Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-24 / 172. szám
a miskolciaké a szó Tanácsadás’’ a falatozóban V ane joga . Július 16-án, déli egy órakor betértem a „Thália” falatozóba hűsítő italt vásárolni. Ezzel egy- időben észrevettem, hogy az üzlet elé Coca-Colát, Pepsi-Colát és narancsitalt minden mennyiségben leraktak. A pénztárnál hat üveg Colára kaptam blokkot, a pultnál azonban megkíséreltem narancsital iránti igényemet kielégíteni. Ekkor tudtomra adták: narancsital nincs! Bátorkodtam megemlíteni, hogy most hoztak egy teherautóval. Közölték velem, hogy azt csak akkor adják, ha a Coca-Colák már elfogytak. A ve/.etonő közlése szerint, ha nem tudnám: „A Pepsi-Cola ugyanolyan jó!” Teljesen egyetértek megállapításával, de „szerencsétlen vendégeim” ezt nem tudják — mivel ők még nem részesültek a vezetőnő szakszerű tanácsadásában —, ők csak a narancsot szeretik. A továbbiakban kioktattak, hogy „nem fej nélkül kell vásárolni”, hanem a pénztárnál meg kell érdeklődni, van-e a kívánt áru. Miután a szállítmányt előttem rakták le, természetesnek tartottam, hogy a kívánt árut megkapom. A pénztárosnő kérésére az egyik szállítómunkás hajlandó lett volna a _ kért narancsitalos üvegeket kiemelni a ládából, de a vezetőnő határozott utasítása meggátolta ebben. Hogy az ügyet véglegesen lezárja, a pénztárosnőt is utasította a kifizetett áru értékének visz- szaadására. Az eset önmagáért beszél, és nem tudom, a Miskolci Vendéglátóipar! Vállalat hogyan alkalmazhat ilyen dolgozókat, s miképp kívánja velük a kulturált, udvarias kiszolgálást biztosítani. Erről egyébként szívesen venném a vállalat illetékeseinek véleményét. Hámorszki Emília Miskolc, Bartók Béla u. I. w. Egy kánikulai nap a diósgyőri slralidon HOL LEHET TELEVÍZIÓKÉSZÜLÉKET VÁSÁROLNI? A Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban elvi állásfoglalást adott ki. Az 1 1975. sz. állásfoglalás előírja, hogy a híradástechnikai készülékek forgalomba hozatalára jogosító működési engedély alapján csak abban az esetben hozható forgalomba televíziókészülék, ha az ü/let (bolt) eladója híradás- technikai szakeladói, vagy vas- múszaki szakmai eladói képesítéssel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A minisztérium további feltételként szabja meg a kereskedelmi szerveknek, hogy az üzletet fel kell szerelni a helyben vehető hazai televíziómüsorok mindegyikére külön-külön méretezett és szakszerűen karbantartott tetőantennával. Az üzletekben szükség van a televízióvevőkészülékek működés közbeni bemutatásához megfelelő előtérre. Biztosítani kell, hogy a vevő az üzembe helyezett televíziót 3 méter távolságból, illetve a képátló mintegy ötszörösének megfelelő távolságból zavartalanul szemlélhesse. A boltnak biztosítania kell, hogy a nagykereskedelem által ajánlott televízió-típusoknak legalább a felét kínálni tudja és egy-egy típusból több darabos készlete legyen, kivéve a mintákat. Az állásfoglalás követelményeket ír elő a televízió árukészlet állagmegóvására, az elektromos hálózati feszültség stabilizálására stb. Ha a minisztériumi állásfoglalás követelményei közül egy, vagy több nincs biztosítva, akkor a televiziékésztt- lekek forgalomba hozatalát, illetve árusítását meg kell szüntetni, vagy engedélyezni nem szabad. Az említett állásfoglalás alapján várható, hogy a 6 pontban előírt követelményeknek nem megfelelően