Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-22 / 170. szám
Milliók a szemétben Jegyzetek egy elképzelt papírkosárról Egy darab papírról aligha jut az embernek az eszébe, hogy az valaha fa volt, árnyékot adott, madárnak fészket, élőknek levegőt. Az egy főre jutó papírfogyasztás nálunk is évről évre nő. Az, hogy papír van, természetes. Az, hogy sokat fogyasztunk, jó, de az, hogy t.'-bbet fogyasztunk belőle mint amennyi okvetlenül kell, mar baj. Irodákat jártam. Tanácsi kerületi hivatalt, üzemi irodákat. gyors- és gépírók szobáit, Titkárságokat. Nem voltam olyan helyen, ahol papírkosár ne lett volna. Iroda kosár nélkül olyan, mint a bukta lekvár nélkül. Manapság egy közepesnél valamivel nagyobb üzemnek házi sokszorosítója van, de legalább egy stencilgépet tart minden középfokú hivatal. Kezemben egy stencilezett beszámoló. Rajta a szöveg: készült hatvan példányban. Ötvenkettő kellett belőle. A nyolc ráadás, hátha olvashatatlan lesz valamelyik. A 2(1 oldalas jelentés nyolc példánya papírkosárba kerül. Tehetnék más számadást Is, s gondosan számolgathatnám, hogy hány felesleges jegyzőkönyv, egy-egy átiratból hány felesleges példány születik. Nem véletlen mondás: a papír papírt szül. Erre vall az is, hogy a Papír és írószer Nagykereskedelmi Vállalat miskolci lerakatának forgalma 20 év alatt megnégyszereződött. Azóta sincs lényegesen több üzem, több hivatal, csak a fogyasztás emelkedett. Mozdulatsor egy irodában: a gépíró ront. Kiveszi a hat példányt, a hat példány repül. Ugyanez később: a gépíró lehúzza a parizer héját. A parizerhéj is repül. Természetesen a kosárba. Köztudomású, hogy a MÉH nagy energiával gyűjti a használt papírt. (Tavaly a megyében 640 tonnát.) Az már kevésbé köztudomású, hogy szigorú rendelet tiltja, hogy szennyezett, tehát a szemétbe dobott papírt gyűjtsenek. A melléktermékekből az országnak milliárdos nagyságrendű haszna van. A felhasználhatatlan hulladékból legalább ennyi kára. írtam fentebb: az természetes, hogy papír van. Elképzelhetetlen például egy iroda, ahonnét a papír kifogj'. A PIÉRT Vállalat 1974- ben 700 tonna írópapírt, 1170 tonna csomagolópapírt, 30 tonna kartont és lemezt, 400 tonnányi papírzsákot adott el. Tessék ezt összevetni azzal, a mennyiséggel, amit a MÉH begy új leni képes! És ebben a mennyiségMegszűnik az italozás Lapunkban már többször kifogásoltuk, hogy a műszak- váltások idején is folyik a szabadtéri italozás a Lenin Kohászati Művek I. számú kapuja közelében levő ABC- bölt előtt. A kohászati vezetők kezdeményezésére a jövőben reggel fél 6 és fél 8 között, valamint délután 1 és 3 óra között nem szolgálnak ki szeszes italt. Ezzel az égnek emelkedő boros-, pálinkás- és sörösüvegek miatt ..Csillagvizsgáló”-nak nevezett bolt csúfneve minden bizonnyal a múlté lesz. Jelentősen hozzájárul az intézkedés a munkafegyelem további javításához és a balesetmentes termeléshez is. ben még nem szerepelnek az újságok, a könyvek, a más helyről érkezett áruk csomagolópapírjai. Nyilvánvaló, hogy a papírkosarak tartalma is a veszteség rovatba írandó, akkor is, ha az én feleslegessé lett feljegyzésem, akkor is, ha engem nem érdeklő prospektus, levél vagy bármi más. Egy- egy vállalatnál néhány száz forintnyi érték. Országos nagyságrendben milliók. Néhány vállalat, úgy tűnik, felfedezte ezt. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat például a boltjaiban szervezett formában összegyűjti a hulladékpapírt. Feltehetően nem azért az értékért, amit érte kap, hanem a valós érték megbecsüléseképp. A címben azt ígértem, hogy a papírkosárról írok. Nos, legyen: arról a hiánj’zó második kosárról írok, amit az első mellett nálunk sehol se látni. Más országokban van ilyen. Külön edényt tartanak a papírnak és külön edényt az irodai szemétnek. A papírt eladják, így a szemét is kevesebb, annak szállítása, tárolása is olcsóbb. Javaslat ez? Kérés csak inkább. Reális számítások szerint a kidobott papír értékéből bőven telne erre a második kosárra. BARTHA GÁBOR Csökkenlett'e a csökkenteti munkaidő? Hiánycikk az eladó ♦ Az ócskavasat is meg kell munkálni, hogy befogadja a Martin... Biztosítás Tavaly 107 ezer felelősségi káresetre mintegy félmilli- árd forintot fizetett ki az Állami Biztosító. Ez évben 18 százalékkal emelkedett a gépjárművek által okozott károk megtérítésére fordított összeg. A biztosító értesíti ügyfeleit, ,a gépjármű-tulajdonosokat, hogy esedékessé vált a gépjármű-felelősségi biztosítás második félévi dijának befizetése. Egy éve annak, hogy a kereskedelem dolgozói rövidített munkaidőben dolgoz nak. A heti penzum a korábbi, heti 48 óra helyett 44 lett. Lett? Nem mindenütt, a gyakran erőn felül vállaló áldozatok ellenére sem. Információink szerint (amelyeket részint az MSZMP Kereskedelmi és Vendéglátóipari Bizottságától, részint a kereskedelmi dolgozóktól szereztünk) még legalább két- három esztendőre van szükség, hogy a 48-ból ténylegesen 44 legyen; hogy a csökkentett munkaidő ne jelentsen növekvő terhet a pult mögött állóknak. Elavult a statisztika Az egy esztendővel ezelőtti rajtnál a következő alapelveket szögezték le: az átállással nem csökkenhet a kereskedők bére, nem romolhatnak az árubeszerzés körülményei (tehát a vevő nem károsulhat), továbbá már a kezdet kezdetén lehetőleg ki kell adni a heti négy órát, illetve a kéthetenkénti szabad napot. A vállalatok gondos tervet készítettek. Kimunkálták, hogy a kieső munkaidőalapot hány százalékban pótolják üzem- és munkaszervezéssel, létszámnöveléssel« valamint a nyitva tartási idő szűkítésével. A számokat csak azért nem ismertetjük, mert a gyakorlat rácáfolt a statisztikákra. A szervezés nem hozott, nem hozhatott annyit, amennyit vártak tőle. (Egy kétszemélyes boltban nehéz okosnak lenni; a költséges konténerizáció . lényegében csak a nagykereskedelem és a nagyobb üzletek gondján enyhített: a kisgépek elterjedésének határt szab a vállalatok csekély fejlesztési alapja.) Sokba került Felemás módon teljesültek a létszámnöveléshez fűzött remények is. A kereskedelem ugyanis krónikus létszámhiánnyal küzd. E nagy hagyományú szakmának alig van megtartó ereje. Az átlagtól elmaradó keresetek, az átlagtól rosszabb munkakörülmények nem teszik vonzóvá ezt a mesterséget. A konyhákon, cukrászüzemekben kevés az ember, a húsboltokban, a zöldség- és gyümölcsüzletekben hiánycikk az eladó. Pedig a rövidített munkahét bevezetése azt is szolgálta, hogy a fiatalok körében .,sikk” legyen kereskedőnek lenni. Ám a munkaidőcsökkentéshez ember kell. Jelentkező pedig alig van. Ebből következően egyre nő a szakképzetlenek aránya. Jelenleg minden harmadik pincér, eladó szakképzetlen. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál például négy évvel ezelőtt ötszáz alatt volt a szakképzetig boldog hétről' s az útról\ amely hazafelé visz Fölkaptunk egy hajóra XX. t ■; ' •> ,«• v «»üti ' ^ Egyiptomból burgonyát, hűtőszekrényt és legyeket hozunk, A krumplit és a fridzsiaert Rijekáig visszük. A legyeket majdnem félútig, Korfuig. Pedig könyörtelenül irtjuk a szemtelen, folyton zümmögő potyautasokat: Chemotox-szal. újságból csavart légjcsapóval, tűzoltófecskendővel. Egy hétig tart az út Alexandriától Rijekáig. Repülővel — gondolom — három vagy négy órát... De a hajó óránként csak kilenc csomós sebességgel halad. Tizenhat kilométerrel kerülünk közelebb hatvan percenként, a régen várt hazatéréshez. Boldog, ki haza tart. Miután áthúztunk a huzatos Otrantói szoroson (már az Adrián járunk), valaki bekapcsolja a televíziót. Valamelyik olasz adó rajzfilmeket sugároz. Eléggé mozog a hajó, ötpercenként kell igazítani az antennát... Lassan haladunk, csigalassúsággal múlik az idő. Éjszakára a hegyek mögé bújik a szél, s a Hold — mintha csak erre várt "c^lna — föltornázza magát az égre, hogy bearanyozza a propeller szántotta vízbarázdákat. Messze, inkább csak sejteni mint látom, Albánia hegyei magasodnak, s csak egy-egy pisla világítótorony jelzi, hogy a part ott van, valahol, a langyos, puha, fekete-bársony sötétségen túl. Órák óta fürdetem arcomat • a szélben, a korlátnak dőlve, az éjszakát hasítva. Nem tudok aludni. Három nap múlva otthon vagyok. Ma, mintegy vezényszóra, a fél hajó csomagolni kezdett. Kinyílt a bőröndraktár ajtaja, előkerültek a szekrényzugokból a hatalmas tengerészzsákok, lázas hajsza kezdődött mindenféle lakat, zsineg, kötél, doboz után. (Volt is bajunk a pakkokkal a vonatraszállásnál. Kilen- cünknek ötven csomagja volt.) Én leginkább azt a fémdobozt féltettem (a szakácstól kaptam, krumlipuco- lás fejében), amelyben kincseimet őrzöm: egy Triesztben talált, fényes fenyődobozt; velencei csónakjegye- ket; ciprusi csigákat; porló, csontfehér köveket az uga- riti romvárosból; Alitól, a lattakiái bazárostól kapott sokszögletű pénzdarabot; cédrusos libanoni gyufás- ,skatulyát; s egy Alexandriában vett Nasszer-jelvényt. Csendes a hajó. A béke, a boldog várakozás csöndje ez. A tengerészek öröme szemérmes. Befelé forduló. Az öröm: kevés szavú. Bánatuk beszédesebb. Most tehát hallgatnak. Már a Dalmát partoknál járunk. Harsogó zöld. csábító szigetek között haladunk. Az idő múlását csak a négyóránkénti őrségváltás jelzi. A harmadik tiszt kezembe nyomja a brigádnaplót. Holnap úgyis elválunk, írjak bele valamit. írtam. Lehet, hogy visszaéltem a vendégHetvenhárom napig volt a hajó. joggal, de két oldalt teleírtam. „Hetvenhárom napig voltam a Tata lakója, vendége, mindenre rácsodálkoz< utasa ... Láttam és érezter a tengert, amely máskén kék, mint a képeslapokon. Nagy élmény volt nekem i az út, hiszen a nem-tudá' a nem-ismerés bizonytalan ságával, idegenként léptem < fedélzetre ... Köszönet érti mindenkinek, hogy ... Sokat láttam, sokat tanultam, de szegényebb lettem néhány illúzióval... Hálás vagyok a csapatnak, hogy befogadott ... Abban a reményben búcsúzom ezúton is, hogy...” otthonom, házam és hazám (Herényi László felvétele) Egészen elérzékenyültem volna, ha valaki nem vág a zavamba egy doboz jégbe- űtött Heinekennel. (Készült > holland uralkodóház sör- l/.déjében, és ebből rendel svéd ■ király is.) így aztán búcsúkoccintás is kitörő •zelmek nélküli, néma, fér- as szertartássá szelídült. E sorok írója haza, a ha- ónaplóba pedig egy rövid iejegyzés került: a MAHART Tata nevű hajója szerencsésen megérkezett Rijekába. Rendben és baj nélkül tette meg a 89. útját. (Vége) BRACKÓ ISTVÁN lenek száma. Most hétszáz fölött van. Általában gyorsabban növekszik a képesítés nélküliek száma, mint az összes foglalkoztatottaké. Ez pedig szükségképpen azt jelenti. hogy romlik a kereskedelmi kultúra, s a szakértelem hiánya miatt csökken a bolt átbocsátóképessége, szaporodnak viszont a reklamációk. Egy felmérés szerint a csökkentett munkaidő bevezetése a miskolci, borsodi kereskedelmi és vendéglátó vállalatoknál a múlt esztendőben nyolcmillió forintba, ebben az évben legalább 11,5 millió forintba kerül. Óriási áldozat ez, különösen akkor, ha tudjuk, hogy még így sem. ennyiért sefn sikerült általánosan mérsékelni a főként nőket foglalkoztató kereskedelemben a dolgozók munkaidejét. Va'óban 44 le«ven A fővárosban hűségpénzt, munkahelyi pótlékot fizetnek a legalább két évig a szakmában tevékenykedő dolgozóknak. Más városokban sokkal ..kereskedő-pártibban’’ határozták meg az üzletek nyitva tartási idejét. Miskolc és Borsod kereskedelmének szorító gondjai mindenképpen megkérdőjelezik az eddigi intézkedéseket. A szükség nagy úr. Tovább kell lépni. Felül kellene vizsgálni a jelenlegi nyitva tartási rendet, nagyobb segítséget adni a vállalatoknak a gépesítésre, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére azért, hogy a társadalom megbecsülését kifejező, egy éve élébíe lépett kormányrendelet maradéktalanul megvalósuljon: hogy valóban 44 legyen a 48. B. I. Munkavédelem a gépgyárban lóth Imréék felhívása A Diósgyőri Gépgyárban tavaly valamelyest romlott a munkavédelmi helyzet. Az első fél évben a vállalat illetékesei jelgntős erőfeszítéseket tettek, hogy az idei megyei munkavédelmi verseny értékelésekor ismét az élre kerüljön a gyár. A versenyben elérhető jó eredménynél is többet ér azonban, ha kevesebb ember sérül meg, kevesebb dolgozó kerül táppénzes állományba. Ezt szem előtt tartva fordult versenj'- felhívással a vállalat’ több mint 760 szocialista brigádjához a B-egységben dolgozó, Tóth Imre vezette szocialista brigád. A szocialista kollektíva felhívásának jelszava: előzzük meg a baleseteket! Verseny- felhívásukban vállalták, hogy az eddiginél is fokozottabban vigyáznak önmaguk “s munkatársaik egészségére és testi épségére; munkaterületükön felszámolják a baleseti forrásokat; minden eddiginél nagyobb rendet tartanak; betartják a technológiai utasításokat és a munkavédelmi előírásokat; segítik a munka- védelmi őrhálózat tevékenységét; védőfelszerelés nélkül nem dolgoznak, s rendszeresen továbbképezik magukat a biztonságtechnikai előírások alaposabb elsajátítása érdekében. A Tóth Imre vezette, B- egységbeli szocialista brigád felhívása széles körű visszhangra talált a DIGÉP-ben, s máris sok szocialista brigád vállalta, hogy csatlakozik a versenyhez.
