Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-17 / 244. szám

Ä kohászatban Környezetvédelem — egészségvédelem Az uszoda hatkor, a pénztár hétkor... Hogyan vélekedne arról a kedves olvasó, ha a hat óra har­minc perckor induló Lillafüred-expresszre fél nyolctól le­hetne jegyet váltani, vagy a fél ötkor kezdődő filmre csak fél hatkor adná ki jegyet a mozipénztár? Hogy miért kérde­zek ilyen lehetetlen dolgokat, mindjárt megértik. A Szabadság téri uszoda reggel *-81101 nyolc óráig tart nyit­va a nagyközönség számára. Ezután az úszni tanuló iskolások veszik birtokukba a medencét. Az a vendég azonban, aki a reggeli munkakezdés előtt szeretne megmártózni a hús víz­ben, hattól hétig nyugodtan clgondolkodhat arról; érdemes-e uszodába járni? Ilyen kora reggeli órában jobban fog az agy, határozottabb és döntőképesebb az ember, így rövid töprengés után eldöntheti: nem érdemes! A meleg takaró alatt bizony kényelmesebben eltöltheti azt az egy órácskát. A fürdőpénztár ugyanis hét órakor nyit. Csak előre megvál­tott .»eggyel, bérlettel léphet be az uszodába a vendég, amire az elő-sarnokban felfüggesztett „értesítés” is figyelmeztet. A bökkenő az, hogy erről a logikátlan rendelkezésről csu­pán az ért sülhet, aki a hét óra' ar megváltott jeggyel végre átlépte a fürdő küszöbét... V. R. Az időjárástól függ Zöldség-gyümölcs választék Szürke falevél Mennyi port termel a Gagarin Hőerőmű? Milyen vizet visz a lázbérci víztározóba a kacsákat úsztató Bán- és Csermely- patak? Miért nő egyenes arányban a Mályi-tó szennyezettsége a tóparti kirándulók számának növekedésével? Hányszor mos kezet a fodrász? A napokban léhullott csa­padék megnehezítette a zöld­ség és gyümölcs felvásárlá­sát, ez azonban az AGRO- KONZUM Szövetkezeti Kö­zös Vállalat e heti árumér­legében még nem tükröződik. . A társmegyékből ugyanis egyre-másra érkeztek a szál­lítmányok. így azután to­vább növekedett a tárolt árak mennyisége (már eléri az 1110 vagont), s a boltok­ban és a piacon is megfelelő a kínálat. Burgonyából 20 vagon ke­rült a fogyasztókhoz; vörös­es fokhagymából 11 vagon, leveszöldségből 6 vagon. A káposztafélék választéka és mennyisége is jónak mond­ható. Karfiolból már. csak 3 vagon állt a vásárlók rendel­kezésére, de tovább nőtt a főző-. Illetve sütőtök, a cék­la és a retek kínálata. A pap­rika még dacolt az időjárás-' sál — bár minősége eléggé változó volt —, ám uborkát már nem lehetett látni. Almából 40 vagonnal ér­kezett, ennek 70 százaléka a tárolókba került. Körtéből 6 vagont, szőlőből — ismét keveset — 2 vagont szállí­tottak. A hét végére nem sokat változtak az árak. A burgo­nya 3.20—3,50; a vöröshagy­ma 5: a sárgarépa 4; a gyö­kér 7,60; a fejeskáposzta 2,50; Korszerűsítik az egri városköznontot Sokakat foglalkoztat a kérdés; milyen lesz a felújí­tott egri varosközpont? Nem­rég a televízió képernyőjén is bemutatták a barokk vá­rosmag tömbbelsőiben végzett eddigi korszerűsítéseket, s a város vezetőivel folytatott kerekasztal-beszélgetésen szó esett a soron következő fel­adatokról is. Azóta közzé­tették Eger város Tanácsa és az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium közö­sen meghirdetett tervpályá­zatát a műemlékileg védett belváros igazgatási negyedé­nek felújításáról. Eger barokk központjában, műemlékek szép együttesé­ben helyezkednek el a hiva­talok és középületek. Ebben a védett környezetben úgy kí­vánják a korszerűsítést meg­valósítani, hogy a modern építészeti megoldások har­monikusan alkalmazkodja­nak a műemléki adottságok­hoz. A legjobb tervek díjazásá­ra és megvásárlására 420 000 forint áll a zsűri rendelkezé­sére. a kelkáposzta 2,80; a karfiol 6; a paprika 10 forintba ke­rül kilónként. A csemegesző­lőt 16-ért, a borszőlőt 11,60- ért, az almát — mérettől függően — 4,40-ért, 7.60-ért és 8,60-ért, a körtét 7,60-ért kínálják. A jövő héten az időjárás erősen befolyásolhatja a kí­nálatot. Az AGROKONZUM csökkenő mennyiséget vár paprikából és karfiolból, míg a többi árucikkből az ősszel szokásos mennyiséget remé­lik. „Szereli’ szirmok Giccs-e a művirág? Amikor híre járt, hogy a Tiszai Vegyikombinát művi­rágot akar gyártani, az éber újságírók azonnal előkapták tűhegyes tollúkat. Ugyanazt a tollat, amivel néhány év­vel ezelőtt a kerti törpét a sápadt tearózsa szárához sze­gezték, majd felnyársalták a pamutgombolyaggal játsza­dozó kiscicákat, csakúgy, mint a naplementekor patakra járó őzikéket. A tollak ez alkalommal is jól fogtak, csípős glosszák születtek a „nagyüzemi giccs- gyártás”-ról. Az újságírók tehát megtették, ami tőlük telt. És megtették a-Tiszai Vegyikombinát vezetői is: valóra váltották a tervet. ★ Mint e kép is bizonyítja, a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron bemutatták a művirá­gok mintakollekcióját. A kri­zantémok, szegfűk, rózsák megdöbbentően élethűek. Ügy látszik, nagy hozzáértéssel „szerelik össze” a TVK-ban a külföldről vásárolt fröccs­öntő gépeken gyártott virág- elemeket. Gépen gyártott, „szeréit” virág? Ráadásul kínosan ha­sonlít az igazihoz! Tényleg giccset gyárt tonnaszám (évente 105 tonna művirágot készítenek majd) a jó hírű vállalat? Mielőtt ítélkeznénk, hallgassuk meg a gyártó vé­leményét, melyet Kucsma János műanyagértékesítési osztályvezető fogalmazott meg. — A művirág kelendő por­téka, nagyüzemi gyártása gazdaságos. Ráadásul a sze­relés” könnyű, tiszta munka. Az új üzemrészben megfele­lő munkaalkalmat teremtet­Lánvok, asszonyok m! tanácsa alakult A Lenin Kohászati Művek­ben megalakult a Lányok, asszonyok tanácsa. Irányító testületé: a nagyüzemi KISZ- bizottság mellett működő öttagú bizottság. Első ülésü­kön a tanács célkitűzéseit foglalták pontokba. Tenni akarnak az egyenlő munká­ért egyenlő bért elv megvaló­sításáért, a bejárók és az al­bérletben lakók életkörülmé­nyéinek javításáért, s arra is gondot kívánnak fordíta­ni, hogy a GYES-en levő kis­mamák ne szakadjanak el a szervezeti élettől. A Lányok, asszonyok tanácsa együttmű­ködik a szakszervezet nőbi­zottságával. Az ország legjobb hulladékgyűjtői Elkészült a MÉH Nyers­anyag-hasznosító Tröszt ösz- szesítése, az elmúlt tanévben a tanulóifjúság által össze­gyűjtött hulladék mennyisé­géről. Borsod megyéből 93 600 pajtás adott át másodnyers­anyagokat a MÉH-telepeken. Összesen 1856 tonna vashul­ladékot, 1054 tonna papírt és 173 tonna textilhulladékot gyűjtöttek össze 2 280 730 forint értékben. Ezzel az eredménnyel megyénk az első helyen végzett a tanulóifjú­ság országos versenyében. Csak a hölgy igazi... tünk a gyermeket váró mun­kásnőknek. ★ Az utóbbi érv kétségtele­nül figyelemre méltó. De elég indok-e — a gazdaságosság­gal együtt — a giccs-gyár- tásra? E kérdésre így válaszolt az osztályvezető: — A temetkezési vállala­tok 'eddig is sok művirágot kötöttek koszorúba és ezt sen­ki sem kifogásolta. Jóllehet e művirágok többségét magán­iparosok is gyártották, pri­mitív eszközökkel. Meg is látszott rajtuk. Mindenki ter­mészetesnek találja azt is, ha a kirakatrendezők, dekorá­ciósok művirággal dolgoznak S vajon ha a vendéglőben, a fonnyadozó valódiak helyett, mindig frissnek ható, lemos­ható művirágokat tesznek a-/ asztalra, az giccs? Íme, egy csokor azokból a kérdésekből, amelyek témá­ját adták az MTESZ Környe­zetvédelmi Bizottsága és a Magyar Higiénikusok Társa­sága északkelet-magyarorszá­gi tagozata tegnapi miskolci rendezvényének. A tudomá­nyos ülésen négy megye (Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár) közegész­ségügyi és környezetvéde­lemmel foglalkozó szakembe­rei vettek részt. A Mátyi-tó figyelmeztet A lázbérci víztározó fiatal tó. Alig múlt ötéves. Vizét az ózdiak és időnként a ka­zincbarcikaiak isszák. A tó vizének bakteriológiai vizs­gálatáról dr. Takács Sándor, a megyei KÖJÁL igazgató főorvosa számolt be. A horgászok, alkalmi für- dőzők, a hulladékot szanaszét hagyó kirándulók aligha örül­tek volna ennek az előadás­nak. Ugyanis a 77 hektáros vízfelületű tavat elsősorban ők szennyezik. Más kérdés, hogy a tavat tápláló, sok köz­séget átszelő patakok vize sem patyolattiszta. Erről a tényről, s a szennyezőforrá­sokról a mérőállomások val­lanak. Hála az előrejelző- rendszer megbízhatóságának, a kritikus esetekben, tehát amikor az egészségre veszé­lyes mennyiségű szennyező anyag került a tóba, időben sikerült közbeavatkozni, s a víz nem okozott fertőzést. A koszorúba kötött vagy dekorációs célra felhasznált művirág ellen aligha lehet kifogásunk. Az viszont már vitatható, hogy vendéglátó- helyeken és különösen a la­kásokban megtűrje-e a jó íz­lésű ember a „fröccsöntött” szirmokat. Kucsma János szerint például Olaszország­ban —. ahonnan a gépet vá­sárolták — széles körben hó­dít a művirág. Ettől azonban még lehet ízléstelen, ha nem arra használják, amire való! ★ Merem remélni, hogy so­hasem következik el az az idő, amikor mű-margaréta szirmán számolja majd ki a piruló hajadon, hogy: sze­ret, nem szeret, szívből... És bízom abban is, hogy nem talál szíves fogadtatásra, aki műrózsacsokorral megy ven­dégségbe. (bek es) A nem sokkal idősebb Má­lyi-tó állapota már komoly aggodalomra ad okot. Az elő­adó, dr. Schiefner Kálmán, a tó vizének intenzív minő­ségromlását — környezet- védelmi szempontból — az utóbbi tíz év legszembetű­nőbb vészjelzésének tartja. Tíz esztendő alatt megsza­porodtak a magán- és válla­lati üdülők a víz partján, a munkaszüneti napok vendég- forgalma ötszörösére nőtt. A tó vizének minőségét jelző paraméterek romlása arra fi­gyelmeztet, hogy meg kell akadályozni ezt a nem kívá­natos tendenciát, fel kell de­ríteni, s megszüntetni a szennyezőforrásokat. Jó len­ne, ha a tó gazdái és hasz­nálót legalább olyan gondot fordítanának a szennyvízel­vezetésre és a hulladék el­szállítására, mint a tóparti paloták csinosítására. Kétszáz méteres kémény A tudományos ülés lég­szennyeződéssel foglalkozó előadói bemutattak néhány diaképet. A legmegdöbben­tőbb egy szürke falevél volt. Egy bélapátfalvi fáról van A régi, öreg cementgyár nemcsak cementet, hanem port is termel. Füvet, fát, háztetőt két-há- rom milliméter vastag ce­mentréteg borít. (A hejőcsa- baiak különösen együttérez- hetnek a bélapátfalvaiakkal.) A norma feletti környezet- szennyezést csak az új gyár beindulása és a régi megszű­nése szünteti meg, illetve mérsékli. A sok rossz után nézzünk egy jó példát is. A visontai Gagarin Hőerőmű és a hoz­zá tartozó Thorez külfejtés 14 mérőhelyén a norma alatti szennyeződést regisztráltak a műszerek. (Pedig a Mátra lá­bánál elterülő hőerőmű órán­ként négy tonna pernyét jut­tat a levegőbe.) A legveszé­lyesebbnek tartott * kénmo- noxidot a 200 méteres ké­mény olyan magasra juttat­ja, hogy a gáz környezetrom­boló hatása nem számottevő. Hányszor mos kezet a fodrász? A civilizációs ártalmak ez­zel még korántsem merültek ki. Az egészségügyi szakem­berek vizsgálódtak a fodrász­üzletekben is. A debreceniek igen érdekes, és igen lehan­goló tapasztalatokra tettek szert. Megállapították, hogy a fri­zuraművészek az ollót, fésűt csak ritkán és alkalomsze­rűen fertőtlenítik, s ezzel mintegy közvetítik a fertő­ző baktériumokat. Az előírá­soknak, az ésszerűségnek el­lentmondó gyakorlatot tárt a textíliák higiénés vizsgálata is. Egy törülközőt három-négy vendég is használ. Ez nem­csak tilos, hanem egészség­telen is. Az úgynevezett kézminták elemzése ía fodrász bakterio- lógiailag érzékeny táptalajra nyomta a tenyerét) kimutat­ta, hogy tíz közül kilenc fod­rász fertőzést terjeszt, egy­szerűen azért, meVt nem mos minden vendég után kezet. Pedig e szakmában a szap­pan és a meleg víz gyakori használatát nemcsak a ren­delet írja elő. A józan ész is ezt dik+älia. B. I. „lm cserélnék senkivel!” Assxiaxtensnő a% ÉÁÉV-tiél Éppen a HCM-től érkezik, helyszíni ellenőrzést végzett az ottani építésvezetőségen. — Alig akad az ÉAÉV 36 külső munkahelye között egy is, ahol ne ismernének. Az üzemorvosi asszisztens mun­kájához hozzátartozik a konyhák, öltözők, fürdők, munkahelyek szemmel tar­tása is. A betegségek elke­rülésének egyik legbiztosabb módja a megelőzés... Az ötvenes évek elején Debrecenbe, önkéntes ápoló­női iskolára került Hegybíró Miklósné. Azóta mindennapi gondja az emberek egészsé­gének megóvása. — Éneikül már élni sem tudnék — mondja. — A másokkal való törődés hoz­zátartozik az életemhez. Nem, orvos sosem szerettem volna lenni. De a szakmá­ban képezem magam. Nem­régen tettem le a szakápoló­női vizsgát, most gimná­ziumba járok. Csakis azért, hogy még jobban elláthas­sam a munkámat. Két éve elmúlt már, hogy az ÉÁÉV-hez osztották be asszisztensnek. Azóta gyöke­resen megjavult a vállalat­Litkás a gyár Évről évre emelkedik azok­nak a gépgyári dolgozóknak a száma, akik gyári segítség­gel jutnak lakáshoz. Egy év­tizede a Diósgyőri Gépgyár mindössze 13 dolgozójának nál az üzemegészségügyi munka. — Eleinte bizony sokallot- ták az újabb és újabb kéré­seket. Ám aztán csak lett új gyógyszerszekrény, új irat­tartó és minden. Hanem a munkahelyeken bizony még mindig meglehetősen sok a baj! Különösen a nagyberu­házásokon, a HCM-ben, a húskombinátnál. Amikor az üzemorvos, aki másodállásban látja el mun­káját, nincs bent, az asszisz­tens foglalkozik a betegek­kel. Csak ez év július 1-től kilencszázan jártak már az orvosi rendelőben! — Hogy bírom-e?! Imá­dom a hivatásomat, nem cse­rélnék senkivel. Meg is be­csülik a munkámat. A kór­háztól május 1. alkalmából kaptam pénzjutalmat, a vál­lalattól az építők napjára di­csérő oklevelet. Kopognak az üzemorvosi rendelő ajtaján. Beteg férfi néz be szorongva. Amikor meglátja az asszisztenst, fel­derül az arca. A „Jaj, de jó, hogy itt tetszik lenni!” a leg­szebb elismerése Hegybíró Miklósné munkájának .. Ny. I. segítségével nyújthatott anyagi segítsé­get, ma viszont már 169 csa­lád költözhetett a vállalat támogatásával szép, modera lakásba.

Next

/
Thumbnails
Contents