Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-24 / 301. szám
Befejeződött a rekonstrukció Szerencsen Elsősorban nyolcadikosoknak Berzsenyiről, Előcsalogatja a metánt M- Korszerű, tágas munkahely. A kormány Gazdasági Bizottsága 1970-ben hagyta jóvá a Szerencsi Csokoládé- gyár rekonstrukcióját. A 360 millió forintos beruházást tegnap adták át rendeltetésének. Az átadási ünnepségen megjelent vendégeket — köztük dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP KB tágját, a megyei pártbizottsá ; első titkárát, dr. Havasi Bélát, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Tamás Lászlót, az ÉDOSZ főtitkárát, dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét. Fejes Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, Tóth Józsefet, az SZMT vezető titkárát — Putics József, a Magyar Édesipar vezérigazgatója köszöntötte. Majd utalt arra: az édesipar történetében először fordult elő, hogy a termelés bővítése céljából ilyen méretű rekonstrukciót valósítottak meg. Hangsúlyozta, hogy a rekonstrukció közben adódott nehézségek ellenére a költségek nem lépték túl a tervezettet. Az újjávarázfcolt gyár ma a Magyar Édesipar teljes termelésének 25 százalékát, a csókoládétermelés 36 százalékát, a cukorkagyártás 50 százalékát adja. Külön élté Az új üzemben automata gépsorok gyártják, csomagolják a cukorkát. (Kóbor Pál felvételei) házast átadta Restás Aladárnak, a szerencsi gyár igazga. tójának. A megyei és járási párt- bizottság, az ÉDOSZ és az SZMT nevében dr. Bodnár Ferenc köszöntötte az ünneplőket. Rámutatott arra, hogy a IV. ötéves terv időszakában Borsod megyében 52 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, s -n- nek része a Szerencsi Csóko- ládégyár rekonstrukciója is. Mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy a Magyar Édesipar gyárai közül jelenleg a szerencsi a legszebb, a legkorszerűbb. Arra kérte a gyár vezetőit és dolgozóit, hogy dolgozzanak az elkövetkezendő tervidőszak éveiben is olyan becsületes helytállással, mint tették ezt eddig. Az ünnepség résztvevői ezután megtekintették az új üzemrészeket, a teljes automatizált cukorkagyártó gépsorokat, amelyek dolgozóival, kezelőivel hosszan elbeszélismerését fejezte ki azért, hogy a Szerencsi Csokoládégyár a rekonstrukció ellenére is többet termelt az idén, mint az elmúlt esztendőben. Nagy taps köszöntötte az ünnepélyes pillanatot, amikor a vezérigazgató a berugetett dr. Bodnár Ferenc elvtárs is. Az ünnepség befejező aktusaként Putics József vezérigazgató kitüntetéseket adott át a rekonstrukció során legtöbbet, legjobbat nyújtó dolgozóknak. NY. L \ Pályaválasztási tájékoztató Miskolc és a megye továbbtanulási lehetőségeit Ismerteti az 1976. évi Pálya- választási tájékoztató, amelyet ezekben a napokban adott ki a * Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. A megyei és a városi tanács művelő, dés- és munkaügyi osztályainak, illetve a füzetben szereplő iskoláknak és üzemeknek a közreműködésével készült kiadvány annyiban tér el az elmúlt évitől, hogy tartalmazza az új intézkedéseket, az intézményekre jellemző, esetleges megváltozóét adatokat. 10 ezer gyerek, 65 középiskola Az 1975—76-os tanévben Borsod-Abaúj-Zemplénben megközelítőleg 10 ezer nyolcadikos fejezi be az általános iskolát. A megye 22 ezak- • munkásképző intézete, 25 szakközépiskolája és 18 gimnáziuma csaknem korlátlan .lehetőségeket biztosít a számukra és mint az év elején végzett felmérés is bizo- , nyitja, a 14 évesek 97 százaléka kíván középfokú intézményben továbbtanulni. Nemcsak információval, de elöljáróban tanáccsal is szolgál a kiadvány. Megírják, hogy az elmúlt evekben divatos szakmákban (például autószerelő, női szabó, női fodrász, szobafestő, könyvkötő, ruházati eladó) sokszoros volt a túljelentkezés. A szakközépiskolákba is másfélszer annvian kérték a felvételüket, mint amennyit fogadni tudtak. Alighanem a Miskolcon és Tokajban működő óvónőképző szakközépiskolai osafeályok viszik el a pálmát; itt tízszeres volt a túljelentkezés. Aránytalanság gokat mutatnak a gimnáziumokba küldött jelentkezési lapok is. A kívántnál nagyobb mértékben vonzzák a fiatalokat a miskolci szakosított tantervű osztályok, holott a megye iskoláiban is biztosítottak a miskolciakéval azonos lehetőségek. Felnőtteknek is hasznos Nem árt tehát, ha felnőttek és gyerekek mindennek a tudatában forgatják a füzetet, amely a továbbiakban részletesen ismerteti a különböző iskolatípusok lehető, ségeit, az induló osztályok számától egészen addig, hogy hol lehet kollégiumot kérni, és hol nem. A füzetet elsősorban a továbbtanuló 14 éveseknek szánták, de szólnak azoknak a lehetőségeiről is, akik nem jelentkeznek felsőbb iskolába; sőt ismertetik a megyében folyó felnőttoktatást, valamint a technikusi minősítő vizsga és az NDK-ban való munkavállalás feltételeit. Végül közük az üzemek tájékoztató felhívását. A tízezer példányban megjelent füzet minden iskolába és minden gyerek kezébe eljut. Ha a nyolcadikosok döntöttek, már forgathatják a sorban utánuk következők is. A tájékoztató ugyanis jövőre nem jelenik meg (az egy esztendő alatt várható minimális változásokat. sten- eilezett lapokon csatolják ehhez a füzethez), és jó, ha máris a kezükbe kerül. A körültekintő tájékozódást nem lehet elég hamar elkezdeni. Kiváncsi egyetemisták 'Barlangot fedeztek fel; Az Utasellátónál Gondoskodnak* az átutazókról Az Utasellátó is készül a karácsonyi ünnepekre. A nagyobb pályaudvarokon egységeik addig tartanak nyitva, amíg az utolsó vonat is el nem hagyja az állomás területét. Ha az időjárás fniatt jelentősen késnének a vonatok, valamennyi állomáson bevezetik ezt a nyitva tartási rendet. Az átutazóknak ünnepi menüket állítanak össze. Déligyömöles- ből megfelelő mennyiséget rendeltek és gondoskodtak többféle cukrászsüteményről is. Akiknek pedig ismerőseikhez, rokonaikhoz utazva jutna eszükbe, hogy valakidről megfeledkeztek — az ■* Utasellátó pavilonjaiban ajándékcsomagokat vásárelhatnak. A Nehézipari Műszaki Egyetem Tudományos Diákkörének barlangászai az elmúlt hetekben új felfedezéssel gyarapították a miskolci barlangászok hírnevét. Barlangot fedeztek fel a Blikkben, a Nagyfennsík északi neszén, nem messze Ómassá- tól. Nyár végén, egy kirándulás során találtak rá egy víznyelő eltömődött bejáratára. Feltételezték, s joggal, hogy eddig ismeretlen barlang- nendszer húzódik a felszín alatt. Az egyetemista fiatalok az ősszel minden hétvégét, szabad időt arra áldoztak, hogy kibontsák a bejutást' gátló törmeléket, és a több hónapos, fáradságos munka sikerrel járt. Az új barlang megnyílt az első emberek előtt, akik leereszkedtek a százötven méteres mélységbe. A kutatók sok . barlangot láttak, sok tapasztalatot szereztek már, de most mégis lenyűgözve álltak az új csodák előtt. Bejárták a barlangot, amely körülbelül egy kilométer hosszú. Amikor kijöttek,- tetőtől-talpig- sárosak voltak, de boldogok: ez volt az első felfedezésük, most jártak először olyan helyen, ahol rajtuk kívül ember még nem fordult meg. A szűk részeken hason csúszva alig fértek át, de, olyan hatalmas termeket és aknákat is végigjártak, ahol elvész a karbidlámpa fénye... Ám a barlangászat nemcsak sport, hanem tudomány is. Megállapították, hogy az új barlang egyike azoknak a rendkívül ritka képződményeknek, amelyek nem mészkőben, hanem dolomitban keletkeznek. A barlang alján folyó patak különböző geológiai rétegeket metsz keresztül, és mivel a Bükknek ez a része földtanilag meglehetősen ismeretlen, ezek feltérképezésével pontos képet lehet kapni a Sildalatti rétegek elhelyezkedéséről. Víz- ügyileg is jelentős .ez a felfedezés. Valószínűleg a Ga- radna-völgyi Margit forrásban bukkan fel a patak vize. Az új barlang a közeljövőben természetesen még nem fogadhat látogatókat... RACZ BALÄZS II kövek is „megérzik a fMáUnst Fagyöngy alatt csókolődznak Karácsonyi legendárium kisgrafikakkal Kiállítás Celldömiilkön Berzsenyi Dániel születésének 200. évfordulója alkalmából a Vas megyei Tanács V. B. Celldö- mölki járást Hivatala, a Kemenesaljái Művelődési Központ és a Magyar Képzőművészek Szövetsége képgrafikus szakosztálya országos kisgrafika-pályázatot hirdetett. A pályázatra maximum tfz, sokszorosító eljárással készült — fa-, linó-, műanyag, rézmetszet, rézkarc, litográfia, alugrafika, stb. — eredeti nyomat küldhető be, a kisgrafikának megfelelő méretben. A pályázat tematikái: Berzsenyi Dániel szülőföldje, költészete, valamint a táj híres emberei. A pályamunkákat a jövő év márciusának végéig kell elküldeni a eelldömölki Kemenesalja! Művelődési Központnak. A zsűrizett anyagot májusban, a Berzsenyi-ünnepségek keretében kiállításon mutatják be s ott »djite át- zt pályázat dijait is. A fron tálvonulások, a gyors Iégriyoniásváttozások sokféle kellemetlen hatása ma már közismert. Az élő szervezet érzékenyen reagál erre, biológiai egyensúlya labilissá válik. Statisztikai adatok igazolják, hogy frontátvonuláskor fokozódik a baleset- veszély, növekszik az elhalálozások száma. Az orvostudomány is számol ma már a klimatikus jelenségekkel, frnntátvonpláskor csak életveszély esetén operálnak a sebészek, a műtéteket kiegyensúlyozottabb napokra halasztják. A megfigyelések azt is bebizonyították, hogy a hirtelen légnyomásváltozás nemcsak az élő szervezetre hat kedvezőtlenül; szélsőséges esetekben befolyásolja az érzékenyebb gépek, műszerek viselkedését is. Sőt, a frontátvonulások még az úgynevezett holt anyagra, a kőzetrétegekre is hatnak." Többek között a barlangkutatók is megfigyelték, hogy a légnyomásváltozásoknál a kiegyenlítődés holtpontján előnytelenné válnak a föld alatti áramlásviszonyok, s e« adott esetben léghiányt okoz. Ilyen meteorológiai jelenség is l»ö áré játszott az evekkel ezelőtti barlangi tragédiánál, amikor Aggteleken három fiatal vesztette életét, átmeneti léghiány és a szervezet túlhűlése miatt. Üj abban már a bányászok is számon tartják a frontát- vonulásokiat. A megfigyelések szerint ugyanis a gyors légnyomáscsökkenés a sújtólégrobbanást elindító metánt is előcsalogatja Fejtekéből. A nyomáscsöWkenés következtében tudniillik a szénrétegek kisebb-nagyobb repedéseiben jelenlevő gázok egyensúlyi állapota1 felbomlik. A külső, ritkább légtér óriási vákuumként,- szinte szivattyúként működik,„s mintegy kiszippantja a kőzetrepedésekben és a szénrétegek között lappangó metánt. Ilyenkor gázkiáramlás indulhat meg még azokon a munkahelyeken is, ahol különben sújtólégveszéllyel nemigen kell számolni. Hazánk szónmedeneéfben — éppen e megfigyelések alapján — mindenütt rendszeresen ellenőrzik a légnyomásváltozásokat. Amikor fcontátvonulást jeleznek a műszerek, a bányáknál elrendelik az úgynevezett csendes riadót, a diszpécser- szolgálat azonnal értesíti a bányaüzemeket, hogy haladéktalanul tegyék meg p szükséges óvintézkedéseket, sűríteék^a föld alatti munkahelyeken az - ellenőrző méréseket. A karácsony szó szláv eredetű, és a legrövidebb napot jelenti. Az ünnepség (gyökerei a régi időkbe nyúlnak vissza) sokkal ősibb, mint maga a kereszténység, hiszen a pásztorok, földművesek hamar felfigyeltek a •sillagos ég változásaira. Krisztus ' születésnapját, december 25-ét, 330 tájától keedték megünnepelni, Róma sugallatára. Jézus születéséről a ' két evangélista, Máté és Lukács számol ne, de nem életrajzírói hűséggel, hanem hitterjesztés céljából. Hogy a kereszténység legnagyobb napját éppen december 25—26-ra tették, abban szerepet játszott az is, hogy így akarták ellensúlyozni' a pogány vallás erre-az- időszakra eső ünnepeit. (Gondoljunk esak a »ómaiak szatumáliáira.) A karácsonyi örömüraiep típusként szolgált szinte valamennyi középkori európai népünnepnek. Különösen Franciaországban öltött karneváli, komédiás jelleget az ünnepi program. A fenyőfaállítás a germán mitológiából kerüh; a karácsonyi szokások közé, s általánosan csak a XIX. század közepétől terjedt el. A fagyöngyöt, amely ugyancsak karácsonyi dísznövényként szerepelt, pogány eredete miatt, a keresztény Klérus elutasította. Ám az angolok, a tiltás ellenére is átmentették az ősi ritus halvány emlékét; még ma is szokás, hogy a fiatal párok karácsonykor, a fagyöngy alatt csókot váltanák.. Átadták a megújult gyárat
