Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-23 / 145. szám

Az új szezonra készülnek Csóka család Meszléry Judit Miskolcon Mozgalmas, csaknem zsúfolt színpad. Középen egy férfitár­saság folytonosan vitatkozva kártyázik. Jobbról fiatal lány fotelba kuporodva sír. Balról ágy, benne nő fekszik. Öreg­asszony ki- s bejár. Mindenki beszél és mindenki mást. A vízvezeték csöve megrepedt, a kripta kulcsa elveszett... A legszorgalmasabb színházbará­tok, a kritikák rendszeres ol­vasói a fentiekből bizonyára rájöttek: ez csak a Csóka csa­lád színpada lehet. Így van. A Miskolci Nemzeti Színház Gyur- kovics Tibornak ezzel a müvé­vel kezdi a következő évadot. Érdekes, hogy most, a sze­zon végén nyomát sem látni a fáradtságnak. Persze Gyur- kovics műve rendkívül for­dulatos, kitűnő dramaturgiá­val komponált darab, mely számtalan jó szerepet kínál. A rendelkezőpróbák kezdetén láttuk az együttest. A színé­szek élvezik a bizarr játékot. Ügy látszik, a színház emlé­kezetessé akarja tenni a kö­vetkező szezon nyitását, hi­szen legjobb erőit vonultatta fel. A népes Csóka családban Demeter Hedviggel, Fehér Tiborral, Máthé Évával, Sar­lós Gáborral. Jancsó Saroltá­val, Somló Ferenccel, Mesz­léry Judittal, Csiszér András­sal, Zoltán Sárival, Szili Já­nossal és M. Szilágyi Lajos­sal találkozhatunk majd. ,Őszinte részvételi] lesz a címe A színház természetéhez tartozik, hogy a végzős ren­dező-hallgatók nagy színpa­don s mindig a produkció követelte társulattal próbál­ják ki erejüket. Szurdi Miklós „t. h.” rend­kívül otthonosan mozog a színházban. Ez persze annak is köszönhető, hogy Miskol­con szeretettel és megértéssel fogadták Major Tamás tanít­ványát. A produkcióról beszélge­tünk. — Nehogy elfelejtsem meg­említeni, Miskolcon eredeti címével játsszuk majd a da­rabot. Vagyis az kerül a pla­kátokra, hogy „őszinte rész­vétem”. — Ügy tűnik, a rendező­nek ezt még a rosszakarói sem mondhatják majd a be­mutató után ... — Gyurkovics a legjobb magyar szerzők közé tartozik, témaválasztása is rendkívül izgalmas. A Csóka családban nincs egyetlen rossz ember sem, de valami — én úgy ne­vezem — „alapszerencsétlen­ség’ mindegyikre jellemző. Félbemaradt, elrontott, ki nem teljesedett életek... Itt mindenki fél valamitől. Ezért is akarják mindenáron meg­keresni, megtalálni az elhunyt apa hagyatékát, a félelem el­leni gyógyszert. Mert az nem­csak egy szabadalom, amit majd jól megfizetnek, sokkal több annál. — Mintha túlságosan is sajnálná a Csókákat? — Erről szó sincs, bár két­ségtelenül sok szeretetremél- tóság is vant bennük. Főleg az önsajnálatuk miatt harag­szom rájuk. Az önsajnálat rengeteg energiát emészt fel. Ha kevesebbet szenvelegnénk és sajnálkoznánk önmagunk felett, több időnk jutna a hasznos cselekvésre. De hát minderről még lesz alkalom beszélni. Szeretném — a tra­gikomédia követelményeinek megfelelően — megteremteni Várkoncert Hagyomány már, hogy minden évben várkoncértet rendeznek Körmenden, a Batthyány-kastélyban. A ba­rokk-klasszicista épület ki­tűnő akusztikájú belső ud­varán vasárnap Verdi-estet tartottak. Az idei első hang­versenyen a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és a Magy Állami Operaház mű­vészei működtek közre. Ve­zényelt Petró János. # A Csóka család egyik kulcsszerepét Meszléry Judit játssza az előadásnak azt a sajátos hangvételét és ritmusát, mely a legjobban képes kifejezni Gyurkovics gondolatiságát. „Kezdem otthon érezni masam" A készülő produkció egyik kulcsszerepét Meszléry Judit játssza, aki most szerződött Miskolcra. ' — Ügy jöttem ide, hogy a főrendezőn kívül — vele is a közelmúltban ismerkedtem meg — senkivel sem talál­koztam korábban a miskol­ciak közül. Meggyőződésem, hogy a mi szakmánkban csak addig maradjon egy helyen az ember, amíg az a közös­ség inspirálóan hat munká­jára, művészetére. Hat na­gyon szép és gazdag évet töl­töttem Veszprémben, de nem használt volna nekem, ha végleg letelepszem a dunán­túli városban. A letelepedés tudniillik azt jelenti, hogy valamit — az új városok, partnerek vonzását, izgalmát — már nem igényli az em­ber, vagy legalábbis önként lemond erről. A miskolci színház jó hatását máris ér­zem, bár Edit figurájával ne­hezen barátkoztam meg. Az­tán eljött hozzánk az író, s kinek-kinek alkalma volt a legilletékesebbtől hallani a Csóka családról. Most már kezdem magam otthon érez­ni a „család” körében, s re­mélem, ez az érzés csak erő­södik a szezon folyamán. (gyarmati) A rádióban hallottuk A Dunánál A Dunánál című történel­mi „rétegműsor” legutóbbi adásának témája ez volt: Hiedelmek a történeti tudat­ban. Vannak? Bőven! A két kutató (Katona Imre etnog­ráfus és Angelusz Róbert szo­ciológus) érdekes összefüggé­seket világítottak meg. Azt, hogy a történelmi ismeretek mennyisége és minősége az iskolázottságtól, a kortól és a nemektől is függ — a köz­vélemény is 'tudja. Azt azon­ban már kevesebben, hogy a történelem iránti érdeklődés erősen függ a közéletben be­töltött aktív szereptől. Ugyan­akkor van egy — elgondol­kodtató — általános vonás, amely minden társadalmi ré­tegre jellemző volt a törté­nelem megítélésében: az, hogy az értékpólusok (jó— rossz) köré csoportosítja az eseményeket, hogy a jelen eseményeit vetíti vissza a múltba, hogy sarkít, nem is­mer árnyalatokat, hogy a történelmet nem visszafordít­hatatlan, lezárt eseménysor­nak tartja, hogy időtlenít és személytelenít, hogy a távoli múlt eltűnik, mert összemos­sa az emlékezet. Az analogi­kus gondolkbdás szerint a jók: kuruc, 1848; a rossz: tö­rök — tatár —; labanc. A legelgondolkodtatóbb (és leg- elszomorítóbb) viszont az, hogy 14—18 éves fiatalok semmit sem tudnak a fél­múltról. Hanák Péter átnéz­te a történelem-tankönyveket és úgy találta, hogy kevés és sematikus az, amit például erről a korról tanulnak a gyerekek. Érdekesebb, több eseményt tartalmazó, színe­sebben megírt tankönyvek kellenének, amelyek tudato­san figyelembe veszik ezt a sajátos szemléletet, észjárást, amit az etnográfusok, szocio­lógusok stb. feltártak. (horpácsi) Játékfilmszemle Pécsen A magyar játékfilmek se­regszemléjéről, amelyet 1965- ben Pécs kezdeményezett, Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődési osztályvezetője, a legutóbb 1973-ban tartott VII. magyar játékfilmszemle igazgatója tájékoztatta az MTI munka­társát. — A múlt év decemberé­ben nagy sikerrel zajlott le a budapesti filmhét. Akkor merült fel a gondolat, hogy a főváros előnyösebb feltéte­leket nyújthat a rendezvény­hez, célszerűbb lenne, ha a jövőben a szemlét is a buda­pesti filmnapok keretében tartanák. — Az érdekelt szervek kép­viselőinek részvételével a Kulturális Minisztérium film­főigazgatóságán megtartott előkészítő tárgyaláson több kérdésben megegyezés szüle­tett. Így a jövőben is Pécsett rendezik meg a magyar já­tékfilmszemlét. A korábbitól eltérően azonban nem lesz előzetes zsűri, hanem minden elkészült film részt vesz a szemlén. A legközelebbi ma­gyar játékfilmszemle időpont­ját is iheghatározták: 1976. január 12—17, tehát nem ok­tóber, mint az előzőek, és ezt a módosítást az indokolta, hogy így teljesebb lesz egy- egy év filmtermésének be­mutatása. Megalakult a film­szemle intéző bizottsága, amely kidolgozza a további részletes programot. Mario és a varázsló — táncjáték Az NDK Táncegyüttese — jelenti a Neues Deutschland — bemutatta Siegfried Matt- hus Thomas Mann „Mario és a varázsló” című műve alap­ján készült táncjátékát. Az NDK Táncegyüttesének új programjában a Mario és a varázsló mellett szerepel egy tánckép is, amelyben „Gran zafra” címmel a ku­bai cukornádaratóknak állí­tanak emléket. Az új műsort nemcsak hazájukban mutat­ják be. Vendégszereplésre indulnak Bulgáriába, Etió­piába, Szudánba, Tanzániába és a Jemeni Népköztársaság­ba is. Nemzetközi lovasnapok Hortobágyon A Hortobágy kiemelkedő nyári programja, a nemzet­közi lovasnapok iránt ez év­ben is igen nagy az érdeklő­dés. 60 ezer embert várnak a három nap versenyeire, bemutatóira. A június 27— 28. és 29-i versenyre eddig 200-nál több lovat neveztek. A legkiválóbb hazai spor­tolók mellett lengyel, cseh­szlovák és NSZK-beli lova­sok is nyeregbe szállnak. Elmarad a bábjáték A Kilián lakótelep játszó­terén 23-ra hirdetett Báb- ládajáték technikai okok mi­att elmarad. Az Ady Műve­lődési Ház, az előadás új idő­pontjáról néhány nap múlva értesíti a lakótelep gyerme­keit. Beiratkozások — Beiratkozni tetszett jön­ni? — kérdezték a kapuban, és míg udvariasan a hirdető- táblához vezettek, hirtelen nem is tudtam, hogy mit mondjak. Megzavart a kér­dés, nem . számítottam rá. Több mint másfél évtizede, •hogy a régi iskolámban ugyanezt kérdezték jó szü­leimtől. Másfél évtizednek kellett egy pillanat alatt vé­gigfutni a fejemben, hogy kapcsolni tudjak: nem rólam van szó. Az idegeneket ka­lauzoló gyerekek türelmesen várták, hogy megtudják vég­re a mostani 14 éves nevét. Hogy mint mindenkit, felkí­sérjenek a Herman Ottó Gimnázum új I/3-as osztá­lyának tantermébe. Te jó isten — mondtam magamban — hányszor irat­koztam be, és hány helyre írtam már be több-kevesebb sikerrel a nevem? Mit csi­náltam 1958 óta? Mit tettem meg abból, amit meg kellett tennem, és mit nem tudtam elvégezni, amit el kellett volna? Komolyabb vagyok, mint szeretem. Olyan ko­moly, mint mindig, ha rá­jövök, hogy az ember életé­ben milyen sok fontos állo­más van. Az elsőst ide még (ha csak teheti) elkíséri a szülő. Dupla volt a létszám ebben az osz­tályban is, de nem a szoros­ig tette, hogy mindenki ala­posan megnézte a szomszéd­ját. Figyelmes volt a beírást végző osztályfőnök arca is, ahogy a következő gyerekre rápillantott. Elvette az álta­lános iskolai bizonyítványt, a személyi igazolványt, át­adta az iskola jelvényét; fo­lyamatosan dolgozott másfél órán keresztül. — Mielőtt megnézzük az iskolát, néhány tudnivalót el­mondanék — fejezte be az írásos munkát, és egyenruhá­ról, tornafelszerelésről, év­nyitóról, tankönyvekről, fü­zetekről beszélt. Mire gon­dolt vajon közben? Alig bal­lagott el a volt osztálya, itt a következő. Azoknak min­dent odaadott, amit adni tu­dott, ezeknek mindent oda fog adni. De kiknek? A sze­mélyi adataik semmit sem mondanak el arról, amire kíváncsi: mit hoztak, és mit visznek négy év múlva ma­gukkal? Az igazgató megtalálja a módját, hogy ha egyenként lehetetlen is, de az első na­pon, amikor már ide tartoz­nak, legalább osztályonként köszöntse az elsősöket. A be- iratást segítő nagyobb diákok széket hoznak, és míg sok­szor megfordulnak, meg le­het nézni őket. Ügy vannak öltözve, hogy mindenki lát­hassa: ilyen az iskola egyen­ruhája, a fiúknak ez, a lá­nyoknak az a köpeny kell. Az új elsősöknél jobban csak a szülők figyelnek. Szeretné­nek a nyáron mindent elren­dezni. Mindent, ami tőlük függ, hogy jól induljon a gyerek. Van idő feljegyezni, hogy mire lesz szeptembertől szük­sége, alaposan körülnézhet a folyosókon mindenki. Szok- hatja az épületek jellegzetes iskolaillatát, ismerkedhet a járással, azokkal az utakkal, amelyeken négy évig na­ponta végigmegy majd. A lé­pései már most biztosabbak, mint mikor érkezett. Sokunknak segítettek ezek a nyugodt, gondos, hűvös is­kolák. A falaik között kezd­tünk megerősödni. (makai) HÉTFŐ Kossuth rájHó: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Nóták, — 13.50: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 14.05: Édes anya­nyelvűnk. — 14.10: Po Csü Ji- dalok. I. sorozat. — 14.30: Kó­ruspódium. — 14.40: A vietnami lira korszakai. Befejező rész. — 15.10: Mikrobi, a cselszövő. Fan­tasztikus rádiójáték. III. rész. —, 15.50: Fúvószene táncritmusban. 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A BM Duna Művészegyüt­tesének népi zenekara játszik. ' — 16.25: Rádiószínház. — 17.05: Kül­politikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. — 17.40: A KGST- együttmüködés tapasztalatai. — 18.05: Húszas stúdió. — 19.30: A Rádió Dalszínházának bemutató­ja. — Közben: 20.16: Reggeltől estig. — 20.25: Az operettközve- títés folytatása. — 21.30: Mikro- lánc. — 22.20: Lemezek közt vá­logatva. — 22.53: Tánczene Moszk­vából, Prágából, Szófiából, Buka­restből. — 0.10: Régi francia kó­rusmuzsika. Petőfi rádió: 12.03: Zenekari muzsika. — 13.03: Az igazgató mandátuma. — 13.30: Beethoven: B-dúr vonósnégyes. — 14.00: Ket­tőtől hatig... — 18.05: Külpoli­tikai figyelő. — 18.20: Kalando­zás. — 19.24: Severini Gazelloni és Bruni Cantino hangversenye. — 20.10: Üj könyvek (ism.). — 20.13: Zenekari muzsika. — Köz­ben: 21.00: Latin-amerikai histó­riák. — 21.20: A zenekari muzsi­ka folytatása. — 22.10: Népdalok. — 23.15: Ooeraáriák. — 23.30: A hét zeneműve. Miskolci rádió: 17,30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Em­berek. utak. járművek: (A Mályi- tótól Hollóstetőig .. .). — Szóra­koztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör: a stúdió krónikaműso­ra (Hírek, riportok, tudósítások a nap eseményeiből). — 18.15: Kórusmuzsika. — Napjaink kér­dései ... — Jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkok- tél! Kiállítás: József Attila Klub­könyvtár kiállítóterme; (12—20): Nagylátószög — fotókiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BEKE A rendőrség csak áll és néz! Mb. szí. olasz film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Túl sovány a szerelemhez? Szí. NDK. film Kezdés: f3 és hn5 órakor Onibaba 16 éven felülieknek! Szí. japán film Kezdés: 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Vér és. virág Szí. japán film Kezdes: f5 és 17 órakor ART-KINO Déryné Magyar film Kezdés: 8 órakor Fáklya Só Mb. szí. jugoszláv film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI Oklahoma olaja Sízi. amerikai film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA Két amerikai 16 éven felülieknek! Mb. színes amerikai film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS Utánam gazfickók! Szí. NDK kalandíilm Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TAPOLCA-KERT Nem zörög a haraszt.. . 16 éven felülieknek! Mb. szí. francia—olasz film Kezdés: 8 órakor IFJÚSÁGI ES ÜTTÖRÖMOZI A tengeri farkas I., II. Másfél helyár Román kalandfilm Kezdés: 4 órakor HÁMOR Nem zörög a haraszt... 16 éven felülieknek! Mb. olasz—francia film Kezdés: 6 órakor PERECES Gyilkosság másodkézből Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Beethoven: Hegedűverseny. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: A „Maros” Művészegyüttes zenekara játszik. — 10.05: Gye­rekeknek! — 10.25: Édes anya­nyelvűnk. — 10.35: Puccini: Gian­ni Schicchi. Egyfelvonásos ope­ra. — 11.36: Mai koreai költők versei. — 11.46: Kodály: Kilenc «epigramma. Petőfi rádió: 8.05: Pipaszó mel­lett. (ism.) — 9.03: Barokk ka­marazene. — 9.50: Kritikusok fó­ruma. — 10.00: Zenés műsor üdiá> löknek. — 11.00: Hírek.

Next

/
Thumbnails
Contents