Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1975-04-14 / 86. szám
Ismét jelentkezik Kellemetlen bőrbetegség Világszerte jelzik az egészségügyi megfigyelők: az 1970-es évek elejétől ismét igen nagy mértékben szaporodik a rühfertőzések száma. A járványos bőrbetegség — amely a második világháborút követő években az összes bőrmegbetegedések egy százalékát sem érte el — „újraéledt” hazánkban is, s a járvány kialakulása alól Borsod megye és Miskolc sem kivétel. A többség 30 év alatti A megyei vezető bőrgyógyász — dr. Farkasdy Jónap nap után találkozunk jó} ápolt, igen jó szociális és higiénés körülmények között élő, rühfertőzéses beteggel. Bár meg kell mondani, hogy közöttük ez a betegség ritkább. Számunkra — a betegség terjedésének megfékezése szempontjából — azok- jelentenek problémát, akiknek a higiénés magatartása nem megfelelő. A fertőzés egyébként szoros testi kapcsolat révén terjed. Közös fekhely, ágynemű, törülköző, ruha a kórMegint divat a selyemruha Az itt közölt két nyári- ruha-modell rajzát Záhonyi Lujza, az Iparművészeti Vállalat országosan ismert divat- tervezője készítette lapunk olvasói számára. Az új divatról szóló tájékoztatójában — mint legfőbb jellemzőt — a ruhák hosszát jelöli meg. Az idei „sláger” a középhosszú, illetve a térden aluli hosszúságú ruha. Az új divat szerint a szoknya lefelé bővülő, ezt a bőséget csak úgy lehet biztosítani, ha derékban vagy csípővonalon a ruha el van vágva, és a szoknyarészt úgynevezett „sré”-szálirányban szabják. 1975 nyarán ismét divat lesz a selyemruha, lezser húzásokkal, háromnegyedes, buggyos ujjal. A rajzon a bal oldali modell mutatja, hogy a „polo”- gallér és a konyákig érő ujj szintén az idei tavaszi-nyári divatirányzathoz tartozik. Jobb oldali rajzunkon: egy szép fazon, amely santung- ból vagy poliésztervászonból igen mutatós. Teltkarcsúak rövid, szűk ujjal, derékban húzás nélkül viselhetik. A hírneves divattervező egyébként hangsúlyozza: — Az idei divatot nem vakon követni, hanem alkalmazni kell! Almnnkban öntudatlanul gondolkozunk Napközben feldolgozzuk a napközben szerzett információ» kát, és fontosságuktól függőé© vagy kiselejtezzük, vagy átvesz» szűk őket a memóriánkba. As alvás közben folyó problémafel» dolgozás tehát igazolja azt & beszcdfordulatot, hogy „alszunk egyet valamire’». Ez a folya» mat az erők regenerálódásának folyamataival egyídőben megy végbe. Az álmatlanságról, panaszkodé betegek vizsgálatai megerősítet» ték azt a feltevést, hogy ilyen jelenség nem létezik. Mindenkit legalább 3—4 órát alszik. Nem kétséges, hogy 5—6 óra teljes értékű alvás rendes munkáké» pességet biztosit a szervezet» nek. Rossz alvás ellen helyesen keM megszervezni az ébrenlét! és alvási ciklusok ritmusát, értei» mesen kell megszervezni a oa» pi munkát, és a szellemi tévé» kenységet fizikaival kell válta» koztatni. Elképzelhető, hogy a szellemű munkát folytató emberek ©mtw« datlanul álmukban fis folytat» ják tevékenységüket, és llrea módon néha váratlanul éjszaka lelik meg egy probléma megoldását. Ilyen eset ismeretes pél» dául Descartes, Gauss, Beethoven, Puskin és Majakovszkij életéből is. Mengyelejevnek állítólag álmában jutott eszébe « periódusos rendszer formája» Kényelmes ülés, jó alkatrészek Borsodi barangolások A rezgés fáraszt és tompítja a figyelmet zsef főorvos — szerint éppen a több évtizedes „szünettel” magyarázható a fertőző megbetegedés új hulláma. — Minden járványos betegség jellegzetes tulajdonsága, hogy ciklusokban jelentkezik. Egy-egy járványt követően hullámvölgy alakul ki a járványt okozó betegség grafikonján. Ennek az a magyarázata, hogy a kórokozóval szemben a szervezet ellenanyagot termel, amely rövidebb-hosszabb időre védettséget nyújt az újrafertő- ződés ellen. A második világháború alatt a megterhelések, nélkülözésele olyan körülményeket teremtettek, hogy igen sotoan átestek a fertőzésen, s védetté váltak. Ennek is köszönhető, hogy a rühesség csaknem eltűnt. Csakhogy felnőtt az új generáció, amely még nem esett át ezen a bőrbetegségen, s így nem vált immunissá vele szemben. Emellett szól az is, hogy a jelenlegi betegek többsége a 30 év alattiak korosztályában található. Szoros testi kapcsolat útián A köztudatban az él, hogy a rühet csak elhanyagolt, tisztátalan emberek kapják el. Mennyire igaz ez? — Tulajdonképpen semennyire. Tapasztalataink bizonyítják: rendeléseinken r A konfekcióipar új méretrendszerét vezetik be a Szovjetunióban és a többi KGST- országokban. Az antropológusok 52 500 különböző nemű, korú és testalkatú ember méreteit vizsgálták meg. Kiderült, hogy a modelleknek több mint húsz alaptípusa van, amelyeken belül még különböző variánsokkal lehet számolni. Az új tipológia alapján tárgyalások folynak a KGST keretei között a mértékek egységesítéséről, ami megkönnyítené a vásárlóknak a készruhák kiválasztását és elősegítené az eladók és az árukezelők munkáját. okozó átvivője. Kézfogás útján minimális a fertőződés kockázata. Parancsoló vakarózási kényszer Általában kevesen tudják, hogy a rühességet egy szabad szemmel nem látható atka okozza, amely a bőr felületén él. Nősténye beássa magát a bőr legkülső rétegébe — a hámfelületbe —, járatokat fúr, s lerakja petéit. Kedvenc telepedési helyük a puha hajlatok bőre: a csuklótáj, a kézujjak köze, a hónalj, a has, a lágyék. De tulajdonképpen az arc és fej kivételével bárhol megtelepedhet. — Legjellegzetesebb tünete a kínzó viszketés, amely főként a lefekvés után, az esti órákban gyötri a beteget. Álmatlanságot és parancsoló vakarózási kényszert vált ki. A vakarás következménye, hogy a bőrsérülések kaput nyitnak a baktériumoknak, s gennyes bőrfertőzések alakulhatnak ki. Hogy mit lehet tenni a rühatka ellen? — Aki olyan viszketős bőrbetegségben szenved, amely a fej kivételével — különösen lefekvés után — okoz erős viszketést, forduljon körzeti orvosához, aki megfelelő gyógyszerrel és kezelési tanáccsal látja el. Sok moszkvai házkezelő- ség munkatársa pedagógus. No de, mi keresnivalója lehet egy pedagógusnak ebben a hivatalban? — Mi szervezzük a körzetünkben lakó gyermekek foglalkoztatását — válaszolja Ljudmila Tyetyernyikova, Moszkva Kijev-kerületének egyik házkezelőségi pedagógusa. — Körzetünkhöz több mint 40 nagy ház tartozik. Ezekben 6000 ember él. Több mint 20 udvar tartozik hozzánk. Tudvalevő, hogy a gyerekek szeretik az udvarokat, mert ott együtt játszhatnak, nem választja el őket egymástól kerítés. S az -udvarokon minden korosztálynak jut hely. A zaj és a rezgés az ember technikai fejlődésének velejárója. Az ipari zaj fogalmának gyakorlati használata alig negyvenéves. Az első vélekedések a lárma káros hatásairól az 1930-as évek elejéről származnak. A zaj és a vibráció (rezgés) egyaránt káros hatást gyakorol az ember munkavégzőképességére. A gépjárművezető munkájának nehézsége függ a gépkocsi típusától, annak műszaki állapotától és az littest mihőségétől. Ezek többé-ke- vésbé szoros kapcsolatban vannak a zajjal és a vibrációval. A gépjárműnél fellépő vibráció forrásai hasonlóak a zajokéhoz. A vibráció növekszik a gépjármű sebességének növekedésével, az útfelület romlásával, továbbá a gépkocsi hosszas terhelésének csökkenésével. A vibráció hatására csökken a látás útján történő érzékelés, a figyelem és a koncentráció, lelassulnak a pszichomotoros reakciók, csökken a vezetés pontossága. Tartós vibráció az embernél kifáradást, fejfájást okoz. A vibráció hatásának különösen a nehéz tehergépkocsik, traktorok vezetői vannak kitéve. A szervezetre gyakorolt számos hatás megnövekszik akkor, ha a vibráció zajhatással jár együtt. A házkezelőség sport- és hobbiköröket, ifjúsági klubokat szervez a szülők segítségével. A házkezelőségeknél dolgozó pedagógusok pedig a szülőkkel, a sportkörök társadalmi munkában dolgozó edzőivel, a szakkörök vezetőivel összefogva szervezik a lakótelepi nevelőmunkát. Tyetyernyikova például 200 gyerekkel foglalkozik, olyanokkal, akik szeretik a jégkorongozást és a labdanigást, de szívesen járnak képzőművészeti és zenei szakkörbe is. A Tyetyernyikova irányításával működő ifjúsági klubnak 3, egyenként körülbelül 90 m2-es helyiség áll rendelkezésére. Ezekben gyakran rendeznek műsorokat, vitákat A vezető „feldobódik” az ülésről. A gépkocsi üléseit ezért jó rezgésnyelő anyagból készítik. Ennek kulcsanyaga a laticelgumi. Az ülésbe épített rugósbetét a gumi kedvező hatását fokozza. Így mérséklődik az emberi test rázkódása, minthogy az ülés csillapítja a lökéseket, himbálódzásokat. A jól kialakított ülés követi az emberi test anatómiai felépítését, vagyis a lehető legnagyobb felületen érintkezik azzal. A vibrációt az emberi test szövetei és a bőrfelület nyelik el. A vibrációt jól vezeti a hát. a medence és a kéz. A káros hatás radikális méretű csökkenésére jómódszer, ha a gépjármű megkopott alkatrészeit rendre kicseréljük. Egyes autóbuszoknál pneumatikus kerékfelfüggesztést alkalmaznak, ahol a rugalmas kötőelemet a kordbetétes gumiból készült légzsákok képezik. Az ilyen felfüggesztés biztosítja az autóbusz egyenletes menetét, s ezáltal lassul a vezető és az utasok kifáradása. A hajtóműzaj fő okozói a gördülő körön és a kapcsolódás következtében fellépő impulzusok, továbbá gyártási eltérések, amelyeket a fog rugózása egyenlít ki. A fogrezgés erőssége a fogoldal megmunkálásától és az átvetítendő kerületi erőtől is függ. A hajtóműzaj terheléskór csökken, üres járat esetében pedig nő. Magából a fogaskeréktestből kilépő hang a járműben nem hallható. A kocsiszekrényben hallható hang a fogérintkezési frekvenciával együtt rezgő karosszérialemezektől ered. A leggondosabban megtervezett gépekben is keletkeznek rezgések. Terjedésük rezgésszigetelőkkel. illetve rezgéscsillapítókkal mérsékelhető. A rezgéscsillapítók a rezgéssel szemben ellenállást fejtenek ki, a rezgési energia jelentős részét átala-, kítják helyzeti vagy hőenergiává. Érdekes, hogy a különböző anyagból készített rezgésszigetelők közül a rezgést azok csökkentik a leghatásosabban, amelyek függőleges irányban szilárdabbak, mint vízszintes irányban. A nemezt, parafát és szivacsgumit lapos lemezek alakjában, a gumit esetleg tömbök formálóban készítik. DR. LUX ANDRÁS Pedagógusok a háxkexelőségekben A bükki táj összeforrt a nevével Minden tájnak van olyan mondanivalója, értékanyaga is, ami egy-egy nagy fiának életútjával függ össze, ennek életművében jelentkezik. Így vagyunk mi borsodiak Herman Ottóval, hiszen a Bükk, a hámori völgy ösz- szeforrt a nevével. • NÉMET ANYANYELVŰ GYERMEKKÉNT Herman Ottó nem itt született, nem itt halt meg, de hozzátartozik a bükki tájhoz. Ez az életműben is felismerhető, hiszen ez a táj és nevelővárosa, Miskolc gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Nem ok nélkül „hamisította meg” születési adatait is a századforduló után, amikor a nem hiteles Brez- nóbányát vallotta születése helyéül, hanem a Borsod megyei Alsó-Hámort. Pedig ide mint német anyanyelvű gyermek került, s nemcsak nyelvünket tanulta itt meg, hanem azt az izzó hazaszeretetei, az ember megbecsülését, a hangyaszorgalmat, ami azután végigkíséri életét. A jól tanuló diák a szabadságharc bukásával roppan össze. Semmiféle iskolai bizonyítvánnyal nem rendelkezve, céltudatos önképzés útján dolgozza be magát a tudomány legkülönbözőbb területeibe, s alkot ezekben nemcsak újat, hanem maradandót is, hiszen a leíró természetrajznak, a néprajznak ő teremti meg a magyar nyelvű szakirodalmát. Másfél évtizedes vitájával hívta életre a magyar ősrégészet tudományát, egyúttal nemzetközi rangra emelve azt. O TUDÓS ÉS POLITIKUS Politikai munkássága is jelentős, 44 éves korában Kossuth Lajos javaslatára a Szeged-alsóvárosiak képviselőjükként a magyar parlamentbe küldik és ott a legdöbbenetesebb erejű szónoka a 49-es függetlenségi programnak és politikának. Negyvenéves, amikor Magyarország pókfaunája című háromkötetes nagy munkája az európai tudományos körök bámulatát, egyben elismerését váltja ki. 43 éves. amikor a Habsburg-ház bűnös nemzetiségellenes politikájával szembeszállva, a törökbarát politika kimagasló egyéniségeként tömeggyűlések országosan megbecsült szónoka, amiért egy évvel később a török kormány a Medzsie-renddel tüntette ki. 52 éves, amikor a magyar néprazjtudomány alapját jelentő Magyar halászat című könyve megjelenik két kötetben. Ugyanez évben látogatja meg először Kossuthot Turinban. Egy év múlva már a Skandináv-félszigetefc járja, hogy a madárvonulások törvényszerűségeit megismerhesse. Három évvel később Budapesten ő a második madártani kongresszus megrendező je. A Néprajzi Társaság elnökévé választják, majd a Bécsi Antropológiai Társaság rendes tagja lesz és a Madártani Intézet ősének, az Omithológiai Központnak a vezetője. Másodszor is meglátogatja Kossuthot Turinban. 65 éves, amikor a francia kormány nemzetközi értékű tudományos munkásságáért a Becsületrenddel tünteti ki. 66 éves, amikor élete legnépszerűbb munkája megjelenik: A madarak hasznáról és káráról. • ÚJBÓL MEGTANULT ÍRNI Élete hetedik évtizedében 16 hazai és külföldi tudományos társaság választja tagjává, s hiába gázolja el teljes süketsége miatt, 77 éves korában a villamos a pesti utcán, szenved el olyan agyvérzést, amely után újból meg kell tanulnia írni. még papírra tudja vetni a mai értelmező szótár ősét jelentő utolsó nagy művét: A magyar pásztorok nyelvkincsét. Nyolcvanadik évében az újabb gázolás következtében fellépő tüdőgyulladásban hal meg 1914. december 27-én. Tizennégy vaskos kötete 6000 oldal terjedelemben, az életében nyomdafestéket látott 1800 cikke és a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában feldolgozásra váró 15—20 000 darab írásból álló hagyatéka ma is felbecsülhetetlen érték a tudomány számára. Ez még halála után 60 évvel is olyan életút és életmű, mely példát mutat arra. hogy nem szabad lélektelen háláskodással visszaemlékeznünk rá. hanem azzal a termékeny alázattal, amit ő úgy fejezett ki, hogy „Nem ismerek érdemet, csa'- kötoiossí^et!” H. SZABÓ BÉLA
