Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-04 / 284. szám

A kocsimosó pofont ígért Telerajzoltak egy csomó papírt Honfoglaló óvodások Űj óvodával gazdagodott Miskolc a város felszabadu­lásának 31. évfordulóján. Az Avas lábánál épített kétszin­tes, száz férőhelyes intéz­ményt előreláthatólag decem­ber 15-én vehetik véglegesen birtokba a gyermekek. A Reményi Ede utcai óvo­da leendő „tulajdonosainak” egy csoportja tegnap percek alatt ' megszállta a perzsa­szőnyeggel borított, játékok­tól roskadozó polcú foglal­kozótermet. „Minőségileg el­lenőrizték” a játékokat, ki­próbálták a színes filctolla­kat, telerajzoltak egy csomó papírt. Az új óvoda vezetője, Buj­dos Jdnosné mondotta: — A gyerekek is, de mi is első látásra megszerettük ezt a csodálatos óvodát. Négy foglalkozótermünk van, min­den csoportnak külön mos­dó áll rendelkezésére, rossz idő esetén pedig fedett log­giára visszük a gyerekeket levegőzni. Nem érkeztek még , meg az öltözőszekrények és hátra van a tűzhelyek sa- mottozása. Ha ezek a mun­kák elkészülnek, december 15-én végérvényesen a gye­rekeké lesz az óvoda. A kicsikkel nyolc szak­képzett óvónő foglalkozik majd, és saját konyhán készítik az ebédet is. Az. óvoda egyébként a Kossuth Gimnáziumban működő óvó­nőképző szakközépiskola gyakorló intézménye lesz. (solj mos) (Solymos László felvételei) A közelmúltban Szentend­rén rendezett országos kör­nyezetvédelmi tanácskozáson 9 pontban foglalták lösszé azokat az ajánlásokat, me­lyek figyelembevételével a Hazafias Népfront környezet- védelmi bizottságai is szer­vezettebben, eredményeseb­ben dolgozhatnak a követke­ző években. Egyebek között arra kérték a környezetvéde­lem önkénteseit, hogy — a TIT és a tudományos egyesü­letek segítségével — minél szélesebb körben tudatosít­sák, milyen fontos mindany- nyiunk számára a levegő, a vizek és általában az élővi­lág védelme. Az ifjúság kör­nyezetvédelmi oktatását, ne­velését különösen fontosnak ítélték meg a szentendrei ta­nácskozáson. Két példa Legutóbb, amikor a Szinva erősen szennyeződött olajjal, a Diósgyőri Gépgyár dolgozói az elsők között hívták fel a figyelmét erre az illetékes hatóságoknak. Valamikor a múlt tavaszon, egy szép bükki tisztáson, más megyéből érkezett kiránduló­csoporttal találkozott a nép­front egyik lelkes környezet- védő aktivistája. Éppen fel­kerekedtek, indulni készültek a más megyéből érkezett fő­iskolások, és minden lelkiis- meret-furdalás nélkül hagyták ott maguk után az uzsonna maradványait: az üres kon­zervdobozokat, papírzacskó­kat. Arra a kérdésre, hogy tisztában vannak-e a környe­zetvédelem fontosságával, egyhangúlag azt válaszolták, hogy természetesen, hiszen e témával főiskolai tanulmá­nyaik során is találkoztak. Mit akarok bizonyítani a tenti példákkal? Nem többet és nem kevesebbet, mint azt, hogy az okos figyelmeztető szóra még sokáig nagy szük­ség lesz. Nem könnyű meg­változtatni a fejekben azt a soha igaz nem volt véle­ményt, hogy a természet in­gyen kínálja kincseit, s ez a kincsesbánya kimeríthetetlen. Nem könnyű elhitetni az em­berekkel, hogy bár nem kell 1 fizetni érte, a tiszta ivóvíz­nek, a jó levegőnek, a sze- met-lelket vidító erdőknek igenis értéke van. S ez olyan érték, melynek pótlásához — egy bizonyos határon túl — már minden vagyonunk sem lesz elegendő. Csak néhány „perc Az élővilág kialakulását évmilliárdokkal mérhetjük, s éhhez képest csupán néhány perc az, amikor az ember már annyit vett el természe­tes környezetétől, amennyit nem tud önmagától reprodu­kálni a természet. Szomorú, hogy e néhány perc is ele­gendő volt hozzá, hogy olyan károk keletkezzenek, melyek­nek az eltüntetése világmére­tű összefogást sürget. No lám, én is kimondtam a fellengzősen hangzó szót: világméretű: Igaz ez így, de annyit emlegetjük, hogy már- már azt hihetik sokan: egy ember, sok ember, egy város, egy ország, sőt néhány or­szág összefogása is kevés ah­hoz, hogy eredményt lehes­sen elérni. Pedig a Szinva említett szennyeződését is emberi mu­lasztás okozta. Emberek hagy­ják szerteszét erdőn, mezőn 1> kirándulásuk szembántó, ter­mészetrontó nyomait. Igaz, hogy a HCM porszűrő filte­rei 100 milliókba kerültek. De az is igaz, hogy — mint kol­legám nemrégiben beszámolt róla — a Szinva medre vé­gesteien végig felelőtlen em­berek szemétgyűjtő árkává változott. A nagyüzemek so­kat tehetnek, ám vannak vá­rosszerte — ezekhez Viszo­nyítva — kis munkahelyek, építkezések, ahonnan tonna­szám hordják föl útjainkra a sarat a járművek. A szándé­kos rongálókról, rombolókról most nem is beszélek. Csak azokról, akik szinte a gyöke­réig letarolnak tavasszal egy- egy aranyeső-bokrot, hogy ingyen állíthassanak vázájuk­ba néhány virágos ágat. Szót kell értenünk egymás­sal, mert ha születőben van is a környezetvédelmi tör­vény, ha milliárdokat költe­nek is a vállalatok víztisztí­tó művekre, porleválasztókra, környezetünk tovább pusztul­hat, ha lesznek olyanok, akik pofonokkal fenyegetik a tár­sadalmi erdei szolgálat lel­kes fiataljait, csak azért, mert szóvá merik tenni: a Garadna-patak nem kocsimo­sásra rendeltetett. Az óvodában kell kezdeni „Az óvodában kell elkezde. ni a nevelést” — hallottam a Hazafias Népfront környezete védelmi bizottságának leg­utóbbi tanácskozásán. Így igaz. De azért az is jó do­log, hogy ma már legalább tanfolyamon oktatják Miskol­con a környezetvédelmet, sót az egyetemünkre is bevonult ez a közhasznú tudomány. Elkezdtük a munkát, ám még sokat kell fáradozni azért, hogy a bevezetőben idézett két példa közül az első hétköznapi természetes legyen, a másodikat pedig így emlegessük: kirívó, egyedi eset. (békés) 4 hányák biztonságáért Az év közepétől folyama­tosan gyártják Farkaslyukon a bányabiztosító berendezé­seket. A Borsodi Szénbányák Vállalat üzemegységeinek igényeit kielégítő egység most létszámgondokkal küzd. Fő­ként hegesztőkből van hi­ány. Sokat segített, hogy októberben kaptak öt forgó- asztalt, ezzel ugyanis megol­dott az egységek mozgatása. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy november 1-ig 22 egységet készítettek el. » » Több új terméket kísérle­tezett ki az idén a. Grabo­plast Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár a cipőipar, a bőr­díszműipar és a ruházati ipar részére. Az új termékek a divatirányzatokat követik. Közös jellemzőjük, hogy kül­ső megjelenésük, színhatá­suk, lágy tapintásuk a valódi bőrhöz hasonló. A cipőipar számára 24 színből álló kollekció készült a „grabothan” sorozatban. A bőrdíszműipar részére az idén dolgozták ki a könnyű, béle­letlen bőrönd készítésére al­kalmas poliamid hurkoltkel­mére készült műbőrfajtát. A gyár új termékei, illet­ve az alapanyagokból készült cipők, táskák és kabátok a jövő évben már az üzletek­ben is megjelennek. Nincsenek kovácsjánosok A December 4. Uróimüvekben Felszabadulási ünnepség Mondják, mondjuk magunkra: átlagem­ber. Mondjuk magunkra; szerénységből„ mondjuk másra: lekicsinylőén. Átlagember, tizenkettő belőle egy tucat. Kovács János, Mister Smith, Ivan Ivanovics. Mindegy, ho­gyan nevezzük. Az átlagról, az átlagemberről mindent tu­dunk. Tudjuk, hoy egy esztendő alatt meg­eszik hetven kilogramm húst, 38 kilogramm cukrot, megiszik 128 liter tejet. Tudjuk hogy hetven évig él, hogy mennyit keres hogy mennyit költ könyvre, színházra, ma zira, hogy hányszor megy el múzeumba hogy egy év alatt megiszik ötszáz feketéi és felhajt negyven liter bort, hetven liter sört és 6,5 liter töményét. Hajszálpontosság­gal tudjuk, hogy mennyi vizet, menny' elektromos áramot fogyaszt, bölcs felméré sek kiderítették, hogy mi a kedvenc étele mi a kedvenc