Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-31 / 256. szám

Lobogózzuk fel az épületeket! Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága felkéri a város lakossá­gát, az üzemek, intézmények, vállalatok vezetőit, hogy no­vember 7-e, a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 58. évfordulója tiszteletére lo­bogózzák fel épületeiket. A zászlódísz november 5- től 9-ig köszöntse az ünne­pet. Választási közlemény Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye Tanácsa 1975. november 23. napjára időközi tanácsta­gi választást tűzött ki az el­halálozás következtében meg­üresedett 36. sorszámú váro­si választókerületben, mely­nek területi beosztása a kö­vetkező: Huba u. 42-től 46- ig, Kassai u. 15-től 19-ig és 70-től 94-ig, Pozsonyi u. 37- től 39-ig és 62-től 72-ig. Az időközi választás az ál­talános választás alkalmával összeállított és e választásra tagyesbített névjegyzék alap­ján történik. A helyesbített névjegyzék november 3-án, 4-én és 5-én reggel 8 órától, délután fél 5 óráig közszemlére lesz ki­téve az I. kerületi Hivatal titkárságán (Vörösmarty u. 16. 1. em. 17. sz.), ahol meg­tekinthető és az esetleges észrevétel egyúttal megtehe­tő. A névjegyzékbe történt felvételről a fenti választó- kerület választóinak sze­mélyre szóló értesítést kül­denek. Az a választó, aki no­vember 10-ig értesítést nem kapott, személyi igazolvá­nyának bemutatása mellett kérje a névjegyzékbe való felvételét az I. kerületi Hi­vatal titkárságán. Kicsit művészek, kicsit iparosok , I Plakát­festők Munkájukkal nap mint nap találkozunk a hirdetőtáblá­kon, mozik falán, a villamo­sok tetején. Kicsit művészek, kicsit iparosok: dekoratőrök. A Borsod megyei Moziüze­mi Vállalat dekorációs rész­legében négyen dolgoznak. Műhelyük falán egyetlen négyzetcentiméter sem üres. Több méteres, hungarocellre festett kompozíció mellett kedvtelésből készített, élénk színű festmények jelzik ottlé­tüket. Az asztalok, polcok festékes köcsögökkel, tége­lyekkel zsúfolva. Sajó Attila és Széli István a miskolci mozik dekorációját készíti. — A premiermozik részére általában 2x2 méteres plaká­tokat festünk, de sok a 100x70 centiméteres is. Leg­többször temperát haszná­lunk, a kiemelt filmek tablóit ,.'világító” festékkel díszítjük. A filmekről kapunk fotókat és leírásokat. Ezek áttanul­mányozása után kialakul bennünk, mi az, ami meg­állítja az utcán sétálókat. Faragó Herta és Joó And­rea a megye 26 mozija részé­re dolgozik. — Mi csak címeket fes­tünk. A betűket soha nem rajzoljuk meg előre. A ke­vés betűs feliratot szeretjük, mert a hosszabbaknál — a viszonylag kis méret miatt — már nem lehet olyan vál­tozatos betűtípusokat hasz­nálni. Munkájuk mellett szinte valamennyien tanulnak. Ta­nárképző főiskolára, rajz­földrajz tagozatra járnak. A „főnök”, Sajó Attila nemrég végezte el a kétéves reklám- propaganda szaktanfolyamot. S. L. A Béke mozi falára készül. (Solymos felv.) Nyáron jártam az Avason. Akkor dózerek gyalulták a hegytetőt, mögöttük pedig félmeztelen fiatalok csákányozták, lapátolták a földet. Nehéz, szívós talaj ez, és bizony az építő­tábor fiataljainak alaposan meg kellett markolni a szerszám nyelét, hogy elkészüljön a vízvezeték árka, földbe mélved.ie- nek a facsemeték gödrei. Szívesen, örömmel dolgoztak, hi­szen a pályákon ők kergetik majd a labdát, az avasi ifjúsági kultúrközpont őket szolgálja minden létesítményével együtt. — Igyekeznünk kell — mondogatták magukat is biztatva—, hiszen az eső és a fagy tönkreteheti munkánk eredményét, ha nem betonozzák le a pályát, nem készül el az út és nem ültetik el a fácskákat. A minap ismét körülnéztem az Avason. Nem kellett szak­embernek lenni ahhoz, hogy megállapítsam: augusztus 10., a? építőtábor befejezése óta szinte semmi nem történt itt. Ami történt, az rossz: a fák gödreit csaknem betemétte azóta az eső meg a szél. A cipőmarasztaló agyagot dagasztva, tel­jes joggal kétségbe vonhatja az ember azt is, hogy az év hátralevő részében — különösen, ha az időjárás szigorúbbra fordul — el lehet itt végezni még a hátralevő föld- és kerté­szeti munkákat. Kárba vész 380 KISZ-fiatal hatheti, kemény munkája? — ez volt a fő kérdés a városi KISZ-bizottság által szervezett tegnapi megbeszélésen is. Meghívták ide mindazokat, akik az avasi ifjúsági park építésében közvetlenül érdekeltek, a tanács, a beruházó, a tervező és kivitelező vállalatok kép­viselőit. Fülöp Péter, a városi KISZ-bizottság első titkára vezette a vitát. Mert sajnos, volt vita. Azok, akik a nyáron a drága szünidőből áldoztak fel heteket, egy véleményen voltak, ám azok, akik a pénzért dolgozó vállalatokat képvi­selték, sokszor ingerült hangon bizonygatták: nem miattuk, hahem a többiek hibájából állt meg a munka. ' „Nincs szerelvény a vízvezetékekhez; szűk a kapacitás; nem kaptuk meg időben a megrendeléseket; rosszul végezték el a földmunkákat; nem ilyen fenyők kellenek oda, hanem amolyanok” — halottuk kicsit elszomorodva az egymásnak szegezett véleményeket. Kiderült ezen a tanácskozáson az is, hogy tulajdonképpen nincs igazi szervezője a munkának, akik szerveztek — szervezgettek! —, egymástól függetlenül tették. Körülbelül két óra múlva mondta ki valaki (azt hiszem, nem véletlen, hogy egy társadalmi munkás): — Ne felelősö­ket keressünk, hanem az eddiginél szorosabb, eredményesebb munkakapcsolatokat. Az avasi ifjúsági kultúrcentrum idei munkálataira 5,5 mil­lió forint állt rendelkezésre. Ebből eddig körülbelül 2,5 millió forintot használtak fel. A fiatalok társadalmi munká­jának értéke 320 ezer forintra tehető. Hol akad el az üzemi demokrácia? Tapasztalatok a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál Korábban általános volt a hiedelem, hogy üzemi demokrá­ciának „fent” kell lennie. Vagyis — csak „fent”, a vállalat legfelsőbb vezetésénél kell árgus szemmel figyelni, hogy érvényesülnek-e az alapelvek. A magvas megállapítás az MSZMP miskolci Kereske­delmi és Vendéglátóipari Bi­zottságának vb-tagjaitól szár­mazik, akik legutóbbi ülésü­kön a Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalatnál készült, az üzemi demokrácia érvénye­süléséről s a továbbfejlesz­tésre tett intézkedésről szóló jelentést vitatták meg. Az, hogy nemcsak a „fen­tieken” —, tehát nemcsak a felsőbb vezetésen múlik a munkahelyek demokratizmu­sa, akkor derült ki, amikor a vállalat vezetői lényegileg már megtették a magukét. És lám, valahogy mégsem úgy megy minden, ahogy a „nagy könyvben” előírták. Valahol akadozik az infor­mációcsere. Hasznos fórumok A vállalatvezetés — a párt­ós tömegszervezeti testüle­tekkel közösen — a múlt év­ben elkészítette az üzemi de­mokrácia fejlesztésére gaz­dag lehetőséget adó ügy­rendjét. Abból indultak ki: ez az ügyrend jó keretet ad arra, hogy a munkahelyi kol­lektívák maguk alakíthas­sák létfeltételeiket, s a köz­érdekkel egyeztetve érvé­nyesíthessék csoportérdekei­ket. A különféle munkaérte­kezleteken túl — az új ügy­rend alapján is — jó né­hány fórumot biztosítottak az információk cseréjéhez. A nők értekezlete, az ifjúsági parlament, a felszolgálók fó­ruma, a cukrászok és szaká­csok baráti köre, s lehetne sorolni tovább, hányféle le­hetőség adott arra, hogy ki­ki elmondhassa véleményét, javaslatát egy-egy döntés előtt. Ezeken a kollektívák­nak módjuk van fellépni az ellentmondást nem tűrő, a parancsolgató, önkényeskedő, a hataloipmal visszaélő ve­zetővel szemben is, a szo­cialista törvényesség és em­beriesség alapján. A veze­tőknek ugyanakkor jó alkal­mat biztosítanak ezek a fó­rumok arra, hogy a példák erejével is elmagyarázzák: miért szükséges a közösen hozott döntés fegyelmezett végrehajtása, s hogyan be­folyásolja a kollektíva érde­két, ha nem sikerül. Jó néhány fórum van te­hát, amelyeket kiegészítenek a vállalati írásos tájékozta­tók: a körlevelek, a gazdál­kodási tájékoztatók, a köz- gazdasági híradó, a negyed­évenként megjelenő vállalati újság, a Picoló, a munkahe­lyek falitáblái, s a termelési tanácskozások naplója. A visszaigazolás elmarad Bőséges a „választék”. A tapasztalat azonban azt mu­tatja, hogy jó néhány mun­kahelyen „elakad” az üzemi demokrácia az alsóbb szintű vezetőknél. A „fentről” ka­pott információ íróasztal­fiókban marad, s a „lentről” felfelé tartók is ott reked­nek. A legjobb esetben is az történik, hogy a dolgozótól valami módon mégis eljut — e sok fórum egyikéről — az információ, a javaslat, s ha figyelemre méltó, fel is hasz_ nálják a döntésekhez, ám erről a „visszaigazolás” el­marad. És ez már csaknem általános tapasztalat. A vb-ülés résztvevői az okokat is elemezték. A na­pirend vitájára meghívott párt-, tömegszervezeti és vál­lalati vezetők világosan lát­ják aZ okokat. Tapasztalata­ik szerint vannak munkahe­lyi vezetők, akik valamiféle tehertételnek tekintik az üze­mi demokráciával kapcsola­tos feladatokat. S van, aki a személye elleni támadásként fogadja a legkisebb, még csak nem is kritikai észrevé­telt, ha az beosztott részéről hangzik el. Többnyire azon­ban inkább a figyelmetlen­ség „akasztja” el az infor­mációcserét. A Miskolci Vendéglátóipa­ri Vállalat ténykedése az or­szágos átlagon felüli — mond­ta az igazgató. Hogy tovább fejlődjön, annak jelentős for­rása az üzemi demokrácia megvalósulása. Éppen ezért a jövőben minden vezető be­osztású dolgozónál figyelem­be veszik, hogyan tájékoz­tatja a dolgozókat, mennyire becsüli beosztottjai Vélemé­nyét, s hogyan adja tovább azokat, miként „igazolja” vissza. Előbb-utóbb végre megérti mindenki: ha a dol­gozó érzi, hogy a felsőbb döntésben az ő véleménye is benne van, akkor a megva­lósításért is aktívabb. RADVÁNYI ÉVA Támogatás, kluboknak Ifjúsági klubok építésére több mint hárommillió fo­rintot fordítanak az idén a megyei tanács és az Állami Ifjúsági Bizottság. A pályá­zat alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága 300— 500 ezer forintot, az ÁIB 100 —200 ezer forintot ad egy- egy klub építéséhez, beren­dezéséhez. E jelentős anyagi támogatásnak is köszönhető, hogy a megyében 330-ra nőtt az ifjúsági klubok száma. Jó lenne azzal zárni ezt az írást, hogy a tanácskozás ered- ményeképpén bizonyára meggyorsulnak a munkák és sikerül megmenteni azt, ami a nyáron elkészült. (A lefektetettt víz­vezetékeket már megpróbálták feltépni a földből.) Ám túl­zott optimizmusra semmi sem ad okot. A kertészeti vállalat csak azután hajlandó hozzálátni a faültetéshez, parkosításhoz, miután befejezik a földmunkálatokat. A Miskolci Mélyépítő Vállalatnak viszont erre nincs kapacitása. Egy termelőszö­vetkezetet próbál megnyerni alvállalkozónak. Amennyiben a tsz vállalja a munkát, akkor még mindig fenyeget az a vész, hogy közbeszól az időjárás és a gépek nem tudnak mozogni a mély talajon. Társadalmi munkások most is jelentkeznének. De szabad-e addig igénybe venni erejüket, munkakedvüket, amíg az említett vállalatok nem teszik meg, amit tőlük joggal elvár­hatunk? (békés) A legtöbbet gyűjtötték Ismét van paprika fi vitt Itt zöldség, fiiics A déli napsütés segítette a zöldség és gyümölcs betaka­rítását, így az elmúlt héten ismét jelentős mennyiségű áru érkezett be az AGRO- KONZUM Szövetkezeti Kö­zös Vállalathoz. Az értéke­sítésre szánt áru mennyisége elérte a 80 vagont. Burgonyából 14 vagonnal érkezett. A 7 vagon hagyma mellett 5 vagon leveszöldség állt a háziasszonyok rendel­kezésére. Retek és sütőtök kevesebb volt (2,5 vagon ér­kezett belőlük), céklából vi­szont 3 vagonnal értékesítet­tek. A heérkezett fejes és kelkáposzta mennyisége szo­katlanul nagy volt", megha­ladta a 23 vagont, s felül­múlta a várakozást a 4 va­gon karfiol is. Meglepetésre a töltenivaló és a paradi­csompaprikából is számotte­vő mennyiség, 5 vagon ke­rült a hálózatba. Szőlő a héten már nem volt, almából viszont az igé­nyeket meghaladó mennyisé­get kínáltak; 13 vagonnal ke­rült a hálózatba. Körtéből 3 vagon érkezett. Tovább növekedtek a tá­rolt készletek, amelyek meny- nyisége már meghaladja az 1321 vagont. A hét végére — s ezek az árak szombaton is érvény­ben lesznek — emelkedett a vöröshagyma — 6 forint — ára. A burgonya továbbra is 3,20—3,50; a sárgarépa 4,40; a gyökér 8,20; a fejes- és a kelkáposzta 2,80 és 3,40; a karfiol 7,40; a paprika 10 fo­rintba kerül kilónként. A birsalmát 4, a körtét 7,60, az almát 4,40 és 8,60 között mérték a minőségnek és mé­retnek megfelelően. Megjelent, s egyre nagyobb mennyiségben érkezik a bol­tokba a savanyú káposzta is. A héten már 260 mázsa ke­rült terítésre, 6,60-as áron. (tóth) A közelmúltban értékelték a KISZ Központi Bizottsága felhívására országszerte ki­bontakozott vasgyűjtési ak­ciót. Az értékelő bizottság el­ismeréssel vette tudomásul, hogy a Lenin Kohászati Mű­vek ifjúkommunistái a leg­jobbak között végeztek. A kéthónapos akció során a gyár területén 2571 tonna nyersvasat és 18,2 tonna szí­nesfémet gyűjtöttek össze, 8527 óra társadalmi munká­ban. A hengermű gyáregység KISZ-csúcsszervezetének fia­taljai nemcsak a vállalatnál, de az országban is az első helyen végeztek. 1342 óra társadalmi munkájukkal 618. tonna vasat és 9.5 tonna szí­nesfémet szedtek össze üze­mük területén. Miniszteri di­csérő oklevelet kaptak. i

Next

/
Thumbnails
Contents