Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-28 / 279. szám

/ Újításokkal importanyagot takarítanak meg a DIGÉP-ben Csaknem kétezer újítási javaslatot adtak be az év ed­dig eltelt időszakában a Di­ósgyőri Gépgyár alkotó ked­vű dolgozói. Az 1059 elfoga­dott újítás a gépgyárnak több mint 12 millió forint megtakarítást eredményezett. Az újítók külön is szem előtt tartották a különböző im­portanyagok hazaival történő helyettesítését, pótlását, az importfelhasználás ésszerű csökkentését. ''•'H 1 Napközisek (Solymos (elv.) A legnemesebb energia Mennye a wééiany számla 7 A legnemesebb energia, a könnyen szállítható, könnyen átalakítható villamos energia volt a témája annak a kon­ferenciának, amelyet szerdán tartottak az ÉMÁSZ székhá­zában. Az MSZMP Miskolc városi Bizottsága és az MTESZ városi szervezetének rendez­vényén — meghívott szak­emberek előtt — négy érde­kes előadás hangzott el a ta­karékos, ésszerű gazdálkodás fontosságáról, lehetőségeiről. Az előadók: Kolláth Sán­dor. az MSZMP városi bizott­ságának titkára, Kovács Fe­renc, a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt hálózati igazgató­ja, Burgony László. az ÉMÁSZ műszaki igazgatóhe­lyettese, dr. Szarka Tibor, az LKM főenergetikusa. • NEM TAROLHATÓ A villamosenergia takaré­kossági konferencia miskolci megrendezésére nemcsak az általános takarékossági tö­rekvések szolgáltatnak okot, hanem az a tény is, hogy Borsodban az el­múlt öt esztendőben éven­ként mintegy tíz százalékkal növekedett a villamosenergia­felhasználás üteme. A főfo­gyasztó természetesen az ipar (a Miskolcon felhasznált vil­lamos energiának mindössze kilenc százalékát „eszik meg” a háztartások), így az ésszerű felhasználás feltételeit a nagyfogyasztóknál kell meg­teremteni és szorgalmazni. A legnemesebb energiának — a sok jó tulajdonsága mel­lett — egyetlen „hátránya” van: nem tárolható. Keletke­zésének pillanatában kell el­fogyasztani. Ez a körülmény a termelők, az erőművek és az áramszolgáltató vállalatok szemszögéből azt a követel­ményt veti fel, hogy az ener­giafogyasztás folyamatos és egyenletes legyen. A fogyasz­tó viszont szakaszosan, gyak­ran alkalomszerűen igényli az energiát, csúcsok és mélypontok között. • ÉJSZAKA ÉS NAPPAL A teljesítmény-gazdálkodás szempontjából az lenne a cél­szerű, ha az éjszakai fogyasz­tás megegyezne a nappalival. Ez persze nehéz, de töreked­ni kell rá. t Az üzemek, a teljesítmény­díjas nagyfogyasztók, előze­tesen összeállított és megkö­tött szerződés alapján kapják és fizetik az energiát. Az energetikusok ügyességén, rá­termettségén múlik, hogy a termelői prognózis alapján éppen a szükséges mennyi­ségű energiát rendelik-e meg, szóval nem többet és nein kevesebbet. (Látszólagos hi­ányt teremthet az igényét rosszul felmérő vállalat. Mert kifizeti ugyan a lekötött mennyiséget, de úgy veszi el más elől, hogy közben ő sem használja fel.) Az előadásokat követő esz­mecserén a szakemberek egyetértettek abban, hogy praktikusabb egy picit alá­tervezni, mint indokolatlanul sokat kérni. Igaz, hogy a többlet-villamosenergiáért dupla díjat kell fizetni, de ez vállalati és népgazdasági szempontból egyaránt jobb, mint az egyszeresen fizetett, de felhasználatlan meddő­energia. • AZ ÁR NEM ÖSZTÖNÖZ Hazánk viszonylagos ener­giaszegénységét és az erőmű­vek létesítésének beruházás­igényességét a villamosener- gia-árak nem tükrözik meg­felelően. (A vállalati önkölt­ségnek általában csak négy­öt százalékát teszi ki villa- mosenergia-költség.) Az áram­díj hosszú évek óta változat­lan, noha az elsődleges ener­giahordozók ára (szén, kő­olaj, gáz) és az erőművek, távvezetékek építésének költ­sége jelentősen növekedett. Szakszerű és ésszerű gazdál­kodás csak a nagyüzemeknél folyik (az LKM egy év alatt több mint százmillió forintos villanyszámlát fizet), a ki­sebb felhasználókat a fo­gyasztói ár nem ösztönzi a takarékosságra. A villamosenergia-fogyasz- tás növekedésének üteme to­vábbra is tartósan magasnak ígérkezik. A növekvő igé­nyeket részint import útján, részint pedig a hazai terme­lésből (a leninvárosi új Tiszai Hőerőmű beruházásának első ütemében négy, egyenként 215 megawatt teljesítményű egységet építenek fel, és né­hány esztendő múlva áramot ad a paksi atomerőmű is) elégítik ki. De van még egy forrás, amelyet csak a követ­kezetes, takarékos gazdálko­dás nyithat meg: a jelenleg rendelkezésre álló villamos- energia-mennyiségben szuny- nyadó potenciális tartalék. B. I. 4 Rádióban kérdezték, a DH válaszol I „beszélget az oivos... Mikor kivink az «mietet? Mi van az orvos táskájában? Veszprém város tanácsa és a megyei Gyógyszertár Vál­lalat együttműködési szerző­dést kötött a megyeszékhely környezetvédelmére. A meg állapodás szerint a Gyógy­szertár Váhalat szakemberei kémiai módszerekkel vizs­gálják az ipari szennyvize­ket. Figyelemmel kísérik az ivóvizek tisztaságát és se­gítséget nyújtanak annak megőrzéséhez. A Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának hétfői Fórum műsorához érkezett kérdések közül néhány még megvála­szolatlan maradt. „Nyári vakációban sok a gyermekbaleset, ezért indo­kolt lenne egy gyermek bal­eseti sebészet létesítése, ahol a gyermekek saját korosztá­lyú társaik között könnyeb­ben elviselnék fájdalmukat, tragédiájukat”. A kérdés „Egy sebészeten dolgozó édesanya” jeligével érkezett Dr. Adorján Iván igazgató főorvos: Röviden a válasz: gyermeksebészet Miskolcon 1956 óta van. Nyáron való­ban több a gyermekbaleset, ilyenkor a gyermeksebésze­ten három órával hosszabb ideig tartunk cgyeletet. Más dolog, és ezt sajnálom is, hogy ezt éppen egy, feltehe­tően az egyik kórházunkban dolgozó anya írta. Ha vala­kinek, akkor neki ezt min­denképpen tudnia kellett volna. „Súlyos rosszulléttel szál­lítottak kórházba. Erre, mint­ha semmi bajom se lenne, hosszadalmasan az adatai­mat kezdték felvenni, ahe­lyett, hogy rögtön megoperál­STOP! EGY PERCRE! KoE falaink sáiga ángyait? Autósok, motorosok rovata BÉLYEGGYŰJTÉS Nemrég zárta be kapuit a U. országos paralilgtéliai kiállítás, melyen Eszak-Magyarország fi- lateltstái igen szép sikerrel sze­repeltek. Bodnár József rudabá- nj’ai gyűjtő aranyozott ezüst­érem; Juhász László salgótarjá­ni fllatellsta ezüstözött bronz­érem; Juhász Lászlóné salgótar­jáni, Lezsák Sándor miskolci. Gacza Géza salgótarjáni gyűjt« bronzérem rangú oklevelet ka­pott. Oklevél elismerésben ré­szesült György István ózdi fi- latelista. Nagy sikere volt a november 23-án Miskolcon megrendezett bélyeggyorscserének. Mintegy 7000 forint értékű bélyeg talált új gazdára. A Miskolcon élő szervezett bélyeggyűjtőkön kívül számos környékbeli is részt vett a rendezvényen, s azon kíván­ságuknak adtak kifejezést, hogy a MABÉOSZ a jövőben gyak­rabban tartson ilyen csereak­ciót. V. Gy. Mint ismeretes, 1975. no­vember 1. és 1976. április 1. között qpzi-téli menetrend szerint közlekednek, teljesí­tenek szolgálatot a Magyar Autóklub' sárga angyalai. Mivél megyénkből télen is meglehetősen sokan utaznak gépjárművel Budapestre, nem árt tudni, hol tartóz­kodnak a segélyszolgálat sárga angyalai. Budapest és Gyöngyös kö­zött az alábbi helyeken: — 42-es km-nél (éttérem); — 67-es km-nél (benzin­kút); — 110-es km-nél (várako­zóhely) ; — 142-es km-nél (benzin­kút). Ezeken a helyeken a hét mindpfi napján 7-től 19 órá­ig vehető igénybe a segély- szolgálat. Nem árt, ha tudjuk, hogy vasárnap és ünnepnap ugyancsak 7—19 óra között az Eger—Mezőkövesd kö­zötti úton, a 106-os km-nél is található sárga angyal. Maradjunk még a segély- szolgálatnál. A MA felmé­rése szerint nagy sikert ara­tott a segélykérő lapos „au­tósposta”. Amíg 1974 első felében 8019, az idei év el­ső felében 14 618 esetben nyújtottak segítséget a sárga angyalok. Ez a segélykérő­lapos rendszer meghonosítá­sának tulajdonítható. Se­gélykérőlapot a Magyar Autóklub Borsod megyei Szervezete miskolci. Szemere "utcai klubjában kérhetnek a miskolciak, borsodiak. Mint már hírül adtuk, szerdán megtartotta ‘ jubileu­mi közgyűlését a Magyar Autóklub. Az első közgyű­lést 1900. november 30-án. a Royal Szálloda különter­mében rendezték meg. Ak­kor mindössze 45 személy­gépkocsi közlekedett a fővá­rosban. A MA első elnöké­vé gróf Szapáry Pált, társ­elnöknek gróf Károlyi Mi­helyt, főtitkárnak Reimann Gyulát választották,.. * Hamarosan véglegesen el­dől, hol épül fel a MA Bor­sod megyei Szervezetének régen várt műszaki bázisál­lomása. A legnagyobb való­színűség szerint a vasgyári Lorántffy Zsuzsanna utca mellett kap helyet az autó­sok számára oly fontos ob­jektum. «- Ny. I. KRESZ-rejlvény, 8. forduló: Három, ábrával illusztrált kér­désre keli válaszolniuk a rejt* vcnypályázatunkon részt vevők­nek. zött legalább 3 méter távolság marad. b) Csak akkor, ha a jármű és az úttesten levő záróvonal kö­zött legalább 2,5 méter széles hely marad. c) Csak akkor, ha gépkocsi­jának vészvillogóját működteti. Kérjük a megfejtéseket szer­kesztőségünk címere (Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 15.) a követkéző hét péntekig postára adni. 1. ábra 1. Az ábrán bemutatott Jelző­táblánál az alábbiak közül me­lyik járműszerelvény h«jtha< a) A lassú járműből és a hoz­zákapcsolt nehéz pótkocsiból ál­ló járműszerelvény. b) Személygépkocsiból és hoz­zákapcsolt egytengelyű pótko­csiból álló Járműszerelvény. c) Tehergépkocsiból és hozzá­kapcsolt kéttengelyű pótkocsi­ból álló járműszerelvény. 2. Mit jelent a 2. ábrán látha­tó útburkolati jel? a) Előjelző nyíl. b) A forgalmi sávot — a sáv­változtatásra vonatkozó szabá­lyok mellett — a jelzett irány­ban kell elhagyni. e) A forgalmi sávból a nyíl irányába kell a következő út­kereszteződésnél tovább’' 3. A 3. ábrán ábrázolt záró­vonal jól belátható ütkanyaru- latban van felfestve. Mikor vá­rakozhat az úttest szélén? a) Csak akkor, ha a jármű és az úttesten levő záróvonal kö­2. ábra 3. ábra tak volna. Szerintem a be­teg a fontos, nem az adat- felvétel”. — írja „Egy sze­rencsés beteg’’ aláírással va­lamelyik rádióhallgató. Dr. Adorján Iván: „A be­tegnek abban igaza van, hogy nem az adminisztráció a fontos, de nem is erről van szó. Nyilvánvalóan neki voltak fájdalmai, ő volt türelmetlen, az orvosnak azonban erre a beszélgetésre a diagnózis megállapításához, az orvosi beavatkozáshoz szüksége van. Csak a leg­alapvetőbb: a beteg korát például tudni kell. Ugyan­így: családi állapotát, kör­nyezetét, korábbi betegsége­it, a családban előforduló betegségeket is tudnunk kell. Az orvos — úgy tűnhet — beszélget. Valóban azt teszi, de ezzel orvosi munkát vé­gez. „Mi van az orvos táská­jában” — kérdezi lakonikus rövidséggel Éliás Lajos Mis­kolcról. Dr. Kubassy László men­tőorvos: „A kérdező nyilván arra gondol, hogy az élet­mentéshez, a gyors beavat­kozáshoz milyen segédeszkö­zök vannak az orvosi táská­ban. Igen röviden felelhetek: megtalálhatók azok a gyógy­szerek amelyek rosszullétek esetén a beteg ellátásához, vagy legalább a kórházba szállításig az egy állapotban tartáshoz szükségesek. Ugyan­ez megtalálható, sót bőveb­ben megtalálható a mentő­autókban. Ehhez hozzáte­szem, hogy ha például az or­vos ismert fekvőbetegeit lá­togatja, akkor természetesen magával viszi azt is, amire ott várhatóan szüksége le­het. A kérdések végére értünk. Befejezésül idézek dr. Erdei Sándor kazincbarcikai körze­ti orvosnak, a műsor szer­kesztőihez írt leveléből. Az ügyeleti szolgálatról írja: Az ügyeletet elsősorban az akut életveszélyes esetek ellátá­sára szerveztük. A cél, hogy a lakosság ne maradjon or­vosi felügyelet, nélkül. Saj­nos a tapasztalatom az, hogy az esetek nagy részében a betegek 3—4 napos, sőt he­tes panasszal keresik fel az ügyeletes orvost. Ilyenkor legtöbbször az „azt hittem, majd elmúlik”, vagy a most nekimenni” védekezései ta­lálkozunk. Jó volna, ha ezek­kel a dolgokkal tisztában lennének az emberek...” A Fórum valamennyi résztve­vője jó érzéssel olvasta a le­velet. Az egészségügyi ellá­tás javítása az egészségügy dolgozóinak a feladata, de nem lehet csak az ő felada­tuk. A betegeknek, a hozzá­tartozóknak is tudniuk kell, hogy hovt forduljanak, mit tegyenek, mit kérhetnek. Ezt a célt szolgálta a Fó­rum mostani műsora is. ezt a célt szolgáltuk mi, amikor helyt adtunk a műsoridő mi­att elmondhatatlan válaszok­nak. (bartha) Fejlesztés, közösen Együttműködési megálla­podást írtak alá a Borsodi Vegyikombinát és az NDK- beli Buna-Werke vegyikom­binát vezetői. A megállaoo- dás őt évre rögzíti a két vegyipari vállalat gyártmány- fejlesztési és technológiai fejlesztési együttműködéa4C

Next

/
Thumbnails
Contents