Déli Hírlap, 1975. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-05 / 182. szám
Múltunk ja lő je: a műemlékvédelem távlatai Nyári egyetem Egerben (Tudósítónktól) A történelmi Eger immár ötödik éve ad otthont a TIT nyári egyeteme műemlékvédelmi tagozatának. A műemlékekben gazdag város ideális környezet a jól szervezett, változatos programú kurzusok számára. A részvevők nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is megismerkedhetnek a műemlékvédelem élő problémáival, folyamatában láthatják, tapasztalhatják: milyen erőfeszítéseket tesznek szakembereink a barokk építészeti értékek megőrzéséért, a múlt és a jelen architektúrájának összehangolásáért. Az egri nyári egyetemnek híre, rangja vart, amit az is bizonyít, hogy a hazai érdeklődők mellett az idén már 15 nemzet több mint száz szakembere küldte el jelentkezését. Míg korábban egy-egy speciális részterületről választották az előadások témáját, ezúttal az a törekvés, hogy a hazai műemlékvédelem egészéről nyújtsanak átfogó képet. Dr. Tilinger István, az Országos Műemléki Felügyelőség igzagatója ismerteti például a felszabadulás óta eltelt harminc esztendő eredményeit. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter a jövő elképzeléseiről tart majd értekezést, előadásának címe: Múltunk jövője: a magyar műemlékvédelem távlatai. Ugyanakkor előadást hallhatnak a résztvevők a műemlék^ helyreállítások komplex előkészítésének és szervezésének lehetőségeiről. A neves külföldi előadók sorában szerepel Hans Bekker, aki a magdeburgi kolostor rekonstrukciójáról beszél, míg C. J. Gardberg a finn, dr. Andrzej Tomaszewski pedig a lengyel műemlékvédelem sajátosságairól szól a hallgatóknak. Színesíti az idei kurzus programját. hogy Egerben rendezik meg — a nyári egyetemmel egyidőben — a műemlékvédelmi albizottságok országos értekezletét, s ezen részt vesznek a hallgatók is. A programban több, mint 20 előadás szerepel, amelyeket öt nyelvre fordítanak a tolmácsok. Az előadások mellett f imvetítés'ek is lesznek, levetítik . többek között A kövek újraélednek és a Hegyalja műemlékei című filmeket. Helyi szakemberek kalauzolásával ismerkednek meg a nyári egyetem hallgatói Eger történelmi, építészeti nevezetességeivel és ellátogatnak a verpeléti műemlék kovácsműhelybe, a feldebrői altemplomba, a gyöngyöspataki és a kisnárjai várba, s láthatják Gyöngyös műemlékeit is. Az egri nyári egyetem 10 napig tartó kurzusát tegnap nyitották meg. p. d. ■#- Örök mosoly mindegyik arcon. Miskolccal ismerkedtek (Solymos felv.) Vendégek a felkelő Nap országából Favágó 9 75 „Favágó — ”15" néven nemzetközi favágóversenyt rendeztek a Kalinyin melletti erdőkben. Az 1969. óta A balatoni szezon idegen- forgalma ezekben a napokban tetőzik. Az időjárási tényezők, a hosszas esőzés hátráltatta a szezon elején az idegenforgalom kibontakozását. A balatonszemesi és az alsóőrsi kempinget időnként elöntötte a víz. Az esős időszakban még inkább megmutatkoztak a balatoni üdülővidék hiányosságai. Kevés a klubok száma, s nincsenek olyan szórakozóhelyek, kirándulóközpontok, ahol rossz időben is gazdag programot lehet kínálni. Jövőre — ha nem is oldja meg a gondot — lényegesen javít a helyzeten, hogy három új üdülőhelyi klub épül. A balatonföldvári klub, ahol az idén is 60—70 rendezvényt tartanak és rendszeres programról gondoskodnak, már évenkint megrendezésre kerülő nemzetközi favágóversenyt most első ízben tartják a Szovjetunióban. jó példával jár elől. Kevés a jól felszerelt és megfelelően kialakított kirándulóközpont. Nemrégiben megépült a badacsonyi kilátó, most pedig Balatongyörökön létesítenek autós kilátót. Balatonföldváron erdei parkolóhelyet hoztak létre. A Balatonnál több mint háromszáz műsort szerveznek az idén. Bizonyossá vált. hogy a külföldiek még most is keveslik a folklórbemutatók számát. A tökéletesebb szervezés igénye újból szükségszerűen sürgeti a balatoni műsoriroda létrehozását. Általános tapasztalat, hogy a balatoni mozihálózat fejlesztése több figyelmet követel. Több fedett kertmozira van szükség. Visszaköltöznek a vaddisznók A helyenként 8—10 kilométer széles szigetközi Duna- ártér, amelyet a folyóágak egész szövevénye szabdal át, kedvelt helye a nagyvadaknak : szarvasoknak, őzeknek és vaddisznóknak. Az ártéri rezervátum vadállományát az idei nyáron többször is menekülésre késztették az árhullámok. A gátakon kívül védett területekre húzódott szarvasok, őzek és vaddisznók visszaköltözése megkezdődött. Több száz nagyvad „települt át” ideiglenesen az ártéri dunai szigetvilágból. Az itt élő vadállománynak már nagy rutinja van, s kialakult bennük a különleges alkalmazkodó-képesség. Miután az apróvadállomány ezen a területen csekély, az idei árvíz, az egymást követő árhullámok a tiszaival és a marosival ellentétben, nem tettek jelentős kárt a szigetközi ártéri rezervátum értékes vadállományában. — Halló! 15-222? — Igen. Tessék? Ébresztést, vagy... — Felvilágosítást az ébresztésről. A hang türelmetlenebbé válik, de udvarias. Elutasítóvá csak akkor lesz, amikor elárulom, hogy az újság kér ma ébresztőt. — Semmilyen felvilágosítást nem adhatok. Tessék elképzelni, hogy mit kellene nekünk beszélgetni, ha ... A kerülő út nem egyenes, de gyors. Az 1-es hivatal vezetője (a 15-222-n a tudakozótól kerem a számot) segít. Telefonon igazolja, hogy nem vagyok teleíonbandita. Erzsiké — csak keresztnevet mond — most már segít. — Hányán ébredünk telefonra? — Naponta százan, száztízen. A csúcsforgalom né-v Miskolc utcáin az utóbbi napokban föl-fölbukkant egy népes japán turistacsoport. Az érdeklődő szemek őket fürkészték kíváncsiskodva, ők pedig az épületeket, a járókelőket vizsgálgatták elmélyültem Elutazásuk előtt félórával sikerült utolérnem őket tizenkilencüket, akik a Vüág Ifjúsági Jószolgálat küldötteként látogattak hazánkba, a KISZ KB meghívására. Július 24. óta járják az országot. Ellátogattak Szolnokra, Debrecenbe, Budapestre, augusztus 1. óta pedig Miskolc nevezetességeivel ismerkedtek. „ Kézzel-Iá bba l ” — Bécsen keresztül Frankfurtból érkeztünk hazátokba — hallom Shozo Moriokatól, a csoport vezetőjétől, aki civilben angoltanár. — Utunk célja, hogy sok fiatal emberrel teremtsünk kapcsolatot, akikkel később levélben tudunk „társalogni”. Tíz éve órától hat óráig tart. Olyankor előfordulhat egy-két perces elcsúszás. Egyszerre ketten vannak szolgálatban ... — Kik? — A központ dolgozói. Kéthetenként kerül valakire a sor. * — Szakma. Nekünk, és ez így a helyes, csak a hangunkat ismerik. Sokféle ember van. Képzelje el, ha mindenkivel beszélgetnénk is. Hosz- szasabban. Lehetetlen. Nekem is szólni kell most, hogy lépjen be valaki helyettem, mert minden lámpám ég ... ■ ■ — Jó reggelt kívánunk. Négy óra van ... — Jó reggelt! Aludt valamit? — Elnézést, még tíz hívásom van ... Élárulom: ébresztőt kértem magam is. Egy perccel korábban csengett a telefonom. kötnek baráti szálak minket .. magyar KISZ-fiatalokhoz. Csoportunkból heten egyetemisták, a többiek áruházi eladók, hivatalnokok. Van, aki Tokióból érkezett, de a „sziget” legészakibb pontjától legdélibb csücskéig élő fiatalok vannak köztünk. — Miskolcon a BIK KISZ- szervezetének fiataljai láttak vendégül bennünket. Egy felejthetetlen estét töltöttünk együtt. Bár hármas tolmácsolással és kézzel-lábbal beszéltünk, a lényeget mindnyájan megértettük: békét és egyenlőséget akarunk a világon — mondja Fujioka Tatsuo, aki számtalan fotót készített Miskolcról. (A zsákmány már a poggyászában lapul.) — Engem elsősorban a KISZ-esek tevékenysége, vállalása érdekel. Fiataljaitok büszkék munkájukra, temperamentumosak, mint dalaitok és táncaitok. Csodálatos országban éltek ... Egyelőre elmondhatatlanul nagy a különbség a Soldos Sándorné csoport- vezető: ' — Ha rólunk ír, akkor írja meg, hogy nehéz szolgálat ez. És akármilyen fáradtak tak vagyunk, kötelező a kedves hang, az udvariasság ..: — És a felek? Milyenek vagyunk mi? — Van dühös, van álmos, van türelmetlen és természetesen van kedves ügyfél is. — Kér-e valamit a telefonébresztő tőlünk? — Talán azt, hpgy ne mindenki este nyolc óra tájban kérjen másnapra ébresztőt. Már délután jelentkezhet és akkor nem kell vonalra várnia. — Utolsó kérdésünk: Ki ébreszti a telefonébresztőt? — Nekünk nem lehet elaludni. És ha valaki elaludna is, felébresztené a telefon ... B. G. tőkés és a szocialista országok között... Szóval itt minden very beautiful... Címet cseréltek Az Avas éttermétől a központi leánykollégium felé haladunk, ahol vár rájuk az autóbusz. Közben megtudom, hogy szombaton jártak egy tokaji pincében, vasárnap Tapolcán, Lillán, a diósgyőri várban, hétfőn délelőtt pedig a Domus Áruházat és a tévészalont látogatták meg. Innen Budapestre indulnak, ahol három napot töltenek, majd újra Bécs következik, végül 12-én Párizsban ülnek repülőgépre, s irány Tokió... Vincze Katalin idegenvezető lelkesen újságolja, hogy Tatsuo Sagara, a csoport egyetlen „öregje” (egymás közt: a bölcs) milyen nagy elragadtatással beszélt Magyarországról, mennyire meglepte, hogy ennyire kiegyensúlyozottan élünk. Különböző korú és nemű embereket szólítottak meg a japán fiúk, lányok — címet cseréltek és megbeszélték, hogy tartják a kapcsolatot. Legjobban talán az a miskolci utcaseprő bácsi illető- dött meg, akivel kedvesen elbeszélgettek egy séta alkalmával. Búcsúnk egyszerű, férfias. Indul az autóbusz, utoljára még látom, amint Shozo Mo- rioka' az ablakon át V betűt mutat bal keze középső és mutatóujjával... VARGA RUDOLF Új erdő A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagyobb erdészeteinek egyikében, a szendrőiben. a napokban fejezték be a boldvai határban a 2500. hektár új erdő létrehozását. Másfél évtizede fogtak hozzá fele-fele arányban kitermelt idősebb erdő pótlásaként, illetve még soha nem erdősített helyeken a nagy munkához, s mas-més határrészek különböző nagyságú — 1—15 hektáros — területein „született” az új erdő. Mintegy 70 százalékban tölgyet, a fennmaradó arányban pedig legnagyobb részt erdei fenyőt telepítettek. Az erdészetben ezzel nem tettek pontot az erdősítés végére; tervezik, hogy 1979-ig a háromezredik hektár új erdőt is létrehozzák. R munkamorál görbéje A Diósgyőri Gépgyárban különböző időpontokban megmérték a villamosenergia-felhasználást. Az adatok segítségével megrajzolt görbe egyértelműen mutatja, hogy a reggeli, déli vagy éppen az esti műszakváltás egy-két órájában lényegesen alacsonyabb a fogyasztás, mint további egy-két óra múlva. A magyarázat: félórák, órák telnek el, amíg a termelőberendezések normális üzemben működnek. A fogyasztásmérők a legjobb bizonyítói annak, hogy a legtöbb gép már műszakváltás előtt 30—40 perccel leáll, s legalább ennyi idő szükséges műszakváltás után a beindításukhoz... A sok-sok 30—40 perc pedig egy ütt csak milliókkal mérhető veszteség forrása. ... Szóba került a téma minap az LKM párt-vb ülésén is, annak kapcsán, hogy megvizsgálták: hogyan valósulnak meg a gyárban a KB 1974. december 5-i határozatai. Dr. Szep- penfcld Sándor vezérigazgató elmondta: háromnegyed kettő körül négy-ötszázan is ott állnak már a gyárkapuknál, a műszak lezárását jelző fúvásra várva. Ha csak naponta ezren hagyják abba a munkát 30—40 perccel hamarabb (becslések szerint a három műszakot tekintve még nagyobb számokról kell beszélni...), elképesztő, milyen nagy a vesz- tcsé§[> A munkaidő kihasználása azonban nem csupán öntudat kérdése, bár kétségkívül sokat számít, mennyire vagyunk képesek megértetni az elvesztett félórák értékét. Ott. ahol akadozik az anyagellátás, ahol rossz intézkedések miatt állnak olykor órákat is a termelékeny gépek, hiába beszélnek arról, hogy a munkaidő nem 13.30-ig, hanem 14 óráig tarl. És az a művezető se agitálhat hatásosan a munkások között, akit rendszeresen húsz perccel a műszakváltás előtt a gyárkapu felé sietve látnak... Ny. L Kevés a klub és a kertmozi Esős szezon a Balatonnál Halló! 15-222? Ki ébreszti a telefonébresztőt?
