Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-17 / 244. szám

A konzervhéten kirakatversenyt szervezett a Konzervipari Vállalatok Trösztje és a Borsod—Heves megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. A vetélkedés­ben a város szinte valamennyi élelmiszer- és csemegeboltja részt vett. A zsűri a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Weidlich-élelmiszerboltjának kirakatát ítélte a leg­jobbnak (Kelecsényi László tervezte). A második helyen a Csemege Vállalat 106. sz. szak­boltjának kirakata végzett (tervezője Kovács József), a harmadik a HUNGAROKONZUM Csemege Áruházának kirakata lett (tervezője Jobbágy Zoltán). Képünkön: az első díjat nyert kirakat. (Solymos felv.) STOPJ EGY PERCRE! Bükk Kupa és ú[abb tanfolyamok Autósok, motorosok rovata Sokáig úgy volt, hogy el­marad az idén a Bükk Kupa. Most megkaptuk a Magyar Autóklub helyi szervezetétől a kiírást. E szerint a 6. Bükk Kupát november 14. és 16. között rendezi meg a Magyar Autóklub Borsod megyei szervezete. A verseny egyben a magyar rallye-bajnokság IV. és a magyar túrabajnok­ság III. futama is. A nagy érdeklődéssel várt vetélkedő két védnöke ezúttal Cser­mely László, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ve­zérigazgatója és dr. Lénárt József, az ÉVM Szállítási Vállalat 3. számú üzemegy­ségének igazgatója, a Ma­gyar Autóklub Borsod me­gyei szervezetének elnöke. A verseny távja rallye- versenyzők részére kb. 500, a túraversenyzők részére pe­dig mintegy 250 kilométer, természetesen egyelőre még ismeretlen útvonalon. A ne­vezéseket november 1-én, szombaton 24 óráig kell az Autóklub Szemere utcai iro­dájába eljuttatni. Több mint 1300-an jelent­keztek a DIGÉP szakszerve­zeti bizottsága által szerve­zett, az új KRESZ-t ismer­tető tanfolyamra. Az első 400 főnyi csoport ezen a hé­ten, egymást követő napokon hallgatta meg a Borsod me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács előadóinak í jékozta- tóit, s a harmadik napon vizsgát is tettek az új KRESZ- ből. A szinte példa nélkül ál­ló kezdeményezés nemcsak jó időbeosztása, hanem ol­csósága miatt is kivívta a jo­gosítvánnyal rendelkező gépgyáriak elismerését. A tanfolyamért és a vizsgáért ugyanis mindössze tíz forin­tot kért, illetve kér az szb, s ebből fedezi a „Mi az új a Kresz-ben?” című kiad­vány és a tesztvizsgalapok költségét is. Ny. I. Életmentő emlékéremmel tüntették ki Kiss Ferenc ta­tabányai rendőr törzsőrmes­tert. A fiatalember a nyáron élete kockáztatásával mentett ki a tatai Nagy-tóból egy ful­dokló nőt. Éjszakai ellenőr­ző kőrútján lett figyelmes a segélykiáltásokra, és habozás nélkül vízbe vetette magát. A kitüntetést dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke nyúj­totta át. KRESZ rejtvény, 2. forduló Az eddigi érdeklődés alapján azt mondhatjuk, sikerrel hirdet­tük meg a KRESZ-rejtvénypá- lyázatunkat. Reméljük, továbbra is annyi helyes megfejtés érke­zik be, mint eddig. A második forduló kérdései is az új KRESZ-hez kapcsolódnak. X. Az új KRESZ szabályozza a személygépkocsi első ülésén — annak balesetveszélyessé­ge miatt — szállítható gyer­mekek korát. Kérdésünk: milyen korúakra vonatkozik ez a tilalom? a) 6 éven aluliakra, b) 8 éven aluliakra, c) lo éven aluliakra. 2. Hazánkban is bővül az autó­pályák hossza. Elsősorban azok tapasztalhatják ezt, akik a Balatonhoz utaznak. Ezért is jó tudni a miskolciaknak, borsodiaknak is, hogyan ren­delkezik az új KRESZ az autópályán való közlekedés­ről. Kérdésünk: mivel szabad közlekedni autópályán szom­baton 12 órától vasárnap 24 óráig? a) személygépkocsival, autó­busszal és motorkerék­párral, b) gépkocsival és motorke­rékpárral, c) csak személygépkocsival és motorkerékpárral. 3. Változnak a gyalogosokra vonatkozó közlekedési rend­szabályok is. Ezért nem ér­dektelen a kérdés: az alábbi helvek közül hol kell a ve­zetőnek fokozottabban ügyel­nie a gyalogosokra? a) az autópálya forgalmába való besorolás előtt, a gyorsító sávon? b) a villamos-megállóhelynél levő járdasziget és a hoz­zá közelebb eső járda kö­zötti úttesten? c) ott, ahol az úttest mellett kerékpárút húzódik? A megfejtéseket kérjük a jövő hét péntekjéig szerkesztőségünk címére (Miskolc, Bajcsy-Zsilinsz- k'y út 15.) levelezőlapon, vagy borítékban eljuttatni! flz NDK bő! érkeztek ötven fiatal érkezett teg­nap az NDK-ból a Nyerges­újfalui Magyar Viscosagyár- ba. A vállalat több vezető­jén kívül a korábban az NDK-ban dolgozott gyári fia­talok fogadták őket. A ven­dégmunkások első csoportja Vegyi­Prem­főként a Schwarzai szálkombinátból és a nitzi Vegyiszálgyárból jött. A magyar gyár danamid se­lyem és crumeronüzemében azonos, vagy hasonló mun­kakörben dolgoznak majd, mint otthon. Bélyeggyűjtés A postai előrejelzések szerint legközelebb október 22-én jele­nik meg egy 1 forintos címletű bélyeg, mely a 100 éves Zene- akadémiát köszönti. A bélyeg tervezője Légrády Sándor. A szeptember 13-án megjelent bélyegnapi sorozatot és blokkot — nyomdai okok miatt — a szo­kásosnál később fogják meg­kapni a szervezett bélyeggyűjtők. Októberben még az alábbi bé- lyegujdonságokra fizethetnek elő a szervezett bélyeggyűjtők köfe- ikben és szakköreikben: Szo­juz—Apollo sorozat (15 forint), Szojuz—Apollo blokk lo (forint), Óceán blokk (10 forint), Vívó VB bélyeg (l forint), Helsinki II. blokk (10 forint). Az itt felsorolt bélyegekre csak azon tagok tart­hatnak igényt, akik tagdíjukat is rendezték. Egy külföldi szaklap statiszti­kája szerint az Egyetemes pos­taegyesülés (UPU) centenáriumá­ról Európában 39 ország 111 bé­lyegen és 5 blokkon, 87 tenge­rentúli állam pedig 288 bélyegen és 24 blokkon, valamint egy ti­zenhat címletű kisíven emléke­zett meg. A leghosszabb sort Burundi bocsátotta ki: 16 bé­lyegből és két blokkból áll. V. GY. Nem tudták, hogy jön a tél? Iskola albérletben A jegyzőkönyv nem melegít „Jegyzőkönyv — készült 1975. évi október hó lS-én a 29. sz. Ál­talános Iskolában. Jelen vannak: dr. Bíró Ildikó iskolaorvos, Cse- rey Andrásáé igazgató, valamint a nevelőtestület tagjai. Az isko­laorvos az intézményvezetővel minden tanteremben hőmérsékletet mért és megállapította, hogy a 15—IS fok C, ami mérhető volt, az előírásoknak nem megfelelő. Ennek oka, hogy a Borsod me­gyei Tanácsi Tervező Vállalat több hónapos késedelemmel adott tervdokumentációt, igy a kivitelezéshez nem lehetett időben hoz­zákezdeni. Előreláthatólag 10 napon belül nem lesz fűtés, ezért jelenlévők kérik a Városi Közegészségügyi és Járványügyi Fel­ügyelőség segítségét az esetlegesen előforduló betegségek meg­előzésére. Kmf.” Aláírások. Pecsétek. A betűhíven idézett jegy­zőkönyv ugyanakkor készült, mikor szerkesztőségünkhöz befutottak az első szülői pa­naszok: még mindig nem fű- tenek a tapolcai iskolában! A tényről személyesen is meggyőződtünk, éppen ezért nem érdektelen a jegyző­könyv elemzése. Ha nem volna ilyen komoly dologról szó — mely 175 gyerek egész­ségét, s közvetve tanulmányi előmenetelét is érinti —, el­játszadozhatnánk a gondolat­tal, hogy vajon mit tehet a jegyzőkönyvben említett köz­egészségügyi szerv a betegsé­gek megelőzésére? Végül is meleg terem helyett nem kaphatnak a gyerekek aszpi­rint vagy injekciót Ennél azonban sokkal izgalmasabb a fütetlen termek miatt köz­vetlenül hibáztatott Borsod megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat szerepe. Az új kazánok históriája Hogy a jegyzőkönyv té­nyeit értsük, eléggé vissza kell mennünk az időben. Tu­lajdonképpen egy nem egé­szen egymillió forintos fel­újítás körüli huzavonáról van szó. A tápolcai iskola radiá­torai elhasználódtak; szüksé­gessé vált az egész fűtéjj be­rendezés cseréje. Ezzel kap­csolatban az illetékes tanács­tagok már két évvel ezelőtt interpelláltak. S nem hiába, mert 1974 nyarán kicserélték a radiátorokat. Az elmúlt té­len már ezek sugározták a meleget, ám még a régi ka­zántól fűtve. Az új kazánok beállítását ez év nyarára ter­vezték, s a munkálatokkal kapcsolatos tervet megren­delték az említett tervező- vállalatnál. Az iskola 1974; szeptemberétől 1975. máju­sáig várt a tervre. Mikor ez elkészült, a korábban kisze­melt kivitelező — látva, hogy a kazánház átépítése eléggé bonyolult és nem so­kat fizető munka — nem vállalta az átépítést. Végül ez év júniusában sikerült megtalálni azt a kisiparost, aki hajlandó volt a kazánhá­zat a tervnek megfelelően át­alakítani. A munkával né­hány nappal ezelőtt készült el; a hét elején helyükre ke­rültek a kazánok. Már dol­goznak rajtuk a szakiparo­sok, s kintj ártunk alkalmá­val megjelent a TIGÁZ ter­vezője is, aki felmutatta a dokumentációt, mely szerint a kazántól 46 méterre levő fővezetéktől árkot kell majd ásni, hogy energiát kapjon a kis „erőmű”. A mélyépítő vállalat — mint telefonon közölték — haladéktalanul felvonul, hogy mielőbb le­fektethessék a vezetéket. Hát ez a felújítás rövid krónikája. Szétszórt osztályok Bennünket azonban sokkal jobban érdekel az Iskola 175 tanulójának mostani helyze­te. Megnyugtatásul már elő­re elmondhatjuk, hogy közü­lük a tegnapi napon mind­össze heten mulasztottak; re­mélhetőleg senki nem sínyli meg a hideg napokat. Egyéb­ként a következőkben nem kell fűteüen teremben üldö­gélniük, hiszen a felsőtago­zatosokat befogadta a Gyer­mekváros (az iskola vállalja a szükséges utazási költsége­ket), és az alsótagozatosok is kaptak meleg termeket. Ám­bár az ő elhelyésük már nem volt olyan egyszerű. A ne­gyedik osztályosokat a FÖLD­GÉP Vállalat üdülője látja vendégül, az elsősök á vil- lanykályhával fűthető taná­riban kaptak helyet, a má­sodik