Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-05 / 260. szám
Könyvespolc A Holyevácz brigád (Agotha Tibor felvétele) Képzőművészetről a horizontsoron mr Tóth Imre kiállítása a DIGEP-ben Sipov kalandjai Bulat Okudzsavát költőként ismerte meg a magyar olvasó is (1967-ben Magyar- országon is járt), igazi sikereit azonban regényeivel aratja. Hazájában népszerű költő (négy kötete jelent meg) a grúz-örmény származású író. aki gitárkísérettel maga adja elő verseit, lemezei több milliós példányszámban fogynak. Kél könyve jelent meg eddig magyarul: a Sok szerencsét pajtás! című újszerű há.- borús regénye és a Szegény Avroszimov. Ez utóbbi élénk vitát váltott ki a szovjet irodalmi életben, mert eddig nem ismert oldaláról mutatja be a XIX. századot, a dekabrista felkelést. Meghökkentő témát és módszert választott ebben, a most megjelent regényében is. Hőse Mihail Ivanovics Sipov rendőrségi besúgó, ügynök, a zsebtolvajok „specialistája”. Sipov vígan éli kissé kelekótya, felelőtlen életét, míg egyszer nagy feladattal bízzák meg. Neki kellene felderítenie Lev Nyikolaje- vics Tolsztoj „összeesküvését”. A hajdani inas (Dolgorukov hercegnél szolgált), a moszkvai kocsmák hőse valósággal megrészegedik a feladattól. Ellátni persze nem tudja, hiszen műveletlen, buta: egy sort sem olvasott Tolsztojtól, őt magát sose látta. De mert élni akar, mert meg akar felelni elöljáróinak, mert pénzt csak így csikarhat ki tőlük, leutazik Tulába — Jaszna.ia Pol- jana közelébe és szemrebbenés nélkül küldi a legképtelenebb jelentéseket. Ki se mozdul Tulából — Jasznaja Poljanát, Tolsztojt nem is látja, de mert megbízói prekoncepciójában a nagy író felforgató, veszedelmes ember. mert el akarják hinni, hogy félni kell tőle, boldogan el is hiszik a szélhámos rágalmait. Két tettével ad okot erre Tolsztoj: ír. ami nemes embernél, grófnál eleve gyanús (miért nem elégszik meg a vadászattal, ivászattal, kártyával, lóversennyel stb.?), tanítókat hozat a falujába, hogy tanítsák a parasztok gyerekeit, sőt ő maga is tanítja őket. S egyáltalán jóban van a parasztokkal, akik szeretik, tisztelik emberséges bánásmódjáért, ami önmagában is kihívná a környék földesurainak dühét, gyanúját és gyűlöletét. A regény cselekménye a jobbágyfelszabadítás (1861) után egy évvel zajlik. Látszólag nyugalom és béke honol az országban, 1862 nyarán mégis házkutatást tartanak Jasznaja Pol- janában. Miért és hogyan? Erről szól ez a remek regény. Okudzsava valóságos aktákat, dokumentumokat is idéz (ezek teszik ki csaknem a regény felét), s ezek az iratok egyszerre komikusak és félelmetesek is egy század távlatából. Okudzsavának ez a regénye máris világsiker. Olyan oldaláról ismerhetjük meg a cári Oroszországot, benne Tolsztojt; az író, értelmiségi szerepét és a csendőrségét is. amelyről nem sokat tudtunk eddig.- Iróniája, szellemessége, amellyel a kor kis- szerűségét, a nagy író kiszolgáltatottságát ábrázolja, az utolsó oldalig biztosítja a szellemi izgalmat. A fordítás és az előszó Osztovics Ágnes korrekt munkája. (Magvető Kiadó 1975.) HORPACSI SÁNDOR Október 28-án nyílt meg az 1974-es Miskolci Téli Tárlat egyik nagydíjával jutalmazott Tóth Imre, Munkácsy-dijas festőművész grafikai kiállítása a Diósgyőri Gépgyár nagy előadótermében. A november 8-ig tartó tárlatot sok száz munkás látogatta meg. A DIGÉP főbejárata előtt, a szokványos lángossütö közvetlen szomszédságában, az alacsony, lapos tetejű épület homlokán jóérzéssel olvasom a feliratot: könyvesbolt. Mint arról meggyőződhetek, nem véletlenül helyezték éppen ide. Műszakkezdés előtt és után szinte egymásnak adják a kilincset a munkába menők, munkából jövők. * Kora reggel van. A nagy előadóban a kiállításnak egyelőre nincs látogatója. Odalent, a gépek mellett ezekben az órákban kell legjobban megszorítani a munkát. — Délelőtt 10 órától délután 4-ig tart a látogatás. A brigádok maguk érzik, mikor tudnak szakítani néhány percet a nyolc órából. Csaknem 800 brigád dolgozik az üzemben. Közösen vagy egyenként, a legtöbbjük már végignézte a lapokat. 29-én háromszáz brigádvezető fordult meg a nagyteremben. Itt tartottuk az MSZBT szocialista brigádok rendezvényét, 5-én, szerdán pedig szintén itt kerül sor a baráti beszélgetésre Tóth Imrével, amit elsősorban a képzőművészettel bensőségesebben foglalkozó dolgozóink várnak. A látogatók emléklapot visznek magukkal. ami bekerül a brigádnaplóba. így aztán a kulturális vállalásba is beszámít a tárlatlátogatás — magyarázza Hütter László, a szak- szervezeti bizottság aaitációs és propagandaosztályának vezetője. — A festőművész Diósgyőrhöz kötődése, itteni születése nagyban hozzájárult a kiállítás létrejöttéhez. Számos ehhez hasonló kapcsolattal büszkélkedhetünk. Művészekkel, alkotóműhelyekkel Kés a vízben A Nehézipari Műszaki Egyetem filmklubja ma délután két alkalommal, délután 5 és este 7 órakor mutatja be a Kés a vízben című lengyel filmet, az egyetem I. számú előadójában. A filmről egy későbbi időpontban vitát rendeznek a filmklub tagjai •zámára. — így például a Miskolci Nemzeti Színházzal, a Napjaink című irodalmi lappal, a Herman Ottó Múzeummal — állunk szoros barátságban. * A falakon túl ott sistereg, lüktet a gyár. A hatalmas ablakok meg-megrezzennek egy erősebb dobbanásnál. A kiállítás emlékkönyvét lapozgatom. Sorra böngészem a nehéz szerszámokhoz szokott kezek által bejegyzett sorokat. Néhol érezni a tétova- ságot, de legtöbben az elragadtatás szavaival szólnak a látottakról: „Bemutatott képei nagyon tetszettek. Ezek közül is a „Pihenő” és a „Várakozás” cíjnű. További sikeres munkát kíván a Keleti Károly szocialista brigád.” „A Holyevácz brigád a festményeit megtekintette. Nagyon tetszett. Különösen az afrikai sorozat, mely az elnyomást és a szegénységet tárja fel. További munkájához sok sikert kíván a „B”- egység Holyevácz brigád minden tagja."-* Hokker Gyula elengedi a kézi lemezvágó karját, leteszi kezéből az anyagot. Gyulai József, a sikoltozó csiszológép mellől áll föl. Barna Béla lakatos, a brigád szakszervezeti bizalmija komótosan megtörli olajos kezét. Hozzánk lép Treszkai Mihály és Takács Sándor, végül valahonnan a vasrengetegből előkerül Holyevácz Béla, a brigádvezető is. Itt dolgoznak mindnyájan a horizontsoron, a fémcsendü- léstől visszhangos csarnokban. A munkáról könnyen, az üzemi demokráciáról felvillanyozva beszélnek. Nehezebbek a szavak, amikor a kiállításra, a képekre terelődik a beszélgetés: — Én írtam a vendégkönyvbe azt a néhány sort a brigád nevében — mondja a szakszervezeti bizalmi. — A saját véleményemmel még megtoldanám: egy kicsit reálisabb ábrázolással jobban boldogultunk volna... — ... van egy olyan kép a kiállítottak között, amit szívesen látnék otthon a falon. Én is őrzök néhány rézkarcot. Szeretem a képzőművészetet. A jövő héten a Munkácsy-kiállítást nézzük meg a képtárban ... — Műszak végén nem száIedtünk szét. Az öltözőből közösen indultunk a nagyterembe. Szép élmény volt, de könnyebben értékelnénk, ha valaki segített volna a megértésben. Ügy hallottuk, közülünk származik a művész __ — A következő kiállítást már biztosan könnyebb lesz megérteni... Csillagászati szakkör Az űrhajózás fizikája. Ez lesz a címe annak a foglalkozásnak, amelyet a csillagászati szakkör haladó tagjai számára tartanak a mai napon. Az előadás helye az Uránia Csillagvizsgáló Dorottya utca 1. szám alatti előadóterme. Időpontja délután 6 óra. Kamarakoncert A szovjet zenei hét alkalmából ma délután 6 órakor a Miskolci Szimfonikus Zenekar rézfúvós ötösének kamarakoncertjét rendezik meg a városi könyvtár Győri kapui ifjúsági könyvtárában. Közreműködik Kovátch Boldizsár és Zobay Béla (trombita), Nagy Miklós (kürt). Nagy László és Uray Márton (harcona). A műsort Nagy László zenetanár vezeti. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déti Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. —13.20: Kezdeti nehézségek után — sikerek Tokaj-Hegy alján. — 13.40: Népzene. — 14.04: Ezeregy délután. Lapozgassunk a Kincskeresőben! — 14.27: Kadosa: Kis szvit. — 14.34: A takácsműhelv- től az atomerőműig. Körkép Lengyelországról H. — 14.44: Amikor az üjfényü hajnal hasadt. összeállítás a forradalmi dalok történetéről. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Művelődéstörténet. — 15.50: Kórusmüvek. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.10: Vörösmarty élete és költészete. — 16.41: Mascagni: Parasztbecsület — részletek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Tervezzük a jövő iskoláját IV. — 17.30 : 80 éve született Walter Gieseking. — 18 15: Könyvszemle. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Népdalok. — 19.30: Kis magyar néprajz. — 19.35: Hangverseny. — Közben kb. 20.35: A leány és a halál. Gorkij költeménye. Kb. 20.50: Hírek. — Kb. 21.45: Verbunkosok. —22.00: Hírek. — 22.15: Nemzetközi kupanap. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Szovjet filmdalok. — 22.45: A Csendes-óceán ősi vándorai. Jegyzet Polinézia benépesüléséről. — 23.00: Kodály-felvételekből. — 24.00: Hírek.— 0.10: Táncdalok. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Szovjet dzsesszfelvételekből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Népszerű zenekari muzsika. — 13.20: Az élő népdal. — 13.30: Hírek. — 13.33: I ,,A gyermekeknek írta Bartók Béla.” — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Diáktarisznya. Az Ifjúsági Rádió órája. — 18 00: Nemzetközi kupanapi. — 18.50: Mikrofonközeiben: Muszlim Ma- gomajev. — 19.20: Közgazdasági ismeretek — alapfokon. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Daljátékrészletek. — 20.00: Nemzetközi kupanap. — 20.50: Ez is, az is. . . Hámori Éva műsora. — 22.00: Nemzetközi kupanap.— 22.50: Két operanyitány. — 23.00: Könnyűzene, tánczene, dzsessz. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés — hírek. — 17.05: Krakkó és Wielicska — zenés úti beszámoló történelmi érdekességekről. — 17.15: Szomszéd népek zenéjéből. — 17.25‘ Női dolgok, női gondok. Asszonyok, falun — riport. — 17.35: A megye sportéletéből. — 17.40: Előadó a szerző. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Sanzonok. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Televízió, 1. műsor: 16.43: Műsorismertetés. — 16.45: Hírek. — 16.55: Üjpesti Dózsa—Benfica BEK labdarúgó-mérkőzés. — 18.50: Zene az Alexen. Zenés film. — 19.20: Esti mese. —19.30: Tv-híradó. — 20.00: A Strauss család. Angol tévéfilmsorozat, befejező rész. Adélé. — 20.50: Magyarázom a magyarázatainkat. Jelen és jövő. — 21.00: Tíz egyetem, tíz együttes. Közvetítés a moszkvai Lomonoszov Egyetem kultúrpalotájából. —• 22.00: Tv-híradó 2. — 22.10: Telesport. Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Műhely. Társadalomtudományi figyelő. — 20.50: Az élet kereke. Rövid- film. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.25—23.00: Az énekesnő. Olasz tévéfilm. Szlovák televízió: 16.20: Közép- iskolásoknak. — 17.20: Ifjú szemmel. — 18.10: Autó-motor revü. — 18.40: Motorkerékpár világbajnokság, — 19.00: Híradó. — 20.00: Ezernyi napfény. NDK film. — 21.15: Híradó, sajtószemle. Miskolci Nemzeti színház (7): Boccaccio. Bérletszünet. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Habán kerámia. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Munkácsy Mihály-emlékkiállítás. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri Vár (9—15): A diósgyőri vár története. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Zsignár István festőművész ka- marakiállítása. — Miskolci Galéria (11—19): Nagy Gy. Margit textilművész és Varga Miklós szobrászművész kiállítása. — Bartók Béla Művelődési Központ (10—18): Szovjet gyermekrajz- kiállítás. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18): Szovjet fotókiállítás. FILMSZÍNHAZAK bEke Robinson és a kannibálok Szí. olasz film Kezdés: f4 órakor A nyomorultak I—II. Mb. szí. francia—NDK film Kezdés: hn6 órakor Dupla hely ár! KOSSUTH Front, szárnyak nélkül l—n. Szí. szovjet film Kezdés: f3 és 6 órakor Dupla helyár! SAGVARI A négy muskétás Szí. francia film Kezdés: 7 órakor SZIRMA Ostromállapot Mb. francia film . Kezdés: f7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Magyar dalok november 7- re. — 8.35: Lányok, asszonyok. — 9.00: Operarészletek. — 9.39: Szovjet költők versei — 10.00: Hírek. — 10.05: Részletek balettzenékből. — 10.40: Turbinék végnapjai. Bulgakov színművének rádióváltozata. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Operettdalok. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Népdalcsokor. — 9.15: Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.30: Hírek. — 9.33: Karda Beáta és Pálfi Péter énekel. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30. 11.30: Hírek. Televízió: 8.58: Műsorismertetés. — 9.00: Énekeljünk együtt! — 9.20: Kémia. — 9.50: Az állatvilág titkai. A kezdet. — 10.15: A Strauss család. Angol tévéfilmsorozat. befejező rész. Adélé. — 11.05: Mindenki közlekedik... — n.35—12.25: Slágerp*- rádé. VARGA RUDOLF Költő volt „KÖNNYŰ ARRÓL ÍRNI, AMI A SZIVÜNKBEN ÉL” Sosem látott annyi embert az ugrai temető, mint azon az öt év előtti őszön, azon a borús, szomorú délután, amikor Szabó Pált temették. Emlékszem, persze hogy emlékszem. Emlékszünk a ködöt, varjai röptetö őszi égre, az oly’ sokszor megírt ugrai templom torokszorító végtfszlességadására, a falun átvonuló, átzokogó temetési menetre, a sírra, amely befogadta a bihari tájak szépszavú énekesét. Emlékszünk a koszorúkra, az ásóra, kapára támaszkodó ugraiakra, akik betemették az írót befogadó feneketlen gödröt. Lapozgatom a róla írt, neki irt, de csak halála után megjelent könyvet. Biharugrán született, 1893-ban, ott is temették el 1970. november 6-án. Tizenkét évesen már a mezőn dolgozik, aztán kőművesinasnak szegődik. Pestre megy, végigcsinálja a háborút, 1922-ben megnősül, szervez és szervezkedik, politizál és ír haláláig. Van valami iszonytatóan fájdalmas, döbbenetesen gyönyörű abban, hogy a már nagybeteg, beszélni, mozdulni sem tudó Szabó Pál papírdarabra írta azt, amit mondani akart. A száj hagyta cserben legelőbb azt, aki énekesnek, költőnek született. Mert költő volt ez a fekete bojtár, ez a kőmúveskedö kisparaszt, ez az irodalomba érett férfiként belobbanó pusztai tanító. Féja Géza irta egyszer, hogy „minden igazi iró valahol a mélyek mélyén költő, akár Szabó Pál, a képes beszéd nagymestere. Minden művében ott lüktet a líra búvá patakja.” Olvassuk, ízleljük csak a „Szülőföldem, Biharország” himnikusan szép sorait! „Könnyű arról írni, ami a szívünkben él, és aminek létezését a lélek félti, őrzi, vigyázza. Nincsen Biharban egyelten falu sem, amit én ne ismernék, ne szeretnék. Nincsen olyan folyója, ere, hajlata, amelynek hol áradó, hol apadó vize ne itt zúgna által, a véremen." Nézem a fényképeit: szikár, hústalan testét,, évezredek barázdálta arcát, szögletesujjú, széles kezét, szemüveg-keretezte, okos szemét. Hiánya mindé nségnyi, mert ő maga volt a mindenség. Büszkén, bölcsen írta le, írhatta le: „Forró nyárban én fürdők a folyók vizében az én fejem felett gyülekeznek a termékeny esőket adó fellegek, és minden pacsirta nekem mondja dalát a mezőkön, a traktorok az én kedvemre dübörögnek, és minden az enyém, itt, Biharban, ami csak van, ami csak él, és ami csaik eljövendő ... BRACKÖ ISTVÁN
