Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-04 / 284. szám
500 milliót költ Borsod táppénzre III, a miskolciaké a szó Ez már tarthatatlan! Hu müemiek, legyen az! Képünk, egy bejelentés alapján, az Ady Endre utca 18. számú ház kapubejáratáról készült. Ebben a házban van a 106-os számú vas- és edénybolt. Évi forgalma 45 millió forint, raktára két helyről, az üzletből és az udvaron át közelíthető meg. A MIK a közelmúltban megtiltotta, hogy a gépkocsik behajtsanak az udvarra. Az ok: a ház műemlék. Elismerem: Miskolc nem különösképpen gazdag műemlékekben. Védeni óvni szeretni kell azt, ami van. Szívesen idézném a ház falán elhelyezett „Műemlék” tábla pontos szövegét, de nem tehetem, mert a néhány éves tábla olvashatatlanná konoft A panaszló bolt azt kéri, hogy a teherautók továbbra is az udvaron rakodhassanak, hiszen így minden áruátvételkor be kell zárni az üzletet, az egyetlen szűk ajtó ugyanis lehetetlenné teszi, hogy az árut másképpen behordják. Szívem szerint ellene szólnék az üzletvezetőnek, aki kér, és hivatkoznék megőrizni való értékeinkre, de lásd olvasó a képet: ez van. Ezt látni Miskolc egyik legforgalmasabb utcájáról. Alig hiszem, hogy legyen idegenvezető, aki erre az udvarra hozza majd a vendégeket. Gyászos szeméthalom, kis túlzással: valóságos emlékmű házi és bolti szemétből. Ráadásul, a kép tanúsága szerint teherautó is áll az udvaron. Az újságíró viszont azt is tudja, hogy magán-személygépkocsi is áll az udvaron. Névről és arcról egyként ismerik a megyei Társadalom biz tositási Igazgatóság pénztáránál azt az alsózsolcai férfit, aki az idén már harmincháromszor (!) került beteglapra, s mindig más-más „betegséggel”. Szinte kimerítette az orvosi lexikont. S az idén — várhatóan — harmincnegyedszer Is tartja még a markát, ..részesedni” kíván Borsod 500 millió forint összegű táppénzéből. Ki hiszi el, hogy igazán beteg? Óra nélkül is rohan az idő... Igencsak leesett az áJlam, amikor október 15-én a VTMELUX Kossuth utcai részlegében közölték velem, hogy öt hétre vállalják az órám javítását. Nem akartam hinni a fülemnek, de máris feltették a kérdést: itt hagyom, avagy sem? Másodpercek alatt kellett eldöntenem; vagy veszek új órát, vagy 100 forintos javítási költségért kivárom az öt hetet. A 100 forint mellett döntöttem. Mikor nagy keservesen eltelt az idő, nem rohantam azonnal érte, jó néhány napot „ráhagytam” — Most van munka alatt, négy-öt nap múlva nézzek be ismét — mondták ekkor. Megint nem mentem a megjelölt időben, egy egész héttel később kopogtattam be, hogy biztosra menjek. Tévedtem. Még mindig nem volt készen. Ha ilyen körülményesen végzik ezt a munkát, legjobb lenne, ha levélben értesítenének: most már valóban mehetek az órámért. Szívesen fizetném a bélyegköltséget is. A. A. Miskolc Szívesen megtartanám November 20-ái. az esti órákban német boxerkutyát találtam a Győri kapui lakótelepen. Azóta hiába figyelem a lapok hirdetéseit, a gazdája eddig még nem jelentkezett érte, de igazolt tulajdonosa átveheti: Kébel Istvánnénál, Győri kapu 64. UI/1. sz. alatt. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNÉ TELEFON: 18-221 Az orvosok — mint a televíziós riportban is láthat- tuk-hallhattuk — maguk is elismerik, hogy a helyi „jóismeretségek”, az összefonódások nem kevéssé játszanak közre a táppénzigény növekedésében. Sok a barátság alapján kiírt „beteg”. De igen sokan vannak olyanok is, akik kihasználják az orvosok túlterheltségét. (Magam is ismerek olyan vidéki körzetet amelv orvosára 12—14 község lakosságának egészségügyi ellátása tartozik. Meghallgatni sincs idő annyi beteget!! A FORDÍTOTT BETEGLAP Dr. Borosi László, a Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei vezetője hosszúra nyúlt beszélgetésünk során nem győzte hangoztatni: — Aki beteg — az beteg! Az megkap — és kapjon í? meg! — minden segítséget az egészségügyi intézményektől azért, hogy mihamarabb meggyógyuljon. De végre el kell jutni oda, hogy a csupán lógni, minden gondjukat-ba- jukat táppénzből megoldani akarók ne sorakozhassanak az orvosok által kiállított „csekkekkel” a táppénzt fizető pénztárak előtt. A táppénzhelyzet rendezésének alapelve ez. S ehhez kell igazítani az orvosok, az üzemek, az ellenőrző szervek, de az állampolgárok szemléletét is. Aki legtöbbet teheti, az az orvos, akinek rutint kell szereznie abban, hogy az eddigi gyakorlatnál bátrabban fordítsa meg a ...utinos betegeknél” a beteglapot. A formanyomtatvány hátlapjára ugyanis nyugodtan odaírhatja véleményét: potens a paciens. Vagyis képes a munkára. Vitatkozni sem kell, a „beteg” a dokumentummal a kezében kérhet további szakorvosi felülvizsgálatot, ahol kiderül, hogy valós vagy hamis okkal kéri. INKÁBB FIZETÉS NÉLKÜLIT ADJANAK! Sokat tehet az üzem is. Üj- ra kell szervezni a munkahelyeken a beteglátogatási rendszert, amely — mióta a társadalombiztosítóm hárult a feladat — elsorvadt mindenütt. Nyilván úgy vélték: csinálja az, aki fizet. Csakhogy ezt egyetlen szerv nem győzheti. 200—215 ezer táppénzest képtelenség végigellenőrizni évente, csak a biztosító ellenőreinek! Másként is sokat segíthet a munkáltató. Általában a közvetlen munkatársak tudják, hogy kinek kell okkal, kinek indokolatlanul a beteg- szabadság. Kinek betegség miatt, kinek lagzira, szüretre. Az államháztartás mindenképpen olcsóbban úszná meg, ha a munkahelyeken iljen alkalmakra nkább fizetés nélküli szabadságot biztosítanának a kérelmezőknek. KÖZPONTI INTÉZKEDÉSEK IS KELLENEK! És persze: központi intézkedések is kellenek. Megfontolásra ajánlott javaslatok mindenesetre már születtek. 'Ezek egyike az, hogy szélesíteni kell az üzemorvosok táp- pénzelési jogát, s ezzel < időben szűkíteni a körzetekét. A javaslat abból a meggondolásból született: ha az üzemorvos felel az üzem dolgozóinak egészségéért, legyen az ő kezében az elbírálás joga is. Egy másik javaslat: a táppénz alapja ne a három utolsó hónap keretetének átlaga, hanem az egész évi legyen. Ez az intézkedés „kiszűrhetné” a táppénzesek közül azokat, akik mindig olyankor „betegek”, amikor jelentősen felfut a kereset. Nem lenne-e hasznos, ha a rövidebb ideig tartó táppénz-időszakra alacsonyabb, hosszabb betegség esetén magasabb lenne a táppénz százaléka? Például: három-négy napos betegség után a kereset 60—65, több hetes vagy hónapos gyógykezelést igénylőknél 80 —85 százalék legven. S ugyancsak központi intézkedést sürget az orvoshiány megoldása is. Mert amíg túlterheltek orvosaink, mindig lesz, aki kihasználja ezt. A végzett orvosok szükség, szerinti elosztása segítene. — Bulgáriában jól megoldották ezt. A rendelet szerint az ifjú orvosok az egyetemről három évre az egészségügy szervei által kijelölt helyre mennek. Ha ott akarnak maradni azután is. maradhatnak. Ha nem, pályázhatnak másfelé. Követendő példa lehetne nálunk is ez a módszer. Dr. Bórosi Lászlóval „Rajtunk múlik minden” Mi végre hát a tilalom? Megvallom, nem egészen értem. Ha valami műemlék, akkor legyen az, de bánjunk is úgy vele. Ha patkányjárta, szemétdombnak hagyjuk, akkor viszont ne hozzunk látszatintézkedéseket és szemérmesen takarjuk el íz „igazgató” meleg napja a járműjavítóban együtt sokan szimpatizálnak már ezekkel a gondolatokkal, javaslatokkal. Mert lassan mindenki rájön végre, hogy az amúgy is olvashatatlan táblát a ház falán. (bartha—kerényi) így, ahogy van — már tarthatatlan a táppénzes-helyzet. (Vége.) Hansnrnnadrágert fizettem... December 2-án du. a Nyloi boltban vásároltam egy haris nyanadrágot és női fehérnemű! Otthon vettem észre, hogy a harisnyanadrág helyett egy pár ol csó — 18 forintos — fekete ho risnya van a csomagban. Miv már időm sem volt még azna visszamenni, de zárásig már neris értem volna oda, felhívtam őket telefonon, s elmondtam p esetet. A2t vártam volna, hogy elnézést kérnek a tévedésükért és a jieslcges járkálásért. De nem ez történt. A vonal túlsó végén á bolti dolgozó közölte velem, Hogy: „Kicserélik az árut, ha módjukban áll!” Ugyan mi akadálya lebet an* iák, hogy az általam már kifi- etett, blokkal igazolható haris* lyanadrágot megkapjam? Megje- ryézni kívánom még, hogy a bolt saknem üres volt abban az idő- ontban, amikor én ott jártam. Pusztavári Tibor Miskolc, Marx Károly u. 2Ö. A MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében tegnap reggel a szokásosnál izgatot- tabban érkeztek az ifjú szakmunkások. Egy napra átvették az üzem gazdasági irányítását és ellenőrzését. • BELEKÓSTOLTAK A VEZETÉSBE Az igazgatói szobában Apró Lajos „igazgató” mosolyogva fogad. A KlSZ-bizott- ság titkárának meleg napja van ma. Sorra érkeznek a telefonok, s minden kérdésre válaszolni kell. » — Reggel párt vb-ülést tartottunk. Többek között az ifjúság helyzetéről, a KISZ munkájáról tárgyaltunk. A gazdasági és társadalmi vezetés elégedett a munkánkkal, bár tennivaló most is akad bőven. A KISZ- bizöttság két „tanulóéve” sikeresen zárult. Tavaly első ízben, kísérleti jelleggel, ön- kormányzati napot tartottunk. A fiatalók belekóstolhattak a vezetésbe, kipróbálhatták, mit is kell tennie egy vezetőnek. A felelősségteljes megbízatást most is önkéntesen és nagy lelkesedéssel fogadták. (Hogy milyen komolyan veszik ezt az üzemben, azt jól illusztrálja, hogy a tavaly beállított alkalmi művezetők közül ma már hat fiatal került át állandó művezetői beosztásba...) Az üzem dolgozóinak fele harmincon aluli. Komolyan veszik itt az ifjú szakmunkások — lakatosok, esztergályosok, kovácsok — ügyét. Az üzemen belül a szocialista brigádok tagjainak segítségével sajátítják el a munka fogásait. A műszaki tárgyakból, anyag- és szakismeretből is itt készülnek fel a tanulóévek idején. • NEM ALLHAT MEG A TERMELÉS — Tegnap 12 óra 30 perctől gyakorolják a vezetést. Sem az igazgató, sem a főmérnök nem szól bele az irányításba — mondja Jámbor József,, osztályvezető-helyettes”, aki tavaly még megbízott művezető Volt, később állandósították ezen s poszton. Az ..osztályvezető-helyettes" a KISZ-klubból érkezett, ahová az „új” párttltkár ösz- szehivta a KISZ-alapszerve- zetek titkárait. — Mindjárt az első feladat meglehetősén rázós volt. 21 ezer forint célprémium szétosztásában kellett részt venném. Bizony, nem egyszerű a döntés. Én előnyös helyzetben vagyok, ismerem az embereket és munkájukat, hiszen két és fél éve, a vasútépítészeti technikum elvégzése óta a csarnok minden munkaterületén dolgoztam. Örömmel veszünk részt az önkormányzati nap minden munkájában. Nem állhat meg a termelés, 23 vasúti kocsinak kell elhagynia ma az üzemet. • AHOL A KALAPACS CSATTOG A nagykovácsműhelyben az izzó vasak között állandó a robajszerű dörrenés, a lég- í kalapács hangja ez. Tiicsa János kovács nem ! éppen csendes munkahelyet ( választott magának. — Hárman vagyunk fiata- j lók a brigádban, Ma Veres ; Károly a művezetőm. Egyébként ő is segéd, mint jómagam. Fél 6-kor, amikor felvettük a munkát, bejött a műhelybe, kezet fogott mindannyiunkkal. Aztán kiadta a munkát. Ma szorítókapcso- kat kovácsolunk. Nincs bajom az idősebb kollégákkal, de a fiatalokkal mégiscsak jobban megértjük egymást. Tizenegy forint hatvan fillér az órabérem, állandóan délelőttre járok, elégedett vagyok a munkámmal. A fiatalok között akadnak né- hányan, akik „megszöknek” innen, de legtöbbjük háromnégy nap múlva már visz- szatérne. Hiába, ez nem eso- koládégyár, meg kell fogni a munkát. Ez a mai nap csak egy a sok köziül. Ugyanúgy kell dolgozni, mint máskor, de valahogyan mégis más, , mert most minden rajtunk múlik. (varga) RADVANYI ÉVA Jó hír Lyukóbányáról Hőnyit (ürmeinek, mini a tűz előtt Mint ismeretes, szeptember 2-án ismeretlen okból tűz keletkezett a Borsodi Széh bányák lyukói bányaüzemében. A tűz megbénította a termelést. Az elemi csapás azonban szerencsére érintetlenül hagyta a bánya legfontosabb részét, a há- romszámyú frontfejtést. A tűz így csak hatvannapos termeléskiesést okozott a bányában. Egy segédalapvágat kihajtásával az egyik t'ront- hőmlokon már október eiső napjaiban, a másikon pedig november első hetében megkezdhették a rendszeres termelést. Egy újabb segédvá- jat létrehozásával a napokban a harmadik íronthom- lókon is megkezdődött a fejtés. Ezzel helyreállt a régi termelési rend a szénmezőben. A lyukói bánya termelésének zömét adó nárom- szárnyú frontfejtésen keddre élérték a tűzeset előtti, átlagosan napi kétszáz vago- nos termelést. Alkalmazunk kohómérnököt, gépészmérnököt, villamosmérnököt, gyors- és ^gépírókat, továbbá lakatos,- hegesztő, csőszerelő, villanyszerelő szakmunkásokat, különféle munkára betanított és segédmunkásokat. Heti 44 és 42 órás munkaidő. Bérezés beosztástól függően, megegyezés» szerint. Munkásszállást, utazási kedvezményt, napi egyszeri kedvezményes étkezést, a vállalat üdülőiben üdültetést, a mű területén sportolási lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés; a BORSODI ERCELQKÉSZITÓ MU munkaügyi osztályán, Sajókeresztúron. t
