Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

A nemzeti vagyon megduplázódott A felszabaduias előtti Ma­gyarországon hazánk egy la­kosa átlagosan 130 kilo­gramm burgonyát fogyasztott el egy esztendő alatt. A „krumpli-fejadag" most ép­pen a fele a negyven ev előttinek. A húsból viszont megduplázódott az egy főre jutó fogyasztás. Kétharmad mázsa jut egy-egy lakosra. Ezek az összehasonlító ada­tok „Magyarország tarsadal- mi-gazdasagi fejlődésének 30 éve" című reprezentatív KSH- kiadvanybol valók. Az ízlé­ses -tüzet azzal a szándékkal készült, hogy emlékezzen, és az olvasót emlékeztesse: mi­lyen nagy utat tettünk meg az elmúlt 30 esztendőben. Természetesen nemcsak a burgonyát és a húst választ­hatjuk összehasonlítási ala­pul. A felszabadulás évében 178 ezer rádióelőfizetőt tar­tottak nyilván. Ma nincsen család rádió nélkül; az elő­fizetők szá/na meghaladja a 2,5 milliót. A készülékek szá­•k Burgonyát kevesebbet, húst többet eszünk. H ütőszekrérty kriiot­wtkpif ic A tartós fogyasztási cikkek számának növekedése mar­kánsan jellemzi az életkörülményekben bekövetkezett válto­zást. ma ennél jóval több, hiszen legtöbb háztartásban két esetleg három rádió is van. Az életkörülményekben be­következett változást leg­markánsabban jellemzik a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó adatok. Nem is szükséges túlságosan vissza­menni az időben. Tizenöt esz­tendővel ezelőtt ezer lakosra 45 mosógép. 4 hűtőszekrény. 3 személygépkocsi és 10 tele­A miskolci Manézs Egerben is sztár (Tudósítónktól) Utcákon, tereken / stran­don és telepen reggeltől est­véig bohócok kísérik / bű­vészek ámítják / zenészek kábítják / sámánok rémítik bábosok szédítik! / Jókedv a jutalma, / ha mindezt ki­bírja!-r-r'r' U ,-r-.rtii v*» ** <wkii Igazat mondott a 'vidám . karneváli hívogató, hiszen egy hétig jó kedv és vidám hangulat' uralkodott Egerben, ahol. az Agria '75 rendez­vénysorozat nyitányaként ke­rült sor a hagyományos nyá­ri karnevál műsoraira. A kétévenkénti nyári karnevá­lon a színjátszó csoporton es irodalmi színpadok e vidám és felszabadult találkozóján ezúttal húsz műkedvelő cso­port és különböző vendég­együttes szerepelt Egerben. A szakmai megbeszéléseden és vitákon túl a legkülönbö­zőbb helyszíneken — stran­don, lakótelepien, színházban, a Népkert fái alatt, a ro­mantikus Szépasszony-völgv- ben és fent a Várban a tör­ténelmet idéző romkertben és a bástyákon — mutatták be változatos műsorukat, tgv keresve nagyszerű alkalmat a közönséggel való foglalko­zásra. A közönség — az eg­riek és a városba érkező tu­risták is — hálásak voltak a szellemes műsorokért és a jól megválasztott helyszí­nekért. A tehetséges miskolci Mi- néz6 Színpadot nyugodtan nevezhetjük a nyári karne­vál sztárjának is, hiszen 'öt­letes műsorukkal, kulturált, sokoldalú, vidám játékuk­kal mindenütt megérdemelt sikert arattak.' A Szép asz - szony-völgy fái alatt mutat­ták be a Hogyan házasodott meg Petruska című orosz népi komédiát, míg fent, a várban a szibériai népkölté­szet hagyományait feleleve­nítő Sámánének bemutatá­sával arattak nagy sídért. Másik este ismét új oldalá­ról mutatkozott be az együt­tes. A sétálóudvarban a ko­mor hangulatú Kantátát lát­hatta az egri közönség. A miskolci műkedvelők gon­doskodtak a nyári karnevál méltó és hangulatos befejezé­séről Is: a Gárdonyi Géza Színházban vasárnap este telt ház előtt mutatták be Bercményi Géza és Can To- gaj operettparódiáját, mely­nek címe: O, la, la... Az operettet és napjaink fonák­ságait kifigurázó szellemes produkció — melynek zené­jét Cseh Tamás szerezte — megérdemelt sikert aratott. A nyári karnevál műsorait közel tízezren tekintették meg Egerben. (márkúsz) vízió jutott. A mosógépek száma öoszo.'üzére nőtt. de úgy, ho'gy közben minőségi­leg is javult az állomány. A forgótárcsás készülékeket előbb-utóbb mindenütt íel- vált.ia a lengölapáiOs és az Automata mosógép. Hűtő- szekrényből ezer lakosra most csaknem kétszáz jut, s az ezer lakosra jutó gépko­csik száma lassan a félszá­zat közelíti. Persze, a nagy összefüggé­sek általános mutatóival is mérhetünk. Ha az 1938-as év- ipari termelését 100-nak vesz- szük, akkor az 1974-es esz­tendő indexe 1074. Az acél- termelés több mint ötszörö­sére, a cement-termelés tíz­szeresére nőtt. A nemzeti va­gyon értéke — amely tar­talmazza a népgazdaság álló és forgóeszközei mellett a lakosság vagyonát is. vala­mint az ország rendelkezésé­re álló természeti erőforrá­sokat — 2254 milliárd forin­tot tesz ki. Ez több mint kétszerese az 1950-ben szá­mított nemzeti vagyonnak. B. I. / Ami sürgős — drága A Crossbar-rendszerű te­lefonközpontok jóvoltából egyre több várost és közsé­get kapcsolnak be a távhívó rendszerbe. így szinte nap­ról napra csökken azok szá­ma, akik a távolsági beje­lentőnél kérik a távhívásba bekapcsolt helyiségek kap­csolását. Előfordul azonban — főként a délelőtti órák­ban —. hogy a távhívó na­gyon terhelt. Ilyenkor rend­szerint távolsági beszélgetést leérnek. Naponta több százra tehető azoknak a hívásoknak a szóm. amelveket ..Sürgős" jelöléssel kétszeres díjért kérnek. Átlagosan négy-öt­száz az olyan beszélgetések jegyeztetése, ahol a hívó há­romszoros díjat fizet az „Igen sürgős" hívásért, s mintegy 200-an kérik az „Azonnal” kapcsolást, amelyért á be­szélgetés díjának tízszeresét kell fizetni. Eíem csapás Makón A vasárnap délutáni felhő­szakadás nyomán súlyos bel­vízhelyzet alakult »ki Makó városban és környékén. Alig több mint két óra alatt 100 milliméter csapadék hullott, amit az amúgy is átázott ta­lajok nem győztek befogadni. A város mély fekvésű r,észé­in házak százai rongálódtak meg, a határban pedig tel­jesen megbénította a mező- gazdasági munkákat az ele­mi csapás. A város határá­ban leginkább sújtott terü­let mentesítésére elrendelték a makó—maroslelei út átvá­gását. Ugyanakkor a vízügyi igazgatóság több hordozható szivattyút szállított Makó körzetébe. Araikor nem folyik a meleg víz Ki tizet, mennyit fizeti A panasz alapvetően a ké­nyelem betegsége, azóta léte­zik, amióta a központi fű­tést. a melegvíz-szolgáltatást kitalálták, de azóta van. Mostanában, amikor az in­gatlankezelő. de a lakásszö­vetkezetek is a fűtési beren­dezések felújítását végzik, még talán gyakoribb is a oa- nasz. mint télen. Mi az oka ennek? A Miskolci Ingatlan­kezelő Vállalat központi fű­tés könyvelési osztályát kér­deztük. hogy hová mehet a panaszos, ha panasza van? Llliúzódoit cilák — Általában vitákra ad okot — mondták — a pót­fűtés. Sajnos, évek óta elő­fordul. hogy a rendeletileg szabályozott fűtési idény után az időjárás olyan, hogy fűteni kell. Ez a meg­állapított átlaghőmérséklet­től függ. Természetesen a fűtésért díj is jár. A viták alapja: hiába van nappal ti­zennyolc fok, ha éjszaka nincs csak három. A szám­lát az ügyfél később kapja Mi itt pontosan tudjuk, hogy mikor mennyit kell fűteni. Az ügyfelek viszont hem emlékeznek vissza arra, hogv másfél hónappal ezelőtt mi­lyen szolgáltatást kapta*. Mi a díjat a valós teljesítmény alapján számítjuk. — Mikor lehet reklamál­ni? — Elvileg mindig. Gya­korlatilag viszont csak akkor reklamálnak, ha hideg van, ha fáznak, ha nincs meleg A szakács frizurajáró! és a havas hegyek alatti 1 •• ír, r r,1 fürdőzésről ' - - Íí * ■ ■ ir A csodálatos Bejrut, ahol o* csapat tengeri fürdőt vett. Fölkaptunk egy hajóra V Elhagytuk Rhodoszt, el­hagytuk Görögországot. Rho- dosztól Ciprusig nyílt vizen haladunk. Egy teljes napon át csak vizet látok magam körül. Néhány elszánt si­rály szegődik a nyomunkba, társaságot keresve, eleséget remélve. Kirpi, - a fedélzetmester és Jakab Laci nagy kalapálást rendez a hajófarban. A tisz­ti szalon betört ablakát re- parálják. Szakács Jóska (úgy döntött, hogy nyár van. s mától szolgálati rövidnad­rágban dolgozik) az éktelen zaj hallatán azzal fenyege­tőzött. hogy nem főz. Ilyen lármában képtelen alkotni a művész, s ő művész: tehát érzékeny. Természetesen. Az igazi tengerész min­denhez ért. Ablaküvegezés­hez, tévészereléshez, kutya­házépítéshez, szoborfaragás­hoz, hogy csak a fontosab­bakat említsem. Az emberek önellátóak a hajón. Például a hajvágási sem hagyják a fodrászra. Pillanatnyilag a 34 éve hajózó Béla bácsi, az első számú figaró, bár a legutóbb megnyírt Balogh Feca feje inkább ártott, mint használt a cég hírnevének. A felemás sikerű produkció ellenére az öreg pincér rop­pant büszke hajművészi ta­lentumára, s megengedheti magának azt a luxust is, hogy_ konzervatív legyen. Csak hagyományosan rövid frizurát hajlandó nyírni. A fiatalok lobogós hajat hordanak, s akinek szakállas az útlevélképe. az szakállt növeszt. A paszport nagy úr. ahhoz kell igazítani a fizimiskát. Aki csupasz áb­rázattal jött. azt nem enge­dik haza szőrösen, de a ten­gerre sem eresztik más fri­zurával, mint amilyennel a fényképész megörökítette. Szakács Jóska mesélte, hogy legutóbb, amikor át­vette az útlevelét, egy nap kétszer nyírták meg. Először saját elhatározásából, hiva­talos fodrász közreműködé- , sével. hogy frizurája a kép­hez legyen hasonlatos. Ám az illetékes, aki az utazás előtt ellátja a hivatalos pa­pírokkal a tengerészeket, elégedetlen volt. Nem adta ki az útlevelet. Nem volt mit tenni: indult a vonat, indult a hajó, a késlekedés azt jelenti, hogy a Tata sza­kács nélkül fut ki a tenger­re. Szakács Jóska az illeté­kes segítségét kérte. Az il­letékes készséges volt. s a hivatali nagyollóval a fény­képhez hasonlóvá kopasztot- ta a konyhaművész üstökét. Így már utazhatott. A töb­biek hetekig röhögtek a történeten, s a kontár ille­tékes szörnyű művén. Neve­tett volna a szakács is, ha történetesen nem az ő fejé­ről van szó. Eddig a történet, elfogy a hámozatlan krumpli is, a szakács a konyhába megy. (Kerényi László felvételei) én pedig nézelődöm. Kér. tesz Sanya, a tanuló matróz, felvonja a piros-fehér-piros. középen cédrussal ékesített libanoni lobogót, s a part­tól mintegy kétszáz méterre horgonyt dob a hajó. Itt vagyok hát Bejrutban. A hullámtalan tengeren vízisí- zők száguldoznak, a közeli szemétégetőből orrfacsaró füst száll felénk. Egyelőre csak távolról ismerkedünk. Itt csak bejelentkezünk, sor­számot. kérünk, s néhány hét múlva majd visszaté­rünk. Ha a várossal nem is, a vízzel azért közelebbi isme­retséget kötök. Harminc fo­kot mutat a hőmérő. Én a kutyával egyszerre csobba­nok a tengerbe. Pompás a víz, páratlan a látvány. Fö­löttünk havas hegycsúcs, kö­rülöttünk félszáz hajó, s mi lubickolunk a tengerben. Áp­rilis 6-án én még sohasem fürödtem természetes vízben A só csípi az arcomat, a szám keserűnek érzi a vizet, a karom, a hátam pecsenye­pirosra sül. de bánom is én! ölel, simogat a tenger, iszonyúan jó a kedvem. BRACKÖ ISTVÁN (Következik: Ciprusról, a táborról és a békétlen béké­ről.) víz. Ilyen esetekben termé­szetesen azonnal kimegyünk. Természetesen van néhány elhúzódó vitánk még a ta­valyi télről. legyen panaszt! — Ki fizet? Mennyit fizet? Mennyivel tartozik az az em­ber, akinek a lakásában nem folyik a meleg víz? — Abban a pillanatban tegyen panaszt. A rend ugyanis az. hogy a meleg vízért fizetett díj is csak azokra a napokra jár. ami­kor szolgáltatás is volt. — Mi a helyzet a felújítá­sok idején? — Ugyanez. Elméletileg tudjuk, hogy a felújítási munkák meddig tartanak, de csak elméletileg, hiszen min­dig közbe jöhet valami. Ter­vezzük például azt egy vagy két hétre, de eltart a munka háromig. Az adott időszak­ban a valós teljesítményt számoljuk el. tehát csa-k azokat a napokat, amikor víz is volt. — És ha valaki máskép­pen kapja a számlát? — Reklamáljon, mert en­nek nem szabad előfordul­nia ... A panasz a kényelem be­tegsége, de van. Olvasóink­nak egyetlen tanácsot adha­tunk: abban a pillanatban reklamáljanak, amikor ne-n folyik a meleg víz, vagy hi­deg a radiátor, fizetni ugyan­is csak azért kötelesek, amit hiánytalanul meg is kaptak. Mindezt rendelet szabályoz­za és a rendelet a lakásszö­vetkezetekre is érvényes. A felújítási munkák okozta ké­nyelmetlenség viszont -na még elkerülhetetlen Tűr­nünk kell őket békességgel. (bartha) Faszén exportra A bükki boksák a nyáron is pipálnak. A faszén több­sége ma már exportcikk: fontos gyógyszer-alapanyag. Dicséri a szénégetők munká­ját. hogy határainkon túl is kitűnő a vélemény a Bükk- ben égetett faszénről. Labdapecsenv Hozzávalók: 80 dkg marharostélyos, 30 dkg II. osztályú étkezési tepertő, 2 gerezd fokhagyma, csipetnyi majoránna, 2 tojás. Köret; galuska, vagy csőtészta a kívánt mennyiségben. A húslevesnek megfőtt marha­húst megdaráljuk a 30 dkg meg- melegített tepertővel együtt. Íz­lés szerint sót és borsot, vala­mint a majoránnát a két nyers tojással és a darálthússal össze­vegyítjük maid anró pogácsákat alakítva bepanírozzuk és zsírban vagy olajban elénk tűzön hirte­len kisütjük. Közben a galuskát vagy a ma­karónit kifőzzük, együtt tálal­juk. Pecsenyénk főzelékekhez is alkalmas. Elkészítési ideje; 25—30 perc. Értéke tagú család fogyasz­tásánál kb. 30 forint. Általára»«, tanácsok: A leveshúsokat mindig hideg vízben tegyük fel főni. JÓ ÉTVAGYAT AHV MISKOLC

Next

/
Thumbnails
Contents