Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-24 / 275. szám

Délelőtti premier Csizmás kandúr A mese, ez a „csodás, naiv elemekkel tarkított, nem való­ságos történet’’, amelynek sze­replői „a legfantasztikusabb ka­landokat. élik át”, minden iro­dalmi műfajnál jobban épít a képzeletre. Ezért nagy öröm, ba az írott szó képpé válik, ba egyszercsak kilép a mesés- könyvből és a gyerek előtt áll képzeletének szülötte. Ritkán történik ez meg, kevés a jó gyerekdarab, még kevesebb a gyerekelöadás. Nem véletlen, ha Heinz Kahlau Csizmás kan­dúr című kétrészes mesejátéká­nak. amelyet az NDK színház- művészeti napok alkalmából tű­zött műsorára a Miskolci Nem­zeti Színház, nagy sikert jóso­lunk. Jurka László rendező már a próbák idején kiváncsi volt a gyerekek véleményére, a főpróbát „lemeózta” a Gyer­mekváros aprónépe, és a múlt hét pénteki bemutatója is bi­zonyította. hogy az előadás eléri célját és értelmét, ami­kor szórakoztatja a gyereke­ket és megmozgatva fantá­ziájukat, bevonja őket a já­tékba. Igaz, nem egyforma hőfokon, hanem ahogy a cse­lekvés izgalmassága és látvá­nyossága diktálja. A mesét jól ismerjük. A három molnárlegény közül a legkisebb öröksége a vedlett kandúr, amelyért az kellő­képpen kisemmizettnek is érzi magát, nem tudva, hogy a mellé kapott foltos köténynek varázsereje van. Csizmás, ka­lapos, jótevő tündérré változ­tatja a kopott macskát, az pedig nem késlekedik, hogy tűzön-vízen, királyon, varázs­lón, hétfejű sárkányon ke­resztül megteremtse a sze­rencséjét; kezébe adja a ki- fálykisasszony kezét. Hogy közben „megreformálja” a világot és bebizonyítja, hogy a jó mindig elnyeri jutalmát., a gonosz pedig a büntetését? Ez a tanulság a legkevesebb, amivel egy mese szolgálhat. * Wegenast Róbert díszletei és a vendégtervező Szakács Györgyi jelmezei tényleg cso­dákat művelnek. Az alapvető színpadkép nem változik, de a mozgó díszletek, helyen­ként a vetített kép kiválóan alkalmasak rá, hogy a mol­nárlegény és a kandúr ka­landjainak. az utazás epizód­jainak a folytonosságát és a megfelelő környezetet meg­adják. A király autódudával felszerelt kocsija szellemes, a varázsló kastélya kellőképpen félelmetes. De minden hely­szín jó. a ruhák és maszkok pedig nem egyszerűen öltöz­tetik a viselőiket, hanem ez a „bőrük”. Azért lehet katar- tikus hatása, ha „kibújnak” belőle. Heinz Kahlau szövegét Ka­lász Márton fordította, tisz­tán rímelő szép magyar nyelv­re. Nem rajta, nem az egysé­ges, egyenletes előadáson és nem is a tisztán, érthetően beszélő színészeken múlik, ha éppen a „tanító” gondolatok nem érnek célba, hanem a történeten magán. Nem ta­nítómesét, hanem csak me­sét játszanak kisgyerekeknek. Világos, hogy az egyértelműen két részre — a győzelmet elő­készítő útra és a gonosz fö­lött aratott diadalra — oszt­ható történetből a három­hatéveseknek izgalmasabb a varázsig és a sárkány, mint az igazság bajnokának, a kan­dúrnak a szabad, szép életről mondott szavai. + Ez az előadás is bizonyít­ja. hogy a mesejáték nem­csak a közönségnek, hanem a színészeknek is nagy öröm. Legkevésbé a király és a ki­rálykisasszony szerepe van megírva. Csiszár Nándor még­is kontaktust tud teremteni a nézőtérrel. Bus Erika pedig kellőképpen szép. M. Szilágyi Lajost Matyi, a molnárlegény többnyire passzivitásra kény­szeríti, de alig várja, hogy játékhoz jusson. Somló Má­ria és Mátyás Jenő egy-egy epizódalakként kevés szót kap. Somló István és Dari- day Róbert a rájuk osztott négyes, illetve hatos szerep­körben viszont annál többet. Somló varázslójáról külön szerepelemzést lehetne írni, Dariday a Vihar és a Vastag fa alakjában emlékezetes. Ketten a két lovag karikatú­rájaként a legjobbak. A mesejáték az előadás mű­szaki gárdájától sok munkát kívánt és megterhelő a sze­replőkre is, mert nagyon moz­gásigényes. De Héczey Éva, a címszereplő minden moz­dulatának külön koreográfiá­ja van. és ő az, aki szinte végig színpadon van. Ahe­lyett, hogy azt mondanánk, hogy szerepfelfogása jó, játé­ka egyenletes, mondjuk in­kább azt. hogy hálás közön­sége ezután olyannak képzeli a Csizmás kandúrt, amilyen­nek Héczey bemutatta. Szak Péter dramaturgiát szolgáló zenéje, Herédy Éva vezetésé­vel szólalt meg. (makai) * Virág (Éeledy Gyula rajza) Munkásmozgalmi Ajkán — a KMP megalaku­lásának évfordulója alkal­mából — munkásmozgalmi emlékművet avattak, amely­nek alkotója Konyorcsik Já­nos Munkácsy-díjas szob­rászművész. Az ünnepségen megemlé­keztek az ajkai üveggyári dolgozók 1907-es, a bányá­szok 1913-as sztrájkjáról, to­vábbá a Tanácsköztársaság ajkai direktóriumának tagjai­ról, akik elsők között fogtak fegyvert az ellenforradalmá­rok ellen. A népdal története Ma délután 6 órától újabb foglalkozást tart a Gárdonyi Géza Művelődési Ház nyug­díjas-klubja. Az érdeklődők a magyar népdal történeté­ről hallhatnak előadást. rrTHTTH Vitaest a politikáról Politikai vitakör keretében vitathatják meg az őket ér­deklő kül- és belpolitikai kérdéseket a 116. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet fia­taljai. Ma este fél 7-kor, a kollégium pinceklubjában tartandó rendezvényükön Kalas László vezeti a vitát. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk haügatóinknak. — 13.35: Nóták. — 14.00: Ezeregy délután... — 14.30: Kóruspódi­um. — 14.43: Két Suppé-nyitány. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Fiatal művészek hangversenye. — 16.00: Hírek. — 16.05: Elet a születés előtt. H. A genetikai örpkség. — 16.45: Jugoszláv szerzők mű­veiből. — 17.00: Hírek. — 17.05: Bartók-íelvételekből. — 17.20: Férfi és nő. összeállítás Shakes­FILMSZÍNHAZAK b£ke A nagy attrakció Szí. szovjet film Kezdés: Í4 órakor A királynő nehéz napja Francia—spanyol film Kezdés: hn6 és 8 órakor KOSSUTH A Charlot-k bejárják Spanyolországot Szí. francia film ' Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HÉVESY IVAN FILMKLUB Andrej Rubljov I—II. Mb. szí. szovjet film Kezdés: 5 órakor Dupla helyár! A Miskolci SzimfoDiknsok hangversenye Vezényel: Kobayashi Egyetlen versenyen elnyerni az egész ország rokonszenvét — bravúros teljesítmény. Ezt a páratlan sikert könyvel­hette el a Magyar Televízió karmesterversenyének győz­tese, Kobayashi Ken-Ichiro. A páratlan eleganciával és nagy szuggesztivitáSsal diri­gáló ifjú karmester hétfőn Miskolc vendége lész. Mint ismeretes, annyira megsze­rette hazánkat, a magyar zenét, hogy három teljes évet szándékozik családjával itt tölteni. Tanulmányai közben természetesen több hangver­senyt is dirigál. A Miskolci Nemzeti Szín­házban ma este 7 órától a Miskolci Szimfonikus Zene­kart vezényli. A műsorban közreműködik Rőczey Ferenc zongoraművész. Az est folya­mán Kodály; Galántai tán­cok; Liszt: A-dúr zongora- verseny és Bartók: Zene hú­ros, ütőhangszerekre és cse­lesztára című műveit adják elő. emléktúrák A Borsod megyei Termé­szetbarát Szövetség II. Rákó­czi Ferenc születésének 300. évfordulója tiszteletére Rá- kóczi-emléktúra sorozatot in­dított. Az első túrára októ bér 26-án került sor Felső vadászon, melyen 26 termé­szetjáró szakosztály 590 szer­vezett természetjárója veti részt. Sokan nem tudják, mi­kor és hová irányul a továb­bi négy túra. Lendeczky László, megyei szövetségi el­nök tájékoztatása szerint a 2. sz. túrára 1976. február 29-én kerül sor Szerencsen, a Bor­sodi Szénbányák természet- járó szakosztályának rende­zésében. A 3. sz. túra Regéé­re indul, időpontja: már­cius 21., rendezője a Ka­zincbarcikai Vegyész SE ter­mészetjáró szakosztálya. Áp­rilis 11-én. Vaján kerül sora 4. sz. túrára az MVSC ter­mészetjárói rendezésében. S végül az 5. sz. túra május 2-án indul Sárospatakra, ren­dezője a sárospataki Tipog­ráfia és Tanítóképző SE ter­mészetjáró szakosztálya. S még néhány központi tú­ráról röviden. Július 9—11 között a Zempléni hegység­ben kerül sor a megyei mi­nősítő táborra. A Czékűs Miklós-emléktúra időpontja október 3. A Turista Maga­zin nyílt túráját pédik októ­ber 17-én réndezi a megyei szövetség. Landler Jenő emlékezete Kevés alakja van a tör­ténelemnek, akit a becene­vén őriz meg az emleke/.et. Landler Jenőt már viszony­lag fiatalon is „az Öreg”- ként emlegették elvtársai. Két érzés fogalmazódon meg ebben: a szereteté és a tisz­teleté. Szerették, mert ’ová­lis, mindkét lábával a földön álló ember volt, aKi póztala- nul, mindig aktívan, őszinte nyíltsággal volt jelen az em­berek hétköznapjaiban, gond­jaiban. Tisztelték, mert bölcs volt. Az a forradalmár, aki nemcsak megtanulta, de élte is Marxék tételét, miszerint a proletariátusnak létérdeke a valóság alapos ismerete. Noha az elméletben is já­ratos, jól képzett értelmisé­gi (ügyvéd) volt, tetteiben, dötéseiben mindig a valóság elemzéséből indult ki. A si­keres ügyvéd fokozatosan is­meri fel a század eleji Ma­gyarország alapvető társa­dalmi kérdéseit és egyre jobban bekapcsolódik a mun­kásmozgalomba. hogy 1918— 19-ben egyik vezéralakjává nőiön fel. Mert korán és erős kapcsolatban kerül a tényleges munkásmozgalom­mal, meg is haladja a radi­kális polgárság programját, törekvéseit. Ügyvédként vál­lalja a vasutasok jogi kép­viseletét, majd későbbb — tulajdonképpen illegálisan — a szakszervezetük megszer­vezését is. Népszerű szónok, de igazi ereje a gyakorlati, a pártépítő munka. Különö­sen áll ez az illegalitás évei- , re, amikor nemzedékeket ne- i vei fel, indít el az illegális I pártmunkára sajátos vitat- 1 kozó, beszélgető módszeré­vel. Legendás bátorságát, amely eleven cáfolata volt „civil” külsejének Lukács György idézte fel a tegnapi műsorban. (Nekünk különö­sen érdekes, hogy éppen Miskolcon történt az említett eset.) Elvi engedményeket nem tett. de adott esetben szük­ségesnek tartotta a szövet­séget minden baloldali és demokratikus erővel. Hely­telenítette a romatikus túl­zásokat, a türelmetlenséget. Tárgyalt a szociáldemokra­tákkal is, noha nem értett egyet velük. Izig-vérig reál­politikus volt, aki tudta, •‘hogy milyen erős az ellen­ség, mit lehet és kell cse­lekedni az adott helyzetben. Rendszeresén tájékozódott még Bécsben is a hazai vi­szonyokról és szervezte a nemzetközi tiltakozást, a le­tartóztatottak jogi védelmét a nagy lebukások idején. Olyan bizalmihálózatot épí­tett ki, amely még ezeket a letartóztatási hullámokat, vérveszteségekét is túlélte; az illegális párt meg tudta őrizni folytonosságát, cse­lekvőképességét. Amikor népről, forrada­lomról, ■ szocializmusról be­szélünk, nem feledkezhetünk meg józanságáról, realitásér­zékéről, valós feladatfelisme­réséről és póztálan ember- közelségéről. Igazán vezetni csak az tud, aki rendelke­zik ezekkel a tulajdonsá­gokkal. (horpácsi) peare vígjátékaiból. — 18.00; Török Erzsébet (éhek) és Lu­kács István (cimbalom) felvéte­leiből. — 18.25: ÜJ könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Ope­raéneklés a század elején. — 19.50: Sajtókonferencia — a köz­úti közlekedésről. — 20.50: Hí­rek. — 20.55: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 21.30: Szívünk alatt. . . Sír a baba. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Hosszú, forró ősz. Por­tugáliai ütijegyzet I. — 22.30: Hangverseny. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Non Stop együttes ját­szik. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Martiny Lajos szerzeményeiből. — 12.30: Hírek. —- 12.33: A kép és a né­ző. Jegyzet. — 12.50: Geszty Szil­via és Dán lordachescu énekel. — 13.30: Hírek.»— 13.33: Dalok. — 13.45: Időjárás- és vízállásje­lentés. - 14.00: Kettőtől ötig... A Rádió kívánságműsora. — 17.00: Belépés nemcsak tornaci­pőben! Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Titkon Innén — titkon tül. Az önkéntes halál U. — 18.30: Hírek. — 18.33: Ifjú Zene­barátok Híradója. — 18.53: Ze­nei rejtvény. — 19.08: Fekete Pál felvételeiből. — 19.25: Jő es­tét. gyerekek! — 19.29: Qlitnpial híradó. — 19.48: Zenés portré Császár Angéláról. — 20.30: Hí­rek. — 20.33: Egy rádiós napló­jából. 50 éves a Magyar Rádió. — 21.50: Slágermúzeum. — 22.30: Hírek. — 22.33: Az elsőszülött. Martti Larni regényének rádió­változata. Befejező rész. — 23.00: Nótacsokor. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.05: Kér­dezzen — az illetékesek vála­szolnak 1... Fórum-műsor. — 17.45: Szórakoztató zene. —17.55: Napjaink kérdései — jegyzet — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.10: Megyei sporterédmények, — 18.15: Slá­gerkoktél. — 18.27: Hírösszefog­laló. Szlovák televízió: 14.50: Hírek. — 14.55: Pedagógusoknak — 15.25: A szocialista társadalom politikai szervezésének fejlődése — 15.55: Dokumentumfilm. — 16.25: Dukla Jihlava—SONP Klad- no jégkorongmérkőzés. — 19.00: Híradó. — 20.05: Vivát Benyovsz- ky! 12. rész. — 21.20 Híradó, saj­tószemle. Miskolci Némzeti Színház (f8): A Miskolci Szimfonikus Zene­kar hangversenye. Kiállítás: Szónyl-terem (9.30— 18): Mazsároff Miklós festmé­nyei. FÁKLYA Ulzana Mb. SZÍ. NDK film Kezdes: £4, 16 es 18 órakor PETŐFI Mr. Süket trükkjei Szí. amerikai film Kezdés: f5 és £7 órákor SZIKRA Front, szárnyak nélkül I—U. Szí. szovjet film Kezdés: 5 órakor Dupla hélyár! TÁNCSICS Lázadás a buszon Mb. szí. angol film Kezdés: f3. f5 és Í7 órakor TAPOLCA-ADY Jelbeszéd szí. magyar film Kezdés: 7 órakor IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÖRÖMOZ1 Jelszó: a puszták angyala Mb szovjet film Kezdés: 4 órakor Cromwell Mb. angol film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Olaszok hihetetlen kalandjai Leninsrrádban Mb. szovjet—olasz film Kezdés: 6 órakor PERECES Gyilkosság leírása Lengyel film Kezdés: 6 órakor 16 éven felülieknek! SZIRMA Olaszok hihetetlen kalandjai Lenlngiádban Mb. szovjet—olasz film Kezdés: f7 órakór KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek — 8.05: Műsorismertetés — 8.20: A nao kulturális programjából. 8,27: Wilhelm Backhaus zongo­rázik. a Budapest vonósnégves játszik. — 9.00: Titkon innen — titkon tűi. Az önkéntes halál TI. — 9.30: Nóták. — 10.00: Hírek. — 10.05- Iskolarádió. — 10.35: Tamássv Zdenkó: Vendének. Egyfelvonásós víeooera. — 11.18r Bach: V. brandenburgi versenv. —■ 11.39: Illés Béla: A vígszín­ház! csata. Dramatizált epizó­dok. Befejező rész. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zsoldos Imre trombitál. — 8.20: Hosszú, forró Ősz. ^Portu­gáliai űtijeeyzet I. — 8.30: Hí­rek. — 8 33: Opefettrészletek — 9.30: Hírek. — 9 33: Az elsőszü­lött. Martti Larni regényének rádióváltozata Befejező rész. — 10.00: A zepe hullámhosszán. Közben 10.30 és 11.30: Hírek. — 11.55: Látószög, ifjúsági íegvzet. Televízió: 10.18: Műsorismerte­tés — 10.20: Perpetuum mobile. Ismeretterlesztő műsor gyere­keknek. — 11.05—11.45: Történe­lem. — 11.55—12.15: Kémia.

Next

/
Thumbnails
Contents