Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

Félidőben á szakszervezeti I választások Beszélgetés Kovács Kálmánnéval, az SZMf titkárával Az id.én újraválasztják a szak- szervezeti tisztségviselőket, s a vezető testületeket. Megyénk­ben 300 ezer szervezett dolgo­zó vesz részt ebben a felelős­ségteljes, áprilistól az év vé­géig tartó munkában, amely október 11-én, a megyei kül­döttértekezlettel fejeződik be. Az eddigi tapasztalatokról kér­deztük Kovács Kálmánnét, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának titkárát. — A választásokat minde­nütt a SZOT irányelveiben meghatározott politikai cél­kitűzések, a szervezeti és ká­derpolitikai elvek, valamint az előre elkészített ütemter­vek szerint tartották meg Az első szakasz — a vezető bizalmiak és bizalmihelyette­sek megválasztása — május 15-én lezárult. Egy-két kivé­teltől eltekintve, a napokban fejeződtek be a műhely- és osztálybizottságok, az üzemi szakszervezeti bizottságok, a gyáregységi szakszervezeti tanácsok és szakszervezeti bizottságok választásai, kül­döttértekezletei. Július 5-ig lezajlik 14 ágazati-területi szakszervezeti választás ;s, csupán öt szakmáé marad hátra. Ezt követően szeptem­ber közepéig tartják meg küldöttértekezletüket a vasas nagyüzemek (LKM, DIGÉP stb.), illetve két közlekedési vállalat (3-as számú Volán, Miskolci Közlekedési Válla­lat). S azután a megyei kül­döttértekezlet következik, an^lyre 250 küldöttet vá­lasztanak szerte a megyében. — Hogyan értékeli a válasz­tások első félidejét? — Mindenütt javult az előkészítés. Ebben szerepe van a jó irányelveknek, azok egységes értelmezésének, a párt-, állami és társadalmi: szervek részéről kaputt* ’S“** tekezletek, taggyűlések rend­szeres megtartását, a tagság folyamatos tájékoztatását. Elhangzott az a javaslat is, hogy a bizalmiak és a vá­lasztott szervek éljenek bát­rabban jogaikkal, erősítsék kapcsolataikat a gazdasági vezetőkkel. Mások azt hang­súlyozták, hogy a gazdasági vezetőknek jobban figyelem­be kellene venniük a szak- szervezeti szervek vélemé­nyét és jogait. Sok felszóla­lás hangzott el szociális és bérkérdésekkel kapcsolatban. Az építők például elmondot­ták, hogy szerintük a közép­vezetők nem tartják eléggé kötelességüknek a szociális ellátás szintjének emelését. A kereskedelmi dolgozók egv része úgy érzi, hogy nincs megfelelően megbecsülve munkájuk, erre utal, tyogy viszonylag alacsonyak a bé­rek. Valamennyi szakmában kevésnek tartják a nyári, a családos és a házaspári üdü­lőjegyeket. — Kellően bevonják-e a nő­ket a vezetésbe? — A választások jó előké­szítését mutatja, hogy a tag­ság a javasolt személyek mintegy 90—95 százalékát el­fogadja, illetve megválasz­totta. örvendetesnek tartjuk, hogy a bizalmiak között je­lentősen emelkedett, s elér­te a 73 százalékot a mun­kások aránya. Ami pedig a »áőkeé • Hleái, körülbelül* 36 A DH várospolitikai fóruma A Mályi-tó védelméért Romlik a víz minősége Figyelmeztető vizsgálati adatok-)(■ Őrizzük meg ilyen szépnek. A Mályi-tavat sok szeretettel és némi iróniával a megye kis Balatonjának szoktuk nevezni. Nyári napokon átlagosan 3—6000 — főleg miskolci — ember talál felüdülést a hűvös vizű tó partján, de hét végi napokon 10—15 ezren is letá­boroznak itt. Szépen szaporodik a vállalati üdülők, magán­erőből épült víkendházak száma is. Húsz vendégnél nagyobb befogadóképességű vállalati üdülő 45 van Mályiban, magán­erőből épült víkendház pedig körülbelül 350. A tó vonzerejét növeli, hogy Észak-Magyarországon ez az egyetlen, melyen vitorlásversenyeket is lehet rendezni. A Mályi-tó értéke te­hát Miskolc és a megye számára igen nagy. Ezt az értéket azonban nem becsüljük, nem óvjuk úgy, ahogy kellene. (Solymos felv.) gítSégnek. Jól működtek köz­re a felsőbb szakszervezeti szervek kijelölt segítői is. A tagok 70—90 százaléka je­lent meg a választásokon.. Bebizonyosodott, hogy a mű­hely- és osztálybizottságok újjáválasztásakor a kétszaka­szos módszer a jobb; ez biz­tosítja a nagyobb demokra­tizmust. A választó értekez­leteken a részvevők 10—?.0 százaléka nyilvánított véle­ményt. — Mi foglalkoztatta elsősor­ban a felszólalókat? i — Feltűnt, hogy milyen so­kan igényelték a csoportár­Ldülőköznont Szibériában Másfél millió hektár nap­fény, ózon és erdő — ez lesz a Szibéria második legna­gyobb városa, Omszk kör­nyékén épiilő, hatalmas üdü­lőövezet'.'' A hagyományos elképzelés szerint Szibéria rendkívül szigorú időjárású terület. Ez azonban egyoldalú nézet, hi­szen a hatalmas országrész több zónája kellemes klima­tikus viszonyokkal rendelke­zik. Kelet-Szibériában példá­ul íny áron ugyanannyi a nap­sütéses napok száma, mint a Krímben.,. Rendkívül sok a gyógyvízforrás. "•£ szintén gyógyító hatású lehet a ke­mény. de száraz tél is. E feltételek számbavétele után döntöttek az üdülőöve­zet létrehozásáról. A tervek szerint szanatóriumokat, szállodákat, sport- és szóra­koztató létesítményeket épí­tenek Omszk környéken, mintegy 100 kilométeres su­garú körzetben. Az üdülőte­rület egyidejűleg 200 ezer vendéget fogadhat majd. — o — százalékos arányban szere­pelnek a tisztségviselők kö­zött, s ez körülbelül megfelel a nődolgozók arányának. Le­hetne viszont több fiatal a szakszervezeti tisztségviselők között. Reggel 8 óra után kisebb csoportok érkeznek a mun­kaközvetítő irodába. A bejá­rat előtt ácsorgókhoz két újonnan jött fiatalember csa­pódik, régi ismerősként üd- vözlik egymást az idősebb férfiakkal: — Hát te mikor számoltál le. Lajoskám? — kérdezi az egyik középkorú férfi a fia­talembert. — Éppen három hete — mosolyog „szégyenlősen” a kérdezett. — öt napig mel- csiztem összvissza . .. Pár perccel később a be­szélgetésből kiderül, lugv nem is olyan szégyenlős a fiú. Szinte büszkélkedve mu­tatja gyűrött munkakönyvét, amelyben már alig van hely, mindenütt a „kilépett”, „ön­kényesen kilépett” pecsét el­mosódott nyomai látszanak. — Hiába, nem találom a helyemet. Amelyik munka­hely nekem megfelel, ott nem fogadnak be a brigádDi. Majréznak a szakik a sok változtatás miatt. Valami nyári munka kéne nekem, lehetőleg vízközeiben — mondja lemondóan a legény, bár ez sem hangzik valami meggyőzően. A kisablak mögött jelent­kezőkre várva ül Farkas La­jos, a DIGÉP megbízottja. Könyvhét ulán tankönyvfzezon A Kazinczy könyvesbolt­ban az ünnepi könyvhét után körülbelül negyedére csökkent a forgalom. (Mel­lesleg: a könyvhétre rendelt könyvek közül kettő még a mai napig sem érkezett meg.) A könyvesbolt dolgozói már a tankönyvszezonra készül­nek, amely július közepén kezdődik. Túra nyugdíjasoknak A DVTK természetjáró szakosztályának vezetősége rendszeresen szervez nyílt túrákat a nyugdíjasok részé­re. A holnapi kiránduláson a sajószentpéteri üveggyárat és az edelényi kastélyt te­kintik meg. Indulás: a Ti­szai pályaudvarról 7.55-kor közlekedő személyvonattal Sajószentpéterig. Az üveg­gyár megtekintése után a csoport autóbusszal megy Edelénybe. A túrára minden érdeklődő nyugdíjast szere­tettel várnak. Sáros a tőid, nehezebb a munka Nem kedvez az időjárás a mezőgazdasági munkáknak. Az esőzések, a sár miatt ne­hezebb a dolguk a Nagymis­kolci Állami Gazdaság mun­kásainak a zöldborsó betaka­rításánál. A napokban meg­kezdték a lucerna második kaszálását, az LKB-üzemben a lucernaliszt készítését, va­lamint a gyümölcsösök per­metezését. Igyekeznek a gyü­mölcsök betakarításával is, hiszen a hervadt gyümölcs már nem piacképes. — Mostanáig vagy tízen érdeklődtek munka után, legtöbbjük „visszajáró té- lek”. Csak azzal tudunk ér­demben foglalkozni, aki ma­gával hozza a munkaköny­vét. Hiába lenne szükség több munkáskézre, nem se­gíthetjük elő a vándorlást... ^é«v-öt kilépés után Ma is sok a csellengő, akik sok pénzt s kevés munkát keresnek, általában ered­mény nélkül, mert ma már a legtöbb vállalatnál telje­sítménybérezés van. — A fiatalok látják, hogy az idősebbek 20—25 forintos órabért kapnak, és ők is annyit akarnak keresni. Ar­ra nem gondolnak, mekkora szakmai fedezet, mennyi ta­nulás, fáradság van már emögött. Aki manapság nem talál munkát magának, az nem is akar dolgozni. Per­sze az az igazság, hogy 4—5 kilépés után már mi is bi­zalmatlanok vagyunk. A ko­moly szándékot elősegítik az üzemek. A DIMÁVAG pél­dául háromhónapos tanfo­lyamokat szervez a jelentke­zők számára. Az üzemi meg­Az előző mondatnál bizo­nyára felütötték a fejüket a tó barátai. Sejtik, hogy ez alkalommal nem a szokásos, hangulatos riportot kapják, hanem valami mást. Lehet, hogy túlságosan borúlátónak ítélik majd egyesek a cikket, de a szerző vállalja ezt, mint ahogy vállalnia kell minden­kinek, aki évek múltán is fürdeni, pecázni akar itt, aki azt szeretné, hogy a nehezen összekuporgatott forintokból, többnyire saját keze munká­jával készült nyaralója nem­bízottak bejönnek ide a köz­vetítőbe, várják a jelentke­zőket. Kereslet és kínálat — Áprilisban 93-an kértek segítséget az elhelyezkedés­hez: 52 férfi, 41 nő. Ebből 84-en vállaltak munkát — tájékoztat Váraljai Károly munkaközvetítési előadó. — A vállalatok ' felmérést ké­szítettek a most végző fiata­lok körében. Városunkban az igény és a kinálat nagyjából szinkronban van, bár sok helyen pótolhatatlan hiá­nyosságok mutatkoznak, el­sősorban a szakmai Összeté­tel egyenetlensége miatt. Pél­dául kőművesből, építőipa­ri szakmunkásokból, szige­telőkből, csőszerelőkből sok­kal több jelentkezőt várunk. Negyvenegy lakatosra lenne igény, de csak hárman je­lentkeztek, 15—20 kovács he­lyett tízen, 35 hegesztő he­lyett öten, 40 forgácsoló he­lyett hatan ígérkeztek. Elek­tromos és műszeripari szak­munkásokból viszont többen végeztek, mint amennyire igényt tartanak a vállalatok, s ebből aztán újabb feszült­ség adódik. (varga) csak neki, hanem gyermekei­nek, unokáinak is pihentető oázis legyen. • TlZ ÉV ALATT Az MTESZ megyei környe­zetvédelmi bizottsága a kö­zelmúltban foglalkozott a Mályi-tó vizének minőségé­vel. Pontosabban: a víz mi­nőségének rohamos romlásá­val. Főleg a megyei KÖJÁL vizsgálataira alapozta meg­állapításait az a kollektíva, mely tudományos alaposság­gal tárta fel, hogy a 10 év­vel ezelőtt lezajlott hasonló vizsgálathoz viszonyítva, mennyit romlott a tó vizé­nek minősége. Csak a teljes­ség kedvéért mondjuk el, hogy a Miskolctól nyolc ki­lométerre elterülő tó mester­séges útoji keletkezett, a ka­vicskitermelés során vájt me­der talajvízzel telt meg. A talaj kavics- és homokréte­gén átszivárgó víz a termé­szetes szűrés után olyan tisz­tának mutatkozott 1964-ben, hogy az akkori vizsgálatok alapján még mint ivóvíznye- rő helyet is számításba vet­ték. Tehát 10 évvel ezelőtt tisz­ta ivóvíz töltötte meg a tó­medret. Ám ez alatt az évti­zed alatt sok minden történt. Többek között 110-ről 350-re növekedett a magánnyaralók száma, az üdülőtelkeké 180- ról 390-re, s hét végi napokon a 10 évvel ezelőtti 2—3000- rel szemben manapság 10— 15 000 ember keresi fel a tavat. Sajnos, a tó népszerűségé­nek növekedése együtt járt azzal, hogy a rosszul elkészí­tett derítőkből egyre több szenny szivárgott a vízbe, s a sok ezer kiránduló valóságos szeméthegyeket hagyott maga után a tó partján. A gépko­csitulajdonosok nagy elősze­retettel fürdették a „jár­gányt” néhány méterre on­nan, ahol gyerekek és fel­nőttek lubickoltak a vízben De ugyanott fürdöttek és für- denek mindmáig a kutyusok is. Ha mindehhez hozzászá­mítjuk, hogy a tó partján nyilvános W. C.-t nem építet­tek, hogy megjelentek a vi­zen motorcsónakok, s a part* hoz közeli területen a gaz­dálkodó tsz földjeiről szer­ves- vagy műtrágyalé szivá­roghatott a csapadékvízzel a tóba, akkor már körülbelül tudjuk, milyen okok játszot­tak közre a vízromlásban. • SZAPORODNAK AZ ALGÁK Az oxigénfogyasztás ugrás­szerű növekedéséből egyér­telműen arra következtetnek a szakemberek, hogy évről évre több emberi és állati eredetű hulladék, lebeg a tó vizében. Ugyanerre utal a nitrit és nitrát mennyiségé­nek növekedése. Ha pedig sok a szerves anyag, akkor rohamosan szaporodhatnak a kórokozók, hiszen bőségesen találnak táplálékot A foszfor mennyiségének növekedése megkönnyíti . a? egysejtű élő szervezetek, ’az algák szaporodását. Az al­gákban gazdag vizet egyéb­ként az jellemzi, hogy meg­színesedik — „virágzik” —, csökken az átlátszósága. A könnyűbúvárok már nem kedvelik a Mályi-tavat, mert arra panaszkodnak, hogy nem látnak jól a zavaros vízben. Az algák között akadnak olyanok is, melyek bőr- vagy kötőhártyagyulladást okoz­nak. Még veszélyesebb tu­lajdonságuk azonban, hogy felveszik a toxikus (mérgező) anyagokat, s ezek a mérgek a táplálkozási láncon keresz­tül eljutnak a halak szerve­zetéig és ott fel is halmozód­nak. Ügye felesleges tovább mondanom? • PEDIG VAN RENDELET És még mindig nincs vége a figyelmeztető jeleknek. Szaporodtak a tó vízében az egészségre káros baktériu­mok is. Köztük a salmonel- lák. Száz vízminta közül va­lamivel több mint 18-ban tar lálták meg ezt a kórokozót. E mérések alapján a tó vize a „szennyezett** minősítést kapta! Az adatok ismeretében úgy hiszem, indokolt volt meg­kérdezni dr. Takács Sándor­tól, a megyei KÖJÁL igaz­gatójától, hogy egyáltalán,al­kalmas a Mályi-tó fürdésre? Így válaszolt: Ma - még igen, de ha radikális intéz­kedésekkel nem gátolják meg a tó további szennyeződését, azaz folytatódik az elmúlt 10 évben tapasztalt tendencia, akkor néhány év múltán már aligha mondhatjuk el ezt. Ezzel az egy cikkel nem kívánjuk lezárni a Mályi-tó ügyét. Várjuk a hozzászólá­sokat, a javaslatokat, minde­nekelőtt a Mályi községi Ta­nácsét, mely — annak Idején beszámoltunk róla — rendele­tet hozott a tó védelmére. Ügy tűnik azonban, e rende­letnek eddig nem sikerült tökéletesen érvényt szerezni. BÉKÉS DEZSŐ NYIKES IMRE Sok pénxt, kevés munkát? II munkaközvetítőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents