Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-19 / 220. szám

Kismamák — szabadságon Meddig vannak itthon? A gyermekgondozási se­gélyt az anyák átlagosan 21 hónapi időtartamra veszik igénybe. Ez azt jélenti. hogy a jogosultak kétharmad ré­sze a három év letelte előtt tér vissza munkahelyére. Az okokat kutatva, egyéb tu­dományágak művelői mellett a statisztikusok is gyakran szondázzák a GYES-re ható tényezőket. Legutóbbi vizsgálódásaik gyűjteményében (A gyer­mekgondozási segély főbb adatai 1967—1974) megálla­pították, hogy a fizikai dol­gozók fele a maximális ide­ig otthon marad, míg a szel­lemi foglalkozásúaknál ez az arány 23 százalék. (Itt nyil­vánvalóan a szakképzettség­ből adódó munkahelyi és az ezzel járó anyagi okok ját­szanak közre.) A felsőfokú végzettséggel rendelkező száz szülő nő közül csak 56 ve­szi igénybe a gyermekgon­dozási segélyt. Az 1967-ben bevezetett GYES intézménye már a kezdet kezdetén népszerűbb­nek bizonyult a vártnál. A korábbi prognózis 1974 vé­gére 180—190 ezerre tette a segélyt igénybe vevő kisma­mák szamát. A valóság ráli­citált a feltételezésre, mert a tényleges szám megköze­lítette a 230 ezret. A nép­szerűséget jelzi, iiogy míg az 1960-as évek végén a se­gély igénybevetele túlnyomó- részt a legalacsonyabb ke­reseti kategóriákba tartozók­ra korlátozódott (háromne­gyed részük 1500 forintnál kevesebbet keresett), addig 1973-ban már az igénybe ve­vők mintegy kétharmada az 1500 forintnál nagyobb ke­resetűek közül került ki. Érdekesen alakul a mis­kolci statisztika. A gyermek- gondozási segély igénybevé­telének aránya a városok közül Miskolcon a legala­csonyabb (65 százalék), míg a többi megyeszékhelyen a nyolcvan százalékot is meg­haladja. Ez a tény természet­szerűleg összefügg a mun­kaképes korú nők itteni, az országos átlagot" el nem érő foglalkoztatottsági arányá­val. Hogy a gyermekgondozási segély demográfiai szem­pontból kedvező hatása med­dig terjed, s meddig tart, nehéz lenne megjósolni. Tény, hogy az anyák egyre na­gyobb hányada — félretéve a munkahelyi, anyagi, eg­zisztenciális megfontolásokat — dönt úgy, hogy legalább két évig a gyerek mellett marad. B. I. hlSZ-titkarok értekezlete Titkári értekezletet tart szeptember 24-én, szerdán reggel 8 órától a városi párt- bizottság székházának nagy­termében a KISZ Miskolc városi Bizottsága. A részt­vevők előadást hallanak A politikai vezetési ismeretek tárgya és a szocialista veze­tés elvei-ről. Ezt követőén tájékoztató hangzik el a TIT városi szervezete és a KISZ városi bizottságának együtt­működéséről. Ugyancsak tá­jékoztató keretében kapnak ismertetést az ifjú kommu­nisták vezetői a politikai képzés beindításáról, majd szervezeti kérdésekről esik szó. A titkári tanácskozás csoportos foglalkozással ér véget. v r Ut az Univerzumba Ez a címe a csillagászati hét mai előadásának, amely a nagyközönségnek szól. Az érdeklődőket az Uránia csil­lagvizsgáló Dorottya utca 1. szám alatti előadótermébe várják délután 6 órára. Csavarzáras palackban Somszörptől a puncsturmixi* Az Aranyborjú A Vörösmarty Művelődési Ház Latabár Endre színpa­da egyre népszerűbb lesz vá­rosunkban. Ma délután 6 órára a Kossuth Gimnázium klubjába szól meghívásuk. Itt új darabjukkal, az Arany­borjú, avagy a parádét én veZénylem című szatirikus műsorukkal lépnek fel. Kiállítás és vásár A Miskolci ÁFÉSZ évek óta szoros kapcsolatot tart fenn a csehszlovák kereske­delmi vállalatokkal. A ba­rátsági hét keretében a 150- es számú Búza téri ÁFÉSZ ÁrucsaVnokban kiállítással egybekötött vásáron mutat­ják be a szomszéd ország kéreskedelmének egyes ága­zatait. Cseh, szlovák és ma­gyar nyelvű útleírások, szép- irodalmi és szakkönyvek kö­zött válogathatnak a cseh­szlovák kultúra iránt érdek­lődők. Hpzekasmunkák, mű­vészi kerámiák őrzik a több évszázados múltra visszate­kintő csehszlovák