Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-16 / 139. szám

a miskolciaké a szó Kutya az étteremben (Jármay György rajza) Kommentár nélkül-#• A Miskolci Vízművek strand és fürdő főosztályán az itt látható felirat fogadja a munkavállalókat. Figyelmes brigád Sátoraljaújhelyről érkeztem kol­légáimmal Miskolcra, hivatalos ügyben. Június 13-án, pénteken 12 óra tájban a Gömöri étterem­be tértünk be, hogy megebédel­jünk, amit azonban kellemetlen incidens zavart meg. A szomszéd asztalnál egy illu- minált fiatalember ült, boxer- kutyájával. Bár az étterem fa­lán ott a felirat, hogy ittas egyé­neket nem szolgálnak ki, a lát­hatóan részeg fiatalembert to­vábbra is ellátták alkohollal. Azonban nem is ez a felháborí­tó, hanem az, hogy a kutya, mellső lábait felrakva az asztal­ra, belenyalogatott a poharakba, s összemaszatolta az egyébként sem tiszta abroszt. Kértem a pin­cért, távolítsa el az ebédhez ép­pen nem illő viselkedésű fiatal­embert és a kutyát, de még vá­laszt sem kaptam. Egy közép­korú, barna pincérnőt is meg­kértünk, intézkedjen, azonban ö sem tette meg kötelességét, ha­nem elvonultak a konyhába. A kutya és a fiatalember tá­vozása után újabb vendégek ér­keztek a Gömöribe, akik éppen ehhez az asztalhoz telepedtek le. Az összekoszolódott, fertőzésve­szélyes abroszt nem cserélték ki. Figyelmeztettem a vendégeket, üljenek más asztalhoz, mivel előttük egy „kutya ebédelt’* az asztalnál. : Ritkán járok Miskolcon, s bár sok helyen megfordulok utazá­saim alkalmával, ilyen példátlan esettel eddig még sohasem talál­koztam. figyelemmel kíséri a vállalat az új lakótelepek igényeit is. A cikkben közölt észre­vétel jogos, valóban több el­árusítóhelyre, pavilonra len­ne szükség az említett terü­leten is, de ez nem csupán rajtunk múlik. Rövid időn belül el tudunk helyezni a kért környéken egy ideigle­nes pavilont, ha a tanács IIL. kerületi hivatalának illetékes osztálya a szükséges helyfog­lalási engedélyt megadja.” Most azonban megint úgy hírlik, hogy hamarosan Ki­nyitják, s ez ellen a legha­tározottabban tiltakoznak nemcsak a közvetlen köze­lében lakók, de mindenki, akinek ezen az utcán napon­ta el kell haladnia — tette szóvá V. J.-né olvasónk. A VASV1LL válasza „Miért hiánycikk a csavar­anya?” címmel lapunk jú­nius 9-i számában közöltük K. Gy. miskolci olvasónk le­velét. A VASVILL Kereske­delmi Vállalattól az alábbi válasz érkezett: „A panasszal kapcsolatban el kell mondanunk, hogy sajnos a csavar- és a csa­varanya-hiány, az ellátási nehézség nem új keletű probléma. Vállalatunk az igények felmérése és hosz- szú évek tapasztalata alap­ján rendeli meg e cikkeket a Csavaripari Vállalattól. A gyár a lakossági igényeknek mintegy 10 százalékát, illetve az ennek megfelelő meny- nyiséget igazolja vissza. Im­portpiacot is kutatunk, de sajnos, ajánlat híján az el­látatlanságot így sem tudjuk megszüntetni. A lakosság ál­tal igényelt facsavarok im­portból történő beszerzésé­ben sikerült előbbre lép­nünk, bár mind mennyiség­ben, mind választékban >tt sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni a növekvő keres­letet. Vállalatunk igen jó kapcsolatban van az Ongai Csavarárugyárral. E gyár­egység kizárólag 16 mm-nál nagyobb méretű csavaranyá­kat gyárt, s ezeket a mére­teket a lakosság csak a leg­ritkább esetben keresi.” _ r Jelenleg Miskolcon 152, zömmel korszerű autóbusz szállítja 25 viszonylatban a körülbelül 100 millió utast Ma már elmondhatjuk, si­került elérni, hogy a menet- rendszerű járatok mellett né­hány autóbusz állandó tarta­lékként várakozik, s ott, ahol éppen szükség van rájuk, nyomban bevethetők, tehát a helyi menetrend is egyre in­kább vastörvénnyé válik. Az autóbuszok előnyeként köny­velhető el az is, hogy külön­leges al- vagy felépítmény az üzemben tartásukhoz nem kell, így a rendkívül költsé­ges vágányrendszer, illetve a légvezetékek építése sem, mint a villamos, illetve tro­libusz esetében. Ám ezzel egyben az autóbuszok alkal­mazásának kedvező oldalát be is mutattuk. Az, ami hátrányának em­líthető, napjainkig csak bu- szadrendű tényezőként jöhe­tett számításba. De a 70-es évektől fordult a helyzet. Elgondolkoztató, hogy egyet­len autóbusz kipufogógázai­nak szennyező anyaga negy­ven személygépkocsi levegő- szennyező hatásával egyen­lő. Tegyük mindjárt hozzá, hogy egy személyautó átlago­san harminc ember oxigén­szükségletét emészti fel, az­az egyetlen autóbusz 1200 ember elől vonja el az életet adó oxigént. A kipufogógázok nagy mennyiségű, az emberi élet­re igen veszélyes szénmo- noxidot. ezen felül ólomve­gyületeket, valamint egyes felszállni tilos! Villamosra, autóbuszra nem lehet fagylalttal fel­szállni. Most azonban, hogy már valóban elkezdődött a íagylaltszezon, szinte napon­ta tapasztalom, látom, nogy sokszor felnőttek is, de fő­leg gyerekek, megszegik ezt a tiltó rendelkezést. Nincs bátorságom ahhoz, hogy figyelmeztessem ezeket a szabálysértőket, mert egy esetben, amikor ezt megtet­tem, goromba választ kap­tam. Hasonló kellemetlen­ségnek nem akarom kitenni magam. Kérjük azonban a közlekedési vállalatot, foko­zottabban ellenőrizze a sza­bály ellen vétőket, s talán az is hasznos lenne, ha már nemcsak figyelmeztetéssel, hanem büntetés kiszabásával is biztosítanák a nyugodt utazást. K. Tóth Péterné Miskolc, Kilián-dél Fagylalttal ROVATVEZETŐI MÓLNAK SANDORNE TELEI- UN i 18-221 rákkeltő benzpirén-fajtákat is tartalmaznak. Kedvezőt­len időjárási viszonyok kö­zött — mint esős, ködös, pá­rás napok stb. — a gázkon­centráció szív-, vérkeringési és légzési bántalmakat okoz­hat. Az ólom viszont az em­beri szervezetben felhalmo­zódik, s már kisebb ada­gokban is — különösen a gyermeki szervezetben — súlyos személyiségzavarokat, a felnőtteknél pedig egyéb agyi és idegi károsodásokat hoz létre. S még egy szempont! A kőolajárak világszerte emel­kednek! Nem tekinthető vé­letlennek, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat megbí­zása alapján a fővárosban is az Ikarusz 260 típust föld­gáz, valamint propán-bután gázüzemre állítják át. Miskolc egyes forgalmi pontjain a reggeli és dél­utáni csúcsokban már nap­jainkban is észlelhető a szmog-jelenség. Az „egyut- cás” közlekedési gerinc bel­városi övezetében, valamint az úgynevezett villanyrend­őrnél kialakult észak-déli forgalmi tengely néhány száz méteres szakaszán, s e kettő kereszteződési pontján a levegő szennyezettsége el­érte, sőt túlhaladta a meg­tűrt értékeket. Mit szoktak felhozni a tro­li elvetésére? Először is: lassú. Viszont a belvárosban közlekedő autóbuszaink forgalom en­gedte sebessége, éppen a A MIK Vállalatnál dolgo­zik a „Metán” nevű szocia­lista brigád, amelynek veze- tőja Dobos Károly. A na­pokban a Madarász Viktor utca 3. sz. alatt dolgoztak, s észrevették, hogy a másik ház udvarából egy 30 év kö­rüli férfi jön ki, aki mind a két lábára rokkant, menni is alig tud. Ha kimegy a kapu­ba. hogy az utca forgalmát Mire való a Amióta bevezettek a vá­rosi buszokon a kalauz nél­küli járatokat, hangszórón keresztül tájékoztatja a gép­kocsivezető az utasokat a megállókról. Ez elsősorban a vidékről érkezettek számába nagyon hasznos, hiszen nem kell kérdezősködniük a le­szállás, átszállás felől. Az közlekedési vállalat adatai szerint (Déli Hírlap, 1975. jún. 3-i szám) az optimális 25 helyett csak 18 kilométer óránként! Ezt a troli is játszva megteszi. Budapes­ten azt is tapasztalták, nogy a kereszteződésekben áram­szedője gyakran kiakad. Nos, Miskolcon nagyon kevés ilyen kereszteződés van, de emellett éppen a fővárosban már kidolgozták (és bevált!) az új típusú, kioldásmentes áramszedőt. Beszerzési ára csak fele az autóbuszénak! A trolibusz mellett szólnak a költség­adatok is. A BKV szerint csak feleannyi javítást igé­nyelnek, mint a városi autó­buszok, és üzemeltetésüK is lényegesen alacsonyabb ösz- szegeket emészt fel, ami egy állandó dotációra szoruló vállalat esetében nem lebe­csülendő szempont. Jellemző, hogy olyan nagy­városok, mint Budapest vagy Prága 1972 óta határozatilag ismét előtérbe helyezték a troliközlekedés fejlesztését. A levegőt egyáltalán nem szennyezi — s már ez maga Miskolc esetében minden egyebet háttérbe szorító érv! Ráadásul nem zajos. A BKV-nak a 70-es jára­ton végzett kísérletei szerint a trolira kötött Volkswagen gépkocsimotornak generátor­rá kapcsolt rendszerében körülbelül tízkilométeres óránkénti sebességgel meg áramszedő nélkül is halad a jármű. Ez utóbbi tulajdonsá­ga szükség esetén jó szolgá­latot tehet néhány száz mé­teres vezetékmentes áthida­landó szakaszokon. És befejezésül még egy előny: autóbuszvezetőnek nő­ket nem lehet alkalmazni. Viszont a moszkvai, kijevi, prágai és budapesti tapasz­talatok szerint a trolivezetői: 30—40 százaléka nő. DR. RÉTHLY GYULA szemlélje, csak a ház falá­nak dőlve tud megállni. Ezt látva a brigád elhatározta, hogy készít egy padot, ame­lyet a ház elé helyeznek, hogy I. István azon pihen­hessen. Elhatározásukat tett követte, amiért ezúton mon­dunk köszönetét. Rózsahegyi Kálmán lakóbizottsági elnök mikrofon? viszont már nem helyesel­hető, hogy egyes gépkocsi­vezetők, kihasználva a mik­rofon adta „kommunikációt ’, mindenféle bárgyú szöve­gekkel „szórakoztatják” az utasokat. Legutóbb a Csabai kapui SZTK-nál egy 14-es jelzésű autóbuszra idős néni szállt fel unokájával. A csomagok­tól és a kicsitől bizony las­san tudott felkapaszkodni a lépcsőn, egy-két másodperc késést ókozva. A többi utas felháborodására is írom ezt a levelet, ugyanis az SZTK- tól a Népkertig nem hall­hattunk mást a bömbölő hangszóróból, csak azt, ho­gyan „okítja ki” a fiatal pi­lóta az idős nénit. Tudjuk, hogy a menetidőt tartaniuk kell a városi busz­járatoknak. A hely és az időpont azonban semmikép­pen nem volt alkalmas erre, a pedagógiainak éppen nem nevezhető akcióra, illetve felvilágosításra. Z. M.-né Miskolc Csomagolják be a kenyeret! Kedden a vasgyári piac­téren levő régi húsboltban vásároltam. Nemcsak hen­tesárut és húst, hanem ke­nyeret is vettem! Az utóbbi­hoz nem voltak hajlandók papírt adni. Már évek óta megszoktuk, hogy csak pa­pírba csomagolva kapjuk a kenyeret, de úgy látszik, eb­ben a boltban erről még nem hallottak. Különben sem tartom he­lyesnek hogy húsboltban ke­nyeret árusítanak Péksüte­ményt igen. azt könnyebb tisztán higiénikusan kezelni, mint a kenyeret — írja le­velében SZ. J.-né olvasónk. Június 2-án közöltük Sz. Lászlóné, Győri kapui lakos észrevételét, melyben kifo­gásolja, hogy kevés zöldsé­gespavilon van az összekötő városrészben. A cikkre az Agrokonzumtól az alábbi vá­lasz érkezett: „Az Agrokonzum célkitű­zése és törekvése, hogy a meglevő üzletek és pavilo­nok számát — az igényeknek megfelelően — növelje. Ez nemcsak a régebbi városré­szekre vonatkozik, hanem Csak maradjon raktár! Még az elmúlt év szep­temberében foglalkozott a lap a Tatárdombon levő ge- bines falatozó — rossz hírű kocsma — bezárásával. A környék lakói az akkori gyors és határozott intézke­désnek nagyon örültek, s amióta a helyiséget raktár­nak használják, azóta csend és nyugalom van arrafelé. A Borsodi Ercelőkészííő Mű felvesz géplakatos, villanyszerelő, műszerész, vízvezeték- szerelő, hegesztő, szivattyúkezelö szakmunkásokat. FELVESZÜNK TOVÁBBÁ: nehézgépkezelőket, betanitott és segédmunkáso­kat, kocsirendezőket. Heti 42 és 44 órás munkaidő Bérezés beosztás­tól függően, megegyezés szerint, 2500-4500 Ft-ig. Munkásszállást, utazási kedvezményt, napi egy­szeri kedvezményes étkezést biztosítunk. Jelentkezés o munkaügyi osztályon, Sajókeresztúron. Tárnái Mihály Sátoraljaújhely Ideiglenes pavilont elhelyezhetünk Szerkesszen velünk! A Déli Hírlap június 7-i számának Hétfőtől—szomba­tig rovatában ismét felbukkant a „kérdések-kérdése”, nevezetesen: ______ Jó-e nekünk a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents