Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

♦ Erős hálóval borított ágyban pihennek az agresszív iszákosok Az éjszaka emberei között (II.) Nehéz fiúk, sebesültek, részeaek u ^/xctj'nuii. JL í-axvu. tcxtjcuY d fertőző gócot s innen kezdik a baj lokalizálását. A pletyka gócát, sajnos, nehéz, olykor lehetetlen megtalálni. Valaki hallotta valakitől s ez megint csak valakitől. Hogy ki, kitől? — teljesen összegabalyodik. Azt az elsőt, aki először ejtette ki a száján, nehéz felkutatni. Az ismeretlenségbe burkolózik. De amit elindított, az lavinaként zúdul s hiába futsz előle ... Akit célba- vett a pletyka, kaján vagy sajnálkozó arcokat lát maga körül. Pedig — jaj de sokszor! — nem érdemli a kajánságot, nem szorul a sajnálkozásra. Mégis tűrnie kell a vizsla tekinteteket, anélkül hogy tudná, mi bajuk vele? Meg­történhet — meg is történik —, hogy valaki — jó érméstől indíttatva-e? — odamegy hozzá s közli az illetővel, mi hír járja róla. Ez még mindig tisztességesebb dolog — az indí­téktól függetlenül —, mintha továbbadná a „labdát”. Bár a legtisztességesebb az volna, ha azt állítaná szembe a mende­monda célpontjával, akitől ő hallotta a suttogást. De ennek is csak akkor volna értelme, ha a legeslegelső „informátor” esetében történne meg. Ám hol van az már, ki tudja?! A pletykának gyors a szárnya; ha két ember tud valamiről, szinte kizárt a diszkréció. Hiszen, ha az egyik elmondja „értesülését” egy másiknak és senki másnak — az már pletyka önmagában is. Van-e, lehet-e rá eset, hogy alapja van a pletykának? A pletykának soha nem lehet alapja! Megtörténhet, hogy egy döntés, egy valamilyen ügy, egy „félrelépés” esetében hozandó intézkedés idő előtt kiszivárog. Az ilyesmiből — és hasonló dolgokból — akkor keletkezik pletyka, ha arról — felhatalmazás, felkérés nélkül — beszélni kezdenek. Ezek a beszélgetések csak találgatások, hitel nélküliek s ilyenformán vagy felnagyítják vagy éppen élét veszik azzal, hogy nem ismerve a lényeget, másképp könyvelik el, mint ahogy az szükséges volna. Mondom, lehet alapja — nem a pletykának! — annak, amikről találgatás, híresztelés kezdődik. De amíg nem bizonyos, amíg nem tiszta forrásból kerül a köztudatba, addig semmi értelme a suttogásnak. Erre természetesen a tények igaz ismeretében sincs — de ez már más kérdés, ez már a társadalmi együttélésnek abba a körébe tartozik, amelyben az emberformálás jól bevált — elvi és gyakorlati — eszközei és módszerei alkalmazhatók. Végtére is, mi lehet a válasz a pletykára? Abban az eset­ben, ha — ritkán — felkutatható a góc, nagyon egyszerű: a felelősségrevonás, mindenkire nézve okító módon. Ám ha ez nem lehetséges, miként előzzük meg a pletykát? A leg­célszerűbbnek látszik az, hogy vagy nem hallgatjuk meg a — lehetséges avagy teljesen alap nélküli — hír kommen- tálóját, vagy ha ez végképp nem sikerül;.ne adjuk tovább! Nagyon lényeges! így falba ütközik a. sustorgás. Igen, de mit tegyen az, aki pletykaalany? Ha alkalmat adott rá — viselje következményét, mert bármilyen csúf dolog is a pletyka, bármennyire elítélendő is, számolnia kell vele. Viszont ha ártatlan, teljesen tiszta, semmi vétke, vagyis belekeverték a pletykába — kérjen védelmet munkahelyi vezetőitől, a párt- szervezettől, a társadalmi szervektől. S ha feltétlen szükségét érzi, jog alapján a bíróságtól! Van azonban egy mindannyiunkra érvényes morális tanul­ság is. Indulataink és nyelvünk fékezése. Ne szóljunk arról, amiben nem vagyunk, mert nem lehetünk bizonyosak. Ne bántsunk meg senkit indokolatlanul, ne legyenek elhamar­kodott ítéleteink, ne játsszuk a jól informáltat, ne tételezzük fel azonnal a rosszat a másikról. Nem jelenthet ez kritikát­lanságot. A kritikának mindig és mindenhol megvan a helye. A pletykának semmikor és sehol! Győződjünk meg a tiszta igazságról, aztán elmondhatjuk a véleményünket. így becsü­letes ! CSALA LÁSZLÓ Bátran belevágnak Mit tud majd az ételgyár? Mentőautó száguld szirénáját vijjogtatva a Marx tér felé. Pár perc múlva kék—fehér rendőrko­csi tör utat magának a délutáni csúcsforgalomban. Baleset tör­tént. A Glósz bérházai környékén a villamosról egyenesen egy csuk­lós autóbusz elé lépett egy asz- szony. A mentőautó a sérülttel a baleseti sebészetre indul. Sorozatunkban a rendőrség, a baleseti sebészet éjszakai ügye­leté, valamint a detoxikáló állo­más dolgozóinak munkájáról szá­molunk be. Fenyegetés, verekedés, munkakerülés Egy órával ezelőtt, este tíz­kor léptek szolgálatba az éj­szakai szolgálatot teljesítő rendőr járőrök. — Egyelőre csend van — mondja az ügyeletes tiszt, a Rudas László utcai városi rendőrkapitányságon. — Reg­gel héttől vagyok szolgálat­ban. Délután öt órától holnap reggel fél kilencig látom el az ügyeletes tiszti teendőket. Ez idő alatt a város, és a já­rás területéről hozzánk fut be minden ügy. Egy éjszaka átlagosan 24—26 rendőri in­tézkedés történik. A szomszéd szobában ren­dületlenül kopog a telexgép. A budapesti központból ér­keznek a gépkocsilopás, em­berölés és más bűnesetek miatt körözöttek adatai. A helyi ügyek listája szeren­csére nem hosszú. M. Pált néhány órája állí­tották elő Kisgyőrből. Szóvál­tás közben életveszélyesen megfenyegette házigazdáját. Az ügyeletvezető-helyettes befejezi a kihallgatást. Most mehetek haza gya­log — mondja a józanodó férfi, akinek munkahelye nincs, élettársa — akiért el­hagyta családját és aki bele­vitte a könnyelmű életbe — notórius bűnöző. A méltat­lankodó ember ez alkalom­mal még megússza egy rend­őri figyelmeztetéssel. Este tíz óra körül a Kandó Kálmán utcában egy négy­tagú galeri tettleg bántalmaz­ta a fiatalkorú F. Miklóst. A „nehéz fiúkat” elkapták. — Fizetésnapon kellett vol­na jönniük. Azok a legzajo­sabb éjszakák. Sorra kerül­nek be a markecolók, a ma­gukkal nem bíró „erős embe­rek” — mondja az ügyeletes tiszt. — Bekísértünk egy sze­mélyt — jelenti az egyik rendőrjárőr. A spontán iga­zoltatásnál derült ki, hogy a 24 éves K. Sándornak 1972 óta nincs munkaviszonya. A műtőben nincs szabadnap Egy óra múlt néhány perccel. A Szentpéteri kapui kórház bal­eseti sebészete előtt hangtalanul fékez velünk az URH-kocsi. Az osztályon, a kivilágított üvegka- iitkában orvosi műszereket készít elő Juhász Irén és Kőszeginé, Mária- nővér. Rajtuk kívül még két ápolónő van ügyeletben; Jan- csó Erzsébet és Péter Pálné. Egy perc sem telik bele, máris fogad minket dr. Kurys Tivadar ügye­letes baleseti sebész, aki rövid időre lepihent a Marx téri autó­buszkarambol sérültjének három­órás, fárasztó műtétje után. — Tíz órakor hoztak be egy szerencsétlenül járt motorost, aki olyan ittas állapotban volt, hogy a nevét sem tudta megmondani. A villamosbérletéből tudtuk meg, hogy szikszói lakos. A diagnó­zis: bal lábszártörés. A feltéte­lezett koponyacsonttörést csak a kijózanodás után tudjuk megál­lapítani. Nem múlik el éjszaka motoros sérültek nélkül. Éjfél előtt nem is érdemes lefeküd­ni. Ilyenkor emelkedik kint, a városban az alkoholszint, ezzel együtt ,,erősödnek” az emberek. Hasonlóképp „került be” hozzánk egy 21 éves motoros fiatalember, léprepedéssel. A balesetek 90 százalékának oka az ittasság, de mindennapos a késelés, a vere­kedés is. Ezeket a „betegeket” egyúttal átküldjük a kijózanítók­hoz. Naponta 10—15 beteg kerül az osztályra — mondja a dok­tor. Szemén látjuk a fáradtság, a kimerültség nyomait. Négyszáz­húsz órát dolgozott ebben a hó­napban, és itt bizony állandó készenlétben kell állni. Gyakran csak perceken múlik egy-egy emberi élet. Nyugtatok és rácsos ásy Átballagunk a kórház szomszédságába, a kijózaní­tó állomásra, vagy népszerű nevén a „patyolatba”. Csen­getésünkre az ügyeletes rend­őr nyit ajtót. Az orvosi szo­ba üvegszekrényében nyug­tatok, vérnyomásszabályozó gyógyszerek a snapszc« álla­pot” gyógyítására. Az aszta­lon ott sorakoznak az éppen bent levő páciensek kórlapjai, no meg a csekkek, amelye­ken holnap be kell fizetniük a kezelési költséget. — Százötven forint az ápo­lás dija, 27 az URH-gépko- csi „tarifája” — ha a város területéről érkezik a „beteg” — halljuk Kovács János ápolótól. — Nemrégiben 800- at fizetett a szállításért egy távolabb lakó „beutalt”. Hiá­ba, ez nem olcsó mulatság. — Jelenleg .négy kezeltünk van —, mondja Dandár Já- nosné ápolónő. — Ha pénte­ken jönnek, „telt ház” fogad­ta volna magukat. Az eddigi rekord 29 fő. F. Imre vezet a listán. Huszonöt ízben szál­lították be. A második ne­gyedévi statisztikában a „törzsvendégek” többsége nő. Tizenkettedikén 31-en távoz­tak, 13-án, pedig húsz volt az újonnan érkezettek száma. A betegszobában „szilenci- um” van. A 4-es kórterem vendége egy agg matróna, akit a Tiszai pályaudvar mel­letti parkból szállítottak be, ahol egy fiatal férfival kö­zösült. A 80 éves „Papp bácsi” személyi adatait már fejből írják az itt dolgozók, de mi­helyst kiengedik, az öregúr azonnal Pista bácsi kiskocs­májában köt ki. Három óra van. A rácsos ágyban ébredezik az egyik mérgezett... * Az égboltról már felszakadoz­tak a sötét goinolyfelhők. Az Ady-hídnál járunk, amikor az URH-kocsit egy taxis állítja meg: A JB 33-15 rendszámú Zsi­guli utasa. M. Lajos, nem akar­ja kifizetni a viteldíjat. Jegyzet- rüzetem betelt. Gyalog indulunk tovább, a szerkesztőségbe. Mire beérünk, már világos van. VARGA RUDOLF (Folytatják) n b k li te jc vi sz ro és PO dánucn magyaráznak meg a szerzők. Nagyon sok segítsé­get nyújt a népszerű olvas­mányos formában megjelenő kiadvány az állampolgárok­nak, az SZTK ügyintézők ké­zikönyvként is használhatják. A nyugellátási kérdések bizonyára sok olvasót érde­kelnek (a nyugdíj összegsza­bályai, ki kaphat ösztönző nyugdíjpótlékot, hogyan érvé­nyesül a korkedvezmény, miként alakul a tsz-tagok korhatára stb.) A szülő, a terhes, a kisgyermekes anyák is választ kaphatnak arról, hogy a betegségi és anyasági ellátások körében mi illeti meg őket, hogyan alakul a családi pótlék stb. Tartal­mazza a kiadvány az üzemi baleset alapján járó kibővült ellátásokat, ismertetésre ke­rülnek az üzemi balesetek fajtái, a jogosultság rendsze­re, a folyósítási, jogorvoslati kérdések. A kiadvány 128 oldalon je­lenik meg és 5 forintért áru­sítják a hírlapboltok, a hír­lapárusok. • • üzemorvosok 1951-ben minisztertanácsi rendelet intézkedett arról, hogy az üzemegészségügy szervezése és fenntartása ál­lami feladattá váljon. Létre­jött az Országos Munkaegész­ségügyi Intézet is, így egy­séges szakmai irányítás alá került az üzemegészségügyi szolgálat. 1950 óta az üzem­orvosi órák száma több mint a négyszeresére emelkedett. Az üzemorvosi hálózat eddigi fejlődésének ismertetésén túl a további feladatokról is szó lesz a nagyüzemeket ellátó kórházak első országos tudo­mányos találkozóján, amelyet ősszel rendez a Vasgyári Kórház és az Ózdi Városi Kórház. (Folytatás az 1. oldalról) Budapesten és Pécsett már ismerik — az ott egyébként gasztrofol üzemnek nevezett — „ételgyár” sok-sok elő­nyét. Az iparszerű, futósza­lagos termelés teszi lehető­vé, hogy a 15 ezer adag ételt itt mindössze 45—50 ember ál­lítsa elő, míg a hagyományos üzem­nél ehhez 450—500 dolgozó is kell! A fővárosban és Pécs környékén hamar ' megsze­rették az üzem termékeit a háziasszonyok is: a szabad idő növelésében is óriási je­lentőségük van. — Az ételgyártás valóban nagyüzemi lenne — mondja dr. Makkai Tibor igazgató. — Korszerűen felszerelt laboratórium, vegyészmér­nökök, s három műszakban dolgozó technikusok segítenék mun­káját. Nálunk, lehet, nem gasztrofol nevet kap majd az üzem és az étel. Ez a fantá­zianév ugyanis már védett. Szeretnénk egy, a mélyhű­tött ételre jellemző olyan nevet adni- neki, amely egy­ben Miskolcra is utalna. El­sősorban a tömegétkeztetés és Miskolc ellátásának javí­tását szeretnénk megoldani az új üzem létrehozásával, de a későbbiek során eset­leg egész Észak-Magvaror- szág ellátói is lehetnénk. Hadd mondjam el azt is. hogv az ..ételgyár” belépése miatt nem tűnnek el az étlapról a hagyományos éttermi ételek, hiszen az ételgyári 15 ezer adag a készételeket helyet­tesíti. A vendégek egysége­inkben természetesen to­vábbra is kérhetnek frissen- sültet, vagy helyi speciali­tást. A Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalat ételgyárának építése már az idén meg­kezdődik, s az üzem 1976 végén üzemelni is fog. Ha figyelembe vesszük azonban, hogy vállalati mércével néz­ve milyen nagy pénz (a 15 millió forint több évi fej­lesztési alapnak felel meg) villámgyors felhasználásáról van szó. láthatjuk: óriási munka vár mindazokra, aki­ken a vállalkozás sikere áll, vagy bukik. A miskolci ven­déglátósok azonban bíznak abban, hogy nem maradnak magukra az elkövetkező hónapok­ban ezzel a nagy munká­val. Annál is inkább, mivel az „ételgyár” jövő évi átadása nemcsak az ő érdekük, ha­nem egész Miskolcé, sőt Észak-Magyarországé. x (nylkes) £ M. Pált életveszélyes fenyegetésért jelentették fel... (Solymos László felvétele) i

Next

/
Thumbnails
Contents