kultúra hagyományait. Kovács Zsig- niondtól, a Miskolci ÁFÉSsZ beszerzési osztályának veze­tőhelyettesétől megtudtuk, hogy eddig legnagyobb nép­szerűségnek a játékok ör­vendenek, de sokan vásárol­ják a művészi kivitelű aján­déktárgyakat is. A kiállítást szeptember 31-ig tekinthetik meg az árucsamok vásárlói. Lzenieoészscgüiiyi honán i Üzemegésiségügyi hónap kezdődött hétfőn a Lenin Kohászati Művekben. Az ok­tóber 15-ig tartó rendezvény- sorozat keretében többek kö­zött szó lesz majd az alkohol szervezetet károsító hatásá­ról, az ellene folytatott harc­ról, előadás hangzik el a do­hányzásról. mint káros szen­vedélyről, valamint a túl­zott mértékű gyógyszerfo­gyasztásról. Ez utóbbi két előadás helyéül a. szervezők az LKM „gólyaüzemét’ jelöl­ték ki, ahol a vállalatnál munkaviszonyban álló kisma­mák dolgoznak. Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Válla­latnak az országban 18 be­gyűjtő és termelő üzemegy­sége van. Ezek egyike a mis­kolci, ahol az idén az orszá­gosan tervezett 600 vagon szörpmemiyiségnek mintegy kétharmada készül. A váro­sunkban levő szörpüzemben kezdődött meg a hazai gyü­mölcsbázisra épülő védőital gyártásához szükséges lé ké­szítése is. Szeretnék fejleszteni az üzemet. Ennek azonban gá­tat szab, hogy a terület sza­nálásra van kijelölve. Így A Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház ma ismét megren­dezi Miskolci séták című ta­lálkozóját. Mindazok, akik a tegnapi programon nem tud­Az elmúlt hét végi nagy mennyiségű csapatiek, az igen alacsony hőmérsékletű, ködös hajnalok jelentősen befolyásolták az AGROKON- ZUM Szövetkezeti Közös Vállalathoz beérkezett áruk — elsősorban a gyümölcsök — mennyiségét és választé­kát. S bármilyen furcsán hangzik is nem kedvezett a termésnek a „visszatért” nyár sem. A heti burgonyaforgalom elérte a 200 vagont, vörös­es folthagymából pedig 18 vagon került a hálózatba. Leveszöldségből 4 vagonnal érkezett. Fejeskáposztából 17, kelből 5, vöröskáposztából 1 vagon került a boltokba. A paradicsom-forgalom már hullámzó volt. A hét eleji szűkösebb felhozatal után kellő mennyiség — mintegy 7 vagon — érkezett. A vas­tag húsú paradicsompapriká­ból és zöldpaprikából meg­felelő volt a kínálat, 21 va­gonnal futott be. Jó volt az uborka-felhozatal is, 3 va­gonnal szállítottak a terme­lők. azután kénytelenek a jelen­legi mostoha körülmények között végezni munkájukat. Exportképességük fokozása érdekében a közelmúltban áttértek a csavarzáras pa­lackozásra, így keresett ter­mékeiket határainkon túl is jobban értékesíthetik. Hogy a gondok ellenére jól dol­goznak, annak egyik bizo­nyítéka: tizenháromféle ter­mékük közül a 68. Orszá­gos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vá­sáron nagydíjjal jutalmaz­ták feketeribizli-szörpjüket. tak részt venni, ma ismer­kedhetnek meg az újabb ne­vezetességekkel. Találkozás délután 5 órakor az ifjúsági és úttörőházban. Szőlőből és körtéből 6—6 vagon biztosította a megfe­lelő kínálatot. Szilvából meglepően kevés, 1,5 vagon volt az elmúlt heti felhoza­tal. Alma bőven volt (10 va­gon). Nem sok árváltozást hozott a hétvége. Változatlan áron kínálják a burgonyát (3,20 és 3,50) a vöröshagymát (4,10), a sárgarépát és a gyökeret (4, illetve 8 forint), a fejes­káposztát (2 forint), a pap­rikát és a paradicsomot (mindkettő 6 forint). Emel­kedett viszont a zeller — 8 forintra — és a paradicsom- paprika — 10 forintra —, valamint a gyümölcsök kö­zül a körte és a szilva — 6.40, illetve 6 forintra —ára, Olcsóbb lett a karalábé (3,40), a kelkáposzta (3,40) és a vö­röskáposzta (3.60). Az előrejelzések szerint a jövő héten is bőven lesz burgonya, vöröshagyma, fe­jeskáposzta és alma. A kör­te és a szőlő mennyisége az időjárás függvénye. Zöldpap­rikából és paradicsomból —, hacsak nem lesz jelentősebb lehűlés — megfelelőnek ígér­kezik a kínálat. Megismételt Miskolci séták Burgonyadömping A „visszatért’ nyár nem kedvezett - a piaci felhozatalnak A Szerencsi Csokoládéoyárból ♦ Egy rossz és egy jó hír Ezek a karamellagyártó automaták már hónapok óta üze­melnek. Ilyenkor öntik magukból a finom Petit és a többi karamellafélét. Ám újra és újra meg is állnak üzemelés köz­ben. Még az a szerencse, hogy ilyenkor kéznél vannak a gyártó cég szerelői... ■ Veszteglő gépek Szerencs méltán híres az itt gyártott csokoládéról, cu­korkáról, kakaóporról. Mos­tanában mégis más miatt em­legetik gyakorta — ha nem is külföldön — a szerencsi­ek több mint fél évszázados múltra visszatekintő gyárát. Ez pedig a rekonstrukció. Amelynek révén újjászületik a régi gyár, megújhodnak a termelőberendezések, köny- nyebb, hatékonyabb a mun­ka, ... ha működnek azok a berendezések’ amelyeknek az év derekától üzemszerűen kel­lene termelniük. S amelyek még — tervezők és kivitele­zők hibái miatt — mindig áll­nak. A csokoládégyártó gép­sor mellett, a gyönyörű, új csarnokban fel kellett bontani a Vadonatúj, szép padlóza­tot; a mennyezet alatti cső­rendszerről csepeg a víz; a cukórgyártó gépsor még nem működik; a karamella­gyártó automaták újra és újra elromlanák; a karamel­la-főzőkonyha padlózatába vá­gott kis nyílás képtelen el­nyelni a vizet, amelyet így rövid időközönként az ajtón kell seprővel kisöpörni; a Hollandiából érkező szirupos hordók már ezerszámra gyü­lekeznek szerte az udvaron, mert egy berendezés hibája miatt nem lehet kiszippan­tani belőlük a szirupot. Azokban a részlegekben, ahol dolgoznak, mindent meg­próbálnak a kényszerű le­maradás pótlásáért. Hogy le­gyen a boltokban is, ilyen * ★ ★ körülmények között is sze­rencsi cukorka, csokoládé ka­kaópor. (nylkes)-X- A díjnyertes nyuszicsalád. • Aranyérmes nyuszik j „Ha a vége jó, minden jó”- elv alapján, másodikként számolunk be a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri gyá­rának szép sikeréről. Persze, (Solymos felv.) sántít egy kicsit ez a szó­lásmondás (itt), mert jó a rekonstrukció is (bi: tosak vagyunk benne, hogy rövi­desen túljut a nagy múltú üzem kitűnő munkás- és ve­zetőgárdája a kezdeti nehéz­ségeken). De jöjjön a jó hír! Rövi­den ennyi: az Országos Me­zőgazdasági és Élelmiszeripa­ri Kiállításon és Vásáron al­só díjat, aranyérmet nyert a diósgyőri gyár „Huncut nyúl” családja. Azt hiszem, ez a játékos név egy kis magyarázatra szorul. A diósgyőri asszonyok, lányok — nyugodtan mond­hatom így, hiszen az üzem­ben nagyítóval kell férfiakat keresni — sokfajta mókás, kedves csokoládéfigurát ké­szítenek a télapóktól a nyu­szikig. Túlzás nélkül állít­hatom, hogy világjáró csoki figurák ezek, hiszen nem ke­vesebb, mint 17 országba jut­nak el, azonkívül, hogy a hazai télapóünnepségek, hús- vétok is elképzelhetetlenek ma már nélkülük. De a sok szép közül is talán a legsi­kerültebb az a három nyuszi — nagy. kisebb, legkisebb —, „akik” egy családot alkotnak. Hogy miért huncutok? Ta­lán azért, amiért a gyermek­mesék nyuszihősei: a kis nyúl gyenge, de túljár a róka,, sőt a farkas eszén is. Az aranyéremnek és az ok­levélnek nagyon örülnek a diósgyőri nők, de azért meg­jegyzik: nem ez az első. 1973- ban a szocialista országok édesipari szakemberei ta­nácskoztak Pozsonyban. Kiál­lítást is rendeztek ez alka­lommal. A diósgyőri gyár oda is elküldött öt figurát, és hazahozott cserébe egy arany- és egy ezüstérmet. Nyarat hazudó napsütéses őszben jártunk a diósgyőri csokigyárban, és bizony egy kicsit furcsa volt, hogy a csómagolóterem hosszú asz­talain végig a téli ünnepek gyermekörömei: nagyszakál- lú mikulások, karácsonyfa- díszek sorakoztak. Mint hal­lottuk, lassan be is íejeződik ez a munka, és aztán majd jönnek ismét a nyuszik. Köztük azok is, melyek „ösz- szehuncutkodtak” egy ara­nyat. í békés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents