Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-22 / 170. szám
♦ Erős hálóval borított ágyban pihennek az agresszív iszákosok Az éjszaka emberei között (II.) Nehéz fiúk, sebesültek, részeaek u ^/xctj'nuii. JL í-axvu. tcxtjcuY d fertőző gócot s innen kezdik a baj lokalizálását. A pletyka gócát, sajnos, nehéz, olykor lehetetlen megtalálni. Valaki hallotta valakitől s ez megint csak valakitől. Hogy ki, kitől? — teljesen összegabalyodik. Azt az elsőt, aki először ejtette ki a száján, nehéz felkutatni. Az ismeretlenségbe burkolózik. De amit elindított, az lavinaként zúdul s hiába futsz előle ... Akit célba- vett a pletyka, kaján vagy sajnálkozó arcokat lát maga körül. Pedig — jaj de sokszor! — nem érdemli a kajánságot, nem szorul a sajnálkozásra. Mégis tűrnie kell a vizsla tekinteteket, anélkül hogy tudná, mi bajuk vele? Megtörténhet — meg is történik —, hogy valaki — jó érméstől indíttatva-e? — odamegy hozzá s közli az illetővel, mi hír járja róla. Ez még mindig tisztességesebb dolog — az indítéktól függetlenül —, mintha továbbadná a „labdát”. Bár a legtisztességesebb az volna, ha azt állítaná szembe a mendemonda célpontjával, akitől ő hallotta a suttogást. De ennek is csak akkor volna értelme, ha a legeslegelső „informátor” esetében történne meg. Ám hol van az már, ki tudja?! A pletykának gyors a szárnya; ha két ember tud valamiről, szinte kizárt a diszkréció. Hiszen, ha az egyik elmondja „értesülését” egy másiknak és senki másnak — az már pletyka önmagában is. Van-e, lehet-e rá eset, hogy alapja van a pletykának? A pletykának soha nem lehet alapja! Megtörténhet, hogy egy döntés, egy valamilyen ügy, egy „félrelépés” esetében hozandó intézkedés idő előtt kiszivárog. Az ilyesmiből — és hasonló dolgokból — akkor keletkezik pletyka, ha arról — felhatalmazás, felkérés nélkül — beszélni kezdenek. Ezek a beszélgetések csak találgatások, hitel nélküliek s ilyenformán vagy felnagyítják vagy éppen élét veszik azzal, hogy nem ismerve a lényeget, másképp könyvelik el, mint ahogy az szükséges volna. Mondom, lehet alapja — nem a pletykának! — annak, amikről találgatás, híresztelés kezdődik. De amíg nem bizonyos, amíg nem tiszta forrásból kerül a köztudatba, addig semmi értelme a suttogásnak. Erre természetesen a tények igaz ismeretében sincs — de ez már más kérdés, ez már a társadalmi együttélésnek abba a körébe tartozik, amelyben az emberformálás jól bevált — elvi és gyakorlati — eszközei és módszerei alkalmazhatók. Végtére is, mi lehet a válasz a pletykára? Abban az esetben, ha — ritkán — felkutatható a góc, nagyon egyszerű: a felelősségrevonás, mindenkire nézve okító módon. Ám ha ez nem lehetséges, miként előzzük meg a pletykát? A legcélszerűbbnek látszik az, hogy vagy nem hallgatjuk meg a — lehetséges avagy teljesen alap nélküli — hír kommen- tálóját, vagy ha ez végképp nem sikerül;.ne adjuk tovább! Nagyon lényeges! így falba ütközik a. sustorgás. Igen, de mit tegyen az, aki pletykaalany? Ha alkalmat adott rá — viselje következményét, mert bármilyen csúf dolog is a pletyka, bármennyire elítélendő is, számolnia kell vele. Viszont ha ártatlan, teljesen tiszta, semmi vétke, vagyis belekeverték a pletykába — kérjen védelmet munkahelyi vezetőitől, a párt- szervezettől, a társadalmi szervektől. S ha feltétlen szükségét érzi, jog alapján a bíróságtól! Van azonban egy mindannyiunkra érvényes morális tanulság is. Indulataink és nyelvünk fékezése. Ne szóljunk arról, amiben nem vagyunk, mert nem lehetünk bizonyosak. Ne bántsunk meg senkit indokolatlanul, ne legyenek elhamarkodott ítéleteink, ne játsszuk a jól informáltat, ne tételezzük fel azonnal a rosszat a másikról. Nem jelenthet ez kritikátlanságot. A kritikának mindig és mindenhol megvan a helye. A pletykának semmikor és sehol! Győződjünk meg a tiszta igazságról, aztán elmondhatjuk a véleményünket. így becsületes ! CSALA LÁSZLÓ Bátran belevágnak Mit tud majd az ételgyár? Mentőautó száguld szirénáját vijjogtatva a Marx tér felé. Pár perc múlva kék—fehér rendőrkocsi tör utat magának a délutáni csúcsforgalomban. Baleset történt. A Glósz bérházai környékén a villamosról egyenesen egy csuklós autóbusz elé lépett egy asz- szony. A mentőautó a sérülttel a baleseti sebészetre indul. Sorozatunkban a rendőrség, a baleseti sebészet éjszakai ügyeleté, valamint a detoxikáló állomás dolgozóinak munkájáról számolunk be. Fenyegetés, verekedés, munkakerülés Egy órával ezelőtt, este tízkor léptek szolgálatba az éjszakai szolgálatot teljesítő rendőr járőrök. — Egyelőre csend van — mondja az ügyeletes tiszt, a Rudas László utcai városi rendőrkapitányságon. — Reggel héttől vagyok szolgálatban. Délután öt órától holnap reggel fél kilencig látom el az ügyeletes tiszti teendőket. Ez idő alatt a város, és a járás területéről hozzánk fut be minden ügy. Egy éjszaka átlagosan 24—26 rendőri intézkedés történik. A szomszéd szobában rendületlenül kopog a telexgép. A budapesti központból érkeznek a gépkocsilopás, emberölés és más bűnesetek miatt körözöttek adatai. A helyi ügyek listája szerencsére nem hosszú. M. Pált néhány órája állították elő Kisgyőrből. Szóváltás közben életveszélyesen megfenyegette házigazdáját. Az ügyeletvezető-helyettes befejezi a kihallgatást. Most mehetek haza gyalog — mondja a józanodó férfi, akinek munkahelye nincs, élettársa — akiért elhagyta családját és aki belevitte a könnyelmű életbe — notórius bűnöző. A méltatlankodó ember ez alkalommal még megússza egy rendőri figyelmeztetéssel. Este tíz óra körül a Kandó Kálmán utcában egy négytagú galeri tettleg bántalmazta a fiatalkorú F. Miklóst. A „nehéz fiúkat” elkapták. — Fizetésnapon kellett volna jönniük. Azok a legzajosabb éjszakák. Sorra kerülnek be a markecolók, a magukkal nem bíró „erős emberek” — mondja az ügyeletes tiszt. — Bekísértünk egy személyt — jelenti az egyik rendőrjárőr. A spontán igazoltatásnál derült ki, hogy a 24 éves K. Sándornak 1972 óta nincs munkaviszonya. A műtőben nincs szabadnap Egy óra múlt néhány perccel. A Szentpéteri kapui kórház baleseti sebészete előtt hangtalanul fékez velünk az URH-kocsi. Az osztályon, a kivilágított üvegka- iitkában orvosi műszereket készít elő Juhász Irén és Kőszeginé, Mária- nővér. Rajtuk kívül még két ápolónő van ügyeletben; Jan- csó Erzsébet és Péter Pálné. Egy perc sem telik bele, máris fogad minket dr. Kurys Tivadar ügyeletes baleseti sebész, aki rövid időre lepihent a Marx téri autóbuszkarambol sérültjének háromórás, fárasztó műtétje után. — Tíz órakor hoztak be egy szerencsétlenül járt motorost, aki olyan ittas állapotban volt, hogy a nevét sem tudta megmondani. A villamosbérletéből tudtuk meg, hogy szikszói lakos. A diagnózis: bal lábszártörés. A feltételezett koponyacsonttörést csak a kijózanodás után tudjuk megállapítani. Nem múlik el éjszaka motoros sérültek nélkül. Éjfél előtt nem is érdemes lefeküdni. Ilyenkor emelkedik kint, a városban az alkoholszint, ezzel együtt ,,erősödnek” az emberek. Hasonlóképp „került be” hozzánk egy 21 éves motoros fiatalember, léprepedéssel. A balesetek 90 százalékának oka az ittasság, de mindennapos a késelés, a verekedés is. Ezeket a „betegeket” egyúttal átküldjük a kijózanítókhoz. Naponta 10—15 beteg kerül az osztályra — mondja a doktor. Szemén látjuk a fáradtság, a kimerültség nyomait. Négyszázhúsz órát dolgozott ebben a hónapban, és itt bizony állandó készenlétben kell állni. Gyakran csak perceken múlik egy-egy emberi élet. Nyugtatok és rácsos ásy Átballagunk a kórház szomszédságába, a kijózanító állomásra, vagy népszerű nevén a „patyolatba”. Csengetésünkre az ügyeletes rendőr nyit ajtót. Az orvosi szoba üvegszekrényében nyugtatok, vérnyomásszabályozó gyógyszerek a snapszc« állapot” gyógyítására. Az asztalon ott sorakoznak az éppen bent levő páciensek kórlapjai, no meg a csekkek, amelyeken holnap be kell fizetniük a kezelési költséget. — Százötven forint az ápolás dija, 27 az URH-gépko- csi „tarifája” — ha a város területéről érkezik a „beteg” — halljuk Kovács János ápolótól. — Nemrégiben 800- at fizetett a szállításért egy távolabb lakó „beutalt”. Hiába, ez nem olcsó mulatság. — Jelenleg .négy kezeltünk van —, mondja Dandár Já- nosné ápolónő. — Ha pénteken jönnek, „telt ház” fogadta volna magukat. Az eddigi rekord 29 fő. F. Imre vezet a listán. Huszonöt ízben szállították be. A második negyedévi statisztikában a „törzsvendégek” többsége nő. Tizenkettedikén 31-en távoztak, 13-án, pedig húsz volt az újonnan érkezettek száma. A betegszobában „szilenci- um” van. A 4-es kórterem vendége egy agg matróna, akit a Tiszai pályaudvar melletti parkból szállítottak be, ahol egy fiatal férfival közösült. A 80 éves „Papp bácsi” személyi adatait már fejből írják az itt dolgozók, de mihelyst kiengedik, az öregúr azonnal Pista bácsi kiskocsmájában köt ki. Három óra van. A rácsos ágyban ébredezik az egyik mérgezett... * Az égboltról már felszakadoztak a sötét goinolyfelhők. Az Ady-hídnál járunk, amikor az URH-kocsit egy taxis állítja meg: A JB 33-15 rendszámú Zsiguli utasa. M. Lajos, nem akarja kifizetni a viteldíjat. Jegyzet- rüzetem betelt. Gyalog indulunk tovább, a szerkesztőségbe. Mire beérünk, már világos van. VARGA RUDOLF (Folytatják) n b k li te jc vi sz ro és PO dánucn magyaráznak meg a szerzők. Nagyon sok segítséget nyújt a népszerű olvasmányos formában megjelenő kiadvány az állampolgároknak, az SZTK ügyintézők kézikönyvként is használhatják. A nyugellátási kérdések bizonyára sok olvasót érdekelnek (a nyugdíj összegszabályai, ki kaphat ösztönző nyugdíjpótlékot, hogyan érvényesül a korkedvezmény, miként alakul a tsz-tagok korhatára stb.) A szülő, a terhes, a kisgyermekes anyák is választ kaphatnak arról, hogy a betegségi és anyasági ellátások körében mi illeti meg őket, hogyan alakul a családi pótlék stb. Tartalmazza a kiadvány az üzemi baleset alapján járó kibővült ellátásokat, ismertetésre kerülnek az üzemi balesetek fajtái, a jogosultság rendszere, a folyósítási, jogorvoslati kérdések. A kiadvány 128 oldalon jelenik meg és 5 forintért árusítják a hírlapboltok, a hírlapárusok. • • üzemorvosok 1951-ben minisztertanácsi rendelet intézkedett arról, hogy az üzemegészségügy szervezése és fenntartása állami feladattá váljon. Létrejött az Országos Munkaegészségügyi Intézet is, így egységes szakmai irányítás alá került az üzemegészségügyi szolgálat. 1950 óta az üzemorvosi órák száma több mint a négyszeresére emelkedett. Az üzemorvosi hálózat eddigi fejlődésének ismertetésén túl a további feladatokról is szó lesz a nagyüzemeket ellátó kórházak első országos tudományos találkozóján, amelyet ősszel rendez a Vasgyári Kórház és az Ózdi Városi Kórház. (Folytatás az 1. oldalról) Budapesten és Pécsett már ismerik — az ott egyébként gasztrofol üzemnek nevezett — „ételgyár” sok-sok előnyét. Az iparszerű, futószalagos termelés teszi lehetővé, hogy a 15 ezer adag ételt itt mindössze 45—50 ember állítsa elő, míg a hagyományos üzemnél ehhez 450—500 dolgozó is kell! A fővárosban és Pécs környékén hamar ' megszerették az üzem termékeit a háziasszonyok is: a szabad idő növelésében is óriási jelentőségük van. — Az ételgyártás valóban nagyüzemi lenne — mondja dr. Makkai Tibor igazgató. — Korszerűen felszerelt laboratórium, vegyészmérnökök, s három műszakban dolgozó technikusok segítenék munkáját. Nálunk, lehet, nem gasztrofol nevet kap majd az üzem és az étel. Ez a fantázianév ugyanis már védett. Szeretnénk egy, a mélyhűtött ételre jellemző olyan nevet adni- neki, amely egyben Miskolcra is utalna. Elsősorban a tömegétkeztetés és Miskolc ellátásának javítását szeretnénk megoldani az új üzem létrehozásával, de a későbbiek során esetleg egész Észak-Magvaror- szág ellátói is lehetnénk. Hadd mondjam el azt is. hogv az ..ételgyár” belépése miatt nem tűnnek el az étlapról a hagyományos éttermi ételek, hiszen az ételgyári 15 ezer adag a készételeket helyettesíti. A vendégek egységeinkben természetesen továbbra is kérhetnek frissen- sültet, vagy helyi specialitást. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat ételgyárának építése már az idén megkezdődik, s az üzem 1976 végén üzemelni is fog. Ha figyelembe vesszük azonban, hogy vállalati mércével nézve milyen nagy pénz (a 15 millió forint több évi fejlesztési alapnak felel meg) villámgyors felhasználásáról van szó. láthatjuk: óriási munka vár mindazokra, akiken a vállalkozás sikere áll, vagy bukik. A miskolci vendéglátósok azonban bíznak abban, hogy nem maradnak magukra az elkövetkező hónapokban ezzel a nagy munkával. Annál is inkább, mivel az „ételgyár” jövő évi átadása nemcsak az ő érdekük, hanem egész Miskolcé, sőt Észak-Magyarországé. x (nylkes) £ M. Pált életveszélyes fenyegetésért jelentették fel... (Solymos László felvétele) i
