Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

fVi w Hercc%réten táboroznak Hatodik alkalommal ren­dezi meg a Heves megyei és az egri természetbarát szö­vetség „dr. Lénárt János” megyei táborozását. Az Eger —Lillafüred műút mentén, a Háromkő és a Tarkő lábá­nál fekvő Hercegréten július 12. és 22. között táboroznak majd a természetbarátok. Az önköltséges táborozás célja a természetjárás népszerűsítése. A táborozáson az aktív ter­mészetbarátokon kívül vendé­geket, természetkedvelőket is szívesen lát a táborvezetőség. + Tapolcai terefere (Solymos László felvétele) ' Megkóstoltuk Miskolcot V. Vendégek és vendéglátók K hi Nyakunkon a nyár, nya­kunkon az idegenforgalom. A Miskolcon megforduló ide­genek számát csak találgatni lehet. A legalább egy éjsza­kát városunkban töltő, s sta­tisztikailag regisztrálható szálláshelyen alvó vendégek száma egy esztendő alatt meghaladja a kétszázezret. Minden „bennszülöttre” jut egy turista. Hogy az idegen milyen em­lékekkel távozik városunk­ból, s hogy milyen propa­gandát csinál majd, jórészt a vendéglátó helyiségeken mú­lik. Mi lesz veled Bor-is? Miskolcon a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma két­száz fölött van. Minden ne­gyedik, ötödik hely italbolt, söntés. kocsma vagy borozó. A statisztika szerint. És a valóságban? Az az igazság,' hogy az osztályba sorolás nem szelektál elég­gé. Sem az árakban, sem a kiszolgálás módjában, sem pedig a választékban nincs . meg az a különbség, amely 'a vendéglátás szakemberei szerint Í6 indokolt lenne. Eb­ből következően, vagy éppen , ezért a vendégek viselkedés- módja. elvárása sem felel meg mindig az osztályba so­rolás feltételeinek. Emlékezzen csak az éjsza­kai életet valamennyire is ismerő olvasó a hajdani Je­reván bár hajnali vendégeire! És mit gondolnak, miért ha­boznak bárt nyitni a Tokaj presszóban Miskolc vendég­ig tó vezetői? És még vala­kit: az igaz, hogy a hírhedt Búza téri 22-es megszűnt, de hová lesznek a régi - vendé­gek? Vagy talán új törzskö­zönség alakul ki a 22-es he- Ivén megnyitott, igazán han­gulatos Bor-is-ban? A Pólkerék emlékkönyve A Miskolca vezető út men­tén szerénykedő Pótkerék csárdában büszkék arra, hogy az emlékkönyvben (mert ez is van az inci-finci vendég­látóhelyen) híres emberek is otthagyták a névaláírásukat. Néhány reprezentatív szóra­kozóhelyünk viszont joggal restelkedhetne azok miatt az atlétatrikós, részeg duhajok miatt, akik a színvonalat ugyan nem, de a bevételt viszont növelik. A vendéglátó is vállalat- szerű gazdálkodást folytat, tehát nyereségéből fejleszti üzleteit (illetve fejlesztené, ha lenne eleg nyeresége), s ebből fizet nyereségrészese­dést is a dolgozóinak. Ha fi­zet ... Nem titok, hogy az egy alkalmazottra jutó el­adási forgalom egy kocsmá­ban ötszöröse annak, mint amennyit egy valamirevaló étteremben elérhet a pincér. S a vendéglátó vállalatok mégis éttermeket nyitnak, s az ételforgalom növelését szorgalmazzák. Ennyire hí­ján lennének az üzleti ér­zéknek ? Nem erről van szó. A Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lat bevételének minden száz forintjából negyvenet ételért fizet a vendég. Néhány fel­szolgáló borravaló-centrikus- ságából, néhány csapos — jegyzőkönyvben bizonyított — csalásából nem szabad általánosítani. De az a ven­dég, akit egyszer is becsap­nak, vagy akivel egyszer is udvariatlanul bánnak, az a vendéglátóra mond rosszat, nem pedig annak egy (al­kalmatlan) alkalmzottjára. .Fi/ettiink egv pezsgőt A idegenforgalommal kezd­tük, azzal is fejezzük be. Vizsgálódásaink során hasz­nosítható tapasztalatokra tet­tünk szert. Ha elfogad tő­lünk tanácsot a Miskolcra látogató idegen, akkor föl­tétlenül menjen ebédelni a Polóniába. Vacsorázóhelynek a Tiszavirágot válassza. Utoljára szólunk róla, mert legutoljára történt, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatójával foga­dást kötöttünk. Három, álta­lunk kiválasztott helyre lá­togattunk el, jó adag kíván­csisággal és egy mérőhen­gerrel felszerelve. Mi felté­teleztük, hogy még az igaz­gatónak is kevesebbet mér­nek. Az igazgató fogadást ajánlott. Egy üveg pezsgő volt a tét. A pezsgő az igazgatóé lett. Ö nyert. De mi nem éreztük vesztesnek magunkat... (brackó — erdős) Gépgyári fiatalok versenye Évről évre nagy sikerrel rendezik meg a Diósgyőri Gépgyárban a Ki minek mestere? szakmai vetélkedőt. Az idén több mint három­száz fiatal vett részt a ren­dezvénysorozaton, amelynek írásbeli döntőit ma rendezik meg a gépgyár tanácstermé­ben. Ezt követően három na­pon keresztül hét szakma legjobbjai, (összesen 120-an) adnak számot gyakorlati fel- készültségükről. Kísérleti jellegeel Ulasellálás a buszokon is A távolsági autóbuszokon Eger—Debrecen, valamint Eger—Salgótarján és Eger— Békéscsaba útvonalakon már június 9-től bevezették az Utasellátó Vállalat szol­gáltatásait. Az utasok üdítő italt, sört, szendvicset, édes­séget és gyümölcsöt vásárol­hatnak az autóbuszokon. A napokban az Utasellátó Vállalat Miskolci Területi Igazgatósága szerződést kö­tött a Volán 3. számú Vál­lalattal is, amelynek értel­mében kísérleti jelleggel a Miskolc—Debrecen és a Mis­kolc—Nyíregyháza vonalakon is bevezetik e szolgáltatáso­kat. Az utasok kényelmét szolgáló intézkedés sikere esetén több járaton Is terve­zik az utasellátást. ' v "\ X< s. ^4 i' Harkorba tart a szakács Amikor megtud­ta, hogy bekerült az utazó keretbe, elővette a térké­pet és hosszan böngészte. Meg­nézte, hol van Orenburg és lUng- vár. A két helység között húzódik majd a KGST-or- szágok által épí­tendő orenburgi gázvezeték. Aztán megkereste Har- kovot. A város térségében kell el­készíteni hazánk­nak egy 496 kilo­méteres szakaszt. A feladatot végre­hajtó 4000 mun­kás közül egy: Bakó Miklós. Sza­kács lesz a ..nagy vállalkozásnál”. 42 éves. Kazinc­barcikán él fele­ségével és kislá­nyával. Előrelát­hatóan három évig dolgozik Harkov- nál. Kilenc hónap után jöhet haza 60 nap szabadság­ra. — Majd úgy in­tézem, hogy köz­ben a család is meglátogathasson — mondja. Az anyagiakból futja. Havonta 7— 8000 forint lesz a fizetése. Az építők egy csoportja augusz­tusban útrakel. Várja őket a mun­ka. Bakó Miklós (is hamarosan cso­magol . .. (kolaj) Több beruházás, vagy nagyobb hatékonyság? A címben szereplő kérdésre a kézenfekvő válasz: mind­kettőt. Sok szempontból a szakszerű válasz sem más. A ha­tékonyság magas színvonala nem zárja ki, hogy emellett a beruházásra is gondoljanak valamely gazdaságban. Már csak azért sem, mert az évről évre jó eredményt, a nemzeti jöve­delem magas növekedési ütemét felmutató nemzetgazdaság­nak megfelelő forrásai nyílnak a termelés bővítéséhez és az állampolgárok ellátását, kényelmét, művelődését, egészségét szolgáló hálózat fejlesztéséhez. A válaszút elé — „több be­ruházást, vagy nagyobb hatékonyságot” — akkor kerül egy gazdaság, ha alapos a gyanú, hogy a termelés a meglevő eszközök jobb kihasználásával is számottevően bővíthető. Másrészt: számolni kell azzal is, hogy éppen a hatékony­ság javításához szükséges az új beruházás. Elképzelhető ugyanis olyan működő kapacitás, amely ugyan nincs meg­felelően hasznosítva, de a jobb kihasználásért már nem is ér­demes fáradozni, mert az adott gépállomány annyira kor­szerűtlen, s így még sokkal jobb szervezettség közepette is elmaradna a nemzetközi termelékenységi szinttől. A hazai iparban — több helyen — a sok régi gép pontosan ezt a helyzetet teremti meg. A magyar gazdaságban időszerű •— nem is egy helyen — elemezni a kérdést: mennyit és mit ruházzanak be, illetve hol, s mit várhatnak a hatékonyság javításától. A népgazdaság beruházási politikájában a fő irányok kialakultak. A beru­házások elsőszámú nagy csoportjával, a központi beruházá­sokkal a népgazdaság szerkezetét, a termelési szerkezetet kívánják korszerűsíteni. A beruházások másik nagy csoport­jával — itt már a vállalatok erejével is számolva — a re­konstrukciós programot hajtják végre, olyan gépparkot tele­pítve, amelynek kihasználását már nemcsak érdemes, de úgy is kell szervezni, hogy a veszteség minél kisebb legyen. Szinte mindennapos témaként, a beruházásoknak ebben a körében merül fel a kérdés: mi várható egy-egy nagyobb beruházás­tól, nem eshet-e meg, hogy a veszteségeket növeli. Nézzünk egy egyszerű számvetést: ha egy vállalat pl. 50 gépet működtet egy műszakban, mert nem talál embert a 2. és a 3. műszakra, de bővíteni akarja a kapacitást: köny- nyen jut arra 'a gondolatra, hogy nem a második műszakot szervezi meg, hanem vesz még 50 gépet ugyanarra a 8 órára. Mivel a régi gépek mellé az újak nem férnek, az ilyen beru­házás többnyire nemcsak gépi, hanem építési beruházás is. Ha ez a fejlesztés megvalósul, akkor 100 gép megy majd 8 órán át. A beruházás tehát dinamikusabban növeli az álló gépek számát, az időveszteséget, a kapacitás kihasználatlan­ságot, mint ahogyan a termelés bővült. Az ilyen típusú „termelés-bővítés” helyett, mérhetetlenül hasznosabb, ha megvizsgálják, hogy az első 50 gép mennyit áll egy műszak­ban, s mi okozza az állásidőt? Vállalati tapasztalatok szerint — ott, ahol nem szalagszerű a termelés — a műszak 20—35 százaléka improduktív idővé válik: hol itt, hol ott áll a gép, vagy a gépek, mert valami hiányzik a folyamatos termelés­hez. Egyszerű számítás ez, de arra jó, hogy érzékeltesse, mek­kora tartalékok létezhetnek a vállalatoknál, amelyek feltárá­sával nem kevés beruházást takaríthatnának meg. Számtalan példa van, főképp a munka- és üzemszervezés köréből, a termelés előkészítésétől a raktározásig, a szállítás megszervezéséig annak érzékeltetésére, hogy a vállalati gaz­dálkodásban ma jogos a kérdés, és nem alaptalan a válaszút: több beruházás helyett a hatékonyság javításával, a munka­idő jobb kihasználásával lehet és kell bővíteni a kapacitást. A legközelebbi jövő kulcskérdései közé tartozik, hogy erre a kérdésre, mekkora körben adnak helyes választ és gyorsan. GERENCSÉR FERENC Köszörülés — mágneses térrel Egy csehszlovák hálvogkovács A Prágai Televízió nemré­giben tv-játékot mutatott be egy létező mai emberről, aki ma is ott jár-kel az utcákon, s az őt megszemélyesítő szí­nész az ő valódi neve alatt szerepelt. Karel Kyzlink az említett férfi, és az elsők kö­zött nyerte el a csehszlovák állampolgár által elérhető legnagyobb kitüntetést: a Munka Hőse címet. * Ez az alacsony, derűs arcú férfi, a Zbrojovka Brno üzem egyszerű köszörűse, nem ki­sebb tettel érdemelte ki a ritka kitüntetést, mint hogy megoldotta a csehszlovák gépipar egyik kulcsproblémá­ját, lefőzve a képzett mérnö­kök és technikusok nagyszá­mú gárdáját is. Miről van szó tulajdonképpen? Á gép­ipar, amely Csehszlovákia iparának és kivitelének a leg­fontosabb ága, csak import útján tudott beszerezni bizo­nyos különleges mérőeszkö­zöket. * Karel Kyzlink rendelkezett bizonyos műszaki tapasztala­tokkal, ismeretei azonban „szerencsére” nem voltak olyan nagyok, hogy akadá­lyozták volna a gondolkodás­ban. Ha ugyanis néhány mű­szaki problémához tisztán technikai szempontok alap­ján -közelít, akkor sok min­dent el sem kezd, mert tisz­tán műszaki szemszögből azok végrehajthatatlanoknak látszottak. Mive) ezt nem tudta, egyszerűen nekilátott a munkának, s közben olyan megoldásra jött rá, ami nem­csak egészen új és forradal­mi. hanem meghökkentően egyszerű is. Kyzlinknek sike­rült nagy mennyiségben el­készítenie az emberi hajszál­nál is vékonyabb mérőeszkö­zöket. Egy kilogramm acél­ból, melynek értéke néhány korona. Kyzlink 160 000 ko­rona értékű műszert gyártott. Találmányának lényege az volt, hogy köszörülés közben mágneses teret használt. Ez tartotta a vékony szálakat... így kezdődtek Karel Kyz- ling újításai. A 66 éves férfi, ak: ma már nyugdíjas, ma is szabadon beléphet Csehszlo­vákia bármelyik üzemébe. S ezt nemcsak megteszi, hanem gyakran bele is avatkozik a termelésbe. A Chirana Gyár­ban nagy forgássebességű fo­gászati fúrógépeket gyárta­nak. amelyeknél a fúrás táj- dalommentességét már a Kyz­link ötlete alapján készített iégpárna tette lehetővé.

Next

/
Thumbnails
Contents