osztály számára az ugyancsak fűthető ebédlő ad ideiglenes olthont, s a har­madik osztály egy munkás- szállásra költözhet be. Az előrelátás hián\a s más- tanultok Lehetne-e mindezt bonyo­lultabban megoldani? — kér­dezem a városi tanács mű­velődésügyi osztályának ille­tékeseitől. A szakemberek nem vitatkoznak velem, el­lenben felvázolják, hogy mi­ként lehetett volna elkerülni az albérletet. Szerintük a fűthető tornaterem, az ebéd­lő, a tanári szoba, s a régi épület — ugyancsak fűthető — egyik terme elviselhetővé tette volna az átmeneti álla­potokat. Persze fel kellett volna készülnie az iskolának a hűvös időre, hiszen már a tanév kezdetén várható volt, hogy október 15-ig nem kap­hatnak meleget a tantermek. Az egész ügynek azonban van egy másik tanulsága is. Miért nem élvezhetnek ná­lunk bizonyos előnyt a ter­vező és az építő vállalatok­nál az egészségügyi, illetve az oktatási intézmények? Mi­ért húzódoznak a vállalatok az ilyen kis volumenű mun­káktól? Végre létre kellene hívni olyan tervező és kivi­telező egységeket, melyeknek elsődleges feladatuk a fel­újítás. ★ A fagyoskoőó tapolcai gyere­kek miatt most — ahogy ért ír­ni szoktuk —• megmozdult a társadalom. A vállalatok, mun­kásszállások együttérzése, önzet­len segítsége szép dolog, ne mennyivel kevesebb Ilyen önzet­len társadalmi segítségre lenne szükség, ha kellő előrelátással, szorgalommal és ügyszeretettel végeznék munkájukat az építte­tők, az építők és sorolhatnám tovább. A tapolcai iskolások ma és holnap múzeumot látogatnak, mert csak hétfőtől mehetnek al­bérletbe. Utána pedig — állítólag csak tíz napig — szükségiskolába kell járniuk. A további konzek­venciákat vonja le az olvasó. (gyarmati) Népművészeti kiállítás A múzeumi és honismereti hónap keretében ma délután 5 órakor nyílik meg Lenin- városban, a Derkovits Gyula Művelődési Központban Nya­kas Miklósáénak, a népmű­vészet mesterének és Szűcs Imrének, a népművészet ifjú mesterének szőttes- és faze­kaskiállítása. Isméi remekeltek rádiósaink Évek óta megszoktuk már, hogy az amatőr rádiósok külön­böző hazai vagy nemzetközi versenyeinek legjobbjai között mindig ott van a technikai sport­ág egy-két miskolci űzője is. Így történt legutóbb a rövid­hullámú . rádióforgalmazás úgy­nevezett fónia-versenyénck or­szágos bajnokságán is, amelynek feladatai közt szerepelt, hogy 24 óra alatt minél több hazai adó­állomással kellett az éterben élő­szavas kapcsolatot teremteni. A teljesítmény értéke ezeknek a 7 állomásoknak a távolságával egyenes arányban növekedett. Több száz amafőr vett részt a küzdelemben, s a miskolci Pok- kér János, az MHSZ megyei rá­diós bázisának vezetője, a posta- igazgatóságon működő klub tag­ja került az első helyre. Simon László, az LKM technikusa, a nagyüzem MHSZ-klubjának tag­ja — egy Fejér megyei verseny­ző mögött — a harmadik helyen végzett. Az ultrarövidhullámú rádiózás nemzetközi versenyében is szü­letett borsodi siker. A zsűri ki­emelkedőnek minősítette a lenin- városi kollektív adóállomás tel­jesítményét, amelynek tagjai a szomszédos országok nyolc kör­zetéből 89 partnerrel teremtettek kapcsolatot. A legtávolabbi part­ner egy 699 kilométerre lakó bol­gár amatőr volt. Az országos illetékes szerv ugyancsak kiemelkedőnek érté­kelte azt a versenyen kívüli két összeköttetést, melyet az észak- Idliáni 35. számú Általános Isko­la rádiós tanulói rövidhullámú adó-vevőjükkel teremtettek. Az LKM klubja által patronált és Hudák Viktor igazgatóhelyettes vezetésével működő ifjúsági kol­lektív állomásnak szeptemberben egy-egy szudáni, illetve kubai rádióssal sikerült az éter hullá­main „párbeszédet” folytatnia. T. L Diagnózis és medicina Szép, hasznos, ám roppant nehéz feladatra vállalkoztak a miskolci járási NEB népi ellenőrei. Nem kisebbre, mint hogy tucatnyi miskolci üzemben feltérképezzék a munkatermelé­kenység növelése által mozgósítható tartalékokat. A vizsgá­lat nemrég kezdődött el, s december közepére fejeződik be. Egy jó és alapos felmérés egyszerre és együtt lehet diagnó­zis és medicina. Olyasfajta dolgokra kérdezhet rá, s adhatja meg a feleletet, amely világszerte foglalkoztatja a gazdasági élet szakembereit. Ne tűnjön túlzásnak a világra való hivatkozás, hiszen — mint sok más dologban — a munkatermelékenységgel kap­csolatos hazai vizsgálódásban is az lesz a perdöntő, hogy a tucatnyi miskolci üzem dolgozóinak tevékenységét sikerül-e a nemzetközi mezőnyben betájolni. Mert mihez is viszonyít­sunk? Tegnapi önmagunkhoz, lehetőségeinkhez, vagy a nem­zetközi normákhoz? Sokat árthat — s ezt jól tudják a népi ellenőrök is — egy felszínes, csalóka, „köldöknéző” felmérés, amely ugyan semmit sem mond, de illúziókat kelthet. Azt tudtuk, tudjuk, hogy a miskolci üzemekben a terme­lésnövekedés forrása néhány éve már a munkatermelékeny­ség emelkedése. Ez jó dolog, de ennek puszta megállapításán túl kell lépni. A Statisztikai Kiadó Vállalat nemrég jelente­tett meg egy érdekes könyvet (A munkatermelékenység nem­zetközi összehasonlítása), s ebben nagyon is megszívlelendő adatokat közöl. Ha Magyarországon az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés 100, akkor például Olaszországban 192, Franciaországban 205, Svédországban 229. Az egy lakosra jutó ipari termelés tekintetében még nagyobb az arány­különbség. Lenin fél évszázaddal ezelőtt azt írta. hogy „A munka termelékenysége végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából...” Az egy foglalkoztatottra jutó termelés évenkénti növeke­dése már utal arra, hogy milyen sebességgel közelítünk a fejlett tőkés országokhoz. Ám eredményeinkkel nem lehe­tünk elégedettek. A statisztikusok elkészítették a termelé­kenység növekedésének évi átlagos ütemét jelző számsort 1950—1965 között. A környező szocialista országok rangsorá­ban hazánk az utolsó, utolsó előtti. Például 1960—65 között nálunk évente átlagosan 4.4 százalékkal növekedett a terme­lékenység. De Bulgáriában 6,8 százalékkal, s az NDK-ban 5,6 százalékkal nőtt. Az alapos előkészületek után megindított népi ellenőri vizsgálat (s általában minden olyan felmérés, amely gazda­sági életünkkel kapcsolatos) csak akkor lehet igazán hasznos és eredményes, ha a határokon túlra is kitekint, s jó keres­kedő módjára a nemzetközi pi».con hitelesített sutokkal mér. - b. L I fielet ratet!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents