő, páramen­tesítő is kapható bőven. Hűtőtakaró most minden tí­pusú gépkocsihoz vásárolha­tó. Ilyenkor a legtöbben a téli mintázatú gumikat ke­resik. A Zsigulihoz is hasz­nálatos 13 collos kivételével úgyszólván teljes a válasz­tékunk. (Hadd tegyem hoz­zá, hogy gumiabroncsból egész évben akadozott az ellátás.) A magunk szerény lehetőségei között azon le­szünk, hogy a lehető legna­gyobb választékkal várjuk télen is az autósokat. S mi a helyzet a szom­szédban, az AUTÖKER-nél? Dávid Ferencné boltvezető: — A télre mi is gondo­san felkészültünk — az adott lehetőségeken belül. Nagyon sokat javult az utób­bi időben az áruellátásunk. Természetesen hiánycikkek most is vannak, ám az elője- gyeztetéssel, s a budapesti ügyfélszolgálat segítségével sokak gondján tudunk eny­híteni. Készülünk az új KRESZ bevezetésére is, van példáöl elég biztonsági övünk. Az “j KRESZ által ugyancsak előírt tűzoltóké­szülékkel viszont nem tu­dunk szolgálni. Amíg nem terjedt el a híre, hogy kö­telező lesz, volt, most ke­vés. Remélem, hamarosan kapunk újabb szállítmányo­kat. Visszatérve a téli autó­záshoz: tavaly mindenki ke­reste, s nem volt kapható a csehszlovák gyártmányú, bel­ső páramentesítő Carin-ken- dő. Most bőven van belőle. Természetesen beszerzünk fagyálló hűtőfolyadékot, jég­mentesítőket és több, télen szükséges autózási kelléket is. Ny. I. KRESZ-rejivény, 9. fordulói Befejezéséhez közeledik tízfor­dulós KRESZ-rejtvénypályáza- tunk. A mostani 9. fordulóba’n ismét ábrákkal illusztrált rejt­vényeket kell megfejteni. 1. Szabad-e lovas kocsit meg” előzni a vasúti átjáróban? a) Nem b) Igen, de csak gépjárművel c) Csak akkor, ha az előzés feltételei biztosítottak. 1. ábra 2. Az 1. ábrán látható Jelző­tábla az alábbiak közül mel’-'k jármű behajtását nem tiltja? a) Tehergépkocsi b) Mezőgazdasági vontató t) Kétkerekű motorkerékpár d) Lassú Jármű 3. A 2 ábrán látható két tábla közül, melvik tiltja a megfordu­lást? a) Az A jelű b) A B jelű e) Mindkettő 2. ábra. Kérjük a megfejtésekét a kö­vetkező péntekig szerkesztősé­günk címére (Miskolc, Bajcsy- Zs. u. 15.) postára adni. Amnia ferves lel A Borsodi Vegyikombinát ammóniagyára két évtized­del ezelőtti indulása óta az idei év novemberében érte el a legmagasabb havi ter­melési eredményt. A műtrá­gya gyártásánál is használt ammóniából 17 449 tonnát készítettek, s ez csaknem 2300 tonnával több az elő­írtnál. (A Borsodi Vegyikom­binát gyáregységeinek szo­cialista brigádjai a kong­resszusi és a felszabadulási verseny során már több íz­ben hívták fel magukra a figyelmet kitűnő termelési eredményeikkel.) Terven fe­lül gyártott ammóniájukat Jugoszláviába exportálják. Vén gesztenvefa Mintegy 800 évesre becsü­lik a kőszegi Királyvölgyben álló öreg szelidgesztenyefa korát. A 15 méter magas és mintegy kilenc méter kerüle­tű famatuzsálemet a termé­szeti ritkaságok törzsköny­vébe is bejegyezték. Bioló­giai elmúlása 5—6 éve kö­vetkezett be, fél évtizede már levelet sem hozott, s ebben az évben az Országos Természetvédelmi Hivatal el­nökének 2051/1975. számú határozata megsemmisült természeti értéknek nyilvání­totta. A Vas megyei természet- védelmi albizottság döntése szerint a fából egy kétméter- nyi magas, megfelelően tar­tósított törzsrészt hagynak meg, amelyen feliratos tábla őrzi majd az egykori óriás képét, adatait. Az építők tololasséoB A szabadtéri kokszkalyhak tüzet az eddig uiuergö építők az utóbbi napokban ..takarékra” állíthatták. A hőmérő ismét a menetrendszerű, azaz az évszaknak megfelelő hőmérsék­letet mutatja. A december az építők számára a nagy bizony­talanság és a nagy ■ számbavétel hónapja. A fagyos napok idején úgy tűnhetett, hogy felső szintek nélkül marad a Szabó Lajos utca első panelháza. de az idő kegyeibe fogadta a Ealrakókat. És nemcsak az időjárás, hanem a közvélemény is. Erről beszélgettünk tegnap Komlósi Tiborral a BÁÉV pártbizott­ságán. nem sokkal a következő tervidőszak feladatait kör­vonalazó végrehajtó .bizottsági ülés után. Szó se róla. az el­múlt két esztendőben az építőipar a közfigyelem reflektor- fényébe került. Soha annyi lakás nem épült Miskolcon, mint az idén. soha annyi milliárdos beruházás nem várt munkás­kézre Borsodban, mint az elmúlt esztendőkben, és soha olyan nagy nem volt az építési mérleg mutatójának kilen­gése. mint a közelmúltban. Egy miniszteriális szintű megyei tanácsi értekezleten hang­zott el. hogy ebben a tervidőszakban Borsodban az építőipari kapacitáshiány 6,5 milliárd forintra rúgott. Ebből követ­kezően jónéhány tervbe vett létesítmény építése későbbre tolódott, vagy egyszerűen —1 mert ilyen is volt — meg­hiúsult. Hiányzott a téglát téglára rakó kéz. A közvéleményt leginkább a bolt, bölcsőde, óvoda nélküli lakótelepek gondja foglalkoztatta, és sokak számára úgy tűnhetett, hogy csak az építőipar az oka a mérleghiánynak. Aztán az arra alkal­mas és felelős emberek megmagyarázták, hogy egyetlen vál­lalat, üzem kapacitása sem húzható, nyomható úgy. mint a harmonika. A felszerszámozáshoz, az egyik évről a másikra megduplázódó feladatok ellátásához pénz. idő és ember kell. Csupa olyan dolog, amelynek szűkében vagyunk. Az esztendő és a tervidőszak utolsó napjai építésre, és a kedélyek hullámzásának megnyugvására alkalmas, jó időt ígérnek. A BÁÉV kommunistái — a lakásépítési, beruházási prognózis pontos ismerete nélkül is — azzal a tudattal tájé­kozódhattak a következő év és az elkövetkezendő ötéves terv feladatairól, hogy ott folytatják az építést, ahol — a bármikor beköszöntő hideg miatt — abbahogyják; csak még jobban, még pontosabban. B. I» Gyümölcs-, zöldséohínálat Az átmeneti tárolók és a feltöltött raktárak jóvoltá­ból az AGROKONZUM Szö­vetkezeti Közös Vállalat az elmúlt héten is megfelelő árukínálatot biztosított a pia­cokon és a boltokban. A héten 62 vagon áru ke­rült a fogyasztókhoz. A lista­vezető továbbra is a burgo­nya, amelyből huszonhárom Az emberek rosszak Én egy nagy mam­lasz vagyok. De csak azért, mert bevettem a maszlagot, mármint azt, hogy jó tett he­lyébe jót várjak. Be­bizonyosodott, hogy smafu az egész. A Pampuskáék meg há­látlan perszónák, a fiuk pedig kaján su­hanó, mert kiröhögte az eleddig legjobb ha­verját, aki nekem édes magzatom s en­nek ellenére akkora nyaklevest lekever­tem neki, hogy a fe­jünk fölött vitustánc- ba kezdett a csillár. No de meg is