Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám
.Cv-.;'' A sebesség nem a kocsik állapotán múlik Mit ígér a imszprogram ? A motor lelke: az adagoló. Ennek beállítása és ellenőrzése nagy szakértelmet és korszerű műszert kíván. Borsod ipari szövetkezeteinek lejlődése Egymilliárdos termelés A miskolci városi autóbuszok átlagsebessége 18 kilométer óránként. Nem valami nagy tempó, ha figyelembe vesszük, hogy az óránként optimálisan megtett távolságnak 25 kilométernek kellene lennie. A sebesség — és erre joggal lehetnek büszkék a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói — már nem a kocsik állapotán múlik. A fiatal s egyre fiatalodó kocsik gyorsaságának nem a motorok teljesítőképessége szab határt, hanem a városi utak zsúfoltsága. Országosan hét-nyolcszázat Aki egyszer az autóbusz vagy a villamos miatt elkésik a munkából, az aligha fogja dicsérni a közlekedési vállalatot. Aki morózus kalauzzal találkozik, vagy „sportosan” vezető pilóta kocsi-* jába száll, az csak rosszat mond a városi közlekedésről. Néhány nappal ezelőtt közölték a lapok, hogy az idén — a járműállomány rekonstrukciója jegyében — 'hét-nyolcszáz autóbuszt selejteznek ki országosan. A naponta utazó ember — s melyikünk nem az? — megkönnyebbülten sóhajt... De sóhajtanak a tömegközlekedés felelősei, illetékesei is; hiszen az erre a tervidőszakra várt és remélt fejlődés minőségi változást hoz a városi közlekedésben. Jelentős áldozatra készteti a népgazdaságot. Mit ígér az autóbuszprogram megvalósítása MiskolA kollektív szerződések eddig előírhatták, hogy a vállalat dolgozói közül csak azok kaphatnak év végi ' részesedést, akik — azon túl, hogy egész évben a vállalatnál dolgoztak — a kifizetés napján, is munkaviszonyban vannak a vállalatnál. így előfordulhatott, hogy valaki például 1974-ben egész esztendőben azonos vállalatnál dolgozott, nyereségrészesedést mégsem kapott az évi eredmény alapján, mert 1975 elején, a részesedés kifizetése előtt vállalatától kilépett. con? Ha minden a terv szerint történik, akkor a városban futó kocsik közül öt esztendő alatt 108 darabot adnak át a bontónak. Ez pedig azt jelenti, hogy 1980-ra Miskolcon «sak a 200-as családhoz tartozó típusok (panorámabuszok) futnak. Az élkövetkezendő öt esztendő alatt — a régiek pótlására és az új igények kielégítésére — 188 darab autóbuszt kap a vállalat. Az újak drágábbak Kap? Az előrelépés feltétele kettős. Részint beszerzési problémákat, részint pedig üzemeltetési gondokat jelent. Egyszerűen fogalmazva: az új autóbuszok drágábbak és többe kerül fenntartásuk is. Egy „szóló” panorámaautóbusz (automata sebesség- váltóval felszerelve) 1 millió 88 ezer forintba kerül. A csuklós ára 1 millió 405 ezer forint. Az árkül/önbözetre — a Minisztertanács határozata értelmében — támogatást kap a vállalat. Ha leadnak, azaz kiselejteznek egy régi kocsit, akkor a vállalat fej- lesztésialap-számlája 590 ezer forinttal nő. A csuklósnál hétszázezer forint az állami támogatás összege. így aztán már nem jelent erőn felüli vállalást sem a vállalatnak, sem pedig a városnak az új kocsi beszerzése. Kedvezmény az is, hogy az öreg busz .elmaradt felújítására szánt pénzt — a pénzügyesek nyelvén szólva — át lehet vinni a fejlesztési- alap-számlára, így ez az öszA Munkaügyi Minisztérium és a SZOT illetékes osztályainak most kibocsátott állásfoglalása szerint a jövőben ilyen eset nem fordulhat elő. Az idei kollektív szerződésekből már törölni kell az említett megszorító intézkedést, vagyis az 1975. évi eredmény alapján valameny- nyi dolgozónak jár év végi részesedés, áld egész évben munkaviszonyban volt a vállalattal, ha egyéb okból nem kerül sor a részesedés csökkentésére vagy megvonására. szeg is az új, kényelmesebb, gyorsabb, nagyobb befogadó- képességű „kétszázasok” vásárlására fordítható. A már idézett rendelet duplájára növelte a fenntartási költségekhez való állami hozzájárulást is. így aztán a vállalat nem fizet rá, ha korszerűsíti a járműparkot. Kétezer járatból kettő A Miskolci Közlekedési Vállalat az új, s máris zsúfolt forgalmi telepén a változások napjait éli. Ma már csak rossz emlék az aggasztó sofőrhiány. (Egy gépkocsivezető átlagfizetése most 4300 forint. A csuklósok pilótái viszont ötezer forint fölött keresnek.) A minőségi változást jelzi, hogy a pontosság, műszaki állapot mérőszáma, a „menetrendszerűség” csaknem százszázalékos. Május utolsó napján a kétezer járatból mindössze kettő maradt ki. Félreértés ne essék; ez a tudósítás nem azzal a céllal íródott, hogy elleplezze a miskolci tömegközlekedés gondjait. De ha arra gondolunk, hogy a város címerét viselő villamosok és autóbuszok naponta félmillió embert szállítanak, akkor dicsérő szót illik ejteni a gyakran megosztott munkaidőben szolgálatba- járó, a Széchenyi, út forgatagát elviselő járművezetőkről. Az autóbuszprogram megvalósítása a közlekedési trombózis veszélyének kitett Miskolcon már tegnap elkezdődött. Az elmúlt évben 174 millió utast szállítottak a vállalat járművei, öt esztendő múlva 215 millió ember kényelmesebb, gyorsabb utazását kell biztosítani. BRACKÖ ISTVÁN A borsodi és miskolci kórházakban, rendelőkben, egészségügyi intézményekben és hivatalokban jelenleg 11 502-en dolgoznak. A foglalkoztatottak 80 százaléka nő. Nagy létszámuk miatt is indokolt tehát figyelemmel kísérni, hogyan hajtják végre az egészségügy területén a nőpolitikái határozatot. Erről számoltatta be a minap dr. Vásárhelyi Zoltán megyei bizottsági titkárt az SZMT elnöksége. Az előterjesztés átfogó képet adott megyénk, városunk orvosnőinek, asz- szisztensnőinek, egészségügyi nődolgozóinak helyzetéről, életéről. Muokás, vagy oem munkás? A sok-sok érdekes problémát felszínre hozó vizsgálat többek között ráidlágitott: a megye összes orvosainak egy- harmadát képviselő orvosnők közül viszonylag kevesen töltenek be vezetői posztot. A 36 igazgatói és helyettesi beosztást ellátó főorvos között csak kettő, a 109 osztályvezető főorvos között csak 14 nő található. Jobb a helyzet a gyógyszerésznők esetében, hiszen ők a vezetőállások több mint 60 százalékát töltik be. Egy másik gondja a megyei bizottságnak az egészségügyi szakdolgozók helyzete. Mivel 96,3 százalékuk A környezetvédelemről tanácskoznak A környezetvédelmi világnap alkalmából, június 5-én délelőtt 10 órai kezdettel ülést tart az MTESZ környezetvédelmi bizottsága. Az ülésen dr. Horváth Béla városi főépítész tart előadást Miskolc gazdasági életének és a környezetvédelemnek az összefüggéseiről. Ezt követően dr. Schiefner Kálmán, az Országos Közegészségügyi Intézet csoportvezetője és dr. Andrik Péter, a megyei KÖJÁL biológusa beszél a Mályi-tó vizének minőségéről. Az ülés napirendjén szerepel továbbá dr. Fázold Adám előadása, mely azzal foglalkozik, hogyan szabályozható a víz minősége a Sajó völgyében. nő, az ide tartozó szakmák minden kérdését nőpolitikái ügyként kezelik. A legvitatottabb az ápoíónők társa- " dalmi hovatartozása. Döntő többségük munkás- vagy parasztszármazású, közvetlen családjuk is többnyire a munkásosztályhoz köti őket. Munkájuk szerint is szakmunkások, fizikai dolgozók. Ám mivel nem termelő munkát végeznek, mégis egy sor hátrányos megkülönböztetés éri őket. Férfiak előnyben Ami az egészségügyiek erkölcsi és anyagi megbecsülését illeti, számuk és a megye nagysága eleve több elismerést feltételezne, mint amennyit kapnak. Még kedvezőtlenebb a kép, ha csak a nődolgozókról beszélünk. Az utóbbi három évben három férfi egészségügyi dolgozó kapott Munka Érdemrend arany, négy ezüst fokozatú kitüntetést, három pedig Kiváló Orvos címet. Nő egy sem. Érdemes Ormos, Érdemes Gyógyszerész kitüntetés is három év alatt csak négy nőnek jutott Borsodban. Ezért állapította meg a megyei bizottság, hogy nődolA KISZÖV megyei elnökségének hatáskörébe jelenleg 42 ipari szövetkezet tartozik. Fejlődésükre jellemző, hogy amíg 1954-ben 3400 termelőszövetkezeti tag 211 millió, tavaly már 7800 termelő több mint 1 milliárdos termelési értéket állított elő. A IV. ötéves tervidőszak első négy évében megyénk ipari szövetkezeti termelésüket 33, exportjukat 70 százalékkal növelték. Az exporttermékek háromnegyed része ruházati cikk volt. A textilruházati termékek döntő többsége tőkés i bérmunkában készül, s eljut szinte valamennyi szocialista és nyugat-európai országba, sőt Afrikába is. gozöink alaposabban veszik ki részüket a munkából, mint az elismerésből... Munka* és élelküriilménvck Nincsenek irigylésreméltó helyzetben az egészségügy területén dolgozó nők a munka- és életkörülményeket tekintve sem. Sok a nehéz és veszélyeztetett munkahely, s a fekvőbetegeket kezelő gyógyintézetekben az ápolónők három műszakban dolgoznak. Ráadásul az intézetek többsége elavult, noha éppen az utóbbi időben több belső átalakítás, rekonstrukció (Diósgyőr-Vasgyár, Özd, Semmelweis kórház) is kezdődött. . Az életkörülmények javítását szorgalmazna a lakás- építési kölcsön, amelynek összege 35—120 ezer forint között van. 1967 és 1975 között 13 orvos, egy orvosnő és 103 szakdolgozó kapott Borsodban kedvezményes lakás- építési kölcsönt. Különösen az egyedülálló nők lakáshelyzete nehéz, nemegyszer kilátástalan. Közülük sokan munkahelyük szállásán öregszenek meg, ám nyugdíjba vonulásuk után onnan is menniök kell. Ezért is szorgalmazza az EDSZ Borsod megyei bizottsága megyénkben is elérhető árú garzonlakások építését. Ny. I. Mintegy 21 százalékkal fejlődött a tervidőszak eddig eltelt éveiben a lakossági javítás-szolgáltatás. Borsodban jelenleg 600 ipari szövetkezeti szolgáltató fiók áll a lakosság rendelkezésére, a „Hozom-viszem” szolgálatot 200 településen szervezték meg. Jelentős beruházásokat is megvalósítottak az elmúlt négy évben szövetkezeteink. Egyebek mellett 10 szövetkezet alakított ki korszerű telephelyet, a korábbinál lényegesen jobb munka- és szociális körülményeket biztosítva ezzel a tagságnak. Nem beszélve a sok millió forint értékű, termelékeny gépek beszerzéséről. Különösen szép eredményeket hozott szövetkezeteink életében az elmúlt év, amikor — a kongresszusi és jubileumi verseny hatására — 50 millió forinttal nőtt a termelés, 8 millió forinttal a lakossági javítás-szolgáltatás. Ebben döntő szerepet játszottak a szocialista brigádok, amelyeknek száma négy év alatt 117-ről 285-re gyarapodott. Nyíregyháza és Szeged is bekapcsolódott a távhívásba 1971. december 24-től lehet Miskolcról távhívással bé- .szélni, ami azt jelenti, hogy hamarabb hívhattuk a budapesti előfizetőket, mint ők Miskolcot. 1972. december 20-tól kapcsolódott be Gyöngyös a távhívási rendszerbe, 1973. szeptember 20-án Galy- lyatető és Mátraszentimre. Tavaly nyáron újabb állomások: Abasár, Halma jugra, Mátraháza, Nagyréde és Vá- mosgyörk helységeket hívhatták a miskolci előfizetők közvetlenül. Most már Nyíregyháza és Szeged is hívható közvetlen tárcsázással. jjc Futóművizsgálat a szerelőaknában. A reggeli műszakkezdés előtt kötelező az ellenőrzés. Ha munkaviszonyban volt, jár a nyereség részesedés Kevés vezető állás és kitüntetés jut nekik Nők az egészségügyben *
