Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-02 / 231. szám
HABÁNOK r MAGYARORSZÁGON »«rumi«« .HOW* aztn iNfMrriMvAft /^i-VíNG ♦ A habánok 1622-ben jöttek Nyugat-Magyarországra. A későbbi századokban a Habsburg- birodalomhoz tartozó országrészekben voltak messze földön híres műhelyeik. (Herényi László felvétele) A fehéredényesek művészete A jugoszláv film eredeti címe Vörös ököl. Mi Szabotázs a föld alatt címen forgalmazzuk. Töprenghetnénk azon, hogy miért adunk egy — valószínűleg — bombasztikusnak talált cím helyett legalább annyira harsogót. Bár mindez eszünkbe sem jut, ha Predrag Golubovic filmje megragad bennünket. A szinopszis nagy lehetőségeket sejtet. A kosovo- trepcei ólombányászok megakadályozzák, hogy a német hadigépezet felhasználja a lőszergyártáshoz oly nélkülözhetetlen fémet. A jelszó: Egy gramm ólmot sem Hitlernek! Méltán várunk megrázó filmballadát, mely emléket állít a jugoszláv nép egész Európának példát adó — harcának. Ehelyett eléggé sablonos filmet láthatunk, mely valamiféle rosszul értelmezett „forradalmi romantikával” dúsítva még a tarténés komolyságát is veszé’yezteti. Kicsit visszájára fordult a rendező szándéka, mely szeElőadás a világ- kongresszusról Városunk eszperantistái nemcsak nyelvtudásukat bővítik, hanem ismereteik gyarapítása végett a tanfolyamaikon kívül különböző előadásokat is rendeznek. Mostani oktatási évük első előadására a Művészklub Déryné u. 5. sz. alatti helyiségében ma este 6 órai kezdettel kerül sor. Kutas Imre korábbi brüsszeli, párizsi, majd ankarai nagykövetünk, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára tart magyar nyelvű előadást a Koppenhágában idén megtartott eszperantó világkongresszusról. Az ingyenes előadást bárki meghallgathatja. A melódia története A szocialista brigádvezetők klubjának ma délután fél 3-kor kezdődő összejövetelén a melódia történetéről tartanak előadást. A rendezvény színhelye a Bartók Béla Művelődési Központ vasasklubja. könyvtár Készítettei a cro-magnoni ember Habán kerámia ami a vadászó ősember életét jelentősen befolyásolta. Ez a rajzolt-vésett csontnaptár emlékeztette, hogy mikor kell állatáldozatot bemutatni a titokzatos isteneknek, mikor milyen állat nyomát kell hajszolni, mikor kell már jó előre felkészülnie az időjárás változására. A lelet arra kényszeríti a tudósokat, hogy módosítsák eddigi nézeteiket. Eddig ugyanis a már említett sziklarajzokból arra következtettek, hogy az őskor „művészetét” nem annyira a díszítő szándék, mint inkább a mágikus elkéozelés ihlette, tehát az ihletőerő az úgynevezett vadászvarázslat volt, nem pedig a ero-magnoni ember „tudatos” gondolkodásának és erőfeszítésének az eredménye. A most feltárt La Marche-i leletek azonban joggal nevezhetők őskőkori könyvtárnak, és azt jelzik- ho«v a mai ember közvetlen elődjének a szellemi kéoességei jóval nagyobbak voltak, mint ahogy eddig sejtettük. A Németalföldről jöttek, német eredetűek, hitükre nézve pedig anabaptisták voltak. Habán nevüket a ház- és munkaközösségen alapuló, életformájukat jelölő „Haushaben” kifejezésről kapták. Legfőbb érdemük, hogy Kelet-Európábán és Magyarországon, a majolikát meghonosították. Körülbelül ennyit mond el a Habán kerámia című kiállítás felirata erről a különös népről, és az utókor által olyan nagyra becsült művészetükről. Ennél többet már csak az idén megjelent azonos című könyvből tudhatunk meg. Vagy a szerzőjétől. Katona Imrétől, a Magyar Ipar- művészeti Múzeum osztály- vezetőjétől, aki elkísérte Miskolcra a ritka bemutató mintegy száz törékeny darabját. — Miért fontos, hogy a habánok anabaptisták voltak? Hogy függ össze a reformációnak ez a szélsőséges ága a kerámiaművészettel? — A XVI. és az azt követő századokban társadalmat felforgató tanításnak számított a bizonytalan jövőben bekövetkező világvége megjóso- lása, az anabaptisták hitének egyik alapdogmája, de nem volt népszerű az egyenlőségen alapuló életformájuk sem. Termelői és műhelyközösségekben dolgoztak. Üldözték őket, ezért kelet felé húzódtak; Nyugat-Magyarországra 1622 táján érkeztek. Emellett Erdélyben, a Felvidéken és Egerben éltek. A török kedvelte őket, mert ft- A kerámiák többsége előre megrendelt, drága pénzen vásárolt dísztárgy volt. Ma már bizonyos, hogy a híres dél-franciaországi sziklarajzok alkotói a cro-mag- noni emberek voltak. A képek tehát 35—10 000 évesek. A tudósok eddig azt csodálták, hogy ábrázolásuk mégis meglepően művészi erejű, eleven és friss, a közelmúltban azonban, a sziklarajzok közelében húzódó sírmező feltárása során, a régészek csontokra vésett jelrendszerre bukkantak. A jelzések pontokból és nyilakból állnak. és teli es megértésüket rajzok segítik. A rajzok állatokat, bogarakat. tollakat, asszonyokat állapítások szerint a cro-ma- gnoni ős bizonyos eseményeket akart megörökíteni, mintha ki akarta volna alakítani a maga különleges időrend- szerét. (mint például a naptár. az órai. A jelrendszer és a rajz „összeolvasása” beszámol a természet elvan eseményeiről, mint a hóolvadás. árvíz, rtievfakadás. virágzás, maid a fagvos időszak érkezése, tehát mindaz, számára a megszállt országrész népeinek vallási megosztottsága kedvező volt. A Habsburg-birodalomban pedig önszántukból telepedtek meg; ide várták a világvégét. Tulajdonképpen mindenhol megéltek, mert drága pénzért dolgozó iparosok voltak. — Évszázadokat fog át a habán kerámia. A most látható anyag melyik korból való? — Az Iparművészeti Múzeum birtokában mintegy hatszáz tárgy van, amit Miskolcon bemutatunk, az az úgynevezett céhes anyag; későbbi időből származik, mint a habán kerámia kezdete. A legrégebbi darab 1659-ben készült. De a kiállítás. így is- jó keresztmetszete e művészet fejlődésének és a habán nép történelmének is. — Mi a jellegzetessége ennek a művészetnek? — Elsősorban a tárgyak készítésének a technológiája* A korsókat, tálakat nem ko- rongolták, hanem formába öntötték, majd ónmázzal vonták be. Kancsóik, tálaik alapszínéről már az 1500-as évek végén fehéredényesek- nek nevezték a habánokat. A díszítésekhez sárgát, kéket, lilát, zöldet használtak. A motívumokban pedig a Távol-Kelet, az olasz reneszánsz és a Németalföld formakincsét egyformán megtaláljuk. Ahogy a századok folyamán lakóhelyük változott, úgy hatott a habánokra a különböző korok és népek művészete. Ök pedig ennek a sajátos ötvözetét hozták létre és őrizték a mesterség titkát. Sárospatakon találták meg Szerencsi Mihály mester 1899-ben írt naplóját; azóta ismerjük a kerámiák mázának tizenegy-féle receptjét. — A tárgyakon címer és évszám van ... — Az évszámok őrizték meg a habán kerámiák nagy részét. A százados tárgyak előtt meggondolta magát, aki el akarta pusztítani. A címer lehetett a kerámiával reprezentáló megrendelő földesúré, de nagyon gyakran festették az iparos büszkeség zálogát, a céhjelvényt is. A XVIII. század közepén katalizálják őket, a motívumok formavilága ezután a barokkhoz közelít. De ez mit sem változtat azon, hogy ez a maga módján, független népcsoport egy olyan sajátos művészetet hozott létre, amely formájában és eszközeiben egyedülálló és a közép-európai kerámiaművészet csúcsa. * A Herman Ottó Múzeumban ma nyíló kiállítással kezdődik Borsodban és Miskolcon az Országos Múzeumi és Műemlékvédelmi Hónap idei rendezvénysorozata. (makat) Oskőkori Szabotázs a id alatt nnt az ellenállókból valódi hús-vér figurát akart teremteni. Való igaz, hogy a lélekpróbáló időkben nem a kiválasztottakból, hanem az egyszerű (sok gyengeséget, hibát hordozó) emberekből válnak, válhatnak hősök. Ilyenek a jugoszláv bányászok is, ilyen a hozzájuk csapódó festő és a szétszórt királyi hadsereg egyik repülőtisztje. A film éreztetni akarja, hogy más-más indíttatással, előélettel is találkozhatnak emberek, s szövetséget köthetnek nemes célok érdekében. De ugyanígy igaz az is, hogy az ízig-vérig bányászember (mint amilyen a német parancsnok) a fasizmus szolgálatában éppen azoknak árt legtöbbet, akik sorából vétetett. Hibátlan elképzelések és sablonos, tételszerű megvalósítás. Nem ritkaság, hogy gyenge filmet látunk. A mostani azonban sokkal jobban irritál bennünket, mint egy rossz film általában. Első-'' sorban azért, mert egy nép legjobb fiainak, kommunistáinak harcáról csak hivatot- tan s nagy művészi igénnyel szabad szólni. Az új nemzedékek időben egyre távolabb kerülnek a háborús évektől. Csak a különböző műalkotások tükrözhetik számukra, hogy milyen emberpróbáló időt éltek elődeik. Szeretnék hitelesen látni azt a kort; az egyszerű emberek hazaszeretetét, történelemformáló szerepét. Évtizedek távlatából már felmérhetjük a fasizmus ellen harcolók erejét, elszántságát. Megrajzolhatjuk emberarcukat, hibáikat, kétségeit, botlásaikat is. Jó lenne végre megtanulni minden filmalkotónak, hogy az úgynevezett háborús filmekhez sok minden kell még a pirotechnikán kívül. Mert nem az ellőtt golyók száma és a detonációk látható hatása a fontos, hanem az, hogy történelmi önismeretre tanítsuk az utókort. Gy— CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.40: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. — 14.00: Grabócz Miklós—Várnai Zseni: Világok mozgatója — kantáta. — 14.13: A windsori víg nők. Két részlet Nicolai vígoperájából. — 14.29: Megjelenés előtt. .. Dokumentumok Uhrin Mátyásról. — 15.00: Hírek. — 15.10: Dolgozó lettem. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Verbunkosok. — 16.34: Irodalmi évfordulónaptár. — 17.00: Hírek. — 17.05; Eljegyzés lámpafénynél. Részletek Offenbach operettjéből. — 17.25: Egy hazában. — 17.50: A közönség kérdez, a muzsikus válaszol. — 18.20: Mozart: C-dúr szimfónia. K. 551. — 18.48; Miért igen. miért nem? — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Hangtárlat; 21 művelődési otthon csapata a mikrofon előtt. — 20.35: Kotlári Olga népdalokat énekel. — 20.57: Hírek. — 21.00: Mireille Mathieu és Gilbert B-écaud énekel. — 21.29: Irodalmi kirándulások. Petőfi nyomában Tolna megyében. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Félóra sanzon. — 23.00: Schubert; IV. szimfónia. — 23.32: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10: Magyar művek rézfúvókra. Petőfi rádió: 12.00: A Magyar Rádió és Televízió énekkara magyar szerzők kórusaiból énekel — 12.10: Verdi művészi pályája. — 13.00: — 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Hangszerszólók. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig. .. Ifjúsági randevú. — 17.00: Belépés nemcsak tornacipőben! — 18.00: Hírek. — 18.10: Csak fiataloknak! — 19.13: Megy a szekér agyagért. Nagy Piroska riportja. — 19.28: Üj könyvek. — 19.31: Jó estét, gyerekek! —19.36: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — 20.30: Esti Krónika n. — 21.35: Metronóm. Gazdasagpolitikai magazin. — 21.55: Operettrészletek. — 22.15: Hangversenynaptár. — 22.30: Lammermoort Lucia. Részletek Donizetti operájából. — 23.00: Hírek. — 23.15: Máté Péter és S. Nagy István táncdalaiból. — 23.32: Szabó Ferenc műveiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés, hírek. — 17.35: ifjúsági körkép: Beszélgetés piatal tanácstagokkal. — Beat-kedvelők- nek. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 13.15: Fúvószene. — Emberek a gépek mellett — az egészségvédelemben. — Szívesen hallgattuk! — 18.55: Hírösszefoglaló. Televízió. \. műsor: 17.08: Műsorismertetés. — 17.10: Hírek. — 17 11- ?7 évekn**1'” N”"*díiasok műsora. — 17.45: Telesport. — 18.10: számadás. — 18.55: P. M. Maserovnak, a szovjet parlamenti küldöttség vezetőiének nyilatkozata — 19.15: mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A Strauss css lad Angol té”é- filmsorozat. ni. rész. — 20.50: Riporter kerestetik! I. döntő. — 21.50: Készült a Televízió IV-es stúdiójában... — 22.25: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés — 20.01: Slágerstúdió. Intervízió-átvétel az NDK Tv műsorából. — 20.35: A világ nagy cirkuszai Amerikai filmsorozat. — 20.55: Tv-hlradó 2. — 21.15: Goethe: iphigeneia Tau- riszban. (14 éven felülieknek !> Szlovák televízió: 17.15: Fecske. — 18.00: A Jazferka stúdió műsora — 19.00: Híradó — 20.15: Hazárdjáték a vasárnapi unalom ellen (Színházi közvetítés). — 21.40: Híradó. Miskolci Nemzeti Színház (7): őszinte részvétem. Madách- és Egyetemi bérlet. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Herman Ottó Emlékház (10— 18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10 —18): A magyar festészet a XX. században. — Kondor Béla-em- lékkiállltás. — Herman Lipót- emlékkiállítás. — Kossuth Mű- H"~ r'r—’3): Ké—'ő-r)lövészet a bélyegen. — Bartók- hangiemez- es -Kottakiállítás. — Miskolci Galéria (11—19): Fiatal Képzőművészek Stúdiója rajz- pályázatának kiállítása. — Miskolci Képcsarnok (9.30—16):£zent- györgyi Koméi festőművész kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK: BÉKE Gyémánt Lady Felemelt hely ár! Szí. amerikai film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor HÍRADÓ MOZI Magyar híradó, rövidfilmek Előadás: 9—10 óráig Egységes 3 forintos helyár KOSSUTH Sivatagban, őserdőben I—IL Dupla helyár! Mb. szí. lengyel film Kezdés: fo órakor Szabotázs a föld alatt Szí. jugoszláv film Kezdés: f7 órakor HEVEST TV AN FILMKLUB Várakozók Szí. magyar film Kezdés: í5 órakor Egy nő a hajón (A magyar—lengyel filmhét keretében) Mb. lengyel film Kezdés: f7 órakor FÁKLYA Csapda Szí. román film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI A hattyúk Ideszállnak Szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA Jutalomutazás Szí. magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Butaságom története " fílrp Kezdés: f5 és f7 órakor TAPOLC \-KERT Az utolsó parancs Szí. szovjet film Kezdés: f8 órakor HÁMOR Nem adom a lányom’ Mb szovjet film Kezdés: 6 órakor PERECES Hegyen-völgyön! Szí. magvar film Kezdés: 5 és 7 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: finn; Hírek. — 8 05: Műsorismertetés. — 815: A mai nap kulturális programjából. —• 8.22: Népdalcsokór. — 9 00: Egv címíró emlékiratai. — 9.19: Zenekari muzsika. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Tskoiarádiő. — 10.35’ Édes anyanyelvűnk. — 10.40: Gabos Gábor Domenico Scarlatti-szoná- tákat zongorázik. — 10.^9. Lottóeredmények — ii no* színi*ts7ó folvók — lt.10* Weither Részletek Massenet operájából. — 11.49: Béládi Miklós könyvszemléje. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Pol-beat. — 8.12* Balettzene. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek — 9.03: Ezer- eey délelőtt — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullám» hosszán.