ér­demelte, mivelhogy miatta roggyant össze bennem a népi böl­csességbe vetett hi­tem s tett rám Pam­puskáné a lépcsöház füle hallatára olyan félreérthetetlen cél­zást. amely szerint a vízilóval csak a súly tekintetében lehetek azonos kategória; a további összehasonlí­tást illetően nem kell különösebb fantázia. De hagyjuk a szemé­lyeskedést, bár azt még hozzá kell fűz­nöm. hogy eme rossz­indulatú összevetéssel a lépcsőháziak is egyetértettek s hogy miért, az kiderül a végén. Szóval, ott kezdő­dött a baj, hogy Pampuskáék mellék­helyiségében hetek óta úgy zuhogott a víz a tartályból a kagylóba, hogy alud­ni se hagyta őket. Mester meg sehol. Ekkor jegyezte meg az a pupák gyerme­kem, hogy: az én öregem egy ezermes­ter, otthon mindent megcsinál — így mondta, bár az any­jának erről mindig más volt a vélemé­nye. De ha már így beajánlott, mondhat­tam-e Pampuskáné esdeklő szavaira ne­met? „Kedves Kere­kes szomszéd, ne is szabadkozzék, tudom, hogy arany a keze, a lelke meg jóságos.” Fogtam hát a szer­számaimat s átmen­tem hozzájuk. Pam- puska már az ajtó­ban várt egy kupicá­val, meg azzal, hogy épp itt az alkalom, úgyis rég meg sze­rette volna velem in­ni a pertut, hát szer­vusz ! Pillanatok alatt mustrát tartottam, majd megállapítva a tényt. ráálltam a kagylóra, hogy köze­lebbről lássam a baj, azaz a víz forrását. Ebben a pillanatban a talpam alatt össze­tört a kagyló mű­anyag ülőkéje. Akkor még kultúrembérek- nék tartottam a Pam- puska családot, mert szót se szóltak, illetve csak annyit, s ezt is mosolyogva, hogy le­hetett volna eszük, hogy hokedlit hozza­nak a lábam alá. S már hozták is. Csak­hogy nem vagyok én gumilabda, hogy fel­pattanjak rá: beleka­paszkodtam a lehúzó­láncba s annak fele vagy talán valamivel kisebb része a ke­zemben maradt. Se­baj, vigasztalt Pam­puska, eleg lesz az még így is. Annyira szívélyes volt, hogy még meg is kérdezte, segtthet-e valamit? A kollektív munkát mindig kedveltem, mondtam hát neki, nyújtsa föl hozzám a harapófogót. No tes­sék! Ezek a mi belső szerelési szakembe­reink! Pont olyan helyre rakják ezt a vacak villanyburát, hogy csak éppen koc­can hozzá a harapó­fogó, már reped is. Ami pedig a mű­anyagból készült víz- vezetékcsö összeeresz- tését illeti, az egye­nesen felháborító. Ránéz az ember, már szembespriccolja. Nem is hökkentem meg rajta, hogy Pampus­káné igencsak kere­setlen szavakkal il­lette a kontárokat, miközben két marok­ra fogta ázott paró­káját s kizokogott a szűkös helyiségből. Hangján azonban még egy fél óra múlva is éreztem a felháboro­dást. amikor egy tom­pa kattanásra — mert esküszöm, nem volt több — bekiáltott a konyhából: történt valami? Semmi külö­nös, csak az úszót tartó pálca tört el, de sebaj, megvan a fő­hiba: tömíteni kell egy bőrdarabkával. Az a baj, hogy nem látok rendesen, sza­ladj csak át fiam — mondtam a gyerek­nek —, hozd cl a lá­dámból az égöt, az­zal a hosszabbik drót­tal. Hozta is a gyerek mindjárt, én meg — ugye mert közösen dolgoztunk — mond­tam Pampuskanak, keressen egy konnek­tort és augja be a csatlakozói. Meg is tette. De rögvest mondtam is. húzza ki, mert az égő fog­lalatába víz került és itt bent rövidzárlat következtében sötét lett. Sajna kint is, az egész lakásban. Ezt onnan tudtam, hogy Pampuskáné szidni kezdte az ÉMÁSZ-t, mire én megnyugtat­tam, csak semmi idegeskedés, adja­nak egy szál vé­kony drótot, azonnal kijavítom a hibát. Ha­nem ekkor már üvöl­tést hallottam a lép­csőházból: Ki az az állat, aki a villany­nyal játszik. most nem fogjuk látni a Benyovszkyt! Én ma­gam is kisiettem a lépcsőházba azzal, hogy pillanat, majd utánanézek a bajnak, de a feleségem jobb­nak látta, hogy az ajtónk előtt elhaladva berántson, miközben azt mondta,,. valami olyasmit, mint Méz- gáné a Hufnágel Pis­tiről, csak még meg is cifrázta egy kicsit. A fiam meg bőgött, hogy velem nagyon lebögött. A Pampuskáék az­óta ablaküvegnek néznek, de valahogy a házbelieknél sem vagyok egy menő fej. Hát értik ezt? Én csak jót akartam. Az emberek rosszak. vagonnal értékesítettek. A káposztafélékből tizenhat vagon nyújtott jó választé­kot. Vörösi’pp ■ rrr 'ó veszöldségekböl 4 vagon állt a fogyasztók rendelkezésére. Másfél vagon volt a sütőtök és a cékla felhozatala, tor­mából és retekből 60 má­zsa érkezett. A 8 mázsa gomba mondhatni, pillana­tok alatt elfogyott. Import­ból érkezett 20 mázsa para­dicsom s ez fedezte is az igényeket Az egyre kereset­tebb 'savanyúkáposztából 260 mázsa került az elosztóhe­lyekre. Az alma és a körte ezúttal is megfelelő meny- nyiségű — 11 vagon — volt, s csaknem meghaladta az igényeket. A hét, végére 7 árucikk ára változott. Csökkent az im­port-paradicsomé — most 28 forint kilója —, emelkedett viszont a tormáé — 22 fo­rint —, a íejeskáposztáé 4.40, a kel- és a vöröskáposztáé 4,60. a cékláé 4 és a reteké 3,40. Az AGROKONZUM bolt­jaiban megyeszerté már a hét közepén megjelentek a karácsonyfák is, áruk mé­terenként 25 forint. Bélvegpűités Megjelent a Filatéliai Szemle decemberi száma. Ezúttal is köz­li az újdonság-befizetési határ­időket, s tájékoztatást ad a vár­ható bélyegkiadásokról. A Ma­gyar Bélyegek Árjegyzéke 19?6-os kiadásában szereplő változásokról elemző cikket közöl a lap. Tar­talmazza továbbá az ifjúsági mel­lékletet, és tájékoztatást ad a külföldi belyegúídonságokról. Miskolcról indult el az a gon dolat, hogy a vidéki nagyváro sokban is legyen bélyegmúzeum hiszen napjainkban a szervezet bélyeggyűjtők többsége vidékei él. Most kaptuk a hírt, hog: Győrben még 1975. dccemberébei megnyílik a bélyegmúzeum. Vá rosunkban is folytak már tár gyalások, de megfelelő helyiséi hiányában a megvalósításra ed dig nem kerülhetett sor, noha ; tervet nem vetették el. A mis kólei bélyegmúzeum megszerve zését az is indokolttá teszi, hog? több mint egy évtizede a Her man Ottó Múzeum páncélszekré nyében fekszik az a jelentős bé lyegajándék, amelyet Bodnár 3ó zséf rudabányai gyűjtő még Ka nadáhól küldött a borsodi ifji filatelisták számára. Időközben a: adományozó visszatért hazánkba s nyugdíjas éveit ismét Rudabá nyárt tölti. Hazaérkezése utár Szomorúan kellett megállapítania hogy bélyegajándéka nem érte e a kívánt célt, mert annak csali eev kis hányadát mutatták bt eddig, s mindössze egy alkalom­mal (!) a nagyközönségnek. V. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents