Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-17 / 166. szám

a miskolciaké a szó Törmelékkupacok a város határában flz építési szemét sorsa Kirándulás az Istvánjához A MÁV Miskolci Járműja­vító Üzem szakszervezeti bi­zottsága az üzem dolgozóit hétvégi üdülőtelepén, a nyék- ládházi István-tó mellett ven­dégelte meg. Július 13-án, vasárnap az egész napos ki­ránduláson mintegy kétszáz üzemi dolgozó vett részt csa­ládtagjaival együtt. Már reg­gel 9 órakor megkezdődött a pisztolylövő verseny, majd az asztaliteniszezők mérték ösz- sze erejüket. Nagy sikere volt a 11-es rúgó versenynek. Utolsóként a szellemi vetél­kedő következett. A 14 jelent­kező öt-öt kérdést húzott, melynek témái: világiroda­lom, történelem, földrajz, vasúttörténet, művészet, ma­gyar irodalom volt. A négy­órás versenyen félszáz üzemi dolgozó vett részt, az I—IV. helyezettek összesen 16 aján­déktárgyat kaptak. Pál István Egyelőre nem várható javulás A lapunk június 12-i szá­mában megjelent „Mehettek haza Nők Lapja nélkül” cí­mű cikkre a Miskolci Posta- igazgatóságtól az alábbi vá­laszt kaptuk: „A Nők Lapja már évek óta hiánycikk, ami nemcsak a posta, hanem az olvasókö­zönség előtt is ismeretes. A Posta-vezérigazgatóság tájé­koztatása szerint a közeljö­vőben nem lehet számítani az országosan mintegy 60—80 ezerre beesült igény kielégí­tésére, ami az igazgatóság.te­rületén is arányosan mutat­kozik. A posta ez irányú problémája a lap kiadóválla­lata előtt is ismert, de a je­lenlegi nyomdai lehetőségek nem teszik lehetővé a lap magasabb példányszámban történő előállítását. A posta örömmel elégítené ki a je­lentkező igényeket, de az a fentiek miatt nem oldható Esty felejthetetlen nap Bogácson A Hejőcsabai Cementmű Zalka Máté ezüstkoszorús brigádja és családtagjai a közelmúltban a gyár autóbu­szával kora reggel elindultak a Gyermekvárosba, hogy 18 gyermeket és két nevelőt fel­véve a kocsira, közösen tölt­senek el egy napot a bogácsi fürdőhelyén. Megható volt a szülők nél­kül nevelkedő hatéves gye­rekek hozzánk való ragasz­kodása. Minden anyukához, apukához csatlakozott egy­két r gy érmék és a kérdések özönével halmoztak el ben­nünket. Egész úton daloltak örömükben a kis csemeték a mi gyerekeinkkel együtt. Bogácsra érkezve, a reggeli elfogyasztása után követke­zett a fürdőzés. Minden gyer­mek a választott anyukával, apukával ment a vízbe. Azt a‘z örömet, jókedvet, ami ott volt, leírni sem lehet. A cso­port minden tagja kedveske­dett a kicsinyeknek, megven­dégelték őket. ki fagyival, csokival vagy gyümölccsel. Ezúton mondok köszönetét a mészüzem vezetőjének, Ba­latoni Istvánnak és a brigád mindén tagjának, hogy a fel­merült költségeket közösen fedezték. Külön köszönetün- ket fejezzük ki a HCM igaz­gatójának. Szabó Istvánnak, amiért biztosította az autó­buszt a kiránduláshoz és egy ilyen, sokáig felejthetetlen élményhez ezzel hozzájárult. Manádi József Egyik olvasónk levele nyo­mán mentünk ki a helyszín­re, a Kőris Kálmán utca 14. sz. előtti játszótérre. Mint megtudtuk, öt évvel ezelőtt, jelentŐ6 költséggel épült ez a gyerekek által igen köz­kedvelt szórakozóhely. Az apróságok lovagolhattak a falovakon, vannak mászó- kák, különféle ügyességi és izomfejlesztő játékok. A na­gyobbak inkább focizással töltötték itt az idejüket. Június első napjaiban a területen megjelent egy bri­Bejrút szerencsés földrajzi fekvése mellett annak kö­szönheti a Közel-Keleten is páratlan gazdagságát és töret­len fejlődését, hogy az Isz­lám szerint a mohamedánok­nak tilos kamatra *pénzt köl­csönözni. így a bankár szere­pét a keresztény levanteiek vették át, a nagyhírű föníciai kereskedők ivadékai, a Kö­zel-Kelet legmozgékonyabb, legügyesebb üzletemberei. A nagy pénzforgalom, a ke­letről nyugatra és a nyugat­ról keletre áramló hatalmas árumennyiség, a különböző vallású, vérmérsékletű, sok­féle nép jelenléte tette Bej- rútot nyílt várossá, a sokféle hatást őrző, több kultúrát szintetizáló metropolissá. Bejrút feminin jellegű. Az intim hangulatú sikátorok, a nádszálvékony felhőkarcolók, a környező hegyekre is fel­kúszó pompás villák, a nyüzsgő utcák, a szemérmet­lenül kitérulkodó üzletek te­szik igazán nőiessé a várost. Nappal szorgalmas, szüntelen sürgő-forgó, lármázó házi­asszony. este buja illatokat árasztó kacér, csábító dáma. Nemhiába asszonyról nevez­ték el, A rómaiak idején Ag­rippa két veterán légiót te­lepített ide. s ettől az időtől kezdve használta a város a császár leányának nevét: Co­gád, oxigénvágókkal, a ke­rítéselemeket feldarabolták és otthagyták. Azóta ezek­nek jelentős része — a kör­nyékbeli ifjúság jóvoltából — a MÉH-telepekre vándo­rolt. Az ottmaradt drótfona­tok viszont veszélyesek az apróságok számára, ezért a szülők nem merik a játszó­térre engedni gyerekeiket. Kár ezt a szép játszóteret parlagon hagyni. Az illeté­kesek figyelmébe ajánljuk. lonia Júlia Augusta Beyru- tus. A libanoni főváros törté­nete, egy szépasszony életé­hez hasonlóan, viharos és meglepetésekkel teli. Jártak itt a rómaiak, aztán jöttek az arab hódítók, majd a keresz­tesek, a frankok és a törö­kök. Az arab—izraeli hábo­rúk is úgy kerülhetnek be a város történetébe, mint a nyugtalanság évei. Libanon elvileg 1948 óta van hadiál­lapotban Izraellel, hiszen bé­két, fegyverszünetet az első összecsapás óta nem kötöttek. Ám nem is a közvetlen kon­frontáció jelenti a napi té­mát Bejrútban, hanem a pa­lesztin menekültek sorsa; il­letve, pontosabban és helye­sebben fogalmazva: a palesz­tinok és a jobboldali szepa- ratisták gyakori és látványos összeütközései. Bejrút mellett sok ezer. Palesztinából elüldözött arab él. A Karame-tábort 1969-ig a libanoni titkosrendőrség tartotta megszállva, s csöp­pet sem volt barátságos a viszony a két testvérnép kö­zött. Ma kai György ..Miért harcolnak az arabok?” című kitűnő könyvében szemléle­tes képet fest az ottani álla­potokról: „A táborban ócska hullámlemez és fakalyibák állnak, nincs csatornázás, víz Sassoon, férfiaknak Férfifodrászai részére Sas­soon hajvágási tanfolyamot rendez a Borsod megyei Fod­rász Szövetkezet. A Magyar Fodrász Klub megbízásából Lapis Imre oktatja a figaró­kat a férfiak körében is egy­re népszerűbb divatos hajvi­selet kialakítására. Az első hathetes tanfolyam végezté­vel 12 fodrász tesz vizsgát a Magyar Fodrász Klub bíráló bizottsága előtt. A sikeresen vizsgázók augusztus elejétől már e módszerrel is vághat­ják a férfivendégek haját. Több coia Becsről A Bocsi Sörgyárban 1973- ban kezdték meg a Pepsi- Cola gyártását. A közkedvelt hűsítő ital iránti kereslet szükségessé tette az üzem ka­pacitásának bővítését. A pé­csi rekonstrukció folyamán felszabadult, óránként 1500 üveg töltésére alkalmas gép­sort a bőcsiek megvásá­rolták, s tegnaptól már tel­jes kapacitással dolgozik a második gépsor is. Értesítjük a lengyelországi épí­tőtáborba (Katowicébe) utazó fiatalokat (tokaji gimnázium 20 fiú; miskolci Kossuth Gimnázi­um 10 leány: miskolci Herman Gimnázium 10 leány), hogy jú­lius 26-án este, a 22.20 órakor induló Pannónia expresszvonat- tal utaznak Budapest-Keleti pá­lyaudvarról Katowicébe. Kato­wicébe érkezés: 21-én reggel 9 órakor. Visszaindulás Katowicéből au­gusztus 12-én, 9.13 órakor. Ér­kezés Budapest-Keleti pályaud­varra augusztus 12-én 43.01 óra­kor. Kérünk minden táborozót, hogy a korábbi tájékoztatással ellen­ié ben ne 27-én, hanem 26-án délután utazzanak Budapestre! A KISZ BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGA és villany, s szemétben, sár­ban téblábol az ember. A táborlakók többsége nem ju­tott hivatalos munkavállalá­si engedélyhez, Libanonban és Jordániában ők voltak a ..négerek”, akik a hivatalos bér harmadát-felét kapták kézhez... A táborlakók ma sem élnek jobban, de más­ként élnek, büszkén, kiegye­nesített gerinccel... Szenve­délyesen politizálnak már a gyerekek is, a katonai kikép­zésben részesülő fiúk, az oroszlánkölykök, s a lányok a virágok.” Vajon mit és mennyit érez­het meg az arabok problé­májából, a hazátlanná lett palesztinok sorsából a város­ra rácsodálkozó idegen? Egy hétig jártam az utcákat, de a fegyveres eseményekről csak az otthoni rádióból ér­tesültem. Láttam továbbá né­hány, szélvédőjén golyóütötte lyukkal járó autóbuszt, s né­hány betört ablaktáblájú üz­Ahol építenek, bontanak, tataroznak, ott törmelék, épí­tési szemét keletkezik. Aki járja a várost, észrevehette: egy-egy üres telken, de még a várost övező erdők szélein is szaporodnak a várost, ter­mészetet csúfító (és sajnos romboló) törmelékkupacok. Már elhangzott az a vád is. hogy a nagy építővállalatok gépkocsivezetői olykor nem a megjelölt helyen rakják le a törmeléket, kilométert és időt takarítva meg így. Más­féle gond, hogy az építke­zők, de még inkább a házu­kat tatarozó magánosok nem tudnak mit kezdeni a levert vakolattal, felesleges féltég­lákkal, építési hulladékkal. A legegyszerűbb megoldás, hogy keresnek egy elhagyott helyet... Lássuk előbb a nagyvál­lalatok példáját. BAÉV: a földgépgazdálko­dási osztályon elmondották, hogy olyan panaszról, misze­rint a gépkocsivezetők til­tott helyen rakták volna le a törmeléket, nem tudnak. Min­den ilyen jellegű anyagot a Besenyői utcai terület feltöl­téséhez használnak fel. A je­lenleg kikerülő törmelék még kevés is. Lényegében ugyanez a hely­zet az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatnál is. A vállalatok, a tanács 'és a beruházók 10 évre előre ki­jelölték azokat a területeket, ahol később építeni fognak. A törmelék ezek feltöltésére szolgál. A mennyisége a szükségesnél kevesebb. Bonyolultabb a kisválla­latok, szövetkezetek és a kis- I iparosok helyzete. A város­letet. A Bejrútban megjele­nő The Daily Star május 13-i számában így ír az előző na­pi összecsapásokról: „Hétfő rémes nap volt a libanoni fővárosban. Szerte a városban egész nap lövöldöz­tek ... Az emberek, félve a szörnyűségektől, otthonukba menekültek... A falangis- ták lelőttek két palesztin tisz­tet, amikor a libanoni had­sereg él akarta őket szállíta­ni a tal-zoatari táborba. A táborhoz közel levő Dekwa- neh lakói és a falangi6ták megtámadták a tábort is.” Ugyanez a lapszám közölt égy karikatúrát is. A képen bajszos, marcona arabok pisztollyal, géppisztollyal ad­nak „koncertet”. A rájz alá­írása: a bejrúti Filharmoni­kus Zenekar... BRACKÓ ISTVÁN (Következik: A játékterem­ről, a Hamra luxusáról és betegségemről.) nak három kijelölt szemét- tároló telepe van. Nádasrét, Lyukóvölgy és a repülőtép melletti rész. Építési törme­léket a köztisztasági vállalat nem szállít. Erre sem meg­felelő mennyiségű gépkocsi­ja, sem elegendő embere nincs. Törmelék a három te­lep közül csak a repülőtérire szállítható, ám itt köbméte­renként 7 forintot kell az építési szemét lerakásáért fizetni. Magánosok részére nehe­zen megoldható a szállítás is. Nagyobb mennyiséghez ren­delhető gépkocsi, de a teher- taxik például nem vállalnak törmelékfuvarozást. A város másik végéből a távolság is nagy. A maszek fuvaros drá­ga. az Építőipari Szállítási Vállalat hétvégeken kiszol­gálja ugyan a magánosokat, de a kereslet általában na­gyobb, mint a kínálat. A kísértés tehát, hogy a szemetet fogjam, vigyem el egy ehagyott telekre, ott önt­sem ki és menjek el onnan gyorsan, nagyon nagy. Külö­nös veszélye ezeknek a „spontán” szemétdomboknak, hogy elég néhány vödörnyi törmelék ahhoz, hogy a dom­bocska másnap már tovább nőjön, s ne csak építési hul­ladékkal, hanem szerves sze­méttel keverten rontson a városképen, a természeten. Megoldás pillanatnyilag csak az okos, következetes szigorúság lehet Egyszerűb­ben: ha kell, büntetésekkel kell érvényt szerezni a sze­mét lerakását tiltó táblák­nak. Ha a büntetések meg­felelő mértékűek, akkor a köbméterenkénti hét forint nem is fog soknak tűnni! B. G. Üdülő kohászok Több mint ezer dolgozójá­nak és családtagjaiknak bizto­sít nyári pihenést a Lenin Kohászati Művek mezőköves­di, fonyódligeti és kácsi üdü­lőiben. A legkedveltebb vál­tozatlanul a Balaton partja, ahol szezonkezdettől — má­jus 27-től — már eddig is több száz család pihent. To­vábbra is népszerűek a gyer­meküdülők: kéthetes turnu­sokban a kisebbek Kácson, a nagyobbak Fonyódon tölt­hetik a szünidő egy részét. A TISZAI VEGYIKOMBINAT FELVESZ forgácsoló, villanyszerelő, vegyipari szakmunkásokat, segédmunkásokat, érettségizett fiúkat, lányokat gépkezelői munkakörbe, valamint a műanyag­nyomdába nélynyomó szakmunkásokat JELENTKEZNI LEHET: a vállalat munkaerő­gazdálkodási osztályán, Leninvárosban A nőies városról és a tréppisztolyos zenekarról egy hajóra XVI. ♦ Autó- és banántenger Bejrútban. (Kerényi László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents