Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

a miskolciaké a szó , Ne dohányozzunk a Hitben! Tízemeletes bérházaink liftjeibe — a kitett tiltó tábla ellenére — cigarettá­val szállnak be a lakók. Pár ..menet” után szinte átlátha­tatlan füstfelhő gomolyog a „dobozban”. Csúcsforgalom­ban — a reggeli és a dél­utáni órákban — szinte el­viselhetetlen az a néhány perc, amit a liftben kell el- töltenünk. Éppen ezért ért­hetetlen. hogy vannak embe­rek. akik nem veázik figye­lembe elsősorban a rendel­kezést, másodsorban nincse­nek tekintettel embertársaik­ra — írja L. M.-né levél­írónk. Bosszúsás a strandon Május 18-án, vasarnap ki­mentem az Augusztus 20. strandfürdőre. Mondhatni jú­liusi kánikula volt, gondol­tam, felfrissülök egy kicsit. Sajnos, nem így történt. Pon­tosan dél volt, amikorra ki­értem, s ott a következőket tapasztaltam. Már 12 órakor lezárták” a nagymedencét, mert úszóversenyre készül­tek. A kisebb medence, melv- ,nek különben is meleg a vize, a íúrdőzők rendelkezé­sére állt. De csak egy ideig. Mert a hideg vizet, mely a meleggel vegyítve kellemessé teszi a medencét — elvették a nagymedence töltésére, így ide csak a használhatatlan, kibírhatatlan forró víz folyt, ami a kinti 30—32 QC-os me­legben elviselhetetlen volt. Déli 12 órától 15 óráig vol­tam a strandon, s bár a verseny még akkor sem vette kezdetét, eljöttem, mert nem­csak a saját, hanem a für- ciőző sok száz vendég „tehe­tetlenségét” sem bírtam el­viselni. Egy kánikulai ! vasárnap miért kell megfosztani a vá­ros strandkedvelő lakosságát aitól, hogy fürdőzzék? — tette szóvá Kovács Vilmos miskolci olvasónk. Ne árusítsanak leiárt szavatosságú tejet! Mivel reggel 6-tól 2-ig dol­gozom, délután mentem el vásárolni a vasgyári ABC- be május 13-án. Többek kö­zött vettem 2 liter tejet. Ha­zaérve felbontottam az egyi­ket: savanyú: a másikat ■ edes. De forralás után ez i:- összement. Nézem az else felbontott tejnek a zacskó ját. 10-i dátum van rajta. Visszavittem mindkét íe- jeszacskót — mert a tejet úgysem cserélik ki —. és mutatom az üzlet vezetőié­nek. hogyan lehetséges az. hogy 10-i tejet 13-án is áru­sítanak. Azt felelte, hogv meg kell nézni a dátumot a tejen, ,és nem kell elvinni. Még • hozzátette, hogy . ó mindennap visszaküldi a megmaradt tejet, de a tej­ipar újra kiszállítja azt. Fel­hívtam a figyelmét, hogy a tejesládában 10-, 12-, 13-i tejet „összekeverve” árusí­tanak. Én már több helyen vásároltam tejet, de ezt még sehol nem tapasztaltam. A nyár beköszöntével még na­gyobb óvatosságot és körül­tekintést igényel a tej árusí­tása. Bonta Zoltánná, Miskolc, III.. Rózsa F. u. 11. szám Terniészetvédetetru egyéni módon Az Árpád utcai bérliázak ]ép- csőházaiban szombat óta sajátos kis hirdetések biztatják a lakó­kat ,,mókuskeresésre”, a házi­lag sokszorosított felhívás szö­vege a következő: ..Két kis elveszett mókust ke­resünk Kettőszáz forint jutalom egyért. Ha valakinél a lakásban vagy az erkélyen megjelenik kérjük, értesítsenek. Fürdőszoba kivételével bárhová bezárható. Kérjük, ne zavarják, mert ak­kor továbbmegy. Értesítés: Ár­pád utca 54. II 3-ba, ha nem va­gyunk otthon, akkor az I. eme­let 2-be, vagy a földszint i-be kérjük.’* A precíz szövegű felhívást ki­bocsátó „állatbarát’* valószínű­leg hallott már természetvéde­lemről. csupán a fogalmat ér­telmezi kissé különösen. Tudomására juthatott, hogy az Országos Természetvédelmi Hi­vatal elnöke a 290/1974. sz, hatá­rozatával a mókust védelem alá helyezte. Az illető is gyorsan vé­delem alá helyezett néhány pél­dány« ezekből az igen kedves, egyre csökkenő számú állatkák­ból. Eljárása azonban semmi­képpen nem nevezhető védelem­nek — sokkal inkább állatkín­zásnak. Hasonló esetek elkerülé­sére és az „egyéni természetvé­dők’ tájékoztatására írom le, hogy a fent említett határozat 1974. március 14. óta a mókuson kívül még jo néhány állatfajt vedelem alá helyezett. A véde­lem pedig azt jelenti, hogy az állatot tilos elejteni, elfogni, ér­tékesíteni, fogságban tartani, gereznáját kikészíteni, külföldre juttatni, élettevékenységét zavar­ni. Balog Ákos tanár Lelkiismeretlen emberek Május 10-én, szombaton volt iskolánkban a ballagás. Este kö­szöntem mentünk tanárainkat. A köszöni és átnyúlt a vasárnapba. Hajnalban, két és három óra kö­zött indultunk hazafelé. A Ság- vári utcai buszmegállónál furcsa vagy inkább szokatlan dologra figyeltünk fel barátaimmal. Fia­tal házaspár ment az úton, s a férj hangosan vigasztalta a fele­séget, aki áldott állapotba'n volt. Természetesen azonnal segítsé­gükre siettünk. A férj elmond­ta. hogy nem kapott telefonvo­nalat, pedig már sokszor pró­bálta hívni a mentőket és a taxit. Kiálltunk az útra a barátommal és próbáltunk egy kocsit meg­állítani. Mondanom sem kell, hogy eredménytelenül. Tízpercnyi eredménytelen pró­bálkozás után, nagy nehezen megállt egy piros Skoda — mi­vel nem tudott kikerülni ben­nünket. A vezetőnek elmond­tam, hogy egy fiatalasszonyt kellene a kórházba vinni, mire ő annyit mondott : „Sajnálom, de sietek” és továbbhajtott. Üjabb öt perc. Végre sikerült egy taxit megállítani, amiben diákok ül­tek. Próbáltam őket is jobb be­látásra bírni, de a kocsit nem engedték át a fiatalasszonynak, aki egyre sápadtabb lett. Végül egy Warszava Combi megállt. A vezetőnek szintén el­mondtuk, mi a probléma, s ő készséggel engedte át autóját a házaspárnak; gyorsan megfor­dult és indult a vasgyári kór­ház felé. Az autó rendszáma: UL 71-61. Köszönet érte. Ugyanakkor sú­lyosan elmarasztalom azokat az autósokat és diákokat, akikbe az emberi érzés egy kis szikrája sem szorult. Azt hiszem, senki­nek sem lehet olyan sietős út­ja, hogy egy terhes anyán ne segítsen, még ha hajnali két óra van is. Dani Zoltán Miskolc ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SÁNDORNÉ TELEFON: 18-221 Huzalt gyártanak a távvezetékhez A közeljövőben jelentős beruházás kivitelezését kez­dik meg a December 4. Drótművekben. Az Állami Tervbizottság döntése értel­mében ugyanis a miskolci gyár állítja elő az épülő 750 kilovoltos távvezetékhez szükséges nagy szilárdságú horganyzott vezetékhuzalt. Jóllehet a drótgyárban’ je­lenleg is gyártanak — éven­te mintegy 100 ezer tonna — ilyen vezetéket, évente 4000 tonnával többre lesz szükség. A napokban meg­kezdik — a nyékládházi Me- zőpanel-elemek felhasználá­sával — egy új horganyzó­berendezés építését, s bőví­tik az üzemcsarnokot is. Gondot okoz azonban, hogy új húzógépsort is be kell szerezni, ehhez azonban je­lenleg nem áll rendelkezés­re devizaalap. Az üzemsze­rű gyártás a tervek szerint 1976. január 1-én kezdődik meg a kibővített üzemben. Tapasztalatcsere Salgótarjánban Egyik legdinamikusabban fejlődő munkásvárosunk Salgótarján. A városrende­zésben is kiemelkedő ered­ményeket értek el. A Mis­kolc városi Tanács gazda­ságpolitikai bizottsága salgó­tarjáni tapasztalatcserét szer­vez tagjai számára május 29-én. Konzultáción talál­koznak Salgótarjánban a vá­rosi tanács illetékes vezetői­vel. majd városnézésen vesz­nek részt. ! Borsod fürdőkultúrája Gyógyító t Sok kiakuázatlan érlék Magyarországon csaknem négyszáz gyógyvízforrást tartanak nyilván, így hazánk gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa. Szükebb pátriánk, Borsod gyógyjellegű fürdői közül világszerte jó híre van Miskolc-Tapolcának. Országszerte ismerik a mezőkövesdi gyógy- és strandfürdőt, a „Zsórit** is. Néhány gyógyforrásunkról azonban szinte elfeledkeztünk. Az alkoholizmus elleni harc jegyeben újabb előadá­sokat tartanak városunküze- meiben. Ma délelőtt 11 órá­tól a Lenin Kohászati Mü­vek vasöntöde gyáregységé­nek kultúrtermében az alko­holfogyasztás káros követ- kezményeiről és az alkohol­nak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról hallhat­tak előadást az érdeklődők. Miskolc-Tapolcát már a középkorban kezdték fürdő­nek használni. Eleinte csak a természetes tavak vizét; majd a XVIII. században fából, aztán kőből építenek fürdőt. Ma a gyógyhatású, szubtermális források vízho­zama percenként 2500—3000 liter. A néhol kilencszáz mé­ter mélységből feltörő, eny­hén rádióaktív, kalciumot, magnéziumot, szénsavat tar­talmazó hévíz feltölti a bar­lang-, a termálfürdőt, és a csónakázótavat is ezek a for­rások táplálják. Sokan azt hiszik, hogy a Termál gyógy­fürdő ... A BARLANG LEVEGŐJE IS HASZNÁL — Csupán gyógyjellegű — nyomja meg a szó végét Del- neki Miklós, a Miskolci Víz­művek fürdőosztalyának ve­zetője. — SZTK-beutaltjaink vannak, ám a gyógyfürdő címet nem kaptuk meg. Saj­nos. az előírás szerinti gyógy­víznormákat a mi vizünk csak részben elégíti ki. Egyébként nagyon sokat se­gít elsősorban a rehabilitá­ciós mozgásoknál műtét után. és sokat hasznai szívpana­szok. valamint vérkeringési zavarok esetében. De gyógy­hatású a barlangfürdő por­mentes levegője is. Egy évben 300 ezer vendege van a ter­málnak. közülük 30—40 ezer az SZTK-beutalt. Hallottunk egy olyan terv­ről. mely szerint 200 ágyas gyógyszálló épülne a bar- !aug- és a tayjfürdp szom­szédságában, kifejezetten sza­natórium-jelleggel. Nehogy csak terv maradjon ... KÉNES SZAGÚ Megyénk mezőkövesdi já­rásában négy fiatal település­nek van strandolásra alkal­mas fürdőmedencéje. Az Egészségügyi Minisztérium 1968-ban a Zsóri-fürdő két kútjának vizét gyógyvíznek minősítette és ezzel egyidő­TEXm- ÉS PAPÍRGYŰJTŐ HETEK MÁJUS 31-IG A magánszemélyeknek a vételáron felül minden 10 forint értékű textil- vagy papírhulladékért Találkozók az éterben? Rádióhallgatók ukmmmmm ad a A főnyeremény ZSIGULI SZEMÉLYGÉPKOCSI További nyeremények: IBilSZ külföldi utazások, SHBMMM televíziók, valamint több mint 3500 értékes nyeremény. Még januárban hírül adtuk, hogy a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság diósgyőri gépgyári tagcsoportja megrendezte a Moszkvai fiádió magyar nyel­vű adása miskolci hallgatói­nak klubdéiutánját. Ez az első találkozó egyben a klub meg­alakulását is jelentette. Jelen­leg a budapesti szovjei Kultú­ra és Tudomány Háza keretén belül Budapesten és Tatabá­nyán működik hasonló klub. Tegnap délután a DIGEp ve­zérigazgatói tanácstermemen ke­rült sor a második összejöve­telre. A rendezők, a DÍGfP pártbizottsága és MSZBT-tag- csoportja erre az összejövetel­re meghívták a miskolci vál­lalatok MSZBT-tagcsoportjait, és mindazokat, akikről tud­ták, hogy a Moszkvai Rádió magyar adásának rendszeres hallgatói, levelezői. A találko­zón megjelent I. Sz. Lapono- gov. a Moszkvai Rádió szocia­lista országoknak sugárzott adásainak főszerkesztője. A Moszkvai Rádióban 1932- ben hangzott el először ma­gvar nyelvű műsor. Hallgat­ták lefüggönyzött ablakok J mögött. Börtön, büntetés járt érte. A háború alatt, majd a háború után más és más fel­adata volt ezeknek a műso­roknak, de mindenkor a két nép barátságának fórumai voltak — mondotta I. SZ. La- ponogov, aki a háború alatt haditudósítóként járt ha­zánkban. Ám idézzük előbb a klub tagjait, inkább csak érzékeltetve a beszélgetés hangulatát... i A találkozót Bak István, a DIGÉP pártbizottságának munkatársa nyitotta meg. Szólt a klub januári alaku­lásáról, amelyről a moszkvai, magyar nyelvű adás meleg hangon emlékezett meg. szólt az azóta szervezett programokról (170 tagú kül­döttség volt a Szovjet Tudo­mány és Kultúra Háza ven­dége Budapesten, kiállítási anyagot kaptak, most új ta­lálkozót szerveznek...) és kö­szöntötte a vendégeket. A bevezető után a Moszk­vai Rádióból hallottunk egy rövid műsort Vologdáról. és mert Vologda testvérváros és -megye, már el is kezdődött a beszélgetés. Kiderült: nemcsak a DI- GÉP-ben, de a többi válla­latnál is nagyon sok brigád van, akiknek tagjai a szov­jet adás rendszeres hallga­tói, akik a pályázatok rend­szeres résztvevői. — Nekünk üzentek is a műsorban — mesélte Balla- bás Józsefné brigádvezető. A Malinovszkij szocialista brigád két éve rendszeres hallgatója a magyar nyelvű | műsoroknak. Legutóbb egy \ pályázaton táskarádiót nyer- j tek. * i Az asztal körül közben • körbejártak a brigádnaplók' I amelyek gondosan őrzik a Moszkvai Rádiónak írt és az onnan válaszként kapóit le­veleket. — Egy járműjavító.? — brigádnak az omszki párt- I bizottság segített a rádió közbenjárásával adatokat gyűjteni az internacionalista Ligeti Károlyról, akinek a brigád a nevét viseli. Kérdésünkre, hogy milyen jövője van a klubnak, I. Sz. Laponogov válaszolt: — Hiszem, hogy a pártbi­zottságok, a tagcsoportok és a vállalatok összefogásával hamarosan lesz egy nagyobb, állandó, rendszeres progra­mot adó, önálló klub is. Lét­rehozását mi is segítjük. A magyar osztálynak jelenleg több mint 5000 állandó leve­lezője van. Nyilván innen is százak és százak. Nos, ek­kora klubot talán nem épít­hetünk, de a tagok találko­zóját megszervezhetjük az éter hullámain. Hogy ez ho­gyan legyen, ahhoz mi Moszkvában a magyar hall­gatóink tanácsait várjuk! fbartha) ben a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánították. A „Zsóri” már messziről érezhető kénes szagú meleg vize rendkívül sokat segít a reumatikus bántalmakban szenvedő em­bereknek. Az elmúlt évek­ben gombamódra nőttek ki a környéken a hétvégi házak, vállalati üdülők és a helyi áfész szállodát is üzemeltet a területén. Kacson, a Bükk-hegység egyik völgyében meghúzódó kis faluban is gyógyjellegű fürdő található: a Lenin Ko­hászati Művek gyermeküdü­lője. (Ráférne egy kis fel­újítás.) Egyre népszerűbb lesz a bogácsi strand is, melynek vize a mezőkövesdi gyógy­fürdőéhez hasonló. Kellemes, szép környék ez itt, a Bükk lábánál. A strand mögött valóságos lakótelepet emel­tek hétvégi házakból. Néhány esztendő alatt több mint há­romszáz telket adott el a ta­nács. Évente százezernél is többen keresik fel a fürdőt, főleg reumások. Igaz, a kö­zelmúltban két medence épült, öltözőt kapott a bo­gácsi strand, melyet télen sa­ját vízzel fűtenek. A meden­céktől arrébb panelek sor­jáznak. Kabinok lesznek. — Már kellett volna, hogy legyenek — mondja Bogács község tanácsának elnöke —, csak hát a pénz ... Egyedül nem bírja már a tanács. Amíg telt a telkek árából, addig nem volt baj. Most már kellene a segítség. Meg­érné. KÉKED! KADAK Hidasnémetiből Abaűjvá- ron keresztül kacskaringózik az út. A Zemplén oldaláról messze belátni a szomszédos Szlovákiába. Hazánk leg­északibb hegy vonulatának ol­dalában húzódik meg Kéked. Kádfürdői szintén a gyógyu­lást és a megyei tanács dol­gozóinak pihenését szolgál-^ ják. Túl a Zemplén másik ol­dalán, a Hegyköz kapuja előtt a Sárospatak melletti Végardó vize is gyógyít. A hegyaljai község. Erdőbénye timsót tartalmazó gyógyvizét 1830 óta használják a gyó­gyulni vágyók. Ma itt is vál-. lalati üdülő van. Lejjebb. Szerencs mellett, szinte ismeretlen község Be­kecs. Pedig mint ..kúráló­helyet” Anonymus említette már híres Gestájában. Azóta elfelejtették, ám mostanában mintha történne valami jód­tartalmú gyógyforrása körül. A művelődési ház mögött aprócska medence. Tóth Ist­ván. a község fiatal tanács­elnöke hozott ide. — A háború, előtt volt itt egy iszapfürdő, kádfürdő, az­tán lebontották a fürdőépü­letet es a helyen készült ez a művelődési ház. Megte­szünk mindent, hogy itt új­ból strandolni lehessen. El­kelne a segítség, hiszen a környéken sehol nincs ilyen alkalom. A gyerekek úszni tanulnának, az idősek meg gyógyítgatnák magukat a té- len-nyáron 24—26 fokos víz­ben. Igaz, ha minden jól megy, ezt a kis medencét az idén rendbehozzuk. Aztán léphetnénk, tovább. Kár ísv ezért a vízért, hogy elfolyik a semmibe. Gyógyító vizek. A gyóg. szermentes kezelés sok-sc lehetőségét lehetne kihas nálni, ha ismernénk val; mennyit, ismét fel keller fedezni ismeretlenné vá gyógyvizeinket, aztán a m; ismertekkel együtt fejles teni, korszerűsíteni. Biz< nyára ..behoznák” a rájv szánt összeget. ■», *rw ISTVÁN Előadás az alkoholizüiusréi

Next

/
Thumbnails
Contents