Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-19 / 115. szám

jfc Egy kocka Macskássy Kati Gombnyomásra című filmjéből Fesztivál után Kisfáim - légy népművelő! A címként felhasznált mondat Füleki József szájából hang­zott el. (A Társadalmi Szemle rovatvezetője — mint ezt hírül adtuk — a rövidfilmművészet és a közművelődés viszonyát taglalta előadásában.) József Attila sorának parafrázisa azon­ban így is hangozhatnék: film eredj, légy osztályharcos. Vagy­is: ne kísérőműsor, esztétizáló játék, elringató illúzió, záró­jeles mondat a kritikusok írásaiban, szakmai ujjgyakorlat (addig is, míg nagyfilmre érik a művész). A 15. miskolci filmfesztivál egy hete alatt kiderült: mind­azok, akik felelősséggel gon­dolkoznak. akiknek fontosak közös dolgaink és saját em­beri művészi hitük, hitelük, ezt akarják. Más kérdés, hogy a rövidfilmművészetnek csak kevés produktuma képes en­nek a társadalmi kívánalom­nak eleget tenni. Nem mon­danám, hogy a szándék hi­ányzik. Inkább a megszállott­ság. S persze, igen sokszor az a művészi erő, melv egyéni­en képes megformálni mon­danivalóját. De ha kívánalmaink van­nak, az egyben azt is jelenti, hogy van kiktől kívánni- hogy ezen a fesztiválon is felsejlett: mennyi a kihasz­nálatlan alkotói lehetőség. Elsősorban az ember és a tár­sadalom kapcsolatának fil­mes vizsgálatára gondolunk. (Ami a természottudőma- nyokban való elmélyülést il­leti, sokkal jobb a helyzet.) Éppen azért örültünk a Balázs Béla Stúdió — díjjal is méltán jutalmazott — A szocialista nevelésért című alkotásainak. Ezek a filmpél­dák arra kell. hogy biztassák az alkotókat, hogy tisztei jék és fáradhatatlanul vallassák a valóságot, mely ellentmon­dásaival sok mindenre figyel­meztet ’ bennünket, Talán te­lesleges is hangsúlyoznom, hogy ehhez a munkához szi­lárd világnézeti alapok, el­kötelezettség. s nem utolsó­sorban szociológiai, szociog­ráfiai ismeretek kellenek. (Magától értetődőnek tartjuk, hogy a természettduományos filmek alkotói tudományos felkészültséggel rendelkez­nek, de a társadalom válla­lóitól nem követeljük meg ugyanezt.) a ■ Ami pedig a forgalmazást illeti, a legfőbb kérdés az: mennyire sikerül egy-egy rö­vidülni problematikájának „visszacsatolása”? Magyarul: hol, milyen körülmények kö­zött adunk lehetőséget arra, hogy ezek a rövid — vagy olykor nem is olyan rövid — Üknek vászonra kerüljenek, s munkálni kezdjenek a né­zőben. Az országban háromszáz filmklub működik. Azt hi­szem, ezek lehetnének igazán otthonai a rövidfilmeknek. Elsősorban úgy, hogy — vi­szonylag homogén közönséget toborozva — sorozatokat tűz­nének műsorukra. így idővel (ehhez persze az alkotókon kívül tudósok, közéleti em­berek is kellenek) vitafóru­mokká válhatnának a film­klubok. De kétségtelenül igen nagy szerep vár a tévére is a sugárzásban — „visszacsato­lásban”. Ha eszmeileg, eszté­tikailag hasznos — feltehető­leg nagy tömegeket orientáló — alkotásról van szó, akkor egy pillanatig sem képezheti meggondolás tárgyát az, hogy a film tévéprodukcióban ké­szült-e vagy sem. Ha mindez (vagy ha csak ennyi) felmerült a fesztivá­lon, akkor ez a hót igencsak hasznos volt. A fenti mor- fondírozásra természetesen a most látott filmek késztettek bennünket, (örültünk, hogy Füleki József előadását is a fesztivál filmélménye szöve­gezte.) Sajnos, a film túl sok volt, az élmény kevesebb. A — legfeljebb kellő gyakorlat­ra valló — korrekt munkák­nak (ezeknek a valóban kí- sérőniűsor-típusú filmeknek) nem biztos, hogy az élcsapat seregszemléjén —, .mert egy fesztivál mégiscsak az vol­na! — helyet, időt kell adni. Különösen akkor, ha olyan kevés az idő, hogy az éjsza­kai órákra maradnak a tár­sadalmi izgalommal teli — tehát minden közönségréte­get érintő és érdeklő — al­kotások. Azt a következtetést is levonhatjuk, hogy egy-egy ilyen fesztivál folyamán (eset­leg kötetlenebb, vagy kis­csoportos formában is) töb­bet kell beszélgetni egymás­sal. A nézők-alkotók kény­szerű kis kommunikálása a kihelyezett vetítéseken — nem pótolhatja az őszinte véleménycserét, vitát. A né­zőkben, ha valóban élmény számukra a film, van erre hajlandóság. a a Bízzunk abban, hogy a hétköznapokon kiteljesedik majd az a párbeszéd, melynek az első mondatai (szavakban, vagy szavak nélkül) elhangzottak a fesz­tiválon. Azt hiszem, a mis­kolci közönség — melyet több helyen is vászon elé’tu­dunk ültetni — kész az él­mény befogadására, s „visz- szacsatolására” is. GYARMATI BÉLA A 15. miskolci filmfesztivál díjai A 15. miskolci filmfesztiválon a Szakszervezetek Országos Taná­csának diját Magyar József: Végtelen szürke csatatér című alkotása kapta meg. Miskolc város díját Dévényi László: Szemek című filmjének ítélték. Borsod megye díjazottja Kovásznai György lett a Ca ira című művéért. A népszerű-tudományos filmek kategóriadíját Kis József: Hor­tobágy; a rövid dokumentumfilmek kategóriadíját György István: Ke­zükben a világ; a hosszú dokumentumfilmek kategóriadíját Dárday István—-Mi­hály fy László—Szalai Györgyi—Vitézy László—Wiit Pál: A szocialista nevelésért; a híradó- és riportfilmek kategóriadíját Gödrös Frigyes: Chile: üzenet; az animációs filmek kategóriadíját Macskássy Katalin: Gomb­nyomásra című alkotása kapta. A zsűri a KISZ Központi Bizottságának dítát Préda Tibornak adományozta a Következmény című népszerű-tudományos film­jéért. A TIT elnökségének díját Tiefbrunner Lászlónak ítélték a Vis vitális című produkcióért. Az operatőri díjakat Zöldi István és Simon György kapta, Hor­tobágy, illetve Tűznyilak című filmjükért. Á CIDALC plakettjét Szécsényi Ferencnek ítélték a Csak egy bö betű című filmért* „Hazánkról szóljatok szép szavak!” A Csórtos Gyula Színpad és a Földes Ferenc Gimnázium diák színpada a rádióban Hajdanán voltak az ön­képzőkörök és a színjátszó­körök, amelyek népszínmű­veket, operetteket játszottak. Az ötvenes években jöttek a csasztuskabrigádok, amelyek rossz kínrímekben mindent megénekeltek. Később volt idő, amikor az iskolákban is; művelődési otthonokban is, mintha megtorpant volna ez a mozgalom. Nem volt ott­hona, fóruma az öntevékeny, amatőr művészeti mozgal­maknak. Holott nyilvánvaló­vá vált, hogy a tévé mellett csak akkor tudnak, „megél­ni” a művelődési otthonos, ha a népművelő munka bel­terjessé válik, azaz nem csu­pán befogadó tömegeket fel­tételez, hanem igyekszik <fő­leg a fiatalokat) valamilyen művészeti —• de társadalmi, politikai is — tevékenység aktív részeseivé tenni. A cél nem az — nem is lehet az —. hogy ezek a csoportok a színészutánpótlás műhelyei legyenek. Olyan alkotó mű­helyekké kell válniuk ezek­nek az irodalmi színpadok­nak, amelyek amellett, hogy jellegükből fakadó művészi élményt adnak, a csoport tagjainak (már pusztán azzal is, hogy drámákat, verseket, zenét stb„ tehát művészi al­kotásokat elemeznek alkotó módon), becsületes sikerél­ményt is jelentenek a cso­port tagjainak, s nem utolsó­sorban a kollektív munka, a közösség élményét is. S ez nagyon fontos, ha nem a legfontosabb! Mi kell ahhoz, hogy ezek a csoportok egyáltalán létre­jöhessenek? Mindenekelőtt lelkes, hozzáértő és jó peda­gógiai képességekkel is ren­delkező, vállalkozó szellemű vezető, aki vállalja ezt a nem kis áldozatot, az igen mun­ka- és időigényes feladatot. Azokban az iskolákban, mű­velődési otthonokban, anol van ilyen szervező egyéni­ség, ott létre is jönnek, s előbb-utóbb sikereket is ér­nek el az irodalmi színpa­dok, színjátszó körökí Mind­ezt pedig — korántsem • a ..mellébeszélés” szándékával — abból az örömteli alka­lomból mondhatjuk el, ami­kor is két miskolci csoport (a Csortos Gyula színpad — Rónai Sándor Művelődési Központ és a Földes Ferenc Gimnázium diákszínpada) be­jutott az országos verseny IV. területi döntőjébe. A Csortos Gyula Színpad aNe- meskürty István—Örkény István: A holtak hallgatása c. darabjából készült össze­állítást: „Áldozatunk nem a gaz jogcíme” — adta elő. A fegyvertelenül, felszerelés es élelem nélkül az orosz télbe küldött magyar katonák és munkaszolgálatosok tragé­diájáról szól a darab. A ne­gyedóránál alig hosszabb részletből is megértette a hallgató az ostobán háború­ba sodródott ország, az ok­talanul elpusztult, mert pusz­tulásba sodort katonák és munkaszolgálatosok tragé­diáját. A Földes-diákok ösz- szeállítása már derűsebb hangulatú volt. Vers- és pró­zarészletek váltakoztak dal­zene-betétekkel, amelyek a? elmúlt 30 év nagy történel­mi átalakulását érzékeltet­ték. Gratulálunk a két lelkes csoportnak és vezetőiknek (Gyarmati Béla, illetve Tóth Bertalan), de a „hátorszá­got” jelentő intézmények­nek is! A Rádió jó ügyet vállal:, amikor fórumot, versenyzési alkalmat teremtett ezeknek az irodalom- és színpadra­jongó fiataloknak. A 15—20 perces műsorok természete­sen csak ízelítőt adhatnak egy-egy irodalmi színpad munkájáról, sikereiről. De ugyanakkor kedvet is csi­holnak, példát is mutatnak a ma még kezdő csoportok­nak, szép sikerélményt is adnak. Emlékezzünk csak a Manézs színpad sikereire! (Méltatlanul kevés szót ej­tett róluk a sajtó!) Érdemes elgondolkodni azon is, ho­gyan lehetne ezeknek a cso­portoknak, itthon is több szereplési lehetőséget terem­teni, magyarán a miskolci közönséggel is jobban meg­ismertetni a munkájukat? (horpacsi) MBTMaaa "m 1! ” J rf Évadzáró koncert Magyar műsorral zárult a Miskolci Szimfonikus Zene­kar 1974/75-ös zenekari évad­ja a Miskolci Nemzeti Szín­házban. Liszt, Bartók és Ko­dály egy-egy művét Vaszy Viktor vezényelte. Közremű­ködött Stefan Ruha hegedű- művész. A műsor középpontjában terjedelménél fogva és a megszólaltatás minőségét il­letően is Bartók II. Hegedű- versenye állt. A kolozsvári szólista oly- képp magáénak érezte ezt a művet, hogy a bartóki mu­zsika bűvkörébe tudta von­ni hallgatóit. Ruha virtuozi­tása sohasem öncélú, orga­nikusan következett a zene anyagából, mint ahogy lobo­gó temperamentuma is mé­lyen érző, a művészi átélt- ség egyenes megnyilvánulá­sának, a Bartók-mű újrate­remtésének igényéből fakad. Tolmácsolása korrekt volt és őszinte, ízléses és mélyen emberi. Talán a variációs lassú tétel volt a legszebb, de a szélső tételek szuggesz- tiviíása is izzó volt — anya­nyelvi szinten szólalt meg. Vaszy Viktor tökéletes partnernek bizonyult a ver­senymű kíséretében, amit a mű több mint harmincéves gyakorlata is alátámasztott. (1943-ban ő mutatta be Ma­gyarországon Szervánszrcy Péter szólójával a Hegedű- versenyt.) Az önálló zenekari számok közül Kodály: Fölszáliott a páva -r- zenekari változatok előadása volt a meggyőzőbb. Ebben a műben éppen úgy, mint Liszt Tasso című szim­fonikus költeményében Va­szy „hagyta a zenét élni”. A helyenként túl lassú tempók azonban megállították a mu­zsika folyamatát, s ez a kar­mesteri felfogás különösen a Liszt-művet időnként vonta- tottá tette. A „Pávában” a gyors karakter-variációk pre­cízen és sziporkázóan szólal­tak meg. Az idős karnagy érzelmi telítettsége a sok­szor játszott, népszerű zene­művet élővé és élményt adó­vá formálta. A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncentrált, művé­szi teljesítményét dicséret il­leti. BARTA PÉTER HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Pécs ipara. — 13.50: Verbunko­sok. nóták. — 14.26: Édes anya­nyelvűnk. — 14.31: Kóruspódium. —- 14.40: Vallomás a műfordí­tásról. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.51: Indulók. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A pécsi népdalkör műso­rából. — 16.19: Tudományos kör­séta Pécsett. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Pécsi házimuzsikálás. — 18.10: Húszas stúdió. — 19.00.: Esti Krónika. — 19.39: Például Pécs! — 21.30: Solti Károly és Zala Tóth Erzsébet nótákat éne­kel. — 22.00: Hírek. — 22.20: öt esztendő új magyar zenéje. —■ 23.20: Tudósítás helyett... Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — Közben 12.40: Pécsi hangmúzeum. — 13.00: Hírek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: A Rádió kívánság- műsora Abaligetről és Harkány- fürdőről. — 16.50: Pécsi Rébusz. Vetélkedő. — 18.10: Ravel-mű- vek. — 18.50: Lendvay Kamilló: A bűvös szék. Egyfelvonásos opera. — 19.42: Simon: a dip­lomás — közzene. —- 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Üj könyvek. --- 20.13: Kényes helyzet. Vígjáték két részben. — 21.40: A rock mes­terei. — 22.10: Népdalok, nép­táncok. — 23.00: Hírek. — 23.15: Rossini: F-dúr fúvósnégyes. — 23.30: Bach: d-moll versenymű két hegedűre és zenekarra. — 24.00: Hírek. Szlovák televízió: 14.40: Hírek. — 14.45: Pártoktatás. — 15.25: Pedagógusoknak. — 15.55: Né­met nyelvlecke. — 16.25: A le- ningrádi pionírpalota. — 16.55: Új könyvek. — 17.00:* Kerüle­teink hangja. — 17.15: Sporthí­rek. — 17.45: Katonadalok ver­senyének döntője. — 18.10: Ser­go Zakariadze szovjet művész portréja. — 19.00: Híradó. — 20.00: Egy a hét közül. Tévéjá­ték. — 21.10: Híradó. — 21.35: Ho Si Minh. Dokumentumfilm. — 22.00: Fúvószene. — 22.30: Soort- érdekességek. — 22.50: Sajtó­szemle. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Ké­pek községeinkből. — Népi kó­rusmuzsika. — 18.00: Borsodi tükör. (Megkezdődött a Putnoki Bányaüzem rekonstrukciója: 25 éves a Borsodi Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat: Nyár előtt a Borsodi Sörgyárban; Az írás­beli érettségi vizsgák kezdete.) — 18.15: Filmzene. — Napjaink kérdései. Pártmunkások — jegy­zet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Miskolci Nemzeti Színház: Nincs előadás. Kiállítások: Kossuth Művelő­dési Ház (10—18): Szilvitzky Margit textilművész kiállítása. . — Vörösmarty Művelődési Ház (10—18): A váci Dunakanyar Fotóklub kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: Szertartás Szí. japán film Kezdés: í4, hn6 és 8 orakor KOSSUTH: Mi van, doki? Szí. amerikai film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVEST IVAN FILMKLUB: Charly Szí. amerikai film Kezdés: f5 és í‘7 órakor FÁKLYA: Rivaldafény Chaplin amerikái filmje Kezdés: i5 és f7 órakor PETŐFI: Bekötött szemmel Magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA: A negyedik vőlegény Mb. szí.' szovjet film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS: Bolond április! Magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor Hattyúdal Magyar film Kezdés: 3 órakor TAPOLCA, KERT: Egy bolond Párizsban Szí. francia film Csak 16 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor IFJÜSAGI ÉS ÚTTÖRŐMOZI: A jégsziget foglyai I—II. Mb. szovjet film . Másfél helyár! Kezdés: 4 órakor HÁMOR: Két férfi a városban Mb. francia—olasz film Kezdés: 6 órakor PERECES: Fél évszázad korkülönbség Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor l KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.25: Verbun- kbsok, népdalok. — 9.00: Har­sán a kürtszó! — 9.35: Hermann Prey énekel. — 10.OO: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. Angol új­ságnyelvlecke. Osztályfőnöki óra. — 10.35: Zenekari muzsika. — 11.39: Csak kétszer élünk. Zí- nyin regénye folytatásokban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Operettrészletek. — 9.50: Kritikusok fóruma. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — Közben 10.00—11.00: Hírek. —, 11.45: Vízvédelmi őrjáraton. IV. rész: Folyókon, tavakon. Televízió: 9.05—9.45: Környe­zetismeret.

Next

/
Thumbnails
Contents