Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

* Épül Kazincbarcikán a PVC III. A 11 milliárd forintos beruházás megyénk és az ország egyik legjelentősebb ilyen jellegű létesítménye. A nagy beruházás négy év alatt, azaz határidőn belül elkészül. Terek a város alalt Győrött, a történelmi vá­rosrészben, az épülő színház környékén szanálják a kor­szerűtlen lakásokat, elörege­dett épületeket. Már a sza­nálás megkezdése előtt is­meretes volt, hogy a régi épületek alatt húzódik a kö­zépkori várfal és az egyik sarokbástya. A feltárás so­rán mintegy 400 négyzetmé­ter alapterületű pincerend­szer létére is fény derült, amelynek egy részét már ko­rábban feltárták és boros­pincének használták. Bolto­zatos helyiségeket, magasabb és mélyebb tereket, a kö­zépkori várvédelem jelleg­zetes színhelyét: labirintus­szerű gyilokfolyosókat is ta­láltak a pincerendszer most feltárt részében. Szojuz—Apollo program — Csillagvárosból Csupán az első lépés — Amikor ön utoljára re­pült a Föld körül 1971-ben, gondolta-e, hogy kialakul egy olyan nemzetközi űrku­tatási együttműködés, mint amilyen most a Szojuz— Apollo program? — Nehéz erre a kérdésre egyértelműen felelni — mond­ta Vlagyimir Satalov vezér­őrnagy. — Amikor Gagarin repült a Vosztokon, vagy Komarov az első Szojuzon, még nem gondoltuk, hogy ilyen közel vagyunk a nem­zetközi orbitális komplexum létrehozásához, ugyanakkor nem állíthatom, hogy közü­lünk senki sem gondolt a két űrkutató nagyhatalom előbb- utóbb bekövetkező együtt­működésére. A Szojuz— Apollo programot azonban semmiképpen sem tekinthet­jük az űrkutatás forradalmi eseményének. Ez a fejlődés természetes következménye. Azt .Filipcsenko és Rukavis- nyikov vezette. Elhatároztuk, hogy a két-két, tehát négy tapasztalt űrhajós mellett két-két, tehát újabb négy ki­képzett fiatal űrrepülő álljon készenlétben. Az amerikaiak ugyanígy szervezik az uta­zást. — ön jó néhányszor járt Houstonban. Mi a közös és mi az eltérés a szovjet és az amerikai űrhajósok felkészí­tésében? — A felkészítés célja és feladata egyforma. De az eredményt némileg eltérő utakon érjük el. Például: mi nagy figyelmet szentelünk a módszertani kérdéseknek. Aprólékosan felkészülünk a feladatra, részletesen kidol­gozzuk az egyes szakaszokat, elemezzük a földi űrhajósed­zések minden mozzanatát. Az amerikaiak előnyben részesí­tik a személyzet kezdemé­nyezőkészségét. A közös űr­repülésre készüléskor az amerikai űrhajózás végül is a mienkéhez hasonló módszert alkalmazott, mi pedig az ame­rikai „ tapasztalatok alapján nagyobb önállóságot és fele­lősséget biztosítunk űrhajó­sainknak. — Mondana valamit a tá­volabbi tervekről? — Szerintem — mondta befejezésül Satalov vezérőr­nagy —, együttműködésünk nem fejeződik be a Szojuz— Apollo programmal, amelyet csak az első lépésnek tar­tunk. Nehéz lenne most még beszélni a következő együtt­működés részleteiről, de hi­szem, hogy további lépések következnek. ALEKSZEJ GOROHOV Ssáskilométeres szerelvény Milyen lesz a húskombinát? 5^ Az óriásdaráló, a húsvágó cutter kései borotvaélesek. Ha az új húskombinát egy esztendei termelésének min­den produktumát egyszerre raknák vagonba, akkor a szerelvény majd’ százkilomé­ter hosszú lenne. A jelenlegi húsüzem most csak egy hu­szonöt kilométeres kocsisort tudna kiállítani. Csajági Já­nos, a Borsod megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat igazgatója pontosabban .fogalmaz: A hústermelés most, egy esztendő alatt, 1350 vagon. A húskombinát 5700 vagon húst és húskészítményt állít elő egy év alatt. Mi történik esv óra alatt? Ezek a számok is jól érzé­keltetik: mennyit ér majd az vj üzem, hogy minden nap­nak, minden órának megvan a tennivalója, — hogy no­vember 7-én avatóünnepség legyen Miskolcon. Igen, az órák is számítanak! Gondol­juk csak meg, hogy az új üzemben mi történik hatvan perc alatt: levágnak s feldol­goznak kétszáz sertést és harminc szarvasmarhát, elő- állítanak 3,5 tonna húskészít­ményt, valamint egy tonna húskonzervet és fél tonna dobozos sonkát. A korszerű technológiával természetesen együtt jár a munkavégzés biztonságának és higiéniájának gyökeres változása is. A kombinát 128x49 méteres, kétszintes üzemépületében futószalag- szerű, nagyipari munka fo­lyik majd. A termelés úgy négyszereződik meg, hogy a létszám csak húsz százalékkal lesz több. Ilyen korszerű húsüzem még nem épült hazánkban. Az építészetileg, technológiai­lag rendhagyó beruházás sok vita, sok áldozat, s jó néhány részhatáridő módosítása árán valósul meg. Az MSZMP Központi Bizottságának leg­utóbbi üléséről kiadott köz­lemény is hangsúlyozza: „Fontos hogy az átadásra tervezett 15 nagy létesítmény, köztük a Miskolci Húskom­binát, határidőre elkészül­jön”. Soknak vagy kevésnek tartsuk-e az első kapavágás­tól az ünnepélyes avatásig tartó, 56 hónapos időszakot? — Vannak mélyebb gyö­kerei is az együttműködési irányzatnak? — Az űrkutatás elméleti megalapozója, Konsztantyin Ciolkovszkij nemegyszer hangsúlyozta, hogy a világűr­ben elkerülhetetlen a nem­zetközi együttműködés. Bár­milyen fantasztikusan hang­zott is ez a maga idején, egy-két emberöltő alatt reali­zálódtak tervei. — Mikor kezdődtek meg a Szojuz—Apollo program gya­korlati előkészületei? — Mintegy három éve. A Szovjetunió Tudományos Akadén_ája és a NASA tár­gyalásokat folytatott, amely- lyel a kormányközi megálla­podás aláírását készítették elő. A parafálás napján star­tolt a Szojuz—Apollo prog­ram. A terv szovjet igazga­tójával, Busujev porfesszor- rai és Jeliszejev űrhajóssal jártam Houstonban, ahol ki­alakítottuk a munkaprogra­mot és összeállítottuk a munkacsoportokat. A három evvel ezelőtt meghatározott időpont — 1975. július 15-e — igen messzinek tűnt, s máris a közös repülés küszö­bén állunk. — Mivel töltötték ezt az érzésünk szerint oly gyorsan elrepülő időt? — A mérnöki és tervezői kérdéseket ez alkalommal nem érinteném. Szólnom kell azonban a Szojuz és az Apollo belső légkörének kü­lönbözőségéről. Az űrhajók összekapcsolására különleges zsiliprendszert alakítottunk ki. Oj felkészítési módszere­ket, eszközöket dolgoztunk ki. Nehéz volt alaposan meg­ismerni és elsajátítani az Apollo berendezéseinek keze­lését, mint ahogy az Apollo legénysége is megdolgozott a Szojuz megismeréséért. — Szovjet részről kétszer négy, amerikai részről kétszer háromfőnyi személyzet se­gíti a program megvalósítá­sát. Mi a magyarázata ennek a megoszlásnak? — Először is: a közös programnak megfelelően, Bajkonurban két Szojuz- űrhajó készül a felszállásra. A múlt év végén, a tervek­nek megfelelően, kipróbáltuk a módosított Szojuz—16-ot. Ciprusról, a táborról és a békétlen békéről 4 A kíváncsiság volt az ajánlólevelünk a larnacai menekülttáborban. (Herényi László felvétele) Fölkaptunk egy hajóra IX. Jártam Cipruson. Éreztem a görögök kínját, a törökök tétova szomorúságát; egy kis sziget halálos vergődését. Hiába is adnék tényszerű, pontos tudósítást azokról az órákról, amelyeket a mene­külttáborban, vagy a népte- len, török lakónegyedben, vagy a Szent Lázár templom homályos hűvösében, vagy pedig a turista nélküli utcá­kon töltöttem. Az események túlnőnek a krónikáson, bár­hogy is igyekezzék. A Föld­közi-tenger keleti medencéjé­nek szigetországa, fekvésénél fogva túlságosan szem előtt van, túlságosan sok érdek metszi itt egymást, túlságo­san gyorsan követik egymást az események, mintsem hogy a tapasztalatszerzés után hónapokkal később megje­lenő írás a frisseség erejével hasson. Kristálytiszta, harmatos reggel volt. A hajó kikötését feltűnően nagy érdeklődés kíséri. Vagy ötvenen gyűltek a járó elé: fekete posztóru­hás rendőrök, rakodók, gép­kocsivezetők, bámészkodók. A Tata a legnagyobb hajó az egész kikötőben. (Igaz. más vízialkalmatosság nem is látszik a környéken.) Lar- naca új kikötő, a tengerfe­neket mutató tiszta vízben néhány tengeri sünön kívül semmit sem találtak a dél­utáni fürdőzés uszonyos, szemüveges békaemberei. Arany Pityuval, a pincér­rel, állandó kísérőnkkel, tol­mácsunkkal és idegenveze­tőnkkel vágunk neki a poros, kavicsos tengerpartnak. Iszo­nyú a iszonyú a csönd. A fegyverropogás nélküli béke csöndje ez a csönd. Egy hatalmas kőkerítés angol nyelvű felirata: „1940. októ­ber 20-án a“ görögök belép­tek a II. világháborúba az angolok oldalán. Mit tettek akkor a törökök?” Ki írhat­ta és miért? A húszezernél alig több lakosú Larnaca csendes, ele­gáns kisváros. A törökök jó- része elmenekült, most csak görögök lakják. Sokkal töb­ben vannak, mint ahányat etetni, foglalkoztatni tudnak. Egy Famagusztáról elüldözött banktisztviselő fölajánlja, hogy elvisz bennünket a me­nekülttáborba. Egy diósze­mű kisfiú és egy tábori ágy mellett szorít helyet a kocsi­ban. Hangtalanul, komoran suhanunk át a városon. Sza- maraskordékat és a kéksisa­kos ENSZ-katonák terepjáró it kerülgetjük. A jószágé szél virágzó ágakat himbái A kertekben citrom, narancs sárgállik. Olyan tisztának olyan békésnek tűnik min­den ... Visz a kocsi a tábor felé. ölemben egy görög kisfiú ül,- hátamat a tábori ágy hű­vös vasa figyelmezteti: há­ború van Cipruson. Ezren vannak a táborban. A parancsnok, némi unszo­lásra — hiszen engedélyünk nem volt — mellénk ad egy kanárisárga garbós, csak gö­rögül beszélő kísérőt. Dehát j kell-e ott érteni, ahol érezni kell?! Az emberek körénk- gy ülnek. Barátságosak. A szemük szomorú. Zaharias Harkes sebesülten került a táborba. Nicosia kö­zelében érte a golyó, de az ó kezében is fegyver volt. A filológia fiatal tanára már egészséges és bizakodó. Ba­rátságosan hátbavereget, s azt mondja, hogy Ciprus a ciprusiaké marad. Aztán néz rám, hogy értem-e. Értem is. érzem is. Gyerekcsapat trappot elő a zöldszínű, katonai sátrak kö­zül. Megjött a fagylaltos. Sárgatrikós kísérőnk látható­an türelmetlen. Szüntelen a bejáratot lesi. Talán a fekete ruhás rendőröktől tart, vagy a folyton cirkáló ENSZ-kato- náktól? Végülis otthagy ben­nünket, a táborvezetőhöz megy. A nyitott ajtón át lá­tom, hogy a táborvezető föl­néz. És legyint. Nyakig van a munkában. Újabb csoport érkezett. BRACKÖ ISTVÁN (Következik: A szétlőtt minaretről, az ablaktalan házakról és egy madárról.) — Figyelembe véve a kö­rülményeket (tehát a sok ki­vitelezőt, a szervezési nehéz­ségeket, a tapasztalatlanság­ból adódó hiányosságokat) normálisnak mondhatjuk a beruházás megvalósulásának idejét. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gyulai és a szekszárdi húsipari beru­házás ideje — éppen az itt szerzett tapasztalatok birto­kában — ne lehetne rövi- debb ... A nagy munkát vég­ző vállalatokkal jó a kapcso­latunk, s így a negyedik ne­gyedévben már üzemszerűen termelhet a kombinát — mondotta az igazgató. Import-kímélő vállalkozás A nagyberuházás szinte naponta változó színhelyén pillanatnyilag az alábbi ten­nivalók adnak munkát az építőknek, szerelőknek: a technológiai épület lemezbur­kolása. a hűtőrendszer pró­bái, a közművek építése, a szennyvíz-előtisztító beren­dezés üzembe helyezése, a faggyú- és zsírolvasztó szere­lése, valamint a februárban megrongálódott egyik kazán (úgynevezett tűztéri robbanás történt) kijavítása. A június 30-i és a július 3-i próbavá­gások során a technológiai sói megfelelően vizsgázott. A kisebb hibákat korrigálják, s ha a hűtőrendszer műkö­désbe lép, akkor — talán már a jövő héten — a folya­matos próbavágások is ej­kezdődhetnek. November 7-re előtárulkoz­nak az állványerdőből az új üzem szemre is szép épüle­tei; új, korszerű gyárral gaz­dagodik a város, az ország. De az építés nem fejeződik be. Már a rajzasztalon van­nak a kétszázmillió forintos fehérjefeldolgozó üzemnek a tervei. Az emberi táplálko­zásra alkalmatlan mellékter­mékek hazai feldolgozása import-kímélő vállalkozás (fehérje tartalmú takarmá­nyokból rendkívül nagy a behozatalunk), s emellett környezetvédelmi célokat is szolgái B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents