Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-04 / 129. szám
roa sz leles re Városunk repülőterén az MHSZ repülő- és ejtőernyős klubjának szakemberei a repülőgép-vezetés alapismereteit több olyan érettségizett fiatallal sajátíttatják el, aki élethivatásának választotta a repülést, s megfelelt az ehhez szükséges orvosi követelményeknek. E sorkötelesek a klub kötelékében két ev alatt megtanulják a légcsavaros motoros gép önálló vezetését, majd tiszti iskolára kerülnek. A mostani napokban lázas készülődés tapasztalható körükben, ami érthető, hiszen nemsokára búcsút mondanak oktatóiknak, s Békéscsabán indulnak. A honvédelmi szövetség ottani kiképzési táborában — az országban működő többi klub neveltjeivel együtt — június 15-től augusztus 4-ig iskolarendszerű oktatás keretében bővítik tudásukat. Nem kevé6 izgalommal és szorgalommal folytatják gyakorlataikat a klub vitorlázórepülői is. A napokban választják ki ugyanis közülük azt. aki a Farkashegyi repülőtérén a Budapest-bajnok- ság június 8-tól 20-ig tartó küzdelmeiben a sportág miskolci űzőit képviselheti.-#■ Egyre többen keresik fel a Széchenyi úti Pályaválasztási Tanácsadó Intézetet. Pszichológusok, közgazdászok vizsgálják a gyermekek képességeit, hogy számukra a legmegfelelőbb szakmát ajánlják, és egyúttal népszerűsítsék a még kevésbé ismert szakmákat is. Orvosi rendelő is működik itt, ahol átlagosan 60—80 gyerek fordul meg naponta, elsősorban azokból az iskolákból, ahol nincs iskolaorvosi rendelés. Képünk az egyik ..próba" közben készült. (Solymos felv.) Érdemes lenne egyszer összefogni Illetlen témánk: a patkány Minden jobb írás titka, hogy az elején borzongunk egy kicsit a feloldódás előtt, lett légyen az jó vagy rossz. Nos, tessék akkor borzongani: ránk miskolciakra, ha durván számolva 200 ezren vagyunk, koponyánként legalább öt mis-, kolci patkány jut. Az adat természetesen nem pontos, de a Miskolci Köztisztasági Vállalat főmérnökének becslése mércének jó. Emlékszem, hogy évekkel ezelőtt Budán óriási plakátok jelentek meg. Egy patkány volt a plakáton, a szövegben pedig a veszélyek felsorolása. no meg a patkányirtás módja is. És alig két évvel később új óriási plakátok jelentek meg Budán, hírül adván, hogy Buds patkánymentes. Ekkor már csak azt kérte a plakát, hogy ha netalán átúszná valamelyik a Dunát, szóljon, aki látja. A tetemváriak panasza Ránk, miskolciakra öt, azaz legalább öt patkány jut koponyánként. Az asztalomon van egy tréfásan komoly panasz, amely szerint a tetemvári macskák egyre fogynak, s a megmaradtak is valamennyien neuraszténi- ások a patkányok miatt. A bevezetés játékosnak tűnhet, ám komoly. A patkány, a sok patkány eleven egészségügyi veszedelem. Miskolcon a köztisztasági vállalat egv részlege foglalkozik rovar- és rágcsálóirtással. Kérdéseinkre a vállalat főmérnöke és a részleg helyettes vezetője válaszolt. Az Új lakótelepek is fertőződnek — Sok, vagy kevés Miskolcon a patkány? Valóban probléma-e a tetemvári panasz? Gregor Katalin részlegvezető-helyettes : — Sajnos sok. A MIK megbízásából rendszeresen végzünk patkányirtásokat. A Tetemvár környékén kevés a MIK-ház. következésképp még a neuraszténiás macska is elképzelhető. És most már tréfán kívül: munkánk 80 százaléka szerződéses. Megrendelő a MIK, a vállalatok. Magánmegrendelőnk kevés van. Bable György főmérnök: — Egyfelől bontják, másfelől építik ezt a várost. A „történelmi” . patkánygócok bontása ^zt is jelenti, hogy a város addig intakt részei is fertőződnek. Köztük sajnos az új lakótelepek is. — A vállalatok tehát megrendelők. Megrendelő a MIK is. Rengeteg viszont a magányos porta. Lehet-e megfelelő hatásfokkal rágcsálókat irtani úgy, ha a szomszédban nem irtanak? Gregor Katalin: — Is Kevesen tudják, de így van. A mi munkánk azzal kezdődik, hogy megkeressük a fertőző gócot, ahonnan a patkányok terjednek. Partnerünk a KÖJÁL. Az eredmény tőlünk is fiinu. Bable György: — Az irtás kétségtelenül eredményes Más dolog, hogy sajnos, ezek az eredmények nem tartósak. Elnézést a példáért, de például, ha egy lakásban poloska van, akkor hiába irtom én ki a poloskát az egyik szobából. Átjön a másikból, irtás után. Végleges eredményt csak a nagy területen egyidőben végzett irtásokkal lehetne elérni, no de minden üzemet magánházak vesznek körül — A patkány okozta kár a tulajdonosnak is kár. Mit tehet a kisember? Hogyan érheti el, hogy a maga portája legyen patkány mentes? Gregor Katalin: — Ez szervezés dolga. Mi végeztünk egész városra kiterjedő patkányirtást Sátoraljaújhelyen és Egerben. Olyan 90 százalékos eredménnyel. Ez Miskolcon is elképzelhető. Technikailag feltétlenül. Bable György: — Hadd tegyem hozzá: nekünk vannak Ugyan munkaerőgondjaink, de ez olyan terület, ahol megrendelést nem is utasíthatnánk visz- sza. De ez a város lakosságán múlik. 200 négyzetméter patkány- talanítása 35 forintba kerül. Minden további négyzetméter 15 fillérbe, de ezek a plusz négyzetméterek, a kiszélesített határok érnék meg a 35 forintot. Hiszem, hogy egyszer a miskolci falakon is megjelennek a plakátok: „Ez a városrész patkánymentes.” És akkor már csak arra kell vigyázni, hogy valamelyik át ne ússzon a Szinván ... A DH várospolitikai fóruma A források megbízhatatlanok Miskolc fogyasztása ugrásszerűen nő Tisza-vizet iszunk a jövőben? Mindössze száz példányban jelent meg az MTESZ megyei környezetvédelmi bizottságának időszakos kiadványa, de reméljük, eljutott mindazokhoz — tanácsok, nagyüzemek vezetői stb. —, akik döntéseikkel segíthetik a környezetvédelmi munkát. A Környezet- védelmi Tájékoztató több figyelemreméltó tanulmányt tartalmaz. Ezek közül most két olyan dolgozatnak a főbb gondolatait idézzük, melyek szorosan egymáshoz kapcsolódnak. Tállá Gyula Borsod megye - ezen belül Miskolc - távlati vízellátásának lehetőségeivel és problémáival foglalkozik. Munkáját jól kiegészíti Bálint Istvánné, aki arról ir, mennyire szennyeződtek eddig a megyeszékhely ivóvíztermeiö telepei és milyen veszély fenyegeti őket a jövőben. (bartha) Talló Gyula utal rá, hogy az ivóvízellátás szempontjából is kedvezőnek nevezhetjük Miskolc földrajzi adottságait, »-hiszen a Bükk-hegy- ség keleti peremén bővizű források fakadnak. Az elmúlt évtizedekben elsősorban ezekre alapították a város ellátását, már csak azért is, mert a gravitáció segítségével, minimális költséggel behozható a források vize Miskolcra. Ám nemcsak előnyökkel jár a forrásokra alapított vízellátás. A fogyasztás rohamos növekedése és néhány száraz év rádöbbentett bennünket. hogy a források hozamának minimuma egybeesik a fogyasztási maximummal minden nyáron. Ráadásul a karsztvíz minősége az utóbbi években sokat romlott. A szennyeződés okai Így beszél erről Bálint Istvánné tanulmányában: „Az 1950-es években karsztvizeink mind bakteorológiai- lag, mind kémiai szempontból kifogástalanok voltak ... 1969-ben a baktériumszám eléri a háromszázat és coli bacilust minden esetben ki lehetett mutatni... 1971-ben az ossz. csíraszám 4200-at, a coli bacilus 422-t ért el. (A megengedett összcsíraszóm 100 dbAiter.) Ugyanakkor a forrásokban nitritet is kimutattak.” A források szennyeződésének főbb okai Bálint Istvánné szerint: A források vízgyűjtő területén több régi mészkőbányát szemétlerakásra használnak. Az esővíz a karszt repedésein keresztül belemossa a forrásokba a szennyet. Különösen veszélyesek az állati hulladékok és azok bomlási termékei. Az üdülők, új települések házi szennyvizét általában szikkasztják. Más vidéken úgy-ahogy megfelel ez az eljárás, ám a karsztos területeken óriási veszélyt rejt magúban. Állattenyésztő telepek is találhatók a Bükkben, például Csipkéskúton a méntelep. A tapolcai Anna-for- rás pedig a szennyvíztisztító csövek kisebb-nagyobb hibáin, repedésein keresztül szennyeződött az elmúlt években. A fertőzést klórozással semlegesíti a vízművállalat. Ám a kórokozók szaporodásával együtt növelni kell a klór mennyiségét is, ez pedig — egy bizonyos határon túl — semmiképpen sem kívánatos. Védik a vízoyű|tó területet A forrásvizek védelmére munkaprogramot dolgoztatnak ki a VITUKI-val. Az idei év végére elkészül a program és a szakemberek által behatárolt területeken megtiltják az állatok tartását, a közmű nélküli üdülők létesítését, valamint a hajdani kőbányák szeméttárolásra való felhasználását. (Már most gondolni kell a szemét megsemmisítésének célszerű módján!) Ám ha sikerül is megszüntetni a karsztforrások további szennyeződését, Miskolc ugrásszerűen növekvő vízigénye (egyik évről a másikra 4500 köbméterrel növekedett átlagban a napi fogyasztás) kizárja, hogy ezekre alapozzák az ellátást. A Város 1973-ban átlagosan 68 ezer köbméter vizet fogyasztott naponta, s a nyári csúcsértékek elérték a 86 ezer köbmétert. Az idén 97 ezer köbméter, 1985-ben azonban már 150 ezer köbméter/nap csúcsigénnyel kell számolni. Van-e remény arra, hogy biztosítani tudja ezt a hihetetlenül nagy mennyiséget a miskolci vízmű? Miskolc jelenleg vizet kap a tapolcai, a Tavi-, az Anna-, a Szinva- és a Felső-forrásból, az alsózsolcai kutakból. ha szükséges, az Észak-magyarországi Regionális Vízműtől. sőt az idén már a Hernád menti csúcsvízműtől is. Napjainkban bőven buzog a Szinva és a többi forrás is. Ezért az alsózsolcai három kútból csak kettő üzemel, nem kér segítséget a város a regionális vízműtől, és nélkülözni tudja a Hernád menti csúcsvízmű vizét is. Júliustól 15 ezer köbméter De a helyzet szinte egyik napról a másikra megváltozhat. Ezért biztató, hogy a Hernád mellől már most 10 ezer köbméter vizet kaphatnánk, júliustól pedig — addigra teljes kapacitással dolgozhat a vízmű első üteme — napi 15 ezer köbméter vizet nyer Miskolc innen. Számíthatunk az alsózsolcai nyolcezer köbméter/nap kapacitású vízműre és az Észak-magyarországi Regionális Vízmű is hasonló meny- nyiségű vizet táplálhat Miskolc hálózatába. Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy ez év végére — ha az időjárás is kedvez — körülbelül egyensúlyba kerül Miskolcon a vízigény és az víztermelő kapacitás. Ám 1980-ra már 120 ezer köbméter lesz a napi szükséglet! Addigra mindenképpen el kell készülni a Hernád menti csúcsvízmű második ütemének is. S hogy megvédjük a folyó kavicságyába fúrt kutakat az esetleges szennyeződéstől (a kassai vasmű a Hernádba engedi a szennyvizét tisztítás után, s a tisztítómű legkisebb hibája azzal fenyeget, hogy a vízbe jutó olaj és más szennyeződés eltörni a kút- rendszer szűrőrétegét), automataállomást építenek Her- nádszurdoknál, mely megfelelő időben jelzi a szennyhullám közeledtét. Hosszú távra szóló megoldásként a Kelet-borsodi Regionális Vízmű kiépítését javasolja Talló Gyula. Szerinte felszíni vízkiviteli művet kell telepíteni a Tiszára, mely napi 100—120 ezer köbméter vizet adna Borsodnak, ezen belül 70—80 ezer köbmétert Miskolcnak. BÉKÉS DEZSŐ Az Uránia csillagvizsgálóban ma este hat órakor a kezdők tartanak szakköri foglalkozást, melyen a rádió- csillagászat lesz a téma. A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételre keres * ,,D”-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, * tehergepkocsi-vezetőket legalább kétéves szakmai gyakorlattal, 8 ált. iskolai végzettséggel, akik részére a vállalat „D”-tanlolyamon történő részvételt biztosit Autóbuszvezetői munkakörben kereseti lehetőség 3500—5000 Ft; Szirmabesenyő, Kistokaj, Pereces, Felsőzsolca községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást Felvételre keres továbbá a vállalat * autószerelőket, * betanított szerelőket, * karosszérialakatost Dolgozóinknak és családtagjainak összvonalas villamos- és autóbusz-utazási igazolványt biztosítunk Bővebb felvilágosítás: A VALLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN MISKOLC, SZONDY GY. U. t. SZ. Munkanapokon: 8—15 ÓRÁIG, SZOMBATON 8—12 ÓRÁIG Szakszervezeti segélyek A HVDSZ Borsod megyei Bizottságához tartozó alapszervezetek pénzbevétele 1974-ben már megközelítette a kétmillió forintot. Érdekes képet mutat a felhasználás jogcím szerinti összetétele. Kitűnik, hogy a szociális felhasználás részaránya már a harmadik éve az ösz- szes felhasználás több mint felét teszi ki. Tavaly például ez az arány 51,8 százalék volt, s összegben meghaladta a 916 ezer forintot. Ennek a pénznek 39,1 százalékát, 692 ezer forintot kaptak meg a vállalatok dolgozói szakszervezeti segélyként (szülési, temetési stb. segély formájában). A pénzen 1721 dolgozó osztozott. Az egy főre jutó segély ősz- szege az elmúlt négy évben először haladta meg a 400 forintot, s több mint negyedével volt több az 1970. évi átlagnál. A megyei bizottsághoz tai tozó vái^lprok sem sokké maradnak el a segélyezé: oen. A vállalati segeiy össze ge 1970-től 1974-ig 63,9 szá zalékkal nőtt. s összege ta valy már meghaladta a 91 ezer forintot. Igaz. 2401-e osztoztak rajta, s ezért a átlag 361 forint volt csal ám ez is több, mint az előz négy év bármelyikének át lága. A kifizetett szakszerveze és vállalati segélyek együl tes összege 1974-ben má több mint 1,6 millió forin tot tett ki. Az egy főre jut segély 390 forint volt, az el múlt öt évben a legmaga sabb. Ebben nem szerepel az 40 ezer forintot, amellyel - központi támogatásból — 6 borsodi nagycsaládost, s a a 101 ezer forint, amellyé 57 árvízkárosultat segítette meg.
