Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-25 / 276. szám

II. Ramszesz ligája óta Az alkoholizm történelme” 99 „És ivék a borból, s meg- részegedék és meztelen vala sátra közepén” — idézi Noé­ról a bibliai sorokat dr. Mé­rő Imre, „Az alkoholizmus és a jog” című tanulmánykö­tetében, ezzel is dokumen­tálva, mily messzire nyúlik vissza a mértéktelen alko­holfogyasztás „történelme”. Az alkohol és az alkoho­lizmus ikertestvérek! —- fo­galmazták meg mások, hoz­zátéve: „Történelmi pályafu­tásukat fiatal életek pusz­tulása, kegyetlenkedések, bűnözés, prostitúció és té­bolydák szegélyezik. Nincs még egy méreg, amelyik az emberiségnek csak megköze­lítően hasonló kárt okozott volna. A költészet mámort dicsőítő versei akárha egy kollektív öngyilkosságnak hozsannáznának”. 3325 éycs törvény Az alkoholizmus pusztító hatását már 3325 évvel ez­előtt (időszámításunk előtt 1350 körül) felismerték, s az ellene való küzdelmet az ókori Egyiptomban megkezd­ték. Az első, alkohol elleni társaság ligáját II. Ramszesz fáraó hozta létre. A józansá­got istápolta a fáraó, tör­vényt hozott a részegeskedők megbüntetésére, és maga is bíráskodott fölöttük. Magyarországon a XVII. században alakult az első „mértékletességi szövetség”, ám a szórványos megmozdu­lások ellenére a reformkor idejére az alkoholizmust már valóságos nemzeti katasztró­fának tekintették. „Bármeny­nyire jövedelmezők legyenek is a szeszfőzőházak, mi mégis a pálinkát azon átkok közé számítjuk, amelyek a népen igen nyomasztóan fek­szenek” — vallotta Kossuth. Széchenyi már törvényt sür­getett, amely azonban csak a Tanácsköztársaság idején született meg. A forradalmi Kormányzótanács 2. számú rendelete már a Tanácsköz­társaság kikiáltásának nap­ján bevezette az általános és teljes alkoholtilalmat. A Ta­nácsköztársaság leverése után azonban hosszú-hosszú időre szinte teljesen megszűnt az alkohol ellenes küzdelem ha­zánkban. Az utóbbi évtizedekben lángolt fel világszerte — s nálunk is — a mértéktelen alkoholfogyasztás ellenzőinek mozgalma. Egyenes követ­kezménye ez annak, hogy — az életszínvonallal együtt — sajnos, hatalmas ütemben nö­vekszik a „szesztestvérek” tábora. Az alkohológusok vé­leménye szerint ez a helyte­len ivási szokások terjedésé­nek „köszönhető”. Mennyit iszunk ma? A jelenlegi helyzetünkre jellemző adat, hogy 40 szá­zalékkal több bort, hússzor több sört és kétszer annyi tö­mény szeszt fogyasztunk, mint harminc évvel- ezelőtt. A „világranglistán” az 50, leg­több alkoholt fogyasztó or­szág között a tizedik, a szo­cialista országok között az első helyen állunk. Ennél is „előkelőbb” a helyezésünk a tömény szeszes italok fogyasz­tásában: világviszonylatban másodikok vagyunk. És per­sze a sörivásban is előre tör­tünk az utolsó években: európai ötödikek vagyunk ma már. A ,,nem-ivás'’ szabadsága Az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság egészség- ügyi és tudományos albizott­sága keményen fogalmaz egyik tanulmányában: „Az alkoholfogyasztás mértéke, növekedési tendenciája, hazai elterjedtsége egyaránt az al­koholizmus népbetegség jel­legére utal.” (Sovány vigasz­ként hangsúlyozza a tanul­mány, hogy nem magyar sa­játosságról, hanem világje­lenségről van szó.) Nem lehet véletlen, hogy a szakemberek egyre sűrűb­ben hangoztatják: az egyre jobban terjedő helytelen és egészségtelen „ivási szoká­sok” divatja ellen végre fel kell lépni a „nem-ivás” sza­badságáért is. Ne azé legyen „csodálattal adózó” elisme­résünk, aki „bírja” az italt, hanem azé, aki „állja”. Már- mirvt: megállja, hogy mérték­kel, módjával igyék! R. É. A Vöröskereszt legmagasabb kitüntetése Egy ápolónő hőstettei A Nemzetközi Vöröskereszt legmagasabb kitüntetését — a „Florence Nightingale” ér­met — Jekatyerina Szirenko belorusz ápolónőnek ítélték legutóbb. Ezt az érmet „kü­lönleges emberszeretetért és hősiességért” adományozzák. A 18 éves Jekatyerina Szirenko a Nagy Honvédő Háború első napjaiban jelent­kezett önkéntesnek a front­ra. Egy utászegységnél szol­gált ápolónőként, s mindvé­gig a fronton volt, több száz sebesültet mentett ki az első vonalból. Amikor a szovjet hadsereg a Dnyeper folyón kelt át, egy nap alatt 30 se­besült katonát vitt ki a tűz alatt álló területről. Ezért a tettéért tüntették ki — any- nyi év után — Jekatyerina Szirenkót, aki ma egy szülő­otthonban dolgozik. Szirenkón kívül 19 szov­jet háborús veterán asszonyt tüntettek ki „Florence Nigh­tingale” éremmel. Szolgáltatóház, piaci csarnok Szeged Tarján nevű új lakónegyedében mintegy 25 ezren költöztek már új ott­honba, nevásárlási, szórako­zási lehetőségeiket, illetve számukra a különféle szol­gáltatásokat az idén szinte ugrásszerűen megjavították: nemrégiben adták át rendel­tetésének a modern keres­kedelmi és vendéglátó köz­pontot étteremmel, áruház­zal, bisztróval. Üj szolgálta­tóház épült, amelyben első­ként a Patyolat Vállalat nyi­tott fióküzemet: a városi ta­nács szolgáltatóüzeme most i fedett piaci csarnokot nyi­tott, ahol mindennap friss zöldséget, gyümölcsöt vásá­rolhatnak a taijániak. Uj adalék- és kenőaayagoli A Mineralimpex, az AFIT és a Liqui-Moly NSZK-beli cég tegnap a Magyar Autó­klubban sajtótájékoztatót tar­tott, amelyen újfajta benzin- és olaj adalékanyagokat mu­tattak be. A külföldi cég 160 féle termékéből 40-et ismer­tettek ezen a találkozón. El­mondották, hogy ezek az adalékanyagok húszéves kí­sérleti tudományos munka alapján készültek és jelentő­sen csökkentik a különböző forgóalkatrészek és csúcsfe­lületek kopását, mert molib- dénszulfidot és más fontos hatóanyagokat tartalmaznak. Az AFIT most lépett keres­kedelmi kapcsolatba ezzel a külföldi céggel, és tárgyalá­saik alapján néhány hónap múlva a legfontosabb tizen­ötféle adalék- és kenőanyag kereskedelmi forgalomba ke­rül. «e *atr jjc „Bevetésre” indulnak a gépek. m A városban észre sem vettük Megmutatta fogát a tél — Szányolcvankilenc gép és körülbelül hétszáz dolgo­zónk vesz részt a hóeltakarí­tásban. Csütörtök délutántól folyamatosan munkálkod­tunk. Éjjel-napp-ali ügyeletet tartunk. Idáig sószóró teher­kocsijainkról naponta 4—500 tonna sót hintettünk az utakra. A Bükkben minde­nütt fekete az útpálya, a 15 centiméteres, természetes havat sikerült eltakarítani. A reggeli órákban csupán Hi­dasnémeti környékéről jelez­tek 15—20 méteres átfuváso- kat — tájékoztatott a dél­előtti órákban a KPM Köz­úti Igazgatóság hóügyeletéről Bukta János osztályvezető­helyettes. A KÉSZENLÉTI SZOBÁBAN A Bükk-hegység melegen barnállik a város fölött. Só­tól kiíehéredett úton kanyar- gunk felfelé. A Csanyik utá­ni déli oldalakon csak a vö­rösfenyők tarkítják a képet. Alsó-Hámornál is csupán a meredek kaptatókon látszik néhány hófolt. A hámori völgyben délelőtt 11 órakor szikrázó napsütés, a tavon pillés jég fogadja a turistá­kat, akik a bükkszentkeresz- ti busszal érkeznek. Följebb, a lusta-völgyi elágazás után a sziklák alatt még látszanak a vasárnapi kirándulók szán­kónyomai. A rejteki erdészeti pihenő előtt hóeke vesztegel. Oda­bent, a meleg készenléti szo­bában ráérősen hevernek az ügyeleti szolgálat emberei A dobkályhán rotyogva fő a mai ebéd: lebbencsleves. — A művezetőnk Nyék- ládházára ment. Állandó URH-kapcsolatban állunk ve­Több mint 450 munkaügyi döntőbizottság működik Bor­sod megye üzemeiben, intéz­ményeiben. Az évente tár­gyalt ügyek száma megha­ladja az ötezret. Egy tavaly készült felmérés szerint 5068 eset közül 2341-szer döntöt­tek a bizottságok a dolgozók javára. Ez 46.18 százalékos aránynak felelt meg. Túl sok a vaddisznó Statisztikai adatfelvétel — távcsövön át Az erdei kirándulók gyak­ran láthatnak megriasztott vadakat, s az utak mentén sok helyütt látható a „Vad- veszély”-t jelző tábla. Okkal, joggal vetődik fel a kérdés: valójában hány vad él az or­szág erdőiben, mezőin? Legtöbbször bizonytalan vállvonogatás a válasz, pedig egészen pontos statisztikája van a vadállománynak. Ez ad alapot a vadászati telje­sítmények megtervezéséhez, a hazai vadászathoz és a kül­földiek vadásztatásához. Az adatokat a módszeres meg­figyelések, feljegyzések, az­után távcsöves számlálás, valamint a vadnyomok alap­ján megyénként rendszere­sen összesítik, majd elkészül az országos vadszámlálás adatgyűjteménye. A vadásztársaságok össze­sítése szerint mintegy 25 000 vadász tevékenykedik az or­szágban, egy-egy vadászra átlagosan 500 hektáros terü­let jut. Tevékenységüket 1170 vadász irányította 1975-ben. rájuk már lényegesen na­gyobb, egyenként 10 700 hektáros terület jut. Ami pe­dig az állományt illeti: az egyik legnépesebb tábort a nyulak alkotják. Két éve ke­rekedett egymillióra a nyul- létszám, amely korábban 750 ezer és 85Ö ezer között vál­takozott. Kétmillión felüli a fácánállomány — 1970-ben csak egymillió volt. A fogoly­állomány 727 000. A világszerte elismert ma­gyar szarvasállomány létszá­ma a társasági területeken 18 609. 1972-ben 20 000-nél is több szarvas élt az erdők­ben; ezt azonban a szakem­berek soknak tartották. Ál­lományjavító selejtezésekre került sor, amelyek egyúttal az állomány minőségének to­vábbi javulását eredményez­ték. 144 000 őzt tartanak nyilván. Túlságosan népes — majdnem 9000 darabos — a vaddisznóállomány, amely a mezőgazdaságban helyenként károkat is okoz. 1970-ben kereken egy nagy­vad jutott egy vadászra, 1974-ben már i,8. Apróva­dakból 43.5, egyéb vadakból 4,3, összesen tehát — kere­kítve — 50 vad jut egy-egy vadászra. Ez pedig — az európai átlagot tekintve — gazdag zsákmánynak számít. le és a központtal — hallom Rózsa József né ügyeletestől, aki most a szakácsnői teen­dőket is ellátja. Barna Jánossal a bükki őr­járatos beosztást böngész- szük. — Van ilyenkor elég mun­kánk. Sózunk, bokrászunk. kátyuzunk. Este, ha van időnk, tévét nézünk, újságot olvasunk. Én ma már haza­utazom, vége az egyhetes műszaknak. ÍTÉLETIDŐ A „VILÁG VÉGÉN” — Három sószóróval és egy IFA teherkocsival 120 tonna anyagot hintettünk szét 22—23-án a bükki uta­kon. Ezenkívül hóekével is dolgoztunk — válaszol Szőke Barna művezető kérdésünk­re az éterből. Aztán hangját elnyomja egy másik beszélő: ... hófúvás... 1 méter 30 centiméteres hó... küldjünk segítséget?... Fél 12-kor a központtól visszakapjuk a nehezen ért­hető szavak gazdáját, Rátkai Lászlót, a szikszói üzemmér­nökség vezetőjét, aki most már összefüggően tájékoztat arról, hogy a Fáj és Litka közötti bekötő út a hófúvás miatt járhatatlanná vált. El­akadt az autóbusz és több személygépkocsi. A jó meleg­ből elindulunk hát mi is to­vább, a hófúvás nyomában Visszafelé a kanyargós lejtő­kön már élénk forgószél csapdossa a faleveleket au­tónk ablakához. Egyre gyak­rabban találkozunk az őrjá­rat piro6 kocsijaival. Szik­szón, a nagyállomás felé ve­zető út mellett, a 2. számú igazgatóság telepén bevetés­re kész gépeket látunk. A szél egyre sűrűbben nyom­kodja autónk orrát. Az úton asszonyok mennek, beledólve a szélbe. VÉGTELENNEK TUNO KÜZDELEM A szikrázó napsütésből szinte átmenet nélkül csöp­penünk az ítéletidőbe. A né­hány méterre előttünk hala­dó URH-s Zsigulit sem lát­juk. A litkai elágazás után Fáj községben még iskolából hazafelé tartó, vidáman hó­golyózó gyerekekkel találkoz­tunk. Itt, Litkán, az arcot, szemet maró széllökésekkel küzdő emberek hajladoznak a gépek körül. — Reggel héttől dolgozunk, körülbelül négyszáz méter utat biztosítottunk. Nenéz munka, de még látszatja sincs. Azonnal indulhatunk visszafelé. A, hátunk mögött, az úton máris félméteres a hó. Az ügyeletes kocsiban újra megszólal az URH-készülék. Hernádnémetiből telefonált a tanácselnök: az iskolás busz elakadt. Mit tehet a pilóta, indít, siet oda. ahol még na­gyobb szükség van rá. 60—70 kilométeres széllökésekben imbolyognak az emberek a hófüggönyben. Golyóstoliam­ban megfagy a tinta, kar­molva jegyzem Brunszlik József szavait, aki a 360 mű­velet elvégzésére alkalmas Unimog Schmidt hómarót ke­zeli. Araszolva halad a gép. forog a dob, magasra csap a hószökőkút, és mint fehér pántlikát lebegteti tovább a csontig hatoló kassai szél VARGA RUDOLF- . ' > • :%'ir - i ' • i . ' ... ' / + Széllel szemben a fagyos úton ' -V / '- ' —> <<n ’’ J A > ... •' ......v ! (Solymos László felvételei) Munkaügyi Éiizoitságol Több mint 450 munkaügy

Next

/
Thumbnails
Contents