Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-21 / 144. szám
\ „Ennek lélektana van ' Vakációban újságárus — Tessék a Déli! Lottószámokkal a Déli!... A gyerek megtorpan előttem, tavalyról megismer, s hiába van a kezemben az újság, nyújtja, hiszen tavaiv is vettem . .. — Nincs lottóm — mondtam, de azóta kétszer is találkoztunk.' Megjelent a Déli... A gyerekhang (megbocsát nekem ezért a tizenöt éves Gáncs Feri) betölti az egész buszt. Feri harmadik éve minden nyári szünetben újságot árul. Szenvedélyes kolléga,'aki tavaly is megbírált, § jóvátételként vettem tőle a második lapot, hogy elfelejtessem vele az aznap halványabb címeinket. Tavaly kicsit aggódva mesélte, hogy vendéglátóipari szak- középiskolába készül. Most ragyogva, hogy már nem árul sokáig, mert szakmai gyakorlatra megy az Annába. — Hogy sikerült az év? — Sikerült — mondja jóval csendesebben. — Tetszik tudni, ha ez is olyan könnyű lenne, mint újságot árulni . — Az könnyű? — Akinek rutinja van. Különben is: én édesapámtól tanultam, ő az állomáson árult. Postás. Sajnos, lassacskán kiöregszem... ■ ■ Éppen a lapot várjuk. Van ott bizony jócskán idős eladó is. de Feri magyaráz: — Már abból öregszem ki. hogy fussak. Mert az fontos. — Hogy hamarább érj oda? — A, csak a lendület miatt. Ha szaladok és úgy kiaAz LKM húrom csúcstitkárával beszélgettünk (l.) Tonnák és emberek bálom a jó címet, mindenki megállít. Ha megállók, nem biztos, hogy ő megáll mellettem. Ennek lélektana van. — És mennyit keresel ezzel a lélektannal? — Heti 300—350 forintot. Plusz a jatt. Olyan kevesen vannak, akik visszakérnek. — A borravaló mennyi? — Heti kétszáz ... * A fentiekből gondolom kiderült, hogy Feri, aki a diákok közül mindig a legtöbb lapot adja el, jól keres nyaranta. — Milyen lesz a nyarad. Feri? — Három hét gyakorlat. Két hét tábor. Augusztusban már nem jövök vissza. Pihenek. — Mit veszel a pénzből? — Egy versenykerékpárt. Az a hobbim. Van egy öreg gépem, de az nem jó. (Kerényi László felvétele) — Azzal mi lesz? — Azt édesapa örökli tőlem. Neki még jó az... ■ ■ Hozzák a friss, festéksza- gú lapot. Feri belenéz és már ki is próbálja: — Lottószámokkal a ... Valósággal starthelyzetben áll. Már nem rám figyel, de még a lelkemre köti: — Azt mindenképpen tessék megírni, hogy mi fiatalok nem megyünk be a másik árus területére. És ha mondják is, csak azért mondják, mert mi gyorsabbak vagyunk ... Már szalad. Talán futtában bánja, hogy nekem nem adott el egy lapot, de nem fordul vissza. Legalább hat kilónyi súlyt cipel, szaladva. B. G. Anyag- es energia-takarékosság; munkafegyelem, pártirányítás. Mintha sok lenne egy kicsit egyszerre! Beszélgető partnereim rögtön javasolták is: vegyük külön a két témát. A három gyáregységi csúcstitkár — Hámori József a nagyolvasztóból, Soltész Bertalan az acélműtől, Gályász József a hengerművektől — elöljáró- .ban protestált, mondván: véletlenül se higgyem azt, hogy ők csak most — a takarékos- sági évben — foglalkoznak különös gonddal az ezzel kapcsolatos pártfeladatokKal. Mindennapos dolog ez náluk, amióta a vasérc nyersanyagnak számít! Lehet egyáltalán? Tehát, jöjjön az „első” téma. ök protestáltak, én „provokálok”: egy ilyen zárt rendszerű, magasan szervezett termelőüzemben miként lehet egyáltalán takarékoskodni? Mert ha például (képzelt számokat mondok!) öt kiló vasércből lehet 1 kiló nyersvasat előállítani, kiolvasztani, akkor azt négyből — ugye — nem lehet!? Induljunk el a „kályhától”, tanácsolták. Elkészül az éves terv, pontosan kiszámítva minden. Igen ám, de ahol a termék is millió tonnákban mérhető, ott már a számok nem fedhetik teljesen a valóságot, hiszen a technológia, a gyártási folyamat számos, előre nem látható buktatóval szolgál. Sőt: a számok „eltakarják” azt a lendületet, akarást, ami itt fellelhető, ami benne van a szocialista verseny mozgalomban! Tehát az emberek hozzátehetnek, bármennyire precíz is volt a számítás. És ezért fontos a pártszervezetek munkája a munkaverseny miatt! Vegyünk egy példát, a nagyoivasztóbol. Egy torma koksz ára 1419 forint. Évente 570 ezer tonna nyersvasat gyártanak. Egyszerű számítás kérdése, hogy ha a fajlagos kokszfelhasználást tonnánként csak' 10 kilóval sikerül csökkenteni, mit jelent az a gyárnak! És a népgazdaságnak! — tettem hozzá kissé okosko- dóan. Az arcok majdnem piegbántottra fanyalodtak. Az csak természetes! Nem? „Es a tervezés?” Nem kívántam több példát, meggyőztek. És ez azt is világossá tette, miért is kell ezzel a pártszervezeteknek foglalkozni. Vagy mégsem? Ismét provokáltam: ha tehát itt a tervezés és a munka gyakorlata közötti különbségben rejlenek a lehetőségek, nem volna egyszerűbb a tervezés munkáját pontosabbá tenni, s akkor nem volna szükség a szervező, sőt az agitatív jellegű pártmunkára? Mire kimondtam, már éreztem: kezdik • latolgatni naivitásom, hozzá nem értésem fokát> Gyorsan hozzátettem: „Ez nagyon laikusán hangzott, igaz?” Abban azért egyetértett Soltész Bertalan, hogy ha pontosabb tervezés párosulna egy, a jelenleginél jóval korszerűbb üzem adottságaival, akkor talán kevesebb volna a dolguk. De volna akkor is. Mert az emberi szubjektum tényezőit még az automaták világában sem lehet kikapcsolni. Hát még itt, ahol még sok a rekonstruálni való! ö is elővett egy példát. Náluk az összköltség 76,3 százaléka anyagköltség, s ez már méreteivel is jelzi a feladatot. De még azt is hozzá lehet tenni, hogy a nyersanyag ráadásul külföldi eredetű. A munkabér egyébként 1,7 százalékot tesz ki! Előbb gondolkozzék! A témák szétválasztását helyeslő partnerem most arról kezdett beszélni, milyen jelentős lehet itt a munkás, a termelést irányító ember fegyelmezettsége! És Kimondta: a kettő mégsem választható el egymástól! És ide kívánkozott a náluk már régen — a blokkoló órák kidobása óta — felismert igazság: a munkafegyelmet nem a kapuknál kell mérni. A munkaidő alatti magatartás. Az számít... És . itt ismét nem kellett ecsetelnünk a pártmunka jelentőségét. Eredményeit inkább. A több mint ezer acélműinek egy- harmada párttag. A munka- versenyben valamennyien hozzájárultak nehéz körülmények között elért sikereikhez. De gond, hogy létszámukkal szinte egyenlő mértékű volt a közben távozók és érkezők száma. Mintha kicserélték volna a teljes garnitúrát. „És ez tudatformálási probléma!” — figyelmeztetett Gályász József. A többség persze maradt, de — és most ismét őket idézem: „... aki ma bejött a gyároa, azt először meg kell tanítani — arra is, hogy amikor félrelökne egy téglát, előbb gondolkozzék, lehet-e annak hasznos helyet találni!” (Folytatjuk) HORVÁTH KÁLMÁN Mégsem utaznak pantallóban Hatvan jubileumi ünnepségei Kék erkély A Miskolci . Üveggyárban június 5-én elkezdték a Kék üveg gyártását. A drótozott és drótnélküli erkély- es mellvédüveget a BÁÉV megrendelésére készítik. A színes üveg változatosabbá teszi az1 összekötő városrész házainak erkélyeit. Eddig 30 ezer négyzetmétert gyártottak az új kék üvegből. Tegnap egy hírben szóvá tettük, hogy a gyermekruházati boltokban nem lehet kapni szövet és ballon kisfiúnadrágokat a táborozni induló 6—12 éveseknek. A lap megjelenése után Kiinga Lajos, a Centrum Aruház üzletvezetője telefonon közölte: náluk korlátlan mennyiségben kapható ilyen nadrág. Örömmel adjuk tovább a jó hírt. Csak azt nem értjük, hogy ami az egyik helyen „korlátlan mennyiségben” van, miért hiánycikk másutt? Drukkoltam nekik: jaj, nehogy hiányuk legyen! Egy életre elvenné kedvüket a pályától. Az 1-es posta hivatalvezetője megnyugtatott: tapasztalt segítők ültek mellettük (mert ahol nagy összegeket kell kezelni, tévedni nem lehet), és különben is, négy év alatt már mindegyikük megtalálta a neki illő munkakört. És aki fél, a pénztől (alkat kérdése), az mondjuk a távírdát választja. De egyben közösek ezek a fiúk, lányok (az 1. számú Ipari SzakközépiSKola postaforgalmi osztályának végzős tanulói), hogy hivatásuknak érzik a postai munkát, nem csupán afféle átmeneti állásnak. Mintha az ügyfelek is megereztek volna ebből valamit — megértőén vártak, míg a telefonszámlájukat vizsgafeladatként megoldották ... • I A postásutánpótlás tehát nagyjából rendben volna — de építőipari szakmunkásokat, szigetelőket, csőszerelőket szép számmal alkalmaznának a vállalatok. Sok embert vár a húskombinát, a cementgyár és a drótgyár is. Műszerész viszont több végzett, mint ahány munkahely Várossá nyilvánításának 30. évfordulójára készül Hatvan. A Zagyva parti város a felnőn. Talán mert divatszakmának számít? Ügy érzem, előrelátható vállalati ösztöndíjpolitikával Miskolc igényeihez lehetne közelíteni a frissen végzők számát. Elvégre a létszámigényt is lehet tervezni. Ösztöndíj ... A vállalat adta, a vállalat elvette. Mármint a középiskolásoktól. A megyei tanács-vb keddi ülésén szóba került: mióta központi juttatásból t erősebben támogatják a fizikai dolgozók gyermekeit, egyes adományozók hirtelen szűkmarkúak lettek. A társadalom érdekében önként vállalt kötelezettségtől visszalépni — ezt még a szerintük mindenek felett való vállalati' érdek sem szentesítheti. Mindannyiunk érdeke volt, hogy ne folyjon, mégis .. Majdnem két hónapig csörgedezett a drága víz a Széchenyi út 31. számú ház udvarán. Keddi számunkban tettük szóvá, s szerdán megjavították azt, amit meg kellett javítani. Végre! — sóhajthatnék fel, de ehelyett ez jön a toliamra: csak most? szabadulás után elsőként lépett elő a települések ranglistáján. Víz... A Mályi-tó védelmében íródott heti várospolitikai fórumunk. Közünk van hozzá, hiszen joggal nevezik a miskolciak' Balatonjának. És baj van a vizével. A -megyei KÖJÁL mérései alapján szennyezettnek minősítették. Nem sokkal a cikk megjelenése után két lelkes lokálpatriótától kaptunk levelet; javaslataikat a következő napokban tesz- szük közzé. Autószervizt nyitottak csütörtökön a Győri kapuban, a VIMELUX a gazdája. A gépkocsi-tulajdonosok ilyen hírnek mindig örülnek, nekik kedvez az egészséges kon- kurrencia... És erről ismét eszembe jut a víz. Kocsit mosnak a Mályi-tónál, a hegyi patakokban, a ház előtt — sokan nincsenek is tudatában, hogy ezzel környezetüket szennyezik. Elképzelek egy gépkocsimosó állomást, ahol gyorsan és viszonylag olcsón el lehet végeztetni ezt a sokszor terhes műveletet. Talán nem marad álom ... (bohus) Köztulajdon Az ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából hosszú ideig Budapest közönsége láthatta azt a jubileumi kiállítást, amely nagyalakú fotódokumentációkon, makettek, kisplasztikák, modellek sorával mutatta meg: az elmúlt évtizedekben hol és milyen képzőművészeti alkotásokat állítottak fel szerte az országban. Melyek azok a köztéri szobrok, épületbelsőket díszítő mozaikok, sgraffittók, amelyek valamennyiünk környezetének esztétikusabbá tételét szolgálják. A bemutató most Miskolcra is eljutott; Köztulajdon 1945—1975 címmel a Kossuth Művelődési Ház nagytermében látható. \ megnyitó ma déli tizenkét órakor volt, a gazdag anyagot Mazsaroff Miklós festőművész ajánlotta a közönség figyelmébe. A kiállítás július 22-ig mindennap délelőtt 10-től este hat óráig tekinthető meg. Kis olimpikonok Ma népes és jókedvű gyerekcsoport indult a Tiszai pályaudvarról Szombathelyre. Holnap újabb csoport követi őket. Az úttörőolimpia területi döntőin legjobb eredményt elért 105 borsodi úttörő az olimpia döntőire indul. Szombaton a négye és háromtusa csapat és a négytusa egyéni versenyzők; vasárnap az atléták, a lövészek, valamint két-két röplabda-, kézilabda- és kosárlabdacsapat átázott el. A tornászok és a modellezők csütörtökön utaznak társaik után. •£ Változékony időjárás ... Hétfőtől — szombatig t
