Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-08 / 236. szám

Orvostovábbképzö tanfolyam Miskolcon Szívbetegek vizsgálata Második hete tart Megyei Vezető Kórházunkban a car- diológus orvostovábbképző tan­folyam. Az országosan meg­hirdetett kethetes kurzuson 33 hallgató tájékozódik, illetve cseréli ki tapasztalatait a szív­betegek úgynevezett non-inva- tív (magyarul: szerven kívüli) vizsgálatának újabb módsze­reiről. Az Orvostovábbképző Intézet neves tanárai mellett szűkebb pátriánk szaktekinté­lyei is részt vállaltak a nagy érdeklődéssel kísért előadás­sorozatból. Az érdeklődést leg­kivált az a felismerés éleszti, amelyet dr. Földváry Gyula — a Megyei Vezető Kórház I. belgyógyászati osztályának ve­zető főorvosa, a tanfolyam egyik előadója — így fogalma­zott meg: a fizikális vizsgála­tok az orvostudomány mai gyakorlatában újjászülettek, re­neszánszukat élik. A számító­gépek és az elektronika korá­ban a tapasztalt cardiológus új megvilágításban látja a bete­gek érzékszervi vizsgálatának adatait. A műszerek segítségé­vel a külső jegyek alapján is pontos a diagnózis, ha az or­vos „olvasni” tudja a jegyeket. A jövő bóaattuua úi témakör Az új vizsgálati és gyógyí­tó módszerek oktatásába, az orvostovábbképzésbe — szer­vezett formában — idén ja­nuártól kapcsolódott be Me­gyei Vezető Kórházunk. Az Orvostovábbképző Intézettel (OTKI) kötött megállapodás értelmében évente — az igé­nyeknek megfelelően — hat tanfolyamot rendeznek a to­vábbképzésre jelentkező szakorvosok számára. A je­lenlegi tanfolyam az idén az ötödik már. Korábban az audiológiai alapismeretek és mérési gyakorlatok, a gyer­mek-urológiai és nephroló- giai tanfolyam zárult siker­rel, jelentős érdeklődést von­zott a sebészet határterületi problémáiról és a különböző műtéti szakterületeken érvé­nyesíthető plasztikai sebé­szeti szempontokról rende­zett tanfolyam. A jövő hó­Korszerű elektromos műszerek segítik Megyei Vezető Kórházunk cardiologusait a szívbetegségek pontos megállapí­tásában. (Kerényi László felvétele) napban kerül sorra a hato­dik témakör: a családterve­zés szülészeti és nőgyógyá­szati vonatkozásairól. Az OTKI-val közösen ren­dezett kurzusok jó hírére jellemző, hogy szinte or­szágszerte elterjedt a szak­mai berkekben: oktató kór­házzá nyilvánították Borsod megye vezető kórházát. Hol­ott nem egészen erről van szó. Vezető kórházunk — mint dr. Molnár György he­lyettes igazgató tájékoztatott bennünket — éppen mind jobban terebélyesedő regio­nális feladatai miatt csupán a Debreceni Orvostudományi Egyetem és az OTKI kérésé­nek tesz eleget — az Egész­ségügyi Minisztérium kije­lölése alapján —, amikor be­segít az orvosképzésbe, az orvos továbbképzésbe. A debreceni egyetemmel lassan két éve született a megállapodás: vezető kórhá­zunk famulálókat fogad nyá­ri gyakorlatra, 30 szigorló. orvost egyéves gyakorlati képzésre, s novembertől 40 hallgató úgynevezett évközi, belgyógyászati gyakorlatát biztosítja. Rausos feladat Mindenképpen rangos a feladat, amelynek megoldá­sa révén megyénk, és Mis­kolc orvosai, szakorvosai nem csupán gyarapíthatják, de kamatoztathatják is tudá­sukat. Már csak azért is, mert például az OTKI-val közösen rendezett tanfolya­mokra nemcsak a „beirat­kozottak” látogathatnak, ha­nem a nagyobb jelentőségű előadásokra bárki elmehet, sőt, ezekre külön meghívók­kal is felhívja a kórház az Orvosok figyelmét. Másrészt kórházaink tapasztalt szakor­vosaira, mint előadókra is is számítanak. R. £. 435 új lakás A fiatalok új városnegyede Egerben A Naprendszer keletkezése A Molnár Béla Ifjúsági Ház csillagászati szakköré­nek tagjai ma délután 5 órá­tól a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőházban a Naprend­szer keletkezéséről, s a ga­laktikában betöltött szerepé­ről hallanak előadást. Sikertelen főpróba után újabb határidő R húskombinát hibái A legfrissebb prognózis szerint október 24-én kezdő­dik meg a folyamatos terme­lés a miskolci húskombinát­ban. Ezt megelőzően már hétfőn, 13-án megindulnak a vágósorok gépei és a hűtő­kamrák kompresszorai. Hogy a mondatok végére nem kell kérdőjel (mint is­meretes, a szeptember 29-i folyamatos próbaüzemi fő­próba nem sikerült), arra a tegnapi, miniszteriális szintű tanácskozás mintegy ötven résztvevőjének jegyzőkönyv­be foglalt ígérete a garancia Ez az utolsó tanácskozás? A megbeszél esen részt vett dr. Havasi Béla. az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, Kolláth Sándor, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának titkára, dr. Ju­hász György, a megyei part­bizottság osztályvezetője, Padányi Mihály, az építész ügyi és városfejlesztési mi­niszter helyettese, dr. Szabó Tibor, a KGM főosztályveze­tője, Mucsi Rudolf, a MÉM főosztályvezetője, Szabó Be- rény, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgató­helyettese, továbbá a beru­házás kivitelezésében érde­kelt vállalatok képviselője. Csajági János, a Borsod megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat igazgatója ki­fejezte azt a reményét, hogy ez lesz az utolsó tanácskozás a kombinát átadása előtt... Kiss Sándor főmérnök az építés nehézségeit idézve nem minden indulat nélkül utalt arra, hogy három hó­nappal a kormány által ki­tűzött átadási határidő után sem volt olyan állapotban az üzem, hogy a próbatermelést megkezdhették volna. Hosz­szan sorolta a hibákat: az egyik transzformátort el­árasztotta a víz, a teherlif- tek működéséhez szükséges hatósági engedély hiányzik, nem készült el az üzemi konyha és a házi laborató­rium stb., stb., s egyáltalán, a munka minősége komolyan kifogásolható. Mucsi Rudolf keményeb­ben fogalmazott: „Most ne a felelősség kérdését tesze­gessük. Az egy későbbi fel­adat lesz. Most az a dolgunk, hogy az új határidőre a fo­lyamatos próbatermelés meg­kezdődhessen.” A tanácskozás résztvevői ezt követően megtekintették az üzemet, majd ismét a zöld asztal mellé ültek, hogy tennivalókat és időpontokat egyeztetve és jegyzőkönyvbe mondva tegyék lehetővé a hibák mielőbbi kijavítását. (Némileg rontotta a hangu­latot, hogy a vendégek ci­pője alaposan elázott a séta során. Ezzel kétségtelen bi­zonyságot nyert az a már többször megállapított és jegyzőkönyvezett tény, hogy az üzempadló kivitelezése rossz, s a víz egyszerűen nem folyik le.) Vak-kéménybe kötötték be Az érdekelt vállalatok meg­állapodtak abban, hogy októ­ber 11-re valamennyi mér­leg szerelésével és hitelesí­tésével elkészülnek, hogy a teherliftekbe vészcsengőt sze­relnek; hogy befejezik a zsír- és faggyűtároló szerelé­sét; hogy a zsírüzem beren­dezéseinél elvégzik a nyo­máspróbát és megszerzik a kazánbiztosi engedélyt, hogy a szociális épületekbe bekö­tik az elektromos kábeleket; hogy október 13-ig a hibás konvejor-pályát áttervezik; hogy a csapadékvíz-átemelő szivattyút elhelyezik. (Az utóbbi pontnál sok vita volt. különösen azután, hogy kiderült: még a szi­vattyú-alapok sem készültek el... Kiderült továbbá az is, hogy az egyik föző-füstölő szekrény azért használhatat­lan, mert vak-kéménybe kö­tötték be, azaz a gőznek és a füstnek nincs hová tá­voznia ...) Önvédelem és jogi vita helyett A fordulatos és az izgal­makat sem nélkülöző egyez­tető tárgyalás öt órán át tartott. Azt minden résztvevő megállapíthatta, hogy a sok apró-cseprő ügy — amely miatt ugyan meghiúsult a korábbi főpróba — nem tar­tozott egy ilyen magas szintű plénum elé. A kivitelező vál­lalatok a vitás esetekben már rég megegyezhettek vol­na, ha az egymásra mutoga­tás. az önvédelem és a jogi viták helyett az együttmű­ködést választják. Vitazáró összefoglalójában a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője ezeket mon­dotta: „Rendkívül rossz ta­pasztalatokra tettünk szert, mert a miskolci húskombi­nát építésére a koordináció és szervezettség hiánya a jel­lemző. Ez a magyarázata a késésnek. Az ugyancsak most készülő gyulai húskombinát­ban egészen másfajta tapasz­talatokat szereztem... Most az a lényeg, hogy az új ha­táridőre kitűzött átadás si­kerüljön. De a hibákra, az együttműködés hiányának okaira vissza kell térnünk.” (brackö) A Mezőgazdasági Múzeum anyagából vándorkiállítás látható az SZMT-székház földszinti folyosóján. A címe Ehető és mérges gombák, és jól mégjegyezhető képekkel segíti a városi embert az el­igazodásban: melyik az er­dők veszélyes, és melyik a hasznos termése. A kiállítás reggel nyolctól délután né­gyig tekinthető meg. Kerecsend felől jövet, a szőlős dombok aljában, két- nevű városrész fogadja az Egerbe érkezőt: Lajosváros, Kanada. A városrész első nevét temploma védőszent­jéről, Lajos királyról nyerte. De nem ám „az nyomorult Laos kiráT’-ról, ki a mohá­csi gyásztérről menekülőben a kiáradt Csele patakba be­lefulladt, hanem arról, ki birodalmának határait há­rom tenger partjáig vetette. Sanyarú idők ragasztották rá a másik nevet. Sokan me­nekültek az itteni szegény­ség elől Kanadába, az óceá­non túlra. Közrejátszott a névadásban az is, hogy „na­gyon messzire” esett ez a rész a városhoz annak ide­jén, „olyan messzire, mint Kanada”. Ebben az öreg vá­rosnegyedben született meg a fiatalok lakótelepe. Négy éve, 1971. augusztu­sa végén alakították meg az Ifjúsági Lakásépítő és Fenn­tartó Szövetkezetei, s azóta gombamódra nőttek ki a modern, több szintes épüle­tek a földből. A lakótelep tetszetős, a. lakások jól fel­szereltek, kényelmesen be­rendezettek. Nem hiányoz­nak e városrészből a szük­séges intézmények sem, a lakásokkal egyidőben óvo­dát. felnőtt és gyermekor­vosi rendelőt, gyógyszertárat is létesítettek. Tervezik a kereskedelmi hálózat bőví­tését, vendéglátó és szolgál­tató egységek építését. Nem­rég a 435. lakás határidő előtti elkészítésével befeje­ződött az ifjúsági lakótelep építése. Ez alkalomból ün- neoélvesen — szertartásos kulcsátadással — felavatták a fiatalok új városnegvedét. (p. d.) Epés megjegyzések A szociális otthonban jártak Jó kapcsolatokat építettek ki a Lenin Kohászati Művek vöröskeresztes aktívái a szo­ciális otthon és a gyermekvá­ros lakóival. Időről időre szocialista brigádok látogat­nak el ezekbe az intézmé­nyekbe kis ajándékokkal, s elviszik a munkahelyi kol­lektívák üdvözletét is a gon­dozottaknak. Tegnap például az acélmű gyáregység Jung Jánosné vezette szocialista brigádja járt a szociális ott­honban. Ugyanakkor az alap- anyagkitermeló gyáregység salakfeldolgozó üzemének kollektívába a Gyermekvá­rosban tett látogatást, 19 óvó. dás korú kisgyermeknél. Amerikai pszicho­lógusok hét pontban összeállították az idős emberek élet­módjának „arany- szabályait”. Ezek között olvasható a következő tanács is: „öregkorban sok­kal finomabban és rafináltabban kell kacérkodni, mint fiatalkorban”. — A dologban csak az a szépség­hiba, hogy mondjuk egy hetvenéves férfi finomkodó kacérko­dását egy maga ko­rú hölgy nem tudja, egy fiatal pedig nem akarja megérteni. Akkor meg minek a rafinéria !*> New Yorkban mű­ködik egy intézet, amelyik megtanítja a hölgyeket úgy ka­cagni, amely igen kellemesen hat a férfiúi pszichére. A tandíj 400 dollár. — S amíg hangzik a hölgyek gerlebú- gású kacaja, addig az intézet direktora jót röhög * a marká­ba? ★ A leedsi egyetem reumatológusának véleménye szerint a reumás betegeknek zongorázniuk kelle­ne, hogy megakadá­lyozzák ujjaik meg­p, orpvprT Acó* — Akiknek pedig a lábuk reumás, próbálkozzanak a ba­lettal. Persze, azért nem árt, ha kéznél van a biztonsági mankó ... ★ Lars Borg aforiz­mája: „Előfordul, hogy egy jóféle rú­gás szárnyakat ad”. — Tapasztalataim szerint sajnos az is előfordul, hogy nem annak ad szárnya­kat, aki kapja, ha­nem annak, aki ad­ja. \ ★ Atkins doktor, ta­nácsokat adva a dié­tás étrendhez, meg­állapítja: A hosszú időn át folytatott egyoldalú étkezés súlyos emésztési za­varokat idézhet elő, — Stimmel! Üzemi konyhánk főztjét még ránézve sem tudom megemészteni. .. Kétezer palack na­rancslét küldött egy gyümölcslét gyártó vállalat Bing Cros­5 yoak, mert a nyil- ánosság előtt csupa szépet és jó mondott a narancsléről. — Én a tokaji hárslevelűre eskü­szöm! Az a legjobb, a legzamatosabb, a legbukésabb, a leg­a leg... a leges- leg ... (Küldeménye­ket „A felével is beérem” jeligére a kiadóba kérem.) A 92 esztendős Fe­lix Halfapple, ame­rikai gyáros, több­szörös milliomos, a Ku Klux Klan tagja, 100 millió dollárt ajánlott fel Liz Tay- lornak, ha élettár­sául szegődik. — A vén ku jón! Hogy milyen sokra értékeli — önmagát! Hans Hass, a víz alatti halászat né­mert szakértője a leg­nyomatékosabban ajánlja, hogy ne ve­szítsük el a fejün­ket, ha a víz alatt szembekerülünk egy cápával. — Na ja! Csak­hogy ez nem raj­tunk, hanem a cá­pán múlik... Egy ismeretlen bölcs mondása: „Az istenek kedvencei ritkán ateisták”. — Inkább napimá­dók. Folyton a sa­ját napjuk körül ke­ringve ftírdenek an­nak fényében. Például Dáma r Állati rekordok A nagy mezőgazdasági múlttal rendelkező országok­ban gondosan számon tartják a tenyészállatok kiemelkedő teljesítményeit, rekordjait. Olyannyira, hogy olykor egy-egy kiváló képességű ál­lat, dinasztiát megalapozó világhírű ős „tiszteletére” szobrot is állítanak. Leg­többször nem valamelyik híres versenyló — például a magyar Kincsem (a Verhe­tetlen) vagy a közelmúlt nagysága, Imperial — kerül a jelképes vagy valóságos szobor talapzatára, hanem jóval „egyszerűbb” állat, például egy valóságos tej- gyárként számon tartott te­hén. Hazánkban a háború előtti években néhány fajnak, faj­tának világhírű törzsállomá­nya alakult ki. Legjobb egyedeiket sajnos elvitte a háború, és megmaradt utó­daik csak részben voltak ké­pesek teljesítményeik repro­dukálására. Augusta, Belfa, Ruca, Dáma — ezek a ne­vek valóban nem sokat mon­danak ma már, de az állat- tenyésztők jól emlékeznek rájuk, tgy például Dámára, „aki” 1932-ben 19 664 literes teljesítményével világrekor­dot tartott a tejelő tehenek között. A háború utáni évek­ben a tenyésztők lassú, szí­vós munkával egy ideig ép­pen csak megközelíteni tud­ták a régi eredményeket A közeljövőben azonban re­kordhullás várható. Az élő tehenek közül a Lajtahan- sági Állami Gazdaság VI-os kerületének Bébi nevű koszt­romai-magyartarka tehene például jó kilátásokkal in­dul versenybe az új csúcso­kért A jelenleg 18 éves ál­lat összesen 15 borjúnak adott életet — legutóbb iker­borjút ellett! — és élete so­rán 101 535 liter tejet adott Bébi még további vemhesí- tés előtt áll, tehát várhatóan túlszárnyalja majd az ed­digi életteljesítmény-csúcsot, amelyet a már nem élő ma­gyartarka fajtájú Jámbor nevű tehén tartott. Jámbor 1953—1966 között 102 407 li­ter tejet adott. Az igazság­hoz tartozik, hogy csak négyéves korban vették el­lenőrzés alá, ez alatt leg­alább 25 000 liter tejet adha­tott. Ez azonban a szabályok szerint már nem kerülhetett rá a hivatalos rekordlistára, mert nem volt ellenőrzött eredmény. Ami az egyetlen év alatt elérhető teljesítményt illeti: Dáma a maga 19 667 literjé­vel még mindig tartja a re­kordot. Azóta csak megköze­líteni tudták; 1935^ben pél­dául nyilvántartottak egy 16 704 literes állatot. 1955- ben egy 13 936 literes „tej- gyárat”. Azóta is akadnak tízezer litert bőven megha­ladó teljesítmények, az új csúcs azonban még várat magára. Lehet, hogy hosszú idő telik el a rekordjavítá­sig, mert a mai tenyésztők már nem is annyira a kiugró egyéni eredményeket része­sítik előnyben, hanem egy- egy csoport igen magas át­lagos képességét, például egy egész istálló hatezer— hétezer literes átlaeteihoza­Ehető és mérges gombáit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents