Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-20 / 116. szám
Miskolci turisták is szemtanúi lehettek Görögország fővárosában, a győzelem napja alkalmából megrendezett tel- vonulásnak. Május 9-én a görög kommunisták sokezres tömege lepte el Athén utcáit. Munkások és értelmiségiek, öregek és fiatalok, diákok és nyugdíjasok vonultak fel az Akropolisz lábánál. (Képünkön: görög diákok a menetben.) (Laczó felv.) „Az idén is lesz nyár” Megkezdődött az érettségi * Az érettségi komoly dolog. Ezt azonnal észrevettük, amikor az iskola kapusa , szigorú Cerberusként utunkat állta. Nem .kételkedem benne, hogy adott esetben semmilyen eszköztől sem. riadt volina vissza, hogy az illetéktelenek belépését megakadályóipa. De hát végül is az igazgató engedélyével beléphettünk' a gimnáziumba, ahol tegnap réggel 8 órakor megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Eddig a páncélszekrényben őrizték A lepecsételt csomagocskákat május 16-án vette át * az intézmény vezetője, majd 72 órán keresztül a páncélszekrényben feküdtek. Ilyenkor minden, érettségiző agyában megfogan egy ügyes kasszgfúrás ötlete, vagy hirtelen komoly tervrajzok születnek egy olyan berendezés létrehozására, amelynek segítségével az ólomajtó felnyitása nélküí megtudható a titok. De hát. amióta a vi- » lág világ, — néhány ominóf zus esettől eltekintve — a tetellápok sértetlen pecséttel vétetnek ki a széfből. Pontosan 8 órakor az ország valamennyi középiskolája negyedik osztályában, a vizsga- szabályzat előírásának megán;' felelően, felbontották a boriig tékokat. Ezután megkezdőt dötl a 240 perces vizsga. Az idei írásbeli érettségin megkönnyebbült sóhajokat lehetett innen is, onnan is hallani. így szokott ez lenni minden esztendőben, amikor is kiderül, hogy a tételek nem olyan nehezek, mint azt a rémhírterjesztők mesélték, és a „jól értesültek” információi is kacsának bizonyulva ív Mert nézzük csak a tegnapi gimnáziumi tételcímeket! Három téma közül választhattak a maturandusok és maturandák: József Attila költői küzdelme a harmincas években; Tersánszky Józsi Jenő Rózsit elsiratom című elbeszélésének elemzése; Ily és Gyula Nem volt elég és Váci Mihály Még nem elég című költeményeinek összehasonlító elemzése. Szóval azok is kedvük szerint írhattak, akik a mai magyar prózát kedvelik, azok is, akik nagy költőink életútját tanulmányozták és azok is, akik a mai líra világában járatosak. Akik túl vanoak rajta Tizenegy óra után néhány perccel hagyta el a Földes Ferenc Gimnázium kapuját a IV/E osztály diákjainak egy csoportja. Zagyvái Zsuzsa, Vizi Rózsa, Barta László, Veres Lajos nem vették igénybe a rendelkezésre álló négy órát. A harmadik negyed után már „győztesen” léptek ki a szigorú tanteremből. A vélemények: — Tegnap óta semmit sem ettem, fájt a gyomrom az idegességtől, de most irány a Muskátli és egy zaftos zónapörkölt. — Nehezebbet vártam. Kedvenc költőm József Attila. és az egész érettségi olyan volt, mint ha tényleg arról kellett volna írni, akit ismerek, akit szeretek. — Jó dolog, hogy a tavalyi „nem felelt meg, megfelelt és dicsérettel megfelelt” minősítés helyett az idén ismét jegyeket adnak. Hiszen négyévi tanulás megcsúfolása volt, amikor egy kettes és egy négyes tanuló egyforma minősítést kapott. Sajnos, tovább már nem tudom idézni az elhangzottakat, , mert riportalanyaink egymás szavába vágva mesélték. hogy ki mit is írt, milyen lesz az elnök a szóbelin és hogy az idén is lesz nyár. E. A. „Reszkess ipar, jövünkJ” Karnevál és utcabál öt óra múlt néhány perccel. A villanyrendőrnél óriási tömeg ácsorog. Az utca két oldalán az ablakokban, erkélyeken emberek szoronganak. A Tanácsház tér felől a sarkon épp’ most fordul be a menet, élén a Bocskai- ruhás, zsinóros valétaelnökök. Igazi karneváli hangulat. „Reszkess ipar, jövünk!” — olvasom az egyik transzparensen. Városunkban ismét megrendezték a végzős egyetemisták, a földesisták, gépiparisok és a 101-es szakmunkásképzősök parádéját. Az UV-király kissé meghatottan, beszédet intéz a tömeghez A forgatókönyv precíz volt; hat órára pontosan a sport- csarnok elé ér a lépésben haladó, maskarába öltözött sereg. Itt, az emelvényen már elszántan gyötrik hangszereiket Nyekergőék. Az UV-király és a többi előkelőségek nagy méltósággal lelépnek a hintóról, elvezetik a táltos gebéket, azok ugyanis nem hivatalosak az utcabálra. Egy „koldusdiák” nagy sta- necli lapos követ árul. Azt állítja, hogy „ezek mind szürrealista stílusban készültek”. „Mennyibe jön darabja?” — kérdezem, „öt fron- csi, de siess, vegyél, mert mindjárt elfogy a készlet!” mit a mikrofonba, de az éljenzéstől alig hallani valamit. Kurjongatnak a háry- jánosok, csákójukat dobálják a levegőbe és osztozva kapkodják: „ez az enyimé, ez a tiedé...” A Tündérszép Mancikák is megeresztenek egy-egy bágyadt sikolyt. Nini, az a szakállas, fehérleples szűz (utóvizsgákra értendő) egy szőke hajú kislányt ölelget... Se- herezádé meg tarka fátyla alól kövidinkás üveget húz elő, becsápolja a maradékot. Imitt-amott felrobban egy- egy röhögőbomba. Bazsalyog mindenki. Pisztolyszemű, rabruhás fiú szaladgál, kezében borosüveggel. Mindenkit megkínál egy slukkal. Fegyenctársai már nem ténferegnek tóvább, fáradtan leheverednek a betonra. Egyiküknek hatalmas, korommal festett monokli van a szeme alatt, mintha a foglárok töröltek volna be egyet neki. Csendesül az aréna. A kibelezett, ócska benzintyúkokat már a Népkert túlsó végén püfögtetik (talán az ócskavastelepre terelgetik vissza őket). A fáraó, a Rumosrobik, Pipáspis- ták, a pincsikalaposok és a cilinderesek félkaréjban ülnek, fekszenek a csarnok előtt és kórusban kiáltozzák: Éljen a király! Éljen a király! Éljen... ■ ■ Az UV-király meg már a színpadon bukkan fel. Mit tegyen? Mit tegyen? Előveszi a puskát és kissé meghatottan, a harminc utóvizsgába belefáradva, meggyötörtén beszédet intéz a gyermekekhez. Kísérői: Pamacs, és alias nem értem micsoda, a két huszonkilences (utóvizsgák száma) is belevakkant valaA színpadon már befejezték a szövegelést. Hosszú stimmolás, kéretés után rákezd a beat-banda. De minek? Nem táncol senki, csak állnak meghatottan, bámulnak a gyerekek, mint borjú az új kapura. Valami szőr ment tán a karburátorba? Nem, dehogyis, csak meg kell csodálni egymást, mert „ki tudja, mikor jövünk össze megint ilyen szépen”. A Napkirály parókás udvaroncai, egy hózentrágeres fiú összeölelkezve a vándor- köszörűssel, a bunkónyi franciakulcsosok — de nézd csak, maga a király is — iszkol- nak a Sport söröző felé, hogy magúkhoz vegyenek valamit a nágy izgalmak után. Ez a mai este mindenesetre szép volt, elég volt. Kiszti- hand, szervusz város, kezeit csókdosom, volt szerencsém, jóccakát. Szétoszlanak a gyerekek. A színpadon izzadt homlokukat törölgetik a zenészek. A placcon összeteke- redett számítógépszalagok, szakadt szélű tábla marad, rajta a felirat: VÉGE. VARGA RUDOLF-#• Az utcabál résztvevői egyelőre még ücsörögnek a betonon ... (Solymos László felvételei) Tervek, remények EDDA t At utóbbi időben városunkban egyre pezsgőbb a könnyűzenei élet. A fiatalok körében továbbra is a beat- és a rock-zene hódít. A Miskolcon közismert EDDA-ze- nekar vezetőjét. Pataki Attilát kérdeztem terveikről. — Már az eddigi rövid, pályafutásunk megmutatta az együttesben rejlő lehetőségeket. Tavaly tavasszal kezdtünk „feljönni” az Egyetem- város Boci-bárjában. Ekkor kerültem az EDDÁ-hoz. A zenekar tagjai egyébként egyetemisták, főiskolások. Éppen az elmúlt héten történt jelentős változás a „banda” életében; letettük az ORI-vizsgát. A beszélgetés során szó esett a gondokról is. Deák Ákos, az együttes zongoristája: — Fájó pont számunkra, hogy a Fórum presszón kívül jelenleg más „fórumunk” nincs. A szűk teremben százötvennél többen nem férnek el, pedig ezer fős törzskö- c zönségünk is lenne, ha alkalmas helyiséget találnánk, ’ Reménykedünk az EDDA- park létrehozásának lehetőségében. A jól sikerült ORI- vizsga újabb feladatokat ró-, a zenekarra. Át kell térnünk . a tiszta koncertműsorra. Az EDDA nyári programja: Deb-A récén, Nyíregyháza, Kecske- : mét, Gyöngyös és Budapest * ifjúsági parkjaiban lépünk közönség elé. Reménykedünk egy esetleges rádiófelvétel lehetőségében is... * Fejlődni szeretnének, csiszolni előadásmódjukat és kialakítani egyéni stílusukat. A fejlődésre garancia az öt lelkes, önmagával szemben mindig igényes és mindig újat kereső fiatal. V. R. Megjelent a Földcs-évkönvv Megjelent Miskolc legrégibb iskolájának második évkönyve. Az első 1960-ban készült, amikor a Földes Ferenc Gimnázium fennállásának 400. évfordulóját ünnepelte. A tetszetős kivitelű könyv átfogja az iskola utóbbi másfél évtizedének történetét és jelenét. Szó esik benne pedagógiai szakkérdésekről éppúgy, mint az iskola zenei és sportéletéről, vagy az ifjúsági szövetség tevékenységéről. Annyi hiányérzetünk lehet talán csak. hogy 'kevesell j ük az iskola volt és mai diákjainak írásait;.. A kiadvány adattárában .' egyébként mindenki megtalálhatja a neyét, aki 1961 és 1974 között tett érettségi vizs-; gát a Földesben. Az ötezer példányból nem, sok marad majd raktáron, mert a régi és a mai diákok százai jelezték már vásárlási szándékukat.
