Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

Javaslatok a felszabadulási emlékmű elhelyezésére a környéken. Annál is in­kább, mert az intézményköz­pont egyik centruma lesz a városnak, és — a tervek alapján ítélve — az egyik legszebb része is. Ezek után nézzük, mi szól a Hősök tere mellett? Első­sorban az, hogy — bár bőví­tik — jelenleg is egy zárt, kész tér. A hagyományok is azt sugallják, hogy itt állít­sák fel a felszabadulási em­lékművet, hiszen a miskol­ciak útja. ide vezet immár három évtizede, történel­münk jeles ünnepein. (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Horváth Bélával, a vá­ros főépítészével sorra vettük a felszabadulási emlékmű el­helyezésére érkezett javas­latokat. Elsőként azokat, me­lyek szerint Somogyi József alkotásának az Avas nyújta­na méltó környezetet. Érvek az Avas mellett és ellen A főépítész a szobor mé­reteivel kezdve az indoklást. Maga a figura öt méter ma­gas, a talapzattal együtt te­hát hat-hét méteres lesz majd. Ahhoz kicsi, hogy a ■ hegy bármelyik pontjára ál­lítva úgy uralja a városké­pet, mint a gellérthegyi Szabadság-szobor. Azt is fi­gyelembe kell venni — hal­lottuk a főépítésztől —, hogy a hajdani kilátó a város fe­lől nézve úgy tűnt, mintha az avasi műemlék templom furcsa kis tornyocskája len­ne. Az ugyanide helyezett szobor — bizonyos nézőpont­ból — azt a benyomást kel­tené, mintha a templom te­tején állna. A hegyre vezető lépcsősor pihenőjében a Palóczy-em- lékmű és a Szemere-sír áll. De ha ezeket el is helyez­nénk innen, a pihenő terüle- ’ te túlságosan szűk ahhoz, hogy itt koszorúzási és más ünnepségeket rendezhesse­nek. A Hősök terén egy-egy koszorúzási ünnep alkalmá­val is több ezren gyűlnek össze. A Győri kapui lakótelepen nemrégiben avatták fel Var­ga Miklós szobrászművész térplasztikáját. Igaz, hogy a csemegeáruház melletti tér elég tágasnak tűnik, ám ide — a távlati tervek szerint — még egy magasházat építe­nek. A diósgyőri alközpont tereinek rendezése még nem fejeződött be. A képzőművé­szeti lektorátus most foglal­kozik azzal az átfogó javas­lattal, mely szerint a magas­házak közé képzőművészeti alkotásokat kívánnak elhe­lyezni. Ezek azonban nem emlékmű jellegűek lesznek, hanem olyanok, melyek a zöldterületek, játszóterek hangulatához illenek. A Tanácsház tér jövője A Molnár-szikla környéke azért sem jöhet számításba, mert távol esik a városköz­ponttól. Az Eszperantó téri elhelyezés ellen pedig a kö­vetkezők szólnak dr. Hor­váth Béla szerint: e tér vég­leges beépítési programja még nincs kész, minimálisan öt-hat évet kellene tehát várni, hogy a tér végleges képének ismeretében eldönt- hessék: megfelelő környeze­tet találna-e ott a felszaba­dulási emlékmű. És a Tanácsház tér? Két­ségtelen, hogy itt alakíthat­ják ki a város egyik leg­szebb terét, ha sikerül olyan megoldást találni a tervezők­nek, hogy a házak nem vet­ték el az Avas panorámáját. E tér értéke és a város anya­gi lehetősége indokolja, hogy ne sürgessük a dolgot, ne döntsenek elhamarkodottan a beépítési javaslatokról! Az SZMT-székház mellett épülő pártház környékét is számba vették olvasóink. Ez­zel kapcsolatban azt kell el­mondani. hogy itt már áll egy szobor, Makrisz Aga­memnon alkotása. A pártház felépülése, illetve az egész belvárosi lakótelep elkészül­te után természetesen to­vábbi képzőművészeti alko­tások is elhelyezhetők majd Dél leié bővítik A tér és a szobor léptéke is összhangban van az alko­tó és a képzőművészeti lek­torátus véleménye szerint. A teret tovább bővítik déli irányban. Befedik a Pece- patak medrét és lebontják a patak, valamint az izraelita templom közötti elavult épü­leteket. A műemlékként szá­mon tartott templom és ud­vara érintetlen marad. A városi pártbizottság, il­letve a tanács végrehajtó bizottsága köszönetét fejezi ki azoknak a miskolciaknak, akik javaslatukkal, vélemé­nyükkel segítették e fontos várospolitikai döntés megho­zatalát. A hozzánk érkezett levelek felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a felszaba­dulás óta csaknem 100 kép­zőművészeti alkotást helyez­tek el Miskolcon, új lakóte­lepeink, tereink még mindig meglehetősen- dísztelenek. Szükség van arra is, hogy mielőbb kidolgozzák a város köztereinek átfogó fejleszté­si programját. BÉKÉS DEZSŐ f1 /r'i/r/j (jyujtoulon Szlovákiában A Molnár Béla .Ifjúsági és Űttörőházban ma délután 5 órakor Mészáros Károly bar­langász tart előadást „Gyűj- tőúton Szlovákiában” cím­mel. Róma, Nápoly Róma—Nápoly, magyar emlékek, nyomában. Ezzel a címmel tart ismeretterjesztő előadást ma délután fél hat­tól Móczár László tanszék- vezető egyetemi tanár a TIT Miskolc városi szervezete természettudományi előadó­jában. Szovjet elbeszélők A szovjet irodalom barátai egyszerre négy újabb szov­jet elbeszéléskötettel talál­kozhatnak a könyvesboltok­ban. A Forrófejű Andron — a 20-as, 40-es évek szovjet el­beszéléseit kínáló válogatás. A Téli völgy című könyv — szintén A szovjet irodalom könyvtárának új kötete — a második világháború emlé­keit, tanulságait tárja az ol­vasó elé. Az Égszínű fátyol az ünnepi könyvhéten nyolc forintért lesz kapható — ér­dekesen mutatja be a leg­újabb szovjet próza irányait. A belorusz születésű Vaszil Bikov a mai szovjet iroda­lom élvonalába tartozik; egyes írásai külön-külön megjelentek már, újabb kö­tete — Az obeliszk — az Európa Zsebkönyvtár soro­zatát gazdagítja. Jutalomutazás Nem nehéz megjósolni, hogy Dárday István most megjelent filmjéről sokat fognak beszel­ni. Nagyon reméljük, liogy nem a szenzációkat világgá kürtölő kellemetlen felhangok­kal. Annál is inkább, mert az .elsőfilmes rendezőből és alko­tótársából (Szalay Györgyi) sze­rencsére hiányzik mindenféle nemtelen indulat. Természete­sen ez jellemzi az operatőr Koltai Lajos munkáját is. Vi­szont nem hiányzik ,,az érted haragszom” keménysége, vagy ha úgy tetszik, kegyetlensége.) Dárday István azok közé a fia­tal művészek közé tartóz k, akik társadalmunkba vetett erős hittel szembe akarnak és szembe mernek nézni ennek az alakuló, formálódó, világ­nak nemcsak az ünnepi, avagy a hivatalos arcával, hanem a hétköznapi ábrázatával is. Amelyen jobban látszanak a gondbarázdák, a koromszem­csék, a rárakódott por. De ne tévedjünk jelképek­be, már csak azért sem, mert a film alkotóitól telje­sen idegen mindenféle szim­bolikus vagy parabolisztikus ábrázolás. A dokumentáció kívánta eszközökkel dolgoz­nak. tényfeltáró alaposság­gal. Aki Dárdayék eddigi munkáját .némileg ismeri (a miskolci filmfesztiválon lát­hattuk két filmjüket) az egy pillanatra setn csodálkozik a Jutalomutazás tartalmán, nem döbbenti meg a film feszes dramaturgiája. Cso­dálkozásra legfeljebb az késztet bennünket, hogy a rendező civileket foglalkoz­tat színészek helyett, akik között éppen úgy mozgatja a kamerát és a mikrofont, mintha dokumentumfilm ké­szülne. Ahol a kamera mozog, az (mindannyiunk által nagyon jól ismert) valódi világ; hús­vér emberekkel. Filmvásznon találkozni velük így szemtől szemben legfeljebb azért szokatlan, mert a műalko­tások nemegyszer olymér­tékben ..emelik el” a való­ságtól a mindennapok hő­seit, hogy az élményt nem tudjuk egészen visszakap­csolni a mához. Mindezt előre kellett bo­csátani. hogy értsük, és iga­zán értékelni tudjuk a ..me­sét”, mely rendkívül rövi­den elmondható. Én a vé­gén (nem a csattanóján, mert ilyen nincs) kezdeném. Azzal a képsorral, mikor a modern repülőtérre begör­dül a gép, s egyenruhás út­törőküldöttségünk megindul fölfele a lépcsőn, hogy Ang­liába utazzon. Ha n§m vol­na színes a film. ez akar egy híradó részlete is lehel­ne. Dárday Istváuék tulaj­donképpen csak azt mesé­lik el, hogy mi előzte meg ezt az utazást. Helyesebben, hogy milyen a mi világunk alulnézetben. Sietek megje­gyezni: azt a világot sem kell szégyellni, amelyikből általában keveset látunk az audiovizuális eszközök se­gítségével. Munkások, pa­rasztok. értelmiségiek élnek ebben a világban. Formál­ják. alakítják, s ők maguk is tudják, hogy gyorsabban épül gazdaságilag ez az or­szág, mint ahogy a fejek­ben úrrá lesznek az új esz­mék. erkölcsök. Nem nehéz kihámozni a filmből, hogy az alkotók mennyire elítélik — éppen az új minél gyor­sabb megszületése érdeké­ben — a lélektelen mecha­nizmussá koptatott „ember- kezelést”, az üzemmé lett iskolát, s a mozgalom csu­pán akcióprogramokban gon­dolkodó képviselőit. Világos, hogy több szívvel, szeretet­tel és lelkesedéssel — a filmben jó néhány történel­mi példát is elmondanak közelmúltjukból erre vonat­kozóan, a falu vezetői — mindannyiunkat fogéko­nyabbá lehetne tenni az új, a ' szép. a nemes eszmék iránt. Egy nagyvárosban —, ahol ezek a sorok megje­lennek — bizonyára min­den szülő mosolyog azon. hogy vannak még Magyar- országon emberek, akik nem engedik el a tizenéves gyermeküket egy angliai nyaralásra. (Mert onnan mar nem is a gyerek jön vissza). Pedig ilyen emberek van­nak még. mint. ahogy ben­nünket, városlakókat is sok minden nyomaszt a múlt örökségei közül. Bizony, ha kamera kísérné lépteinket, tetteinket, megláthatnánk, hogy hányszor keveredünk — fontoskodásunkkal, végig nem gondolt jószándékunK- kal. türelmetlenségünkkel, bürokratizmusunkkal. meg­alkuvásainkkal — tragiko­mikus szituációkba. Nézzünk bele minél töb­ben Dárdayék tükrébe, biz­tos. hogy kicsit nyugtala­nabbak leszünk. De hát az egyáltalán nem baj... (gyarmati) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer rna? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.40: Törődjünk velük! Riport.—14.00: Schumann: I. (Tavaszi) szimfó­nia. — 14.30: A7. élő népdal. Rá- bapatona. — 14.40: Iskolarádió. Nagy felfedezők nyomában. — 15.00: Hírek. — 15.10: Az amatőr zenei mozgalom híradója. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: .A város peremén” — József Attila-műsor. — 17.00-Hí­rek. — 17.05: Mozart; C-dúr szo­náta K. 296. — 17.23: Külföldről érkezett . . . Népzene. — 17.43: Joan Sutherland énekel. — 18.10: Az üzemi demokrácia lépcsőin. Kelemen Kata műsora. — 18.35: OZON Ha az autóbusz hátsó peronján nem füle­lek oda két jóképű fiatalember diskurzusá­ra, bizonyára nem jut eszembe .,esetem ’ — az ózonnal. Közelgő érettségijükről beszél­gettek, s főként arról, hogy mennyire félnek a kémiavizsgáiól. A szimpátiám egyszeriben megnőtt irán­tuk, mert annak idején (haj, de régen!) ne­kem is a kémia volt a mumusom. Jól ta­nultam a többi tantárgyat, de ezzel az egy- gyel nem boldogultam. Igaz, nem is érde­kelt, aminek okát a jó ég tudná megmon­dani. így aztán, amikor a tankönyvünket is írt öreg Nágel magyarázgatta az elemeket, vegyjeleket, a keverék és a vegyülék közti különbséget, én a legutolsó pádban (ahol langaléta voltom miatt ültem) inkább az is­kola újságját szerkesztgettem. Az érettségi előtti néhány hónap alatt sem tudtam meg­emberelni magam, mert a hozzánk hospilál- ni járó tanárjelöltek akkori csoportjában volt egy csodaszép hölgy, akibe menten öe- lészerettem. Társainak karéjában ott ült a pódium mellett, velünk szemben, s én mind­untalan csak bámultam megbűvölve. Gyö­nyörködtem a tizianvörös hajában, arcbőré­nek hófehérségében, s ha a falról leesik a Mendelejev-táblázat, tán azt sem veszem észre. Inkább a költő támadt fel bennem, mint a vegyész, aki még embrionális álla­potban sem élt bennem. Szó, ami szó, olyan kémiai ismeretekkel mentem érettségizni, hogy értékük matema­tikailag kifejezve majdnem a nullával volt egyenlő. Csupán abban reménykedtem, hogy a két érettségiztető biztos sem ért a kémiá­hoz. Velünk érző, irodalomszakos osztályfő­nökünk ugyanis jó előre kioktatott bennün­ket, hogy irodalomból, történelemből, föld­rajzból, a két idegen nyelvből, közgazdaság- tanból tilos blabláznunk, mert az egyik biz­tos dr. Imre Sándor híres irodalomtörté­nész. a másik pedig dr. Kresz Géza, a Ke­reskedelmi Bank vezérigazgatója lesz. Aha! A kémiáról nem történt említés — s a két neves férfiú általános műveltségé­nek tárházából hátha hiányoznak a vegy­tani képletek. Megpróbáljuk tehát — a mel­lébeszélést. Minden tantárgyból simán „vettem az akadályt”, s amikor elhangzott « kémiára vonatkozó felszólítás: „BetzélM* tm WMfléw­röl!”, — az önbátorító „lesz, ami lesz” ki nem mondott jelszóval vágtam neki a kö­vetkező tíz percnek. (Legalább ennyi ideig volt üdvös egy-egy témáról beszélni.) Annyit még elemi iskolai tanulmányaim­ból tudtam, hogy az oxigén a levegő réi,ze. Ezt határozottan elő is adtam, megtoldva egy bizonytalan arányszámmal, amire Na­gel tanár úr elvörösödött, a két biztos azon­ban helyeslőén bólogatott. Gyerünk tovább! Valahonnan rémlett. hogy az oxigént pirí­tott barnakőből állítják elő, meg katalizátor, meg mifene, de az eszem fél kilométerrel előbbre járt, s tudtam, ha belekezdek a fo­lyamat magyarázatába, annak végeredmé­nye nem az éltető elem, hanem valamiféle zagyvalék lesz. Szerencsére eszembe jutott, hogy az oxigénnek van háromatomos módo­sulata, amit ózonnak neveznek — megemlí­tettem hát ezt is. Tovább semmi. S még legalább nyolc percig kellene beszélnem! De mit? Agyam, mint a motolla. És amit nem a kémiából, hanem regényekből tudtam: mesélni kezd­tem arról, hogy a fenyveseknek ózondús a levegője, s ez jó a tüdőbajosoknak. Éppen ezért a fenyőerdőkben minél több szanató­riumot kellene építeni. Mert rengeteg a tbc-s. A kórt nemhiába hívják világszerte Morbus Hungaricus-nak, azaz magyar be­tegségnek. Csak az én falumban is több tu­cat sípoló tüdejű bányász él. Beszéltem és beszéltem, már több mint tíz perce, miközben a pódiumon Nágel ta­nár úr kollégáinak a második sorából az öklét rázta felém, a bankvezér pedig — ész­revettem — számlákat korrigált, a huma­nista irodalomtörténész azonban elismerő szemhunyorításokkal nyugtázta „vizsgá­mat”, Végül megdicsért, és jelest adott — kémiából... Amikor mindez eszembe jutott a buszon, szerettem volna megnyugtatni a drukkban élő két fiatalembert. Hátha nekik is az oxi­gén lesz a tételük. S hátha az ő érettségi biztosuk sem ért a kémiához. Aztán felöt­lött bennem: nem érnének el semmit a ta­nácsommal. Mert honnan vennének annyi tüdőbajost, amennyivel én „operáltam" pon­tosan 35 esztendeje? TARJÁN ISTVÁN A Frqska. Operettrészletek. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kri­tikusok lóruma. — 19.35*. Verdi: Requiem. — 21.01: Hírek. — 21.04: örökzöld dallamok. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kocsar Miklós müveiből. — 22.58: A jövő felé. Emile Vér­it aeren költeményei. — 23.18— 0.25: Népdalok, néptáncok. — Közben 24.00; Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Barokk ka­marazene. — 13.00; Hírek. — 13.03: Miskolci stúdiónk jelent­kezik. Borsod megye gyógyfür­dői. — 13.20: Saint-Saéns: c-moll zongoraverseny. —' 13.45: Idoja-.í rás- és vízállásjelentés. — 14.00: Radiónapló — kettőtől hatig. . . — 18.00: Hírek. — 13.10: Csak fiataloknak!^— 19.13: Ifjú zene­barátok híradója. — 19.43: La­birintus. Zenei rejtvény fiata­loknak. — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika II. *— 20.25: Uj könyvek. — 20.28: Mesélő Magyarország. Szolnok. — 21.13: Hungarobáina. Rádiójá-. lék. — 21.57: Rádióhangverse­ny ékről. — 22.27; Tánczene. — 23.0*0: Hírek. — 23.15; Opera­részietek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30; Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Ifjú­sági körkép. Gyermeknap előtt. — Beatkedvelőknek. — 18.G0: Borsodi Tükör. (A stúdió króni­kaműsora; Hírek, tudósítások, ri­portok a nap eseményeiből.) — 18.15: Fúvoszene. — Munkások, üzemek, a brigád — munka után ... — Szívesen hallgatjuk. Televízió 1. műsor: 14.35—15.15: Környezetismeret. — 15.25:—15.55: Matematika. — 16.03—16.23: Téve- ovi. — 17.1.5—17.55: Irány az egye­tem! — 17.55: Műsorismertetés.— 17.56: Hírek: — 18.00: Telesport. — 13.25: Nyitott boríték — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: jogi esetek. — 20.40: ba­lok, táncok a Szovjetunióból. — 20.45: Hajnali sztyeppén. Szovjet film. — 22.25: Tv-híradó 3. Televízió 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Alban Berg: Lulu-szvit. — 20.40: Hét­vége négyesben. NSZK tévéfilm. — 21.05: Tv-híradó 2. — 21.25— 22.20: Etruria asszonyai. Olasz képzőművészeti film. Miskolci Nemzeti Színház (7): Amphitryon. Huszka bérlet. Kiállítások: József Attila Klub- könyvtár (12—20): Két évszázad Faust-illuszlrációiból. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Szii- vitzky Margit textilművész ki­állítása. — Herman Ottó Múze­um (10—18) : Ember és munka. — Borsod vegyipara. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Di­ósgyőri Vár (10—18): A diósgyő­ri vár története. — Déryné-em- 1 ék ház (10—13): Déryné- és Lé- vay József-emlékszobák. — Vö­rösmarty Művelődési Ház (io— 18): A váci Dunakanyar Fotó­klub kiállítása FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Egy kis előkelőség Szí. angol film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor HÍR \DÖMOZI Magyar híradó, rövidfilmek Folytatólagos vetítés de. f9 órától fl2 óráig. Egységes 3 forintos helyar! KOSSUTH Jutalomutazás Szí. .magyar film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Édes élet I—n. Olasz film Kezdés: f5 órakor Dupla helyár! 16 éven felülieknek! A 22-es csapdája Szí. amerikai film Kezdés: 8‘órakor 18 éven felülieknek! fáklya Őszi virágok Jugoszláv film Kezdés: f5 es f7 órakor PETŐFI Titok Szí. lengyel film Kezdés: fö és f7 órakor SZIKRA Betyárok Román film Kezdés: 5 orakor Kopár sziget Japán film Kezdés: 7 orakor TÁNCSICS Nem zörög a haraszt... Mb. szí. olasz film Kezdés: 5 és 7 órakor 16 esen felülieknek! TAPOLCA-KERT Váltságdíj egy halottért Mb. szí amerikai film Kezdés: f8 órakor HÁMOR Fél évszázad korkülönbség Mb szovjet film ^ Kezdés: 6 órakor PERECES Az Öreg Magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00 Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.25: Nóták. — 9.00: Csak kétszer élünk, zinyin kisregénye folytatásokban. — 9.20: Gwyneth Jones és Dietrich Fischer—Dieskau énekel — 9.53: Lottósorsoíás. — to.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. Tandíjunk magyarul! Élet a gemenei erdő­ben. — 10.30: Édes anyanyel­vűnk. — 10.35: Brahms: f-moll szonáta. — 10.59: Lottóeredmé­nyek. — 11.00: Üj műszer — új értesülések. — 11.10: Francia muzsika. — 11.49: Könyvszemle'. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Barokk muzsika. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hí­rek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. A Gyermekrádió műsora. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — Közben 10.00: Hírek. — 10.59: Lottóered­mények. — 11.00: Hírek. Miéri a Hősök terére?

Next

/
Thumbnails
Contents