Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-27 / 252. szám

if A harangtorony vigyáz a csendes temető-múzeumra Bírja-e az építőipar ? Ha mondjuk egy Zsiguliba a normálisnál tízszer kisebb üzemanyagtartályt építenek be, az ugyebár első látásra nem tűnik fel. A kocsi e szokásos módon gyorsul, simán tartja a százon felüli sebességet is, de egyszeri tankolással csak tízszer kisebb- távolságot tud megtenni. Ha kifogy a benzin, akkor meg kell állni. Ez bizony időveszteséget jelent. Még, szerencse, ha van a közelben benzinkút. Ha nincs, akkor bizony tolni kell, vagy valamelyik jólelkű autóst megkérni, hogy ugyan adjon már vagy két litert kölcsön ... A példa a megyei tanács legutóbbi ülésén hangzott, ahol korántsem az autókról volt szó. A tanácstagok az építőipar negyedik ötéves tervének mérlegét tették mérlegre, s egyik hozzászóló a többé-kevésbé már ismert tényeket a korszerű, jól felszerelt, ámde kis üzemanyagtartályú Zsiguli példájá­val tette szemléletessé. Az építőipari kapacitásra utalva megállapítja a jelentés, hogy a tervidőszak problémákkal volt terhes. Azaz: 1971-ben és 1972-ben az okozott gondot, hogy minden építőnek jusson elfoglaltság. Az azt követő időszakban viszont a kéz lett kevés, azaz a munka lett több. Az építőipari kapacitás kép­telen volt felnőni a robbanásszerűen megnövekedett ígér I nyékhez. De ügy is fogalmazhatnánk — mert hiszen az EÁÉV és a BAÉV teljesítőképessége évről évre egyenletesen fejlődött —, hogy a tervidőszakra szóló építési, beruházási feladatok elosztása az esztendők között egyenetlen volt. Az igényeknek ezt a korántsem harmonikus ugrándozását nem bírta az építőipar kapacitás-harmonikája. És mi lesz 1975—80 között? A prognosztizált építési mérleg szerint az építési igény húsz százalékkal lesz nagyobb. A ka­pacitás húsz százalékkal nő. Tehát a jelenlegi helyzet — legalábbis papíron — semmivel sem lesz kedvezőbb, mert hiszen az igények és a lehetőségek között táto-gó rést nem sikerül eltömni. A milliókba kerülő vállalatfejlesztések (az ÉÁÉV központi telephelyének beruházási költsége 179 millió forintba, a BÁÉV szak- és szerelőipari kapacitásának bőví­tése 40 millió forintba kerül, s öt esztendő alatt — nem csekély áldozattal — csaknem másfélszeresére növekszik a tanácsi vállalatok építőipari teljesítőképessége) már a nyomá­ba eredtek a meglódult igényeknek. A verseny még nem dőlt el. De azt nemcsak a szakembe-' rek remélik, hogy annak a képzeletbeli Zsigulinak sikerül nagyobbra cserélni az üzemanyagtartályát... B, I. f Az Édes anyanyelvűnk országos verseny díjai A vasi kóstoló „Hervad már ligetünk, dí­szei hullanak...” A szikrázó október végi napsütésben, míg a sétányon zörgő avarba méiyed a láb, akaratlan is verset mormol az ember. Az Avas: bárki turistát, aki járt már nálunk, megkérdez­nénk, hogy mire emlékszik a varosból, mit vitt el mara­dandó élményként, az elsők között említené az Avast! a kilátót... No és természete­sen a bortanyát... A turis­ták többsége megáll a temető mellett is, megnézi a műem­lék templomot és a harang­tornyot. Kevés a szerencsés turista, aki bejárhatná a szűkre sza­bott időben az Avas macska­kövekkel kirakott sikátorait, belesne a több száz éves pincék történelmet látott ab­lakán ... ^ „... Tarlott bokrai közt sár­ga levél zörög..Fent, a kilátónál kezdtük a sétát. Néptelen volt a hegy, csak lentebb sürgött kiránduló gyerekhad, s a terasz-par­kokban játszott néhány ku­tya. Néhány hete még szüre- telők hangjától volt zsivajos a hegy. A kilátóról tiszta idő­ben a Mátráig látni. A hegy. oldalon egymásra kapaszkodó házak között kanyarodó ut­cák must-illatukkal még a szüretet őrzik. Egy pincében borral kínáltak, szidtuk a gyenge évet, dicsértük a bort. Ott mondták: ősztől tavaszig már csak magának él a hegy. Csak az jár fel, akinek par­cellája, kertje, pincéje van. Itt mondták azt is, hogy ilyenkor a legszebb az Avas. Szép a hegy? Bármennyit ront rajta néhány nyaraló, Október 31-én 51. alkalom­mal ünnepük világszerte a takarékosság, napját. A jubi­leum tiszteletére Fáy And­rás emléktúrát (a neves ma­gyar író a Pesti Hazai Első Takarékpénztár alapítója is volt) szervezett Borsod és Szabolcs-Szatmár autósai ré­szére a két megye Közleke­désbiztonsági Tanácsa, a két OTP-igazgatóság és a Ma­gyar Autóklub. Ki tudja, mikor látott Pa­tak vára, s a város utoljára együtt ennyi személygépko­csit'?! A konvoj bekanyaro­dik a vármúzeum felé, s ■ mindjárt ki is derül, téves az útirány. Átkelünk a Bod- rog-hídon, s a vásártéren kötünk ki. Itt már áll a ru­tinpálya, pontosabban ver­senypálya. Tizenegy óráig 37-en (!) neveznek az ön­kéntes ügyességi versenyre. Aztán nekivág a pályának az első kocsi, egy Trabant, s bármennyire elhagyottnak tűnik is, Miskolc talán leg­szebb része. Élő történelem. A bortanya előtt autósor. A temető néptelen. Csak a kövek mesélnek. Itt van el­temetve Palóczy László, itt van a kriptája a színésztör­ténelmet, alakító Latabár-csa- ládnak, itt nyugszanak Tom. pa Mihály szülei, itt pihen Csögfeei Tóth Lajos, az első miskolci nyomdász... Akár múzeumba járna az ember. talán mert a nők évét ün­nepeljük, mindjárt egy női vezetővel a volánnál. Egy­más után indulnak az autók, aki pedig teljesítette a tá­vot, a Petőfi Sándor Általá­nos Iskolába hajt, ahol az új KRESZ-ből vizsgázik. ★ Délután egy óra. Eredmény- hirdetés a Petőfi Sándor Álta­lános Iskolában. Kristóf Sándor főhadnagy a vendéglátó Borsod nevében köszöntötte a két me­gye első közös autós vállalko­zásán részt vevőket. Aztán ar­ról beszél, hogy milyen sokat számít a mai nagy forgalom­ban a rutin, a technika, ami­nek elsajátításához ez az ügyes­ségi verseny is sokakat hozzá­segített. Aztán máris következik a díiktosztás. Táskarádiók, biz­tonsági övék, riasztókészülé^ek. üléshuzatok, órák találnak gaz­dára. Mindhárom kategória ínők. kis- és nagykocsik* evőztesei a szabolcsiak. Maid visszavá­gunk jövőre, amikor a sza- boirs-szatmáriak látják vendé­gül • Borsod és Miskolc autósait. (nyikes) A harangtoronyban, ahol a temetőcsősz „örökös” lakása volt, most tavasztól őszig mú­zeum van. A torony zárva. A templom is. Kinyitnák, ha volna látogató, de ősz van. Igaz, napfényes és gyönyörű ősz... * A séta nem tartott két órá­nál tovább. A jegyzetlapok fele szükségszerűen üres, a cikkíró adós marad. Pinceso­rok történelmét kellene írni, családok sorsát, akik ma is a hegyen élnek. A must, bor jó ízét,az avar kesernyés sza­gát, a kilátóról kitáruló szem­határt, a sírok között virágo­kat rendezgető nénikét. Az Avast, a város egyik éksze­rét, amellyel szervezetten ma már egyre többen törődünk, de amit még itt élve sem fe­deztünk fel magunknak... B. G. HYPERTONIA SC Elszántan tempózunk, fal­tól falig. Egy zöldsapkás „fiú” — alig túl a hetvenen — vezeti a mezőnyt. Nem kétséges, hogy ma is diadal­ra viszi egyesületének, a Hy­pertonia SC-nek a színeit. . Pedig van néhány kemény ellenfele. A Hajrá, Ulcus! — nevű patinás úszóegylet né­hány tehetséges fiatalja — még a nyugdíjkorhatárt 6em érték el — sokat ígérőén fej­lődik. És nem szabad meg­feledkezni a szélső pályán tempózó legényről sem, ki a Fogyasztás TC versenyzője, labdaként lebeg a vízen göm- bölyded alakja és különösen hosszabb távokon eredmé­nyes. Tempózunk elszántan fal­tól falig. Nincs szurkolótábor a parton, de nem is szüksé­ges a buzdítás. Ha lankad a karunk, akkor elég rágondolni a díjakra és máris újult erő­vel hasítjuk a habokat. Az első díj: ...év, a máso­dik: ... év, a harmadik: ... év. A versenybíróság azon­ban nagylelkű, és jutalmazza az összes indulót. MINÉL ROSSZABB, ANNAL JOBB Az albérlet igen drága Mis­kolcon, és az is előfordul, hogy egy málladozó falú. egészségtelen helyiségért töb- I bet kérnek, mint a komfor- I tos szobáért. Hogy miért ala­Emlékezésül: egy szál virág „Fasizmus nem!” — jelszóval tiltakozó akciót szervezett tegnap Komlón a legnagyobb mecseki szénbánya, a Kos- suth-akna KISZ-bizottsága. A nagy nemzetközi megmoz­duláshoz csatlakozva köve­telték a chilei és spanyol ha­zafiak üldözésének megszün­tetését, a bebörtönzöttek sza­badon bocsátását. Az egész napos program reggel a bánya felolvasóter­mében kezdődött, ahol a fia­talok lemezről meghallgatták Salvador Allende utolsó be­szédét, majd szolidaritási jel­vénnyel, transzparensekkel a bányász sportpályára vonul­tak, ahol P. Kovács Tibor, az Országos Béketanács tagja mondott beszédet. Ezt köve­tően a KISZ-alapszervezet képviselői emelték fel tilta­kozó szavukat a fasiszta tö­rekvések ellen. Felolvasták azt a levelet is, amelyet az Országos Béketanácsnak cí­meztek. A részvevők ezután jelképesen egy-egy szál vi­rággal rótták le kegyeletüket a fasizmus áldozatai iránt. Országos vásár Tokajon A világhírű tokaj-hegyal- jai borvidék egyik központ­jának számító Tokajban év­századokon át hagyomány volt az úgynevezett szüreti vásár. A Tisza és a Bodrog összefolyásánál települt To­kaj országos kereskedelmi útvonalak „metszéspontjá­ban” messzi vidék árusait vonzotta. Itt' találkozott a hegyaljai községek népe az alföldi és szabolcsi árusok­kal, vásárosokkal, vevőkkel. A szőlőtermelők az értéke­sített bor árából ilyenkor szerezték be téli szükségle­teiket, vették meg a szőlő- ! termesztéshez, borkezeléshez szükséges eszközöket. Tegnap, noha már nem a régi méretekben, de ismét megrendezték Tokajban az országos vásárt. kulnak ilyen furcsán Az ár­viszonyok? Elmondom, de ha továbbadják úgyis letaga­dom ... .Ha a főbérlő neszét veszi, hogy egy-két év múl­tán szanálják azt a város­részt, melyben az ő háza, la­kása van, akkor a csirkeól­ra is nyugodtan kiakaszthat­ja az „Ez a szoba kiadó!” táblát. Nyugodt lehet benne, hogy talál rá bérlőt, bármi­lyen borsos árat szabjon is. Csak azt kell a fülébe súg­nia a jelentkezőknek, hogy ha ügyesen intézik a dolgokat, ő is kaphat majd új lakást a főbérlővel együtt. Jó mód­szer, de lassan kimegy a di­vatból. Az illetékes hatósá­gok uevanis — okulva sok­sok keserves tapasztalatból — beköltözési stoppot ren­delnek el a szanálásra kije­lölt területekre. Ám az ócska, vizes albér­leti szobák között mégis van néhány, olyan, mely igen ke­lendő. Állítólag így kínálja ezeket a tulajdonosuk: „Ne sajnálja a pénzt, kedves uram! Ebből a szobából már eddig három család költözött új lakásba!” A magyarázat igen egysze­rű. Pontozásos rendszerrel rangsorolják az igényeket és a lakáskörülményeket jelző pontok száma együtt növek­szik a falon levő penészvirá­gokkal. Ha ráadásként sike­rül még egy beteg rokont is „beszerezni”, akkor valóban elérhető közelségbe kerül az új lakás. A sátoraljaújhelyi Városi Tanács és más intézmények közös rendezésében a közép­iskolai tanulók részére az idén második alkalommal rendezték meg az Édes anya­nyelvűnk országos versenyt, amelyen 17 megye, öt me­Tehát: minél rosszabb, an­nál jobb. INGYEN REKLÁM Idegesít, ha bárki ingyen reklámot akar magának csi­nálni az újságban. Ennél csak az idegesít jobban, ha az új­ságíró ingyen reklámmal pró­bál jó kapcsolatokat szerezni magának. Ez egyszer mégis kivételt teszek. Néhány játékos sorra kész­tetett a minap fotóriporter kollégám képe: éoülő bérház ablakán mésszel festett, óriá­si méretű, nyíllal átlőtt szív. A hölgy, akinek az üzenet szól, bizonyára örül, de va­jon mit szól majd a takarí­tónő, akinek le kell tisztíta­nia az ablakot a műszaki át­adás előtt? — kérdeztem. Nos, erre a cikkecskére ér­kezett levél a FÖSZÖVKER ózdi részlegétől. A részlegve­zető/ azt írja, hogy ha tényleg választ akarok kapni a cikk­ben feltett kérdésre, akkor forduljak bizalommal hozzá­juk, mivel: .......a BÁÉV ál­tal kivitelezett lakásokat üzemágunk takarítja.'’ De va­jon miért ilyen készséges a FÖSZÖVKER? Ezért: „Rész. legünkről még kevesen tud­nak. hiszen csak két hónap­ja létesült, de bízunk benne, hogy hamarosan megismerik és egyre többen veszik igény-) be szolgáltatásunkat.” Mint mondtam, nem \%- gyok híve az ingyen reklám­nak. De ami jó. az jó. A FÖSZÖVKER megérdemli. (békés) gyei város, valamint Buda­pest és a rendező Sátoralja­újhely összesen 56 diákja Véti részt. A részvevők először nyelv­helyességi feladatokat oldot­tak meg írásban, s az ott el­ért eredmények alapján ke­rült a döntőbe az a húsz versenyző, akik nyilvános szóbeli versenyen a zsűri ál­tal megadott témában ötper­ces előadást, szónoklatot, megemlékezést tartottak. A szóbeli verseny teljesít­ményeit 11 főből álló zsűri értékelte, amelynek díszelnö­ki tisztét Péchy Blanka szín­művésznő, érdemes művész, a Kazinczy-díj alapítója, el­nökségét pedig dr. Benczédy József főiskolai tanár látta ei. A bíráló bizottság döntése alapján a 10 legjobb teljesít­ményt elért versenyző részé­re tegnap, a magyar nyelv­újítás nagy mestere, Kazin­czy Ferenc egykori lakóhe­lyén, Széphalom községben rendezett záróünnepélyen ad­ták át a dijakat. Az ünnepség részvevői Kazinczy Ferenc sírjának megkoszorúzásával rótták le kegyeletüket a „szent öreg” emléke előtt, majd pedig a Kazinczy-mauzóleumnál ren­dezett ünnepségen Kecsmár Ilona, a KISZ KB osztály- vezetője értékelte a versenyt és hirdette ki a zsűri dönté­sét. Az első tíz helyezettnek Péchy Blanka érdemes mű­vész és Vavrek István, Sá­toraljaújhely várps Tanácsá­nak elnöke adta át a pénz- és könyvjutalmat, valamint a Sátoraljaújhelyi városi Ta­nács emlékplakettjét. II lÉrietéliől I esz szó Október 31: > világtakaré­kossági nap. Már ennek le­gyében tartanak munkaérte­kezletet a Miskolci Posta- igazgatóságon ma délután 2 órakor. A takaréksíolgálatí üzletág ered mén veiről és fel­adatairól lesz szó. * Avar borítja a nyáron népes sétányt... (Solymos László felvételei) Borsodi szabolcsi autó«ok Falakon Jól sikerült az emléktúra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents