Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-18 / 270. szám

Kiállítás, ajándékműsor. Vidám Békés este (négy Békés részvételévei), bábelőadás ... Az ajánlatok közül bizonyára több is megállítja a járókelőket. A „Bartók-programot” azonban nemcsak a ház faláról lehet leolvasni ... Ajánlás orientálás Mit vállalnak a szocialista brigádok? Ma és mindennap Ser főző Simon új verseskötetéről Ma és mindennap . címmel a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában j -lent meg a közelmúltban Seríőző Simon harmadik verskötete. Elégi­ákként jellemzi „sajátos lé­legzetű, hol szelíd tűnődésre valló, hol iróniába hajló” elé­giákként fülszöveg írója a könyv verseit (négy ciklus­ban rendezetten 55 verset). A figyelmes és Serfőző verseit ismerő olvasó a köl­tői témavilág lényeges kiter­jedését hiába keresné ebben a kötetben. A költő arról a tájról, azokról az emberekről, sorsokról, gondolatokról és érzésekről ír verseiben, ahon­nan s akik közül elindult, menekülve és lelkiismeret- furdalással; mint írja a kö­tet Anyám című versében: „...a tanyaablakon át / most szökik a te egyetlen fiad. / Vissza nem nézne / elmegy verseivel Budapestre...” A „nagy idegenség” próbáját az otthontól s a paraszti élet­formától így menekült költő kiállotta. Kiálthatta, mert ott érezte maga mögött min­den pillanatban az elhagyot­tan is megmaradt, megtartó- megerösítő otthon-anyaöl lel­ket; jellemet, akaratot egy­aránt tápláló biztonságát s nyugalmas erejét. A megszü­lő s fölnevelő anyaság ere­jét, amely tántoríthatatlan, elárulhatatlan, széttéphetet- len. S kiolthatatlan, mint a „virrasztó c—Uag.” Ez a megtartó otthon-sze­retet a vezérlő csillaga Ser­főző költészetének, ez ennek a kötetnek is, amelynek ver­sei nem is annyira a már említett elégikus-műfaji egy- féleségükkel, hanem sokkal inkább a költő stíluseszközei­nek érett' s pontos alkalma­zásával, a szűkszavúság eré­nyével, s a költői közlés fe­gyelmezettségével hatnak ránk s válnak maguk színvo­nalban is homogén vers­együttessé, könyvvé, amely a legsikerültebb Serfőző Simon eddigi kötetei közül. Idéztük már a kötet — s talán a költő egész eddigi munkássága — legjelentő­sebb versét, az Anyám cí­műt, amely lírai önéletrajz, költői hitvallás és egyben Sörfőző költészetének egyik tematikai összegezése; min­den sorában egy-egy Serfő- ző-vers sűrűsödik „ökölbe szorított szóvá”, szólás-köz­mondás tömörségű kijelen­téssé. Részletes elemzést kí­vánna a vers képeinek nép- mesei-balladai élményeket idéző világa (áll tetejetlenfa a világban; fűszál a tetejébe kiállva te ellátsz a világvégi pusztákra; gondból volt any- nyi, az ablakon nem lehet kilátni; kísér magányból ma­gas vaskatona), metaforáinak monumentálissá-nagyító ere­je s következetessége az anya-szimbólum kifejtésében (harmatból sziklát görgetsz el reggel az ajtóból; Dunát húzol magad után: verítéket; hegyek közepéig reszket inad;) s az a himnikus hevü­let, amivel a költő a mí­toszok magasába emelt Anyáról és a maga „mindig hazatérő, mindig vele mara­dó” elkötelezettségéről vall: „S ott vagyok közeledben azóta is! Visszamentem. A fák mögött én vagyok abban a nagy fényességben. Engem hallasz a dombokról leghangosabb motorhangon. Éjjel ts tőlem alig alszol. Égen-földön ott járok dörgő gépek fekete vasképében Angyalok ijednek el az égben..." Az elemzéssel itt adósak kell maradjunk; nem vállaltunk többet, mint hogy felhívjuk a figyelmet erre a könyvre és Serfőző Simon gazdago- dó-nemesedő költészetére, amelynek nyilván lesz ereje ahhoz, hogy mostani téma­világát is bővítse, új köreit derítve föl számára a való­ságnak, hogy az érezhető tar­talmi és formai egyhangúság veszélyeitől megszabaduljon. , PAFF LAJOS Nemreg ízléses kip füzet látott napvilágot; a Bartók Béla Művelődési Központ készítette a szocialista brigádok részére. Nem tartalmaz mást. mint két hónap (október és november) sajátos műsorajánlatát. Hogy miért sajátos? Mert a füzet szerkesztőjének nem az volt a célja, hogy valamiféle újabb műsornaptárral bővítse a város kínálatát, hanem az, hogy — a kulturális lehetőségek ismeretében — elsősorban azokat a programokat ajánlja, melyek a leghasznosabban tanítanak és szórakoztatnak. Vagyis, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ orientálni akarta és akarja a maga brigádjait. Már önmagában is jóval több ez, mint a korábbi ju- t alom hang versenyek, ma- gyamóta-estek. A füzet meg­jelenése elsősorban azt bizo­nyítja, hogy az intézmény szakítani akar a formaliz­mussal. Természetesen a bri­gádoknak is szakítaniuk kell ezzel. A vállalásokból több­nyire csak a termelési fel­adatokat valósítják meg. Még akkor is így van ez, ha a közművelődési határozat megjelenése óta sokat válto­zott a gazdasági, termelési vezetők szemlélete. Pillanat­nyilag az a helyzet, hogy már mindenki tudja, mennyire szerves része társadalompoli­tikai feladatainknak a köz­művelődés, de még rendkí­vül nehéz megtalálni —kü­lönösen termelőközösségeink­ben —- azokat a formákat és válaszhat. Hogy milyen szé­les skálájú lesz ez a kíná­lat, arra abból következtet­hetünk, hogy a DIGÉP-nek és az LKM;,nek..eszesen két­ezer szocialista brigádja van, s a művelődési központ sem­miképpen sem akarja, hogy a vállalások uniformizáltak legyenek. KGM-tervek De nemcsak a népműve­lők igyekeznek eleget tenni a közművelődési határozat kí­vánalmainak. Hazánk törté­netében először fordul elő. hogy a KGM a hozzá tarto­zó vállalatoktól már úgy kéri, az ötödik ötéves tervet. hogy abban nemcsak a gaz­dasági feladatokat, tenniva­lókat, hanem a kulturális célkitűzéseket is pontosan meg kell határozni. Ezek valóraváltásáért természete­sen éppen úgy felelősek az üzem vezetői, mint a terme­lési terveltért. * Az említett kétezer szocia­lista brigádból mintegy ezer­kétszázhoz jutott"el a. nyom­tatott műsorajánlat. A füze­tek nyomán természetesen nem történt csoda. Akik azonban figyeltek arra — és a népművelők figyeltek —, hogy például a kiállítások látogatóinak, a múzeumi be­mutatók közönségének össze­tétele mennyit változott az utóbbi időben, megállapít­hatták, hogy egyre több szo­cialista brigád indult el fel­fedezni Miskolc kulturális le­hetőségeit. ' (gyarmati) Kamaszkori problémák A kamaszkor problémáiról hallhatnak szexuális felvilá­gosító előadást mindazok, akik ma este fél 7-kor ellá­togatnak a Molnár Béla Ifjú­sági ésüttörőház Róna-klub­A pályakezdőül Összejövetelt rendeznek ma délután 1 órától a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban a szocialista brigádveze­tők. Ezúttal az ifjúsági soro­zat résztvevői számára lesz fórum jellegű előadás; a pá­lyakezdő fiatalok problémái­ról esik szó. módszereket, melyek segít­ségével lépésről lépésre meg­valósíthatjuk a közművelő­dési határozatban megfogal­mazottakat. Kívauatos programokat! Emiatt semmiképpen sem szabad hibáztatni a gazdasá­gi vezetőket vagy éppen a munkásokat, brigádtagokat. Már csak azért sem, mert például az oktatásban máris szembetűnöek az eredmé­nyek; többen iratkoznak be a dolgozók általános iskolá­jába, a különböző szakmai tanfolyamokra, mint koráb­ban, sokan vállalják a kö­zépiskolával járó megterhe­léseket. Ami azonban a közműve­lődés formáit, lehetőségeit illeti, korántsem tudtunk az eddigiek folyamán olyan „kí­vánatos programokat” nyúj­tani, mint az iskolák. Az ok­tatáshoz hasonló kötöttsé­gekre természetesen tovább­ra sincs szükség a közműve­lődésben, rendkívül fontos azonban a szocialista brigád­tagoknak tudni, hogy milyen választási lehetőségük van. A kínálat — s ezért dicsér­jük a művelődési központ tö­rekvését — mindenképpen a népművelő feladata. Mint megtudtuk, az említett kis füzet csak az első lépést le- lenti; már készül az a terje­delmesebb ajánlat (feladat­vállalási sémagyüjtemény), melyből ki-ki tetszés szerint Ördögh Szilveszter hősei kisparasztok, akiknek ke­mény munkában morzsoló­dik el az élete, ám ennek a munkának már sem a célját, nem látják, sem az örömét nem érzik. Riesman ameri­kai szociológus megfogal­mazásában „belülről irányí­tott emberek”, akik egy benső erkölcsi parancsra cse­lekednek, mozgatórugójuk, er­kölcsi mércéjük egy kegyet­len keménységgel megfogal­mazott kötelességtudat. Eb­ben az erkölcsi világban ele­ve kevés hely jut az öröm­nek, a kellemes és vidám dolgok keresésének. Az em­ber értékét is egyfajta prak­tikum méri ki, s a leghízel- gőbb, legelismeröbb jelző: a „dolgos ember” a jó munkás. Hallatlanul nagy és meg­becsülendő, sőt ápolandó, feltámasztandó erkölcsi érté­kek ezek, amelyek nélkül semmilyen társadalom nem állhat meg! Miért hát akkor Ördögh Szilveszter keserű bírálata és kifakadása a' té­véfilm utáni interjúban? Nem másért, mert ezek az erkölcsi értékek eltorzultak. Ez a kötelességtudat és mun­kaszeretet a parasztság égy (máig is létező) rétegében élet- és emberidegenné vált. A. tévéfílmben látott paraszt­családban pl. úgy élnek egy­más mellett a férj-feleség, szülők-gyerekek, hogy jósze­rivel nem is tudnak egy­másról, egymás bajáról, se­gíteni sem tudnak egymáson, örömet szerezni se egymás­nak. S itt nem arról van szó, hogy ezek „rossz” em­berek. Nem, mert a házsár- tos feleség szorgalmas (még karácsony este is fódoz) és pedáns is, de olyan rideg ke­ménységgel és kedélytelen- séggel, hogy az elől csak a borhoz tud menekülni a fér­je. Ez a „rideg” parasztem­ber. aki a vád szerint nem törődik az asszony betegsé­gével, olyan meghitten, bel­ső melegséggel becézi az ál­latait, hogy a néző szíve el­szorul. Ha ennek csak a fe­lét mutatná, ki tudná élni bent, a családban, akkor megmenthetné az asszonyt, ha a haláltól nem is (rákos), dé a magánytól mindenkép- pén. \ Kolozsvári Grandpiefre Emil panaszolja fel nem egy helyen, önéletrajzi regényei­ben, hogy mi, magyarok nem tudunk beszélni. Azt érti ezen, hogy neqi tudjuk „kom­munikálni” magunkat, azaz a kultúránkból hiányzik az érzelemnyilvánításnak a spon­tán, természetes, üdítő és fel­oldó gyakorlata. Ö ezt a hi- 'vatalnok-értelmiségi családra érti, de talán még fokozot­tabban áll a paraszté,saládra. Ördögh Szilveszter pl. elpa­naszolta, hogy soha, még ma sem tud beszélgetni az édes­anyjával, holott mindkettő­jükben meg lenne a szán­dék. Olyan több évszázados beidegződések ezek, amit csak az idő. a társadalom, a körülmények megváltozása és a tudatos nevelés változ­tathat meg. Befejezésül néhány szót a szereplők méltatására. Nagy Annáról szólván ma már sértő, ha csak a tehetségét dicsérjük. Érett művész, aki kevés gesztussal is sokat, mindent el tud mondani. Molnár Tibor az esetlenség, elesettség mögött éppen áz említett, állatok körüli tevé­kenységben villantotta fel a parasztember szemérmes sze- retetéhségét, vívódását a meg­csontosodott szokások, visel­kedési normák között. Kút­völgyi Erzsébetnek csak vil­lanásnyi szerep jutott. Radó Gyula rendezése pu­ritán volt, célratörő és lí- raian bensőséges. (horpácsi) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — Közben 13.10—13.25: Törvénykönyv. — 14.04: öt kicsi medvebocs. Mese­játék. — 14.50: Éneklő Ifjúság. — 15.00Hírek. — 15.10: Magyar szerzők müveiből. — 15.29: Nép­zene. — 15.44: Magyarán szól­va .. . — 16.00: Hírek. — 16.05: Harsan a kürtszó! — 16.35: részletek Coleman Charity, te édes! című zenés játékából. — 17.00: Hírek. — 17.05: Vörösmarty Mihály élete és költészete. — 17.26: Vavrinecz Béla: Balti né­pek táncai. — 17.35: A termé­szet hangjai. A nap. — 17.57: Üj könyvek. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Ésti Magazin. — 19.15: David Ojsztrah és Szvja- toszlav Richter lemezeiből. — 20.05: A rákkutatás eredményei és távlatai. — 20.33: Népdalok. — 21.00: Hírek. — 21.05: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóira­ta. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.20: Népdalgyűjtö­útoir Bartók Béla nyomában. — 22.42: Iparág — prospektusbázi­son. Riport. — 23.02: Operarész­letek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Tanecjalok. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Operettda­lok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Mongol költők versel. — 12.50: Kamarazene. — 13.30: Hírek. — 13.33: Szíjjártó féld.: Zoborvidé- ki lakodalmas dalok. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés — 14.00: Kettőtől hatig... A Pe­tőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Mendelssohn: Szentivánéji álóm — sávit. — 18.30t Hírek. — 18.33: Nóták. — 10.15: Arnold J. Toynbee világa. Jegyzet. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hí­rek. — 20.33: A magyar könyv­kiadás műhelyeiben. A Medici­na Könyvkiadó. — 20.58: Dupla vagy semmi... Chopin és kora. — 22.00; Sanzonok. — 22.30: Hí­rek. — 22.33: Operettrészletek. — 23.00: Egy óra dzsessz. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00; Műsoris­mertetés, hírek. — 17.05: Fiata­lok zenés találkozója. — 17.45: Az igazságügy fóruma: Jog a minőségért... — 17.50: Operett­melódiák. — 18.00: Borsodi Tü­kör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Szórakoztató zene. — 18.25: Hírösszefoglaló. Televízió, 1. műsor: 17.15: Mű­sorismertetés. — 17.16: Rp. Hon­véd—MAFC férfi kosárlabda-mér­kőzés közv. A, szünetben: Hírek. — 18.45: Játék a betűkkel. — 19.15: Ésti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Tv-torna. — 20.05; Agathe asszony négy utazása. Mb. NDK film (színes) — 21.55; Rej­tett hiba. Dokúmentumfilm. — 22.45: Tv-híradó. 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Korok, versek. Babits Mihály: Balázso­lás. — 20.40: Alkohol. 2. rész: Detonáció. — 21.10: Tv-hiradó 2. — 21.30: Piacon. Román balett- film. — 21.55: Egy milliomos ha­lála. NDK tévéfilmsorozat I. rész. Szlovák televízió: 17.00: Ifjú látóhatár. — 18.10: Fúvószene. — 19.00: Híradó. — 20.15: A meg nem alázott város. Szovjet film­sorozat, 3. rész. — 21.15: Híradó, publicisztika, sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Optimista tragédia. Gárdonyi if­júsági bérlét. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és mun­ka. — Habán kerámia. — Mis­kolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Munkácsy Mihály-emlekkiaUítás. — Kondor Béla-emlékkiállltás. — Herman Ottó-emlékház (10— 18): Herman Ottó élete és mun­kássága. — Diósgyőri Vár (IS­IS) : A diósgyőri vár története. — Kossuth Művelődési Ház (10— 18) : Esküvői népszokások az NDK-ban — kiállítás. — Zslgnár István kamarakiállftása. — Mis­kolci Galéria (11—19): Nagy Gy. Margit és Varga Miklós szob­rászművész kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BEKE: Helga és Michael Mb. szí. NSZK-film Kezdés: f4, hno és 8 órakor 16 éven felülieknek! HÍRADÓ MOZI: Magyar híradó, rövidfilmek Előadás: de. 9—10 óráig Egységes, 3 forintos helyár! KOSSUTH: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban Mb. szí. szovjet—olasz film Kezdés: 13, hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB: Babaház Szí. angol film Kezdés: fö és 17 órakor FÁKLYA: Szembesítés Magyar film Kezdés: 15 és f7 órakor PETŐFI: Örökbefogadás Magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA: Némo kapitány és a víz alatti város Mb. szí. angol film Kezdés: 5 órakor Gyilkosságok péntek este Szí. angol film Kezdes: 7 órakor TÁNCSICS: Magánbeszclgetes Szí. amerikai film Kezdés: f5 és f7 órakor SAGVARI: Jelbeszéd Magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Madrigálok. — 8.45: Gon­dolatok filmekről, Jegyzet. — 9.00: Zenevar. A Gyermekrádió műsora. — 9.15: Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.30: Chria Doerk és Frank Schöbel énekéi. — 10.00: Hírek. — 10.05: „Nyit- nikék”. Kisiskolások műsora. — 10.40: Zenekari muzsika. — Köz­ben 11.10—11.30: Illés Béla: A vígszínházi csata. Dramatizált epizódok IV. Petőfi rádió: 8.00: Hírek, — 8.05: Nóták. — 8.30: Hírek. — 8.33: A Stúdió 11. felvételeiből. — 9.00: Bódy József és Blrkás Lilian énekel. — 9.30: Hírek. — 9.33: Balesetek, tűzesetek, bűn­ügyek. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — Közben 10.30: Hírek. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Sza­bó család. Televízió: 8.03: Műsorismerte­tés. — 8.05—8.50: Orosz nyelv. — 9.20: Kémia. — 9.55: Német nyelv. — 10.15: Tv-torna. — 10.20: Delta. Tudományos híradó. — 10.45: Fö az egészség. Franci* film. — 11.45: Játék a betűkkel. — 12.20: Kezdőkör. Advent öröme

Next

/
Thumbnails
Contents