televíziós műsora. A szenvtelen statisztika és az általánost tásra könnyen hajló közvélemény átlagem bere egyetlen közös tulajdonsággal rendel­kezik, mégpedig azzal, hogy nincs. Nem létezik. Fikció. Egyrészt: senki sem vásárol átlagáron, senki sem fogyaszt átlagos meny- nyiségü kenyeret, sót, senki sem el meg át­lagos hosszúságú időt, hanem vagy többet, vagy kevesebbet. A legjellemzőbbnek, tudni­illik az átlagnak, az átlagosnak az a legfőbb jellegzetessége, hogy senkire sem illik rá. Ahogy nincs két egyforma ujjlenyomat, úgy nincs két egyforma ember sem. És hányszor és hányán hajlandóak megfeledkezni erről a gyönyörű, közhelyszerű igazságról! És nemcsak a konfekciórulia-készitők, nemcsak íz üzemi konyhák étrendjének összeállítói, nemcsak az egy négyzetméterre, egy főre, így bolti eladóra jutó ez vagy az statiszti­kusai, hanem a lélek mérnökei is. A józan ész figyelmeztet. Az egyéniség eljes és szabad kiélésére minden eddigi tár­sadalmi rendszernél nagyobb teret biztositó szocializmus tehetővé teszi, hogy még in­kább elüssünk az átlagtól, az átlagostól. ,Bün a középszerűség” kiáltja Jevtusenko, i költő Naggyá lenni című versében. Nincs Kovács János, ne legyenek kovácsjánosok. ,Mindenki remekül tegye dolgát, dolga bármi legyen” — harsogja a költő, vallva és vállalva azt a felismerést, hogy a teljes ség és a tökéletesség feltétele: a teljességre és tökéletességre törekvő szándék. (brackó) (Folytatás az 1. oldalról) Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára ünnepi beszédében megemlékezett arról, hogy .városunk és a vele határoff települések fel­szabadításában nem egészen egy hónap alatt másfél ezer hős szovjet katona vesztette életét. Másfél ezer szovjet ember élete, vére volt a vált­ságdíja városunk felszabadu­lásának, a német csapatok és nyilas bérenceik által kifosz­tott, részben romokban heve­rő Miskolc új élete megin- i.ndíjásának. Ha semmi egyéb nem történt volna 31 év óta a szovjet és a magyar nép kapcsolatában, csak ez — hangsúlyozta —, már akkor is joggal valljuk, hogy vá­rosunk lakóinak hálája, a szovjet nép iránti testvéri barátsága örökkévaló és meg- bonthatátlan. , Beszéde következő részé­ben az újjáépítés, 'az új hon­foglalás” történelmi napjait elevenítette fel. Szólt róla, hogy a szocialista építőmun­ka fontos feltétele és segítője volt ebben az ‘ időszakban a proletárdiktatúra új állam- hatalmának kiépülése. A hat­vanas években az extenzív fejlesztés forrásai jórészt ki­merültek, a termelés növelé­sének egyetlen lehetséges módjává a munka termelé­kenységének fokozása vált. Végezetül arról szólt az előadó, milyen eredményeket értünk el az elmúlt három évtizedben, s utalt arra, mi­lyen feladatok várnak váro­sunk lakosságára az újabb ötéves tervidőszakban. Kolláth Sándor ünnepi be­széde után dr. Imre Ferenc, a vállalat igazgatója kitün­tetéseket adott át a vállalat legkiválóbb dolgozóinak. Ket­ten kapták meg — Fodor István és Karsza Sándor — 30 éves eredményes munká­juk jutalmaként a vállalat hűséggyűrűjét, hatan része­sültek Kiváló Dolgozó kitün­tetésben, a kollektíva egy tagja SZOT dicsérő oklevelet kapott. A vállalat 1403 törzs- gárdatagjának összesen két­millió 280 ezer forint törzs- gárdajutalmat osztottak ki ezen a napon. T. Z. Szőlőoltvánvok a Szovjetunióba Az Ültetvénytervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat észak-magyarországi területi központja éppen egy évtizede kezdte meg a gyö­keres szőlőoltványok expor­tálását a Szovjetunióba. Az­óta kereken 30 millió gyö­keres oltványt szállítottak a baráti országba. Az idei év­re rendelt 2,7 millió darab oltvány szállítását eppen tegnap fejezte be a vállalat. A gyökeres oltványokat Aba- sáron, Nagyrédén és Tállván „állították elő”. ­Hogy tiszta maradion a tisztás

Next

/
Thumbnails
Contents