Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-19 / 115. szám
jfc Egy kocka Macskássy Kati Gombnyomásra című filmjéből Fesztivál után Kisfáim - légy népművelő! A címként felhasznált mondat Füleki József szájából hangzott el. (A Társadalmi Szemle rovatvezetője — mint ezt hírül adtuk — a rövidfilmművészet és a közművelődés viszonyát taglalta előadásában.) József Attila sorának parafrázisa azonban így is hangozhatnék: film eredj, légy osztályharcos. Vagyis: ne kísérőműsor, esztétizáló játék, elringató illúzió, zárójeles mondat a kritikusok írásaiban, szakmai ujjgyakorlat (addig is, míg nagyfilmre érik a művész). A 15. miskolci filmfesztivál egy hete alatt kiderült: mindazok, akik felelősséggel gondolkoznak. akiknek fontosak közös dolgaink és saját emberi művészi hitük, hitelük, ezt akarják. Más kérdés, hogy a rövidfilmművészetnek csak kevés produktuma képes ennek a társadalmi kívánalomnak eleget tenni. Nem mondanám, hogy a szándék hiányzik. Inkább a megszállottság. S persze, igen sokszor az a művészi erő, melv egyénien képes megformálni mondanivalóját. De ha kívánalmaink vannak, az egyben azt is jelenti, hogy van kiktől kívánni- hogy ezen a fesztiválon is felsejlett: mennyi a kihasználatlan alkotói lehetőség. Elsősorban az ember és a társadalom kapcsolatának filmes vizsgálatára gondolunk. (Ami a természottudőma- nyokban való elmélyülést illeti, sokkal jobb a helyzet.) Éppen azért örültünk a Balázs Béla Stúdió — díjjal is méltán jutalmazott — A szocialista nevelésért című alkotásainak. Ezek a filmpéldák arra kell. hogy biztassák az alkotókat, hogy tisztei jék és fáradhatatlanul vallassák a valóságot, mely ellentmondásaival sok mindenre figyelmeztet ’ bennünket, Talán telesleges is hangsúlyoznom, hogy ehhez a munkához szilárd világnézeti alapok, elkötelezettség. s nem utolsósorban szociológiai, szociográfiai ismeretek kellenek. (Magától értetődőnek tartjuk, hogy a természettduományos filmek alkotói tudományos felkészültséggel rendelkeznek, de a társadalom vállalóitól nem követeljük meg ugyanezt.) a ■ Ami pedig a forgalmazást illeti, a legfőbb kérdés az: mennyire sikerül egy-egy rövidülni problematikájának „visszacsatolása”? Magyarul: hol, milyen körülmények között adunk lehetőséget arra, hogy ezek a rövid — vagy olykor nem is olyan rövid — Üknek vászonra kerüljenek, s munkálni kezdjenek a nézőben. Az országban háromszáz filmklub működik. Azt hiszem, ezek lehetnének igazán otthonai a rövidfilmeknek. Elsősorban úgy, hogy — viszonylag homogén közönséget toborozva — sorozatokat tűznének műsorukra. így idővel (ehhez persze az alkotókon kívül tudósok, közéleti emberek is kellenek) vitafórumokká válhatnának a filmklubok. De kétségtelenül igen nagy szerep vár a tévére is a sugárzásban — „visszacsatolásban”. Ha eszmeileg, esztétikailag hasznos — feltehetőleg nagy tömegeket orientáló — alkotásról van szó, akkor egy pillanatig sem képezheti meggondolás tárgyát az, hogy a film tévéprodukcióban készült-e vagy sem. Ha mindez (vagy ha csak ennyi) felmerült a fesztiválon, akkor ez a hót igencsak hasznos volt. A fenti mor- fondírozásra természetesen a most látott filmek késztettek bennünket, (örültünk, hogy Füleki József előadását is a fesztivál filmélménye szövegezte.) Sajnos, a film túl sok volt, az élmény kevesebb. A — legfeljebb kellő gyakorlatra valló — korrekt munkáknak (ezeknek a valóban kí- sérőniűsor-típusú filmeknek) nem biztos, hogy az élcsapat seregszemléjén —, .mert egy fesztivál mégiscsak az volna! — helyet, időt kell adni. Különösen akkor, ha olyan kevés az idő, hogy az éjszakai órákra maradnak a társadalmi izgalommal teli — tehát minden közönségréteget érintő és érdeklő — alkotások. Azt a következtetést is levonhatjuk, hogy egy-egy ilyen fesztivál folyamán (esetleg kötetlenebb, vagy kiscsoportos formában is) többet kell beszélgetni egymással. A nézők-alkotók kényszerű kis kommunikálása a kihelyezett vetítéseken — nem pótolhatja az őszinte véleménycserét, vitát. A nézőkben, ha valóban élmény számukra a film, van erre hajlandóság. a a Bízzunk abban, hogy a hétköznapokon kiteljesedik majd az a párbeszéd, melynek az első mondatai (szavakban, vagy szavak nélkül) elhangzottak a fesztiválon. Azt hiszem, a miskolci közönség — melyet több helyen is vászon elé’tudunk ültetni — kész az élmény befogadására, s „visz- szacsatolására” is. GYARMATI BÉLA A 15. miskolci filmfesztivál díjai A 15. miskolci filmfesztiválon a Szakszervezetek Országos Tanácsának diját Magyar József: Végtelen szürke csatatér című alkotása kapta meg. Miskolc város díját Dévényi László: Szemek című filmjének ítélték. Borsod megye díjazottja Kovásznai György lett a Ca ira című művéért. A népszerű-tudományos filmek kategóriadíját Kis József: Hortobágy; a rövid dokumentumfilmek kategóriadíját György István: Kezükben a világ; a hosszú dokumentumfilmek kategóriadíját Dárday István—-Mihály fy László—Szalai Györgyi—Vitézy László—Wiit Pál: A szocialista nevelésért; a híradó- és riportfilmek kategóriadíját Gödrös Frigyes: Chile: üzenet; az animációs filmek kategóriadíját Macskássy Katalin: Gombnyomásra című alkotása kapta. A zsűri a KISZ Központi Bizottságának dítát Préda Tibornak adományozta a Következmény című népszerű-tudományos filmjéért. A TIT elnökségének díját Tiefbrunner Lászlónak ítélték a Vis vitális című produkcióért. Az operatőri díjakat Zöldi István és Simon György kapta, Hortobágy, illetve Tűznyilak című filmjükért. Á CIDALC plakettjét Szécsényi Ferencnek ítélték a Csak egy bö betű című filmért* „Hazánkról szóljatok szép szavak!” A Csórtos Gyula Színpad és a Földes Ferenc Gimnázium diák színpada a rádióban Hajdanán voltak az önképzőkörök és a színjátszókörök, amelyek népszínműveket, operetteket játszottak. Az ötvenes években jöttek a csasztuskabrigádok, amelyek rossz kínrímekben mindent megénekeltek. Később volt idő, amikor az iskolákban is; művelődési otthonokban is, mintha megtorpant volna ez a mozgalom. Nem volt otthona, fóruma az öntevékeny, amatőr művészeti mozgalmaknak. Holott nyilvánvalóvá vált, hogy a tévé mellett csak akkor tudnak, „megélni” a művelődési otthonos, ha a népművelő munka belterjessé válik, azaz nem csupán befogadó tömegeket feltételez, hanem igyekszik <főleg a fiatalokat) valamilyen művészeti —• de társadalmi, politikai is — tevékenység aktív részeseivé tenni. A cél nem az — nem is lehet az —. hogy ezek a csoportok a színészutánpótlás műhelyei legyenek. Olyan alkotó műhelyekké kell válniuk ezeknek az irodalmi színpadoknak, amelyek amellett, hogy jellegükből fakadó művészi élményt adnak, a csoport tagjainak (már pusztán azzal is, hogy drámákat, verseket, zenét stb„ tehát művészi alkotásokat elemeznek alkotó módon), becsületes sikerélményt is jelentenek a csoport tagjainak, s nem utolsósorban a kollektív munka, a közösség élményét is. S ez nagyon fontos, ha nem a legfontosabb! Mi kell ahhoz, hogy ezek a csoportok egyáltalán létrejöhessenek? Mindenekelőtt lelkes, hozzáértő és jó pedagógiai képességekkel is rendelkező, vállalkozó szellemű vezető, aki vállalja ezt a nem kis áldozatot, az igen munka- és időigényes feladatot. Azokban az iskolákban, művelődési otthonokban, anol van ilyen szervező egyéniség, ott létre is jönnek, s előbb-utóbb sikereket is érnek el az irodalmi színpadok, színjátszó körökí Mindezt pedig — korántsem • a ..mellébeszélés” szándékával — abból az örömteli alkalomból mondhatjuk el, amikor is két miskolci csoport (a Csortos Gyula színpad — Rónai Sándor Művelődési Központ és a Földes Ferenc Gimnázium diákszínpada) bejutott az országos verseny IV. területi döntőjébe. A Csortos Gyula Színpad aNe- meskürty István—Örkény István: A holtak hallgatása c. darabjából készült összeállítást: „Áldozatunk nem a gaz jogcíme” — adta elő. A fegyvertelenül, felszerelés es élelem nélkül az orosz télbe küldött magyar katonák és munkaszolgálatosok tragédiájáról szól a darab. A negyedóránál alig hosszabb részletből is megértette a hallgató az ostobán háborúba sodródott ország, az oktalanul elpusztult, mert pusztulásba sodort katonák és munkaszolgálatosok tragédiáját. A Földes-diákok ösz- szeállítása már derűsebb hangulatú volt. Vers- és prózarészletek váltakoztak dalzene-betétekkel, amelyek a? elmúlt 30 év nagy történelmi átalakulását érzékeltették. Gratulálunk a két lelkes csoportnak és vezetőiknek (Gyarmati Béla, illetve Tóth Bertalan), de a „hátországot” jelentő intézményeknek is! A Rádió jó ügyet vállal:, amikor fórumot, versenyzési alkalmat teremtett ezeknek az irodalom- és színpadrajongó fiataloknak. A 15—20 perces műsorok természetesen csak ízelítőt adhatnak egy-egy irodalmi színpad munkájáról, sikereiről. De ugyanakkor kedvet is csiholnak, példát is mutatnak a ma még kezdő csoportoknak, szép sikerélményt is adnak. Emlékezzünk csak a Manézs színpad sikereire! (Méltatlanul kevés szót ejtett róluk a sajtó!) Érdemes elgondolkodni azon is, hogyan lehetne ezeknek a csoportoknak, itthon is több szereplési lehetőséget teremteni, magyarán a miskolci közönséggel is jobban megismertetni a munkájukat? (horpacsi) MBTMaaa "m 1! ” J rf Évadzáró koncert Magyar műsorral zárult a Miskolci Szimfonikus Zenekar 1974/75-ös zenekari évadja a Miskolci Nemzeti Színházban. Liszt, Bartók és Kodály egy-egy művét Vaszy Viktor vezényelte. Közreműködött Stefan Ruha hegedű- művész. A műsor középpontjában terjedelménél fogva és a megszólaltatás minőségét illetően is Bartók II. Hegedű- versenye állt. A kolozsvári szólista oly- képp magáénak érezte ezt a művet, hogy a bartóki muzsika bűvkörébe tudta vonni hallgatóit. Ruha virtuozitása sohasem öncélú, organikusan következett a zene anyagából, mint ahogy lobogó temperamentuma is mélyen érző, a művészi átélt- ség egyenes megnyilvánulásának, a Bartók-mű újrateremtésének igényéből fakad. Tolmácsolása korrekt volt és őszinte, ízléses és mélyen emberi. Talán a variációs lassú tétel volt a legszebb, de a szélső tételek szuggesz- tiviíása is izzó volt — anyanyelvi szinten szólalt meg. Vaszy Viktor tökéletes partnernek bizonyult a versenymű kíséretében, amit a mű több mint harmincéves gyakorlata is alátámasztott. (1943-ban ő mutatta be Magyarországon Szervánszrcy Péter szólójával a Hegedű- versenyt.) Az önálló zenekari számok közül Kodály: Fölszáliott a páva -r- zenekari változatok előadása volt a meggyőzőbb. Ebben a műben éppen úgy, mint Liszt Tasso című szimfonikus költeményében Vaszy „hagyta a zenét élni”. A helyenként túl lassú tempók azonban megállították a muzsika folyamatát, s ez a karmesteri felfogás különösen a Liszt-művet időnként vonta- tottá tette. A „Pávában” a gyors karakter-variációk precízen és sziporkázóan szólaltak meg. Az idős karnagy érzelmi telítettsége a sokszor játszott, népszerű zeneművet élővé és élményt adóvá formálta. A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncentrált, művészi teljesítményét dicséret illeti. BARTA PÉTER HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Pécs ipara. — 13.50: Verbunkosok. nóták. — 14.26: Édes anyanyelvűnk. — 14.31: Kóruspódium. —- 14.40: Vallomás a műfordításról. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.51: Indulók. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A pécsi népdalkör műsorából. — 16.19: Tudományos körséta Pécsett. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Pécsi házimuzsikálás. — 18.10: Húszas stúdió. — 19.00.: Esti Krónika. — 19.39: Például Pécs! — 21.30: Solti Károly és Zala Tóth Erzsébet nótákat énekel. — 22.00: Hírek. — 22.20: öt esztendő új magyar zenéje. —■ 23.20: Tudósítás helyett... Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — Közben 12.40: Pécsi hangmúzeum. — 13.00: Hírek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: A Rádió kívánság- műsora Abaligetről és Harkány- fürdőről. — 16.50: Pécsi Rébusz. Vetélkedő. — 18.10: Ravel-mű- vek. — 18.50: Lendvay Kamilló: A bűvös szék. Egyfelvonásos opera. — 19.42: Simon: a diplomás — közzene. —- 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Üj könyvek. --- 20.13: Kényes helyzet. Vígjáték két részben. — 21.40: A rock mesterei. — 22.10: Népdalok, néptáncok. — 23.00: Hírek. — 23.15: Rossini: F-dúr fúvósnégyes. — 23.30: Bach: d-moll versenymű két hegedűre és zenekarra. — 24.00: Hírek. Szlovák televízió: 14.40: Hírek. — 14.45: Pártoktatás. — 15.25: Pedagógusoknak. — 15.55: Német nyelvlecke. — 16.25: A le- ningrádi pionírpalota. — 16.55: Új könyvek. — 17.00:* Kerületeink hangja. — 17.15: Sporthírek. — 17.45: Katonadalok versenyének döntője. — 18.10: Sergo Zakariadze szovjet művész portréja. — 19.00: Híradó. — 20.00: Egy a hét közül. Tévéjáték. — 21.10: Híradó. — 21.35: Ho Si Minh. Dokumentumfilm. — 22.00: Fúvószene. — 22.30: Soort- érdekességek. — 22.50: Sajtószemle. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Képek községeinkből. — Népi kórusmuzsika. — 18.00: Borsodi tükör. (Megkezdődött a Putnoki Bányaüzem rekonstrukciója: 25 éves a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat: Nyár előtt a Borsodi Sörgyárban; Az írásbeli érettségi vizsgák kezdete.) — 18.15: Filmzene. — Napjaink kérdései. Pártmunkások — jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Miskolci Nemzeti Színház: Nincs előadás. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Szilvitzky Margit textilművész kiállítása. . — Vörösmarty Művelődési Ház (10—18): A váci Dunakanyar Fotóklub kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: Szertartás Szí. japán film Kezdés: í4, hn6 és 8 orakor KOSSUTH: Mi van, doki? Szí. amerikai film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVEST IVAN FILMKLUB: Charly Szí. amerikai film Kezdés: f5 és í‘7 órakor FÁKLYA: Rivaldafény Chaplin amerikái filmje Kezdés: i5 és f7 órakor PETŐFI: Bekötött szemmel Magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA: A negyedik vőlegény Mb. szí.' szovjet film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS: Bolond április! Magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor Hattyúdal Magyar film Kezdés: 3 órakor TAPOLCA, KERT: Egy bolond Párizsban Szí. francia film Csak 16 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor IFJÜSAGI ÉS ÚTTÖRŐMOZI: A jégsziget foglyai I—II. Mb. szovjet film . Másfél helyár! Kezdés: 4 órakor HÁMOR: Két férfi a városban Mb. francia—olasz film Kezdés: 6 órakor PERECES: Fél évszázad korkülönbség Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor l KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.25: Verbun- kbsok, népdalok. — 9.00: Harsán a kürtszó! — 9.35: Hermann Prey énekel. — 10.OO: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. Angol újságnyelvlecke. Osztályfőnöki óra. — 10.35: Zenekari muzsika. — 11.39: Csak kétszer élünk. Zí- nyin regénye folytatásokban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Operettrészletek. — 9.50: Kritikusok fóruma. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — Közben 10.00—11.00: Hírek. —, 11.45: Vízvédelmi őrjáraton. IV. rész: Folyókon, tavakon. Televízió: 9.05—9.45: Környezetismeret.
