Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-05 / 156. szám
Számadás előtt \ a fi OlGEP-be készül vasasszakszervezet vezetősége A Vas-, Fém- és Villamos- energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének Központi Vezetősége 1972-ben — a párt KB 1971. decemberi határozata nyomán — határozatot hozott a szocialista munka verseny - mozgalom továbbfejlesztésére. A vezetőség azóta is figyelemmel kíséri a határozat végrehajtását. Most például eppen városunkban, a DIGÉP-ben tartanak majd _ (néhány nap múlva) kihelyezett ülést, ahol a diósgyőriek szakszervezeti bizottságát számoltatják be az eddigiekről. MERÉSZ ELHATÁROZÁSOK A DIGÉP-ben a vasasszakszervezet határozata után merész elhatározások születtek. Alapvetően megváltoztatták a szocialista brigádok tevékeny, ségének irányítását, értékelési es ösztönzési rendszerét. Az újdonságok közül hadd említsünk csupán néhány, ám annál fontosabb momentumot. Ilyen volt például a középvezetők és közvetlen munkahelyi vezetők bekapcsolása a versenymozgalom szervezésébe és irányításába. A legjobb művezetők „Kiváló Dolgozó” kitüntetést és jutalmat kaptak. Biztosította a szakszervezeti bizottság, hogy az újitómozgalom a szocialista munkaverseny szerves részévé váljék. Ennek eredményeképpen a benyújtott újítások száma az 1971. évi 1382-ről 1974-re már 2118-ra, a hasznosítottaké 686-ról 968- ra emelkedett. Az utókalkulált eredmény 23 millióról 36,5 millióra nőtt. S itt kell még megemlíteni az új ösztönzőrendszert is, amely a szocialista brigádok jutalmazására évente 600—700 ezer forintot, a kiváló, dolgozókéra évente mintegy 1,3 millió forintot biztosít. AZ EREDMÉNYEK ... A határozott intézkedések sok-sok kézzelfogható eredményt hoztak. Az 1971. évi 718-ról 797-re nőtt a szocialista cím különböző fokozatáért versenyző brigádok száma. Köztük már akad egy Állami-díjas, három a „szakma kiváló brigádja”, egy a „KB kongresszusi oklevele” címmel kitüntetett kollektíva. Része van a brigádoknak abban, hogy 1974-ben 244 tudományos ismeretterjesztő előadáson 13 ezer 780 gépgyári dolgozó vett reszt. Háromezer Értesítés Értesítjük a Miskolc-Tapolca Bach Dénes, Thaly K., Bokros, Bakonyi és Verne Gy. utcákban lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy FOLYÓ ÉV JULIUS 7-ÉN 8-12 ÓRÁIG munkálatok végzése miatt az eoeroia«7oloállalásl sziioeteitetjük ÉMÁSZ 2. sz. kirendeltség brigadtag tagja a vállalati könyvtárnak! Ám említhetjük éppen azt is. hogy a vállalat négy év alatt több mint 300 millió forinttal növelte befejezett termelését és majdnem 100 millió forinttal tő- késexport-bevátelét. Nem kevesebbel nptt a nyereség sem. S mindez csökkenő összlét- szám és csökkenő munkáslét- szám mellett... VANNAK MÉG TENNIVALÓK Mondtuk: a gépgyáriak a versenymozgalom hiányosságait sem hallgatják el a Vasas Szakszervezet Központi Vezetősége előtt. Például azt, hogy 2474-en még mindig nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, vagy nogy a melegüzemben még mindig magas az anyagselejt és több helyen indokolatlanul sok a túlóra. Mindent egybevetve azonban, a gépgyári szb nyugodtan varhatja a számvetést. Ny. I. BÉLYLGGYLJ TÉS Egy különös szigetről, az egyenruháról, divatról Fölkaptunk egy hajóra VI. A Magyar Posta július 7-én hozza forgalomba a szovjet—amerikai közös űrrepülésről megemlékező 15 Ft. névértékű, hét címletből álló bélyegsorozatot 43:i ezer fogazott és 9500 fogazat- lan példányban. A bélyegek több színű mélynyomással az Állami Nyomdában készültek, Kőmíve- István grafikusművész tervei alapján. A 40 bélyeget tártaima- zó nyomdai ívekben készült bélyegek alaprajza közös, csupán az értékjelzés és az ábrázolt kép változik címletenként. A bélyegek kerete a perforálástól befelé citromsárga és ezüst színű. A kereten belül fent az ábrázolt űrkutatási eszközök, illetőleg jelenetek elnevezése ezüst színnel, majd keskeny ezüst vonal, ezalatt balra a szovjet—amerikai ürepülés emblémája látható. A 40 filléres bélyeg SZPUT- NYIK—2 I A.TKA KUTYA felirattal, a feliratban levő űrhajót. a 60 filléres bélyeg a MERCURY ATLASZ—5 ENOS MAJOM felirattal a feliratban levő űrhajót, a 80 fiilépes bélyeg LUNOHOD— 1 felirattal a feliratban levő holdjáró szerkezetet, az 1,20 Ft-os bélyeg APOLLO— 15 felirattal a holdautót, a 2,— Ft-os bélyeg SZOJUZ 3AJKONUR felirattal a közös űrrepülés során fellövésre kerülő szovjet űrhajót, a 4,—Ft-os bélyeg APOLLO CAPE KENNEDY felirattal a közös űrrepülés során fellövésre kerülő amerikai űrhajót, a 6,— Ft-os bélyeg SZOVJET- AMERIKAI KÖZÖS ŰRREPÜLÉS felirattal a már összekapcsolt szovjet és amerikai űrhajókat ábrázolja. A sorozattal egyidejűleg kiadásra kerül egy 10.— Ft-os címletű bélyegblokk is, amelyet a következő számunkban fogunk ismertetni olvasóinkkal. V. GY. Egy kényelmes kerékpáros sebességével hajózunk a nyárba. A kőcsipkés görög partoknál járunk, átúszunk Kefalónia és Ithaka között, megcsodáltam Odüsszeusz és Kyrké messziről csöppet sem barátságos, különös szigetét. A srácok kötelet fonnak, fedélzetet és fehérneműt mosnak. A százkötetes szekrény - könyvtárban kutatva rábukkantam Herczegh Ferenc adriai útikönyvére. A „békebeli Magyarország •’entleman írója” 1904 nyarán, saját tulajdonú jachtján egy könyvre való élményt vitorlázott össze. A mai olvasó számára nem túl érdekes munkát egyetlen dolog miatt emlegetem föl. A Sirály nevű vitorláson sajátos hajótörvények voltak érvényben. Az utolsó passzus így szól: ha valaki fordítva teszi fel a sapkáját, az azt jelenti, hogy nem óhajt beszélgetni... A MAHART Tata nevű hajóján senki sem hordta fordítva a sapkáját, már feltéve. ha volt neki. Kirpi, a harcsabajszú, marcona fedélzetmester (szavát vettem, hogy nekünk, alkalmi hajósoknak tenserészzsákot varr) terep- színű kalapkát hord, amelynek sem eleje, sem vége. Áz első tiszt pedig — hivatalos ügyekhez — egy Torpedó feliratú, kék színű, siltes sapkát húz. Egyenruhát a 73 napos hajóút során nem láttam, bár a szolgálati szabályzat előírja, hogy a tengerészek kötelesek maguknál tartani az egyenruhát. Ennek a rendelkezésnek jobbára csak a tisztek tesznek eleget. Nagyon reménykedtem, hogy államfő, miniszter, vagy legalább egy nagykövet látogat a fedélzetre, hogy a személyzet az előírásoknak megfelelően díszbe öltözzön. ■ ■ Sajnos, egyenruha-köteles vendég nem tisztelte meg a Tatát, így aztán fotós kollégám nem készíthetett egyenruhás fotókat sem. Jót nevettünk egyik hetilapunk Kutyakomédia örök barátom, Mindig Alajos most kivételesen nem keresett fel. Véletlenül találkoztunk. Ráadásul olyan helyen, ahová barátom nem szokott járni. Maga már régen kinőtt a korból, unokája meg nincsen, akinek kedvéért sorra járná az állatkert mű- szikláit, meg ketreceit. Nyakában tranzisztoros magnetofon lógott egy szíjon, mikrofonját a fóka felé szegezte. Rögtön a Ke ménykalap és krumpliorr című kedves gyermekfilm kis hősei jutottak eszembe, akik ugyancsak az állatkertböl szerezték be az oroszlánbőgést, de Mindig Alajosról nehezen képzeltem, hogy jámbor maszek-fagylaltoso- kat akar ijesztgetni. Mintha kitalálta volna a gondolataimat, elzárta a masináját és már mondta is: — Bagaméri, meg a gyerekek históriája adta az ötletet. Már egész gyűjteményem van a különböző állathangokból. Egyik szomszédom már telefonált is az állaikert- nek, nem hiányzik-e a leltárukból egy rino- cérosz, mivel annak a hangját vélte a lakásomból kihallani. Van már komondor-ugatásom, szarvas-bőgésem, vércse-vijjogásom, elefánt-trombitálásom, medve-morgásom, farkas-üvöltésem, sőt oroszlán-bőgésem is, meg sok egyéb, de egyelőre hasztalan. Nem tudhattam, gratulálni kell-e ehhez a gyűjtőszenvedélyhez, vagy vigasztaló szavakat keresni. Mindig Alajos észrevehette zavaromat: — Látom, nem érted. Pedig egyszerű. Bérházi lakásban élek, s nem győzöm eléggé sajnálni azokat a szerencsétlen kutyákat, amelyeket gazdáik „állatszeretete” egész napra bezár egy szűk lakásba, ahol aztán egész nap ugathatnak, voníthatnak kedvük szerint, hiszen a gazdit nem zavarja, mert ö nincs otthon, a szomszédot meg ott egye meg a fene, ha nem szereti a szomszéd kedvenc kutyáját. Ismétlem: nem vagyok ellensége a kutyának, szeretem, s éppen ezért sajnálom a bezárt állatot. De azt már végleg nem szeretem, ha másnak az „állatszeretete” következetesen nekem csinál bajt. Közelebbről: a felettem lakó szomszéd kutyája szabad életét a függőfolyosón, meg az erkélyen éli. S mert a túlzottan elfoglalt gazda nem viszi sétálni, meg a tisztaságra nevelése is hiányos, a kutya elkerülhetetlen biológiai folyamatainak színhelye is a függőfolyosó, meg az erkély. S mert a föld vonzereje az ilyenfajta, különböző halmazállapotú hulladékra is érvényes, többet kell a szomszéd kutyája után takarítanom, mint a hajdani kaszárnyaáristomra ítélt lovastüzérnek az istállóban. Nem beszélve arról, ha a gravitáció éppen engem talál el, s ez is gyakori. Kérdeztem, miért nem beszél a felette lakóval, mire mondta, hogy az jó esetben annyit mond, hogy „elnézést", rosszabb esetben valami mást. Ezért kell a magnetofon. — Felvettem már itt az állatkertben egy csomó hangot. Ha a kutya kijön az erkélyre, vagy a gangra egy kicsit huligánkodni, hogy ugatásától nem tudok aludni, vagy éppen van egy kis, vagy más dolga, bekapcsolom a magnót. Ugatott a komondorom, vijjogott a vércsém, üvöltött a farkasom, bőgött az oroszlánom és így tovább. Mindegyik csak egy-két napra ijesztette el a kutyát, aztán folyt minden úgy mint addig. A szó legszorosabb értelmében. Most a fóka hangját akarom felvenni. Az elég ijesztő. Talán néhány napra jó is lesz. Vajon miért nem fordul Mindig Alajos a tanácshoz? Erre is készen állt a magyarázat: — A kutyaugatás nem hallatszik az égig, de a hatóságig sem. Engem viszont figyelmeztettek, ha az állatseregletem nem lesz csendben, szabálysértési eljárást indítanak ellenem. BENEDEK MIKLÓS Görög szigetek között szántja a tengert a hajó. (Kerenyi László felvételei) „spontán” felvételén. A képen három díszbeöltözött tengerésztiszt látható. Az egyik a kormány mögött, a másik látcsővel a kezében, a harmadik pedig látcső & kormány nélkül... Százat égi ellen, hogy beöltöztették őkel s biztos vagyok benne, hogy csak a reprezentatív fotó miatt vették ki a kényesfényes öltözéket a naftáimból. A Tata fiatal legénysége (a kapitány 36 évével a második legidősebb ember a hajón) farmerban, fapapucsban, rövidujjú ingben irányítja a 74 méteres hajót, s egyikük sem volt hajlandó a kedvünkért egyenruhát ölteni. Mesélik, hogy a 16 hajót számláló magyar tengeri flottánál egy kézen meg lehet számolni az egyenruha-mániás tengerészeket. Egyikük például, saját tervei alapján hófehér uniformist varratott, s felrakta rá a rangjelzéseket is. Valamelyik közel-keleti államban, ahol "sok volt a rendfenttartó ENSZ-katona, legalább generálisnak nézték a vakító fehérben pompázó magyart. A környék összes katonája neki tisztelgett. Mit tehetett? Vissza- tisztelgett. A tengerészek általában nem sokat adnak a flancra. Soha annyi viharvert farmert, soha annyi felső var- rású garbót nem láttam, mint alkalmi hajózásom idején. Igaz, a kimenőruha: profi szerelés, a legújabb divat szerint való, és a lehető legdrágább. És karórájuk is vagyont érő, aki ad magára az Seikot hord. Persze, azt minden tengerjáró üzletember tudja, — s melyik tengerész nem jó business man — hogy kikötői körökben a jó ruha inkább árt, mint használ. Másként kell öltözni, ha az ember vásárolni megy, s me- íint másként, ha szórakozni ámad kedve. A jó ruhájú vásárlót — még ha a tenger napszámosa is — könnyen turistának nézik, s ez az apró félreértés legalább húsz százalékkal növeli a mindenkori árakat a Földközi-tenger vidékén. Ezért aztán egyszerűbb „topisan” öltöz★ Kirpi. a fedélzetmester, az elmaradhatatlan kalappal és bajusszal ködni, mint magyarázni. Így hát én is beszereztem egy Super Rifle-ot; részint üzleti megfontolásból, részint pedig kíváncsiságból, A hajón ez a farmer-márka a divat. BRACKÓ ISTVÁN (Következik: Szantorinról, a kalamájokról és a Kékegér Bárról.) Fizetés koronában, forintban Győr-Sopron megye Tanácsa az illetékes csehszlovák — pozsonyi, dunaszerdahelyi és a komarnói — tanácsokkal figyelemre méltó munka erő-kooperációs kapcsolato kát alakított ki. Négy évi dolgoznak a magyar munká sok — a mosonmagyaróváv járás 14 határ menti közsé géből — három pozsonyi üzemben. Több mint 300-an enyhítik a szlovák főváros három nagy üzemének, egy vegyi, egy gumigyártó és egy építőanyag-elemeket gyártó üzemének munkaerőgondjait. A magyar munkások tevékenységével elégedettek a baráti ország munkaadói, öt- lapos munkahét-rendszerben lolgoznak és élvezik mindazokat a juttatásokat, amelyeket a csehszlovák munkások kapnak. Keresetük 60 százalékát Magyarországon forintban kapják meg, 40 százalékát pedig koronában.