működő boltokat az igényekhez korszerűsítik vagy átalakítják, és előfordulhat, hogy egyes boltokban a televíziókészülékek árusítása megszűnik. Lehetőség van televíziókészülékeket árusító szakboltok kialakítására is. DR. SASS TIBOR a főnöknek? Ezt mondja a jogszabály Egyre több fürdőzni, napozni, pihenni vágyót vonz a diósgyőri strand. Az ott uralkodó állapotok azonban sok bosszúságot okoznak a látogatóknak. Vegyük sorba egy kánikulai nap eseményeit. Utunk a büfé előtti teraszon vezet keresztül; az eldobott csikkek, csokoládéspapírok, cigarettásdobozok, papírpoharak között. A közös öltözőbe érve senki sincs, aki — az immár percek óta fürdőruhában ácsorgóktól — elvegye a holmikat. A belső ruhamegőrző helyiségből viszont üvölt a magnó. Végre előkerül a lelkesnek éppen nem mondható tizenéves ruhatárosnő. De sebaj, majd a vízben és a napon minden bosszúságot elfelejtünk. Az úszni kivánkozóknak pillanatok alatt felmegy a kedvük a mindenhonnan keresstbe-kasba ugrálók, a „Csak úszóknak!” területen gumimatracön evezők és labdájukkal senki fejét nem kímélő tömeg láttán. Várjuk, de nem hangzik fel az illetékes, rendet teremtő hang. Napozás közben is érik a? embert kellemetlenségek: hol egy tollaslabda „lepi meg”, esetleg egy strandlabda találja el a fejét, vagy egy rosz- szul célzott műanyag korong borítja fel napolaját. Mindezek az ügyességi játékok nem az arra kijelölt helyen, hanem a napozótér mellett levő, kikövezett — minden bizonnyal a közlekedésre szolgáló — úton zajlanak. Ezek után az ember boldogan menekül vissza a fülledt, meleg, de legalább nyugalmas és tiszta otthonába. E. Liszkay Mária Miskolc A Déli Hírlap július 10-1 számában „A főnöknek joga van hozzá?” címmel, „ta” aláírással cikk jelent meg. írója kifogásolta a hejőcsabai üzemegységben egyes személygépkocsik soron kívüli javítását, ami az üzem vezetőjének engedélyével, illetve utasítására történik. A cikkben foglaltakra közlöm, hogy — egyes esetekben — az üzem vezetőjének jogköre megengedi a soron kívüliség engedélyezését. Ennek igazolására idézem a vállalat szervezeti és működési szabályzatát: „Előnyben kell részesíteni az átmenő- és turistaforgalom zavarelhárí- tási munkáit, melyek általában rövid ráfordítási időt igényelnek. Soron kívüliséget kell biztosítani a visszaérkező garanciális javításokra... A kiemelt javításokon túlmenően az elsőbb# Készül a rétes (Kerényi felv.) Nyár a cukrászüzemben ség igényjogosultságát az üzemvezető bírálja el, és a leterhelt kapacitás programjában az előresorolást az üzemben kizárólag ő engedélyezheti...” A leírtak alapján jogos soronkívüliséget kapott a jelzett kék Wartburg gépkocsi, amelyet belső garancia felülvizsgálatra a vállalat központja Irányított az üzemegységhez. A cikkben közölt Zaporozsee gépkor,inak az üzem vezetője soron kívüliséget nem biztosított. Fentiekkel kapcsolatban az üzem vezetője a kért választ a helyszínen megadta „ta” ügyfelünknek, aki hangsúlyozottan a foglalkozását emlegette, és „majd ő megmutatja” kijelentéssel távozott. Ezzel hozható összefüggésbe, hogy a tényeket hamis színben feltüntetve, az idézett dolgozóink szájából olyan kifejezéseket közöl, amelyék valójában nem hangzottak el. Biztosítjuk ügyfeleinket, hogy üzemegységünkben. jogos esetekben, továbbra is soron kívüliségben részesülnek. Míhók Rezső az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat igazgatója ROVATVEZETŐ) MOLNÁR SANDORNR TELEFON! lg-«] Kétmillió hétszázezer forint értékű sütemény kitenne egy szánkópályányi dombot, számolván azt is, hogy ez az összeg csak a terme- lási ár, tehát nem az, amilyenen mi a süteményt vesz- szük. Mindez a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat Szeles utcai üzemében készült tavaly. Idén már megközelítik a hárommillió forintot. — Mi fogy itt el naponta? Tóth Zoltánné vezető készséggel sorolja: — Legalább húsz kiló vaj, mázsánvi cukor, négy zsák liszt, félmázsányi, mózsányi gyümölcs ... Egy kislány ribizlit tisztít, egy másik kézi reszelő vei almát reszel. Kérdezem: — Gépek? — Az iparág sajnos nem nagyon fejlődik. Vannak gépek, mi is kapunk majd, de nagyon nehéz beszerezni őket. Az igazi egy nagy cukrászgyár lenne, ahol szalagon dolgozhatnánk. Itt még az összeállítástól a sütésig mindent egy ember végez... — Kovács Lajosné vezetőhelyettes álomnak mondja ezt a gyárat. Cukrászmester. — Már a helye is megvolt, de más fontosabbra kellett. Az üzem többségében olcsóbb süteményeket termel. A hárommilliót közelítő teljesítmény így még tiszteletre méltóbb. — És alkalmazkodnunk kell a süteménydivathoz is. — Sütemény divat? — Más a nyár. Más a tél. Es a nyarak sem egyformák. Jártunk Hajdúszoboszlón. Az ember persze figyel, hogy ott milyen választékot kínálnak. Persze azt is, hogy mi az, amit mi meg tudnánk csinálni. Az idei nyár például nagyon erős. A hagyományos száraztészták mellett hódít a gyümölcs. Mi például most magunk tettünk el szörpöket, gyümölcsöt, hiszen ha a fogyasztó megkedvel egy ízt. akkor keresi... — A cukrászok szerint milyen a jó sütemény? — Fontos az iz. Bemutatókra például készítünk saját receptek szerint süteményeket, de ezek általában drágák. Fontos a megjelenés. Majdnem azt mondjuk, hogy formatervezés, de nagyon fontos, hogy nagy tömegben is előállítható legyen. Ezért nehéz. — Tudna-e adni valamilyen jó receptet? A háziasszonyoknak. Haza. Maguk mit sütnek otthon? — Ha egy-két vendég jön. annak összeállítható tízegynéhány forintért egy ízléses tálka. — Ezek szerint vásárolnának? — Igen. Olcsóbb. Nem véletlen, hogy a forgalom évről évre emelkedik, lőleg száraztésztákból, linzerekből, sós és darált süteményből. — De az olcsóbb rosszabb is? Vagy nem? — Nem. Otthon egy tálban sohasem tudom úgy kikeverni a vajat, mint itt egy keverőgépben. Az anyagfelhasználás technikája nálunk a jobb és ezért olcsóbb. — Minden háziasszony hiú. Szeret a maga főztjé- vel dicsekedni. — Rendben van. akkor rontsunk az üzletünkön. Csináljon gyümölcsös poharakat a háziasszony. Jégszekrény mindenütt van. Egészséges. nem drága, finom és gyors is ... A másik viszont az, hogy borzalmasan vigyázzanak. Tejjel, tojással... Nincs az a házsártos háziasszony. aki házsártosabb lenne nálunk, ha a tisztaságról és a felhasznált anyagok frisseségéről van szó. A tojást, ahogy felütjük, használni kell. .. Még Feri bácsi mondta mindig... ■ ■ Pásztor Feri bácsi, a mester, huszonhét évig dolgozott itt. Ma is bejár néha. Segít a hajdani brigádtársaknak a második aranykoszorú megszerzésében, ami nehéz lesz. — Nehéz — mondja Kovács Lajosné —, mert a ki- ukró eredmények az igények növekedését jelzik. Es ugyanígy nőnek az eredmények másütt is. — Mit kívánnak a vezetők a brigádnak? — A háziasszonyok, ha összejönnek, recepteket cserélgetnek. Mi cukrászmesterek havonta egyszer összejövünk. Visszük a magunk uj süteményeit. beszélgetünk, vitatkozunk. Magunknak sok sikeres, új. a hagyományostól eltérő ízű. olcsó süteményreceptet kívánnánk. Olyanokat, amiket a közönség hamar megszeret. Ami divatba jön... No meg talán azt, hogy ne változzon meg a hangulat itt. .. Ribizlis tortát kóstolok. Finom. Kérem a receptjét. Mondják szívesen: „Végv három kiló vajat, keverd simára ... BARTHA GÁBOR r Uj „divatbetegség” a láthatáron: T ürdőruha-zsugor Végy négy háromszög alakú anyagdarabot, Varrd ösz- sze néhány pánttal — és kész a holnap fürdőruhája, az úgynevezett fügefalevél. — Nem más ez, mint egy „mini-bikini”, azaz az egyik ’76-os modell — mondják egybehangzóan a Magjar Divat Intézet és Finomkötöttárugyár ruhatervezői, az új fürdőruhamodellek alkotói. Kétrészes fügefalevél A „fügefalevél” kétrészes, amely tulajdonképpen több részből áll: elől, halul ki- sebb-nagyobb fügeialevelek- ből. Ezért a találó elnevezés, amely jelzi azt, amit az első pillantásra amúgyis bárki láthat: az új kreáció alig különbözik az Éva-kosztürn- től... Az 1976-os divat szerint az egyrészes sem a régi egybeszabott fürdőruha: kivágásai a test jókora felületét hagyják szabadon. Egyik-másik ilyen ruha csak névleg ruha. valójában a bikini egyik változata. Világtendencia a fürdőruhák zsugorodása — mondjuk a tervezők. S ez az utóbbi években egyre következetesebben és gyorsabb tempó ban megy végbe. Hol összhangban, hol ellen tétben az utcai ruhákkal. Csak a pánt marad ? Amikor a nők megjelentek a nyilvános fürdőkben — 0 múlt században, a század elején — még a pufíos ujjú. szabályos ruha alatt lábszárközépig érő nadrágot, harisnyát és fürdőcipőt viseltek. Ezt a „tetőtől-talpig fürdőruhát” szövött anyagból készítették. A férfiaknak — miért, miért nem — kedvezett a korabeli divat; atlétatrikóval és a térd fölött vagy alatt végződő trikónadrággal könnyítette a fürdőzést. Azután, ahogy a hosszú krinolin, a turnürös ruhák divatja elmúlt, fokozatosan rövidült a nők fürdőruhája, s a negyvenes évek közepe táján már csák parányi nadrág es melltartó maradt, amely szinte idényről idényre, a szemünk előtt zsugorodik össze. Ha ez így folytatódik — a fürdőruhákból csak a pántok maradnak, vagy még az sem . . \ nejvedik \-en túl Persze a divat furcsaságait nem feltétlenül kell követni — hangzik a divatszakértők kommentárja. Senki sem tekinti maradinak azt, aki mai divatú, szerényen dekoltált. pettyes, virágos, csíkos, mintás fürdőruhában jelenik majd meg a strandon vagy a Balaton-parton. A harmadik, negyedik X-en túl járókra, továbbá a telt- Uarcsúakra és a kifejezetten kövérekre is gondoltak a tervezők. Bizonyítja ezt számtalan variáció, kombináció, amelyet a gyáraknak már most, a közönségnek ősszel mutatnak be. A fürdőruhák anyaga vékony, laza szerkezetű, a vizet könnyen kiengedő szintetikus kelme, jobbára egyszínű: malachitzöld, napsárga, ibolyakék vagy ezek különböző árnyalata. A kontrasztos színek kombinációját főleg az extraméretű- eknek ajánlják, mivel ez slankitja az alakot. Az anyag lehet mintás is: egyszínű mezőben virágcsokor, régi stukkódíszítés, stilizált forma, népi motívum. Az icipici fürdőruhákat egészítik ki a midi vagy maxi plázsruhák, a selyem vagy muszlinken- dök, amelyekkel a fejet, sőt í a fél homlokot is bekötik. i MOLNÁR ERZSÉBET I
