Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-22 / 248. szám
Leninváros az első Urbánus rangsor M5KC10 KOUEKW HÁZ TERVPALYÁZAf 6-ff A kollektív ház felülnézetben. Jól látható ezen az ábrán, hogy az épület két részre tagolódik: a kétszintes részben lesznek a lakószobák, illetve az étkezőhelyiségek, fürdőszobák, az üvegfalú, minden oldalról jól megvilágított nagy csarnokban pedig a dolgozószobák, a társalgó és az olvasóterem. A OH várospolitikai fóruma Kollektív ház, fiataloknak-ff A kollektív ház alaprajza. A tágas, világos dolgozószobákban valóban kollektív munka folyhat. A két főre tervezett lakószobák mozgatható válaszfallal tovább oszthatók. Hogy egy város mekkora, hányadik a hangsorban, azt ~ r~<-> - iWv döntik el, hogy számba veSZIA.; aaix.ValA xÜivjci*» Cííz-C“ rint a néhány ezer híján kétszázezer lakosú Miskolc az ország második városa. Azaz a legnagyobb vidéki város. De az első-e rangban, az urbánus jellemvonásokat tekintve? Félretéve lokálpatrióta indulataimat és elfogultságomat, figyelemmel olvasgattam a Közgazdasági Szemle októberi számában megjelent, s a fenti kérdés megválaszolásához jó segítséget adó tanulmányt. 129 település közül A két szerző (Francia László és Véghelyi József) a lakás- és kommunális ellátottsági színvonal mintegy harminc részmutatóján keresztül kísérelte meg fejlettségi rangsorba állítani Magyarország 129 kiemelt települését. A számítás matematikájával és statisztikájával nem terhelem az olvasót. A lényeg az, hogy a vizsgálatban a hangsúly az ellátottság minőségi jellemzőire helyeződött, s a szerzők eltekintettek a települések nagyságrendjétől vagy központi szerepkörétől, továbbá a mennyiségi lakáshiány mértékétől is. Az ellátottsági rangsorban Leninváros az első, Sátoraljaújhely a 7., Kazincbarcika a 8., Miskolc a 12. Debrecen, Miskolc A rangsor összeállításánál a lakások nagyságát, állagát, komfortfokozatát, a kiépített úthálózat mértékét, valamint a bölcsődei ellátottságot és a vendéglátóhelyekkel való ellátottságot vették figyelembe. Gyárak, üzemek építésének szakemberei vesznek részt azon a tegnap kezdődött kétnapos nemzetközi konferencián, amelyet az Építőipari Tudományos Egyesület szervezett a Tecnnika Házában. A tanácskozást dr. Szabó János építésügyi és városnév észtéi államtitkár nyitotta meg. A népgazuasági beruházásoknak körülbelül egyharAz elmúlt tanévben 56 000 felső tagozatos általános isko. lai tanuló végezte cl az országban az egészségügyi alapismereteket nyújtó tanfolyamok valamelyikét; így csak minden negyedik tanulót ismertettek meg az egészséges életmóddal, a családi életre való nevelés alapjaival. A Magyar Vöröskereszt Borsod megyei vezetősége, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Magyar Üttö- rők Szövetségének megyei elnöksége tegnap tanácskozást rendezett az SZMT- székházban. Sajó László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője, a Vöröskereszt megyei vezeAz egyes települések mostani és öt esztendővel ezelőtti helyzetét összevetve megállapítható, hogy az ellátottsági színvonalkülönbségek lassan kiegyenlítődnek. Bár a rangsorban továbbra is a szocialista városok, mint például Leninváros, Oroszlány, Komló vezetnek ;bizonyítva ezzel, hogy a tervszerű iparfejlesztést tervszerű infrastrukturális fejlődés kísérte), felzárkóznak a nagy tradíciójú, de robbanásszerű fejlődést nem mutató települések is. Az öt kiemelt felsőfokú központ közül Debrecen áll az első helyen, Miskolcot megelőzve. A Hajdúság fővárosa az abszolút rangsorban a 11. (öt esztendővel ezelőtt még a 21. volt.) A rendelkezésre álló erőforrások zömét Szolnok és Bács-Kiskun megyében a megyeszékhely fejlesztésére fordították. Ennek az, lett az eredménye, hogy például Szolnok jelentős előrelépésével egyidejűleg a megye többi központi szerepkörű települése visszaesett, lassabban fejlődött. Meghaladja az átlaaot Figyelemre méltó, hogy a nagyobb borsodi települések lakás- és kommunális ellátottságának öt esztendő alatti fejlődése meghaladta az átlagot. A rangsorban például Szerencs a 81. helyről a 42-re jött fel, a korábban 77. Sárospatak 45. lett, s Mezőkövesd 19 hellyel került előrébb a 129 település mezőnyében.- Az összképet némileg az rontja — állapítják meg a szerzők —, hogy a minőségi mutatók alapján első helyre került települések a mennyiségi lakáshiány alapján is a legrosszabbak között szerepelnek. B. I. mada ipari üzemek építéséből adódik. A tanácskozáson elhangzó 30 előadás többsége annak kérdéseit tárgyalja, hogyan lehetne ezeket a különösen nagy értékű beruházásokat az eddigieknél is korszerűbb módszerekkel megvalósítani. A konferencián 12 országból mintegy 400 szakember vesz részt. Az ipari építészeti konferencia ma folytatja munkáját. tőségének ifjúsági felelőse „Az ifjúsági vöröskeresztes csoportok szerepe, feladata az iskolai oktató-nevelő munkában” címmel tartott vitaindító előadást. Elmondottat az általános iskolában kevesebb, a középfokú tanintézetekben viszont annál több a gond: a vöröskeresztes munka szervezettsége nem megfelelő. Szorosabban kellene kapcsolódnia az iskolai nevelőmunkához és az ifjúsági szervezet tevékenységéhez. Kifogásolta, hogy sok iskola alsó tagozatos osztályaiban még mindig nem szervezték meg a „Kis egészségőr” csoportokat. A vitában a Vöröskereszt járási, városi vezetőségeinek elnökei, titkárai, ifjúsági fe4 Tanulófiatalok I an ácsának ülése A KISZ Borsod megyei Bizottsága mellett működő Tanulófiatalok Tanácsa holnap délután 2 órakor tartja soron következő ülését. A 35 tagú rétegtanács tagjai tájékoztató jelentést hallgatnak meg a? 1975. évi megyei építőtáborok eredményeiről, valamint a nyári KlSZ-vezető- képző táborok munkájának tapasztalatairól. Ezt követően meghatározzák az 1975—76-os tanévben végzendő további feladataikat. A Nap megfigyelése A csillagászati szakkör tagjai ma a Nap megfigyeléséről hallhatnak előadást. Szó lesz egyebek között a napfoltokról, a napfogyatkozásokról. A rendezvény helye az Uránia Csillagvizsgáló Dorottya utca 1. szám alatti előadóterme; időpontja délután 6 óra. Váresi tanácstagok fogadóórái 1975. október 22.’ Fehér Zsuzsanna, 1/1. területi pártalapszervezet, Beloiannisz u. 18., 1? órától. 1975. Október 25. Korencsik János, Szirma, tanácsháza, 17 órától; Rózsavölgyi Károly, Nagy Ilona u. 2„ 17 órától; Titkó István, Szabó £. u. 70., 17 órától. 1975. október 27. Barna Andrásné, 21. S7. Általános Iskola, Tóth A. u. 1., 17 órától; Budai József é? Tóth Lajos, 1/2. területi pártalapszervezet, Baross G. u. 18., 17 órától; Kovács György, lakásszövetkezeti iroda, Petőfi u. 4„ 17 órától; Kovács Vilmosné, Szikra mozi, Marx K. u. 49., 17 órától; Majoros Ferenc^ 1/6. területi pártalapszervezet, Tanácsház tér 2., 17 órától; Sugár Andor, Kazinczy u. 15., 18 órától; Szőnyi Gábor, III. kér. Hivatal, Marx K. u., 18 órától. 1975. október 28. Faragó Erzsébet és László Vilmosné, III/l. területi pártalapszervezet, Marx K, u. 49., 17 órától; Sándor János, Szirma, tanácsháza, 17 órától; Vinczc Sándor, Gépipari Technikum, Kun B. u. 10., 18 órától. 1975. október 29. Dr. Arokszállásy Zoltán, 1/8. területi pártalapszervezet. Csabai k. 8„ 17 órától; Szabó János, könyvtár, Szentpéteri kapu, 18 órától. 1975. október 30. Dr. Farkas József, Vasutasklub, Vörösmarty u., 18 órától; Szolga István, 40. sz. Általános Iskola, Győri kapu, 17 órától. lelősei, a járási és városi úttörőelnökségek elnökei, valamint a vöröskeresztes tanárelnökök tettek javaslatokat, s tárták fel1 azokat a gondokat, amelyek hátráltatják az iskolai vöröskeresztes munkát. Marté Mihály, aki a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének képviseletében szólalt fel, rendkívül hasznosnak ítélte a tanácskozást, amelyhez hasonló még nem volt az országban. Elmondotta, hogy új módszereket dolgoznak ki,'' s minden bizonnyal még ez év végéig megkapják az iskolák a vöröskeresztes tanfolyamok új tematikáját. (tóth) A Budapesti Műszaki Egyetem harminc epitészmérnok- hallgatoja elhatározta, hogy a diploma megszerzése után is együtt maraa és Miskolcra költözik. Elhatározásukat azzal indokolták, hogy Miskolc gyors Ütemű fejlődése gazdag lehetőséget kínál számukra szakmai tudásuk, tehetségük kibontakoztatásához. A fiatalok között van férfi és nő, s nem is egy évfolyamra járnak, Elhatározásuk áta néhányon már be is fejezték egyetemi tanulmányaikat, de ők is csak átmenetileg helyezkedtek el a fővárosban, hogy amikor alkalom kínálkozik, városunkba jöjjenek, s itt dolgozva várják meg társaikat, míg kiegészül a jól összeszokott kollektíva. Amikor először hallottam a szép tervről Kerepesi Fe- renctöl, az ÉSZAKTERV igazgatójától, bevallom, meglepődtem egy kicsit. Meglepődtem, mert egyesek annyit mondogatják, hogy már-már elhisszük nekik: Miskolc nem csábítja, hanem éppen ellenkezőleg, taszítja a fiatal értelmiségieket. A harminc fiatal elhatározása is megkérdőjelezi ezt az állítást. Persze ennél is alaposabb cáfolatul szolgál, hogy a nagyüzemekben, oktatási intézményekben és másutt is nagyon sok, más tájról ideköltözött fiatal dolgozik és többségük ma már otthonának érzi ezt a várost. De maradjunk most a 30 fős kollektívánál. Kerepesi Ferenc hangsúlyozta, hogy nem mindannyian az ÉSZAK - TERV-nél helyezkednek majd el. Ki-ki megtalálhatja az érdeklődésének, alkatának megfelelő állást. Tárt karokkal várják őket a kivitelező és beruházó vállalatok, de bizonyára lesz közöttük olyan is, aki a tanácsnál helyezkedik el műszaki beosztásban. Ám ha több helyen dolgoznak is majd, a kollektíva — mert ezt igénylik — együtt maradhat. Sőt jó is, ha együtt marad, hiszen a városfejlesztésben érdekelt szakemberek munkája — függetlenül attól, hol dolgoznak — elválaszthatatlanul összefonódik. Ahhoz azonban, hogy ez a harminc fiatal együtt élhessen, együtt alkothasson, megfelelő lakáskörülményeket is kell teremteni számukra. Ezt az elképzelést — az előzetes tárgyalások során — támogatta a váfosi pártbizottság és a tanács is. így került sor annak a tervpályázatnak a kiírására, melyet a minap értékeltek. Idézet a tervpályázat célját megfogalmazó szövegből: „ ... olyan kereteket kell biztosítani, melyek a szeparált lakáshoz és a szabad időben történő kollektív tevékenységhez is módot adnak, egyben a kollektív továbbképzésre és a szocialista együttélésre is inspirálnak.” A pályázaton az ÉSZAKTERV dolgozóin kívül részt vehettek a Miskolcra készülő egyetemisták is. Tizenhat pályamű érkezett be, ezek közül tizenhármat az egyetemisták, hármat pedig az ÉSZAKTERV dolgozói készítettek. A szigorú zsűri — ebben is képviseltették magukat az egyetemisták — a tízezer forintos első díjat Bodonyi Csaba és Ferenc István építészeknek, illetve társaiknak, Hidasnémeti Jánosnak, Dombi Teodórának. Tóth Mártának és Bortnyák Imre szerkezeti konzulensnek ítélte. A második díjat, s vele együtt a hétezer forintot Horváth Zoltán egyetemi ijalígató pályaműve nyerte. Ugyancsak egyetemistáké volt a harmadik helyezett pályamű is. melyet négyezer forinttal jutalmaztak. Három negyedik díjas pályázat volt, közülük kettő egyetemista, egy pedig vállalati kollektíva munkája. A díj egyenként háromezer forint. Mivel a pályázatot igen eredményesnek minősítette a zsűri, ezer-ezer forint jutalomban részesítette a többi egyetemista munkáját. (Nyilván az a meggondolás is vezette a bíráló bizottságot, hogy jól jön majd az ezres a vékonypénzű diákoknak.) Nehéz néhány mondatban bemutatni az elsődíjas pályázatot. Mint Bodonyi Csaba elmondta, a harmincas évektől kezdve izgatja az éDÍté- szeket, hogyan lehetne olyan házakat tervezni, melyek a közösségi életre alkalmas helyiségeket is tarta! máznák. A gondolat tehát nem új. A közelmúltban is terveztek hasonló jellegű épületeket az ország más városaiban. Sőt, Miskolcon is kidolgoztak már egy olyan tervet, melv a színházudvar beépítésével, egyedülálló fiataloknak vagy új házasoknak adott volna otthont. Akkoriban főleg fiatal színészekre gondoltak. E terv sajnos nem valósult meg. Jó lenne, ha nem erre a sorsra jutna a szóban forgó kollektív ház. melyet az elképzelések szerint a Muzsin- nak nevezett városrészen építenek fel. BÉKÉS DEZSŐ Korszerű üsemépítés Lehetne szervezettebben is... Vöröskereszt az iskolában
