Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

Vargha Balázs előadása a tájkooferencián & Ujtanterv - más könyvtár * Vargha Balázsnak sok kérdésre kellett válaszolnia a ta­nácskozás szünetében is... Tegnap délelőtt a városi könyvtár rendelésében meg­kezdődött Pest, Nógrád es Bor­sod megye gyermekkönyvtárai­nak háromnapos tájkonferen­ciája. A mostani Konferencia az 1970-rs évek végén beveze­tésre kerülő új tanterveket figyelembe véve tárgyalja meg az Iskola és a könyvtár kap­csolatának további fejlesztését. Házigazdaként Győri Erzsébet, a városi könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelentekéi, majd Merényi József, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak helyettes vezetője nyitotta meg a konferenciát. Az első nap vitaindító elő­adását Vargha Balázs, a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ főmunka­társa tartotta az „... új tan­tervek problémái az olvasás és a sokkönyvűség szem­pontjából” címmel. » A meglehetősen bonyolult cím szerencsére nem befo­lyásolta az ismert — és a nagyközönség előtt is nép­szerű — szakembert abban, hogy közvetlen hangnemben (olykor engedve a szubjek­tivitás csábításainak), de rendkívül alapos tárgyisme­rettel felvázolja az iskola változásait, melyek megha­tározóak lesznek a könyvtá­rak fejlesztése szempontjá­ból is. Az alkotó «verek Vargha Balázs abból indult ki, hogy a Herbart jóvoltá­ból oly mélyen gyökerező fokozatosság elvét (melyet pedagógiai alaptételnek te­kintettünk) sürgősen revide­álni kell. Már ami a gya­korlatot illeti, hiszen az ok­tatáspolitikai párthatározat elviekben állást foglalt ezzel szemben. Arról van szó, hogy az új típusú iskola — mely az aktív ismeretszerzésnek különös fontosságot tulajdo­nít — számol azzal, hogy ön­álló szellemi alkotásra már az egészen kis gyermek (öt­hat éves) is képes. Az imént említett fokozatosság elvének (énnek a porosz tételnek és gyakorlatnak) már az is el­lentmond, hogy a általános iskola első osztályában gye­rekeink halmazelmélettel és topológiával foglalkoznak — egyszóval olyan dolgokkal, melyek a mostani érettségi­zők számára teljesen isme­retlenek. Életből tanulni az életet A biztató kísérletek után joggal hihetjük, hogy a kö­vetkező évek iskolájából már Pénzverők Az esztergomi múzeum szakemberei a vasútállomás közelében fekvő Budai Nagy Lajos utcában középkori sí­rokra bukkantak. A többré­tegű temető a XI—XIV. szá­zadban itt fekvő Kovácsi nevű településhez tartozott A helység, amint azt Árpád- kori Oklevelek tanúsítják, a „Villa monetarium”, vagyis a pénzverők faluja volt. A korai középkorban csak a királyi udvarban lehetett pénzt verni. A XI. századi uralkodók állandó tartózko­dási helye pedig Esztergom volt. Az esztergomi érsek pisetumi joga is igazolja, hogy itt működött a pénz­verde. Az érsek felhatalma­zást kapott, hogy megbízott­ja, a pisetarius ügyeljen a pénzverésre, őrizze a verő-, szerszámokat. Ennek fejében miijden darab pénzzé vert ezüst után egy nehezék (4.375 g> finom ezüst járt az érseknek. Az esztergomi pénzverde működését bizo­nyítja az az éremverótő is, sikerül száműzni mint ural­kodó módszert a prelegálást (tanári előadást). Ezzel szem­ben egyre több lehetőséget tudunk biztosítani a gyere­keknek, hogy felfedezzék a világot. Mégpedig úgy, hogy szoros kapcsolatba kerülnek a megismerendőkkel: a tár­sadalom szellemi és gazda­sági életével. A cél az, hogy ne könyvekből tanulják meg a gyerekek (sokszor még tárgyszerűen is téves infor­mációk alapján), hogy mi­lyen az élet, hanem az élet­ből tanuljanak életet Ehhez persze megfelelő szellemi aktivitást, fogékony­ságot kell teremteni. A könyvtárra elsősorban úgy lesz szükség a jövőben, mint az aktivizálás egyik fontos eszközére. Erre apellálnak az új tantervek is. Annál is in­kább, mert az iskola nem lehet minden ismeret letéte­ményese. (Voltaképpen soha nem is volt, hiszen a társa­dalom fejlődése folyamán sok ismeretet a családban sa­játítottak el a gyerekek.) Az a könyvtár persze, ame­lyiktől a szellemi aktivizá­lást várjuk, nem lehet pusz­tán a szépirodalmi művek kölcsönzőhelye; az egyete­mes ismeretanyag bázisává faluja volt amelyet korábban egy esz­tergomi sírban találtak és II. Béla egyik pénzének előlapi éremképéhez készült. Az 1323-as év fordulópon­tot jelentett a magyar pénz­verés történetében. Megkez­dődött Károly Róbert pénz­ügyi reformja, amelynek az volt a fő célja, hogy állandó értékű pénzt verjenek. Űjabb pénzverő-kamarákat .állítot­tak fel, majd többet össze­vontak. Ekkor egyesült a budai és az esztergomi ka­mara, és feltehetően a XIV. század végén szűnt meg Esz­tergomban a pénzverés. Az egykori Kovácsi helyén most feltárt sírokban a csontvázak mellett I. András és II. Béla korából származó pénzérméket és ezüst hajka­rikákat találtak. Mivel Esz­tergomnak ez a része gyors iramban beépül, a leletmen­tő ásatásokat most tovább akarják folytatni, hogy „ki­vallassák” a földet- mit tud még Kovácsiról, az egykori pénzverő településről. kell válnia. Az iskola válto­zásaival együtt egyre na­gyobb szerep jut a kéziköny­veknek. Ezek hozzásegítik a tanulókat, hogy elsajátítsák a tárgyi ismereteken kívül az információszerzés metódusát is. (A betűrend aktív isme­rete korunkban az informá­ciószerzés alapja.) Szólásra bírt kötetek Ahhoz, hogy a könyv ilyen jelentős szerepet foglaljon el a gyerekek életében, fontos, hogy megőrizzék — megőriz­ze az iskola! — nyitottságu­kat, azt a készséget, mely mindig örömmel képes befo­gadni új dolgokat. Vargha Balázs azzal fe­jezte be vitaindító előadását, hogy az új típusú iskolai könyvtáraknak egyre kevés­bé szabad hasonlítaniuk a mostani gyermekkönyvtárak­ra. Mert ha eddig ajánlotta a tanterv bizonyos foglalko­zásokhoz a szakkönyveket, most nélkülözhetetlennek tartja azokat. Eszerint tehát azon kell gondolkozni, hogy minden terem, de legalább minden szaktanterem ren­delkezzen „jól megszólaltat­Maqnósklub A Vörösmarty Művelődési Ház magnósklubja ma dél­után 5 órától összejövetelt tart az ifjúsági klubban. Az érdeklődők ezúttal rock and roll zenét hallgathatnak, il­letve vehetnek szalagra. Déryné, hol van? Más is van a világon, nemcsak színház, az életnek sokféle szép értelme lehet ezen kívül is. Okos érvek, de milyen erőtlenek, mennyire | idegen világból érkeznek, ha Dérynét akarják meggyőzni velük. Déry minden akarása zátonyra fut ezzel az érvelés­sel; benne van kettőjük el­rontott élete. De előrevetíti Déryné Széppataky Róza művészéletének alkonyát is, amikor ha nem is színház nélkül, de a színházon kívül számolja (éppen Miskolcon) a múló éveket. A nagy színésznő ifjúkorá­ról, dicsőséges pályájáról (jól emlékszünk rá) több mint 20 évvel ezelőtt készült látvá­nyos, romantikus film. Most Déryné naplója alapján, Pi­linszky János szövegeinek felhasználásával, Maár Gyula írt és rendezett lélektani drá­mát a színésznő életének egyéni és általában igaz tra­gédiájáról. Magánélete nem volt boldog, saját kora pe­dig helyette döntötte el a kérdést, amelyet minden szí­nész feltesz magának; mikor kell visszavonulni, hogyan le­het okosan megválasztani azt a pillanatot, amikor még ere­je, tehetsége teljében bú­csúzhat el a pályától. Leghamarabb Greta Garbo jut az ember eszébe, hogy a Déryné, hol van? című film megtekintése után biztos le­gyen benne; egyszer s min­denkorra el lehet határozni, hogy vége, befejeztem. Eí magánügy. De hogy ki mi­lyen nagy művész, az élet­kortól és mindenféle újítás­tól független. Nem hamvas ifjúság és új irányzat kell a színpadra, hanem színész. Ezt a múlt században még kevesen tudták, Dérynének el kellett mennie. Maár Gyula filmjének ér­tékét nem csökkenti, hogy helyenként hosszadalmas, azt viszont nem árt róla tudni, hogy igazán csak akkor él­vezhető, ha az ekhós szeké­ren kívül mást is tud a néző a színésznő életéről. A látvá­nyos események ugyanis itt elmaradnak, a Koltai Lajos operatőr által produkált lát­vány nem tényeket közöl, ha­nem a lélek küzdelmeit ve­títi elénk, ö fényképezi halk­ra, visszafogottra, sötétre, olyan igazra a filmet, hogy iskolapéldája lehetne, ho­gyan kell az ember legbel­sőbb küzdelmeit, egész énjét kevés szóval, képben elmon­dani. A film tértől független, de feltétlenül korhű, és ami még ennél is sokkal fonto­sabb: indulataiban Olyan hi­teles, amelyre a címszereplő Törőcsik Mari és partnerei, Kállai Ferenc és Major Ta­más játéka a garancia. (M—) A vízügyi építő vallalat MISKOLCI FOÉPITÉSVEZETO«''-' felvételre keres: ÉPÍTÉSVEZETŐT mérnöki vagy technikusi végzettséggé és megfelelő szakmai gyakorlattal, ANYAGGAZDALKODASI ELOADOT közgazdasági technikumi végzettséggel, ötéves anyaggazdálkodási, anyagbeszerzési gya'">r<-> ALTALANOS ADMINISZTRÁTORT gyors- és gépirói végzettséggel, ötéves gyakorlat;. Fizetés: kollektív Szerződés szerint. Jelentkezés: Főépitésvezetőség Miskolc, Hadirokkantok u. 7. ható” kezikönyvtarral. * Gy­Egy nehezék ezüst járt az érseknek Zene és képzőművészet A TIT Miskolc városi szer­vezete és a Miskolci Művész­klub zene- és képzőművésze­ti tagozata előadássorozatot indít A képzőművészeti al­kotások zenei interpretálása címmel. A sorozat előadója CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.OO: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — 13.15: Házunk táia. — 14.00: Szabad­polc. világirodalmi könyvszemle. — 14.30: Balettzene operákból. — 15.00: Hírek — 15.10: Tonny Eyk harmonika-triója. — 15.28: Hívo­gató. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.10: A magyar népdal hete — 16.22: suppé-művek. — 17.00: Hírek — 17 05: Az üzemi demokrácia lépcsőin. Kelemen Kata műsora — 17.25: Cseh nép­dalok és táncok. — 17.47: Buda­pesti művészeti hetek. — 18.15: Kritikusok fóruma. — 18.25: Ü) könyvek. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: A Mayas együttes fel­vételeiből. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét — 20.20: Beszélgetés egy versről. — 21.10: Hírek. — 21.15: Operettda­lok. — 21.40: Adottságok, lehető­ségek — a szekszárdi Állami Gazdaságban. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: A ma­gyar népdal hete. — 22.50: Puc­cini operáiból. — 24.00: Hírek.— 0.10: Éji zene. — 0.25: Himnusz. — 0.30: Vízjelzőszolgálat. Petőfi rádió: 12.00: Huszka Jenő operettdalaiból. — 12.30: Hírek. 12.33: Nyíregyházi stúdiónk je­lentkezik. — 12.55: Kamarazene. — 13.30: Hírek. — 13.33: Szovjet dalok. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Csütörtökön — kettőtől ötig. — 17.00: A magyar muzsika múlt­jából. — 17.26: A csengő. — Részletek Donizetti operájából. — 18.00: A magyar népdal hete. — 18.30: Hirek. — 18.33: A Frus­ka. — Részletek Sullivan-Gil- bert operettjéből. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Ked­velt táncdalok, népszerű elő­adok. — 20.30: Hirek. — 20.33: Mű’ 'iadémla. Világablak. — 21.03 ,'i.lmslágerek. — 21.15: Jasha Heifetz és Julius Katchen lemezeiből. — 21.46: Kovács Apollónia és Palló Imre nótá­kat énekel. — 22.15: Mario Lan­za operaáriákat énekel. — 22.30: Hirek. — 22.33.: Doktor Doolittle. Részletek Bricusse zenés játé­kából. — 23.00: Harangozó Te­réz és Korda György énekel. — 24.00: Hírek. — Utána: Idegen nyelvű vízjelzőszolgálat. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, — hírek. — 17,05: Ifjú­sági körkép — (Filmekről... Gyermekkönyvtárosok ’ tájkónfe- renciája ...). — 17.20: Beatked- velőknek. — 17.35: Emberek a gépek mellett. (A miskolci MÁV Járműjavítóban). — 17.45: Hires énekesek — kedvelt operaáriák. — 18.00: Borsodi Tükör — a stú­dió krónikaműsora. — 18.15: szí­vesen hallgattuk ... — 18.25: Hír­összefoglaló. Televízió 1. műsor: 17.08: Mű­sorismertetés. — 17.10: Hirek. — 17.15: Látogatóban Henri Pha- raonnál. NSZK film. — 17.50: Telesport. — 18.15: Tizen Túliak Társasága. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Fórum Bulgáriáról. — 21.30: ősz. Mű­sor egy évszak ürügyén. — 22.20: Tv-hiradó 3. Televízió 2. műsor: 20.00: Mü­sorismertei és, — 20.01: Anna Frank na oldja. Amerikai film. (1959). — Közben Tv-híradó 2. Szlovák televízió: 16.45: Fecs­ke. — 17.30: Autó-motor revü. — 18.ÍO: A Jazierka stúdió műsora. — 19.00: Híradó. — 20.00: Juan inge (Tévéjáték). — 21.05: Hír­adó. — 21.35: A beesési szög (Szovjet film). — 22.45: Sajtó­szemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Őszinte részvétem. Huszka és Egyetemi bérlet. Frideczky Frigyes zeneeszté­ta. A ma délután 5 órakor kezdődő első előadáson a két művészet termékeny egymás­ra hatásáról hallhatnak a résztvevők. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19): seres János festményei. — szőnyi-terem (9.30—18): Tóth B. László festményei. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): A len­gyel plakátművészet története. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Habán ke­rámia. — Diósgyőri Vár <9—16): A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (9—16): Déryné- és Lévay József-emlékszobák. — Kohász Galéria (14—17): Imreh Zstgmond-emlékkiálUtás. — Her­man Ottó-emlékház (10—18): Her­man Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): Ma­gyar festészet a XX. században. — Kondor Béla-emlékkiállítás. filmszínházak : BEKE Huckleberry Finn és a csirkefogók Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor HÍRADÓ MOZI Magyar híradó, rövidftlmek Előadás: 9—10 óráig Egységes 3 forintos hélyár! KOSSUTH Egy tiszt nem adja meg magát! Felemelt helyár! Szí. olasz film Kezdés: Í3. hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Déryné hol van? Szí. magyar film Kezdés: íö és 17 órakor FÁKLYA A négy muskétás újabb kalandjai Szí. francia film Kezdés: 15 es í7 órakor PETŐFI Nyílhegy és aranyöv Szí. szovjet film Kezdés: 15 és 17 órakor SZIKRA Vádol a felügyelő! Szí. román film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS 2X2 néha öt! Magyar film Kezdés: 15 és 17 órakor tafolca-ady Szerelmem, Moszkva! Szí. szovjet—japán Ilim Kezdés: 18 órakor HÁMOR A túsz Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor PERECES Monsieur Verdoux Amerikai film ’ Kezdés. 5 és 7 órakor FENTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programi a- ból. — 8.27: BNV-reklám. — 8.30: A magyar népdal hete. — 8.41: változó világtérkép. —8.51: Kamarazene. — 9.34: Igricibe, papiba ... — 9.53: Lottósorsolási —• 10.00: Hírek_ — 10.05: Iskola- rádio. — 10.35: E'ótvüB József versei. — 10.40: Richard Strauss: Burieszk. — 10.59: Louóeretbné- nyek. — 11.00: Hogy volti? Ne­mes György műsora. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Borosa Lajos népi zeneka­ra játszik. — 8.30: Hitek. — 8.33: Mágnás MiSita. Részletek szirmai Albert—Gábor Andor opereujéboi. — 9.30: Hírek. — 9.33; Rózsa Miklós: Három ma­gyar vázlat — 9.53: Lottósorso­lás! — 10.00: A zene hullám­hosszén. — 11.50: Bukás —nincs! Egyetemi előkészítő tanfolyam A Nehézipari Műszaki Egyetem felvételi vizsgára előkészítő, önköltséges esti tanfolyamot indít azon fiatalok részére, akik 1975-ben vagy korábban érettségiztek és az 1976—77. tanévben olyan egyetemen vagy főiskolán szándékoznak továbbtanulni, ahol a felvételi vizsga tárgyai: matematika és fizika Részvételi dij: 650 Ft A beiratkozáshoz szükséges nyomtatványok az egyetem tanulmányi osztályán vehetők át (Miskolc—Egyetemváros, központi főépület, fszt. 23. ajtó)( Jelentkezési határidő: 1975. október 30. NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM oktatási rektorhelyettese (SEED f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents