Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1975-04-14 / 86. szám

Elkerültük a Szembesítést Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy vajon miért nem voltunk kíváncsiak harminc évvel ezelőtti önmagunkra? Ez látszólag ellentmond az emberi természetnek, kíváncsiság­nak. Hiszen melyik felnőtt nem szereti nézegetni gyermek­kori fényképeit, vagy "azokat a filmeket, melyek róla több évvel ezelőtt készültek? A Szembesítés című dokumentum­film rendezője, Bokor László tulajdonképpen arra vállal­kozott, hogy megmutassa ennek az újjászületett országnak gyermekkorát. Láthattuk nagy családunkat, amint a romok között igyekszik menteni, ami menthető. Láttuk, mikor transzparenssel köszönti a vajas kenyeret (amiről ma már egyáltalán nem mondható el, hogy az étkek netovábbja). Láttunk gyerekeket és fiatalembereket, akik elindultak az új úton, miközben apáik lyukas talpú bakancsban lerobbant mozdonyokat reparáltak, hidakat építettek. Láttunk jól is­mert közéleti embereket, írókat és művészeket, akik — mennyivel, de mennyivel fiatalabban — tették, amit kell; beszéltek az újjáépítés fontosságáról, együtt arattak a pa­rasztemberekkel és együtt vonultak fel a munkásokkal, azon a bizonyos május elsején. De hiszen nem akarom felidézni ennek a nemzeti ön­életrajznak minden képsorát. Röviddel ezelőtt ezt megírták laptársaink, hosszan méltatva Bokor László és társai mun­káját; a dokumentumfilm erejét, nagyszerűségét. Tulajdonképpen engem is egy ilyen cikk vitt el a moziba. Előadás előtt — biztos, ami biztos — felhívtam a pénztárt, van-e még hely? A vonal másik végén rezignáltan felelt a pénztárosnő: bőven van... Bevallom, azt hittem — s ezt most sem tartom naívságnak —, hogy százan és százan lesznek kíváncsiak erre a filmre. Sajnos, a nézőtéren csak néhányadmagammal ültem, s mint később — a statisztiká­kat vizsgálva — kiderült, így volt ez a többi előadáson is. A filmet délutáni műsorban a Béke mozi vetítette. A 23 előadásnak (ebből kettő ifjúsági) összesen 4652 látogatója volt. Előadásonként tehát alig valamivel több mint kétszá­zan nézték meg a filmet. Azt is tudnunk kell azonban, hogy — mint az üzemvezető mondta — 3332 nézőt a mozi pro­pagandistái szerveztek. Tehát spontán érdeklődés csak 1320 embert vitt el a moziba. Ami azt jelenti, hogy a felnőttek számára tartott 21 előadáson (vetítésenként) csak hatvanan ültek a nézőtéren. És persze ez is csak átlag. Amikor én néztem a filmet, negyvenen sem voltunk. És mit mondanak, akik látták a Szembesítést? Egyetlen néző sem akadt, aki megbánta volna, hogy beült a néző­térre. Így vélekedtek a DIGÉP, a MÁV Járműjavító, a VIMELUX, a BÁÉV dolgozói, és ezt mondták a Zrínyi gimnazisták is. Kétségtelen, hogy akik nem látták a Szembesítést, szegé­nyebbek azoknál, akik megnézték. De hát ezzel a megálla­pítással aligha térhetünk napirendre a dolog fölött. Termé­szetesen a forgalmazó vállalatot sem lehet bűnbakként em­legetni. Még akkor sem, ha egy-egy filmnek tényleg na­gyobb kampánnyal kell közönséget toborozni. A hiba vala­hol másutt van. Talán a Szembesítés langyos fogadtatása is arra ösztönöz bennünket, hogy erősítsük kortársaink törté­nelem-szemléletét. Űjra és újra magyarázva: nemzeti önis­meret nélkül nem tudjuk helyesen megítélni jelenünket és jövőnket. Gy— >f: Sötétkapu (Farkas Ida felvétele) Afrikában vendégszerepel az egri Harlekin bábegvüttes (Tudósítónktól) Az egri Harlekin báb­együttes kedves figuráit, öt­letes, színvonalas műsorát jól ismerik a szomszéd me­gyében, de felfigyeltek sajá­tos művészetükre a tévé­nézők milliói is. A tizenegy évvel ezelőtt alakult cso­port tavaly nyáron Európa legrangosabb bábfesztivál­ján, a csehszlovákiai Chru- dinban képviselte a magyar amatőr mozgalmat, most pe­dig a Kultúrkapcsolatok In­tézetének kezdeményezésére afrikai turnéra utazott. Az Algériával, valamint Tunéziával kialakult kultu­rális kapcsolatok keretében az egri Harlekin — tíz bá­bos és 150 bábu — egy hó­napig képviseli hazánk amatőr bábmozgalmát a két afrikai országban, ahol egy gyermek- és egy felnőtt­műsort mutatnak be több előadásban. Harlekinék úgy állították össze műsorukat, hogy ab­ban képviselve van a báb­művészet különböző stílusa, technikája, Heves megye amatőr bábmozgalmának sokszínűsége. Bemutatnak színes árny játékot, játsza­nak marionett-figurákkal, előadnak hagyományos pa­raván-játékot, de nem hi­ányzik műsorukból az em­bernagyságú bábu és a fe­kete színház sem. S a nyel­vi nehézségek miatt műso­rukat szöveg nélkül, csakis a zenére, a kifejező bábuk­ra, a pantomimra és a já­tékra támaszkodva mutat­ják be. Opera a színházban Ma este mutatja be a Deb­receni Csokonai Színház De­libes Lakmé című operáját. A művet a múlt század vé­gén játszották először Buda­pesten, s azóta meg-megúju- ló sikerrel kap színpadot dal­színházainkban. Vonzó a Lakmé cselekménye is, mely az angolok által gyarmati ál­lapotba süllyesztett Indiában játszódik. A címszereplő az indus szabadság jelképe, sze­relme, Gerald az angol kirá­lyi hadsereg szolgálatában áll. A hősöknek választaniuk kell: vagy népüket, múltju­kat szolgálják, vagy egymás­nak élnek. Az opera — De­libes francia muzsikája — szép feladatokat kínál az énekeseknek. Mint a debre­ceni bemutató bizonyította, a Csokonai Színház szólistái ki­tűnően tolmácsolják a mű­vet. A rendező Horváth Zol­tán. A közönség díja Békéscsabán a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház nagytermében tegnap ünne­pélyesen hirdették ki a há­romnapos 22. országos ama­tőr filmfesztivál eredményét. A 33 vetített film közül a közönség díját, a Békés me­gyei Moziüzemi Vállalat dí­ját a Tóth Sándor—Magyar Balázs—Kelemen Tamás mis­kolci hármas kapta „Szob- rozzunk haver” című film­jéért. Diákírók, diákköltők A nyugat-magyarországi Sárvárott tegnap véget ért a diákírók és diákköltők ne­gyedik országos találkozója. A forradalmi ifjúsági napok és a költészet napja ese­ménysorozatának e kiemel­kedő rendezvényére kiírt pályázatra félezer középis­kolás és szakmunkásképző intézeti ifjú tollforgató kül­dött be verset, novellát és tanulmányt. A Tinódi Lantos Sebes­tyén -hagyományokat ápoló kisvárosban három napon át folytattak eszmecserét a leg­ifjabb toliforgatók. Ankétot, műsort rendeztek a legjobb pályaművekből, vitatkoztak irodalmi kérdésekről. Írók, kritikusok, irodalomtörténé­szek adtak útmutatást szá­mukra. Somogyi Tóth Sándor író és Alföldy Jenő kritikus, a zsűri tagjai elmondották, hogy az idén minden eddi­ginél színvonalasabb írások­kal jelentkeztek a diákok. A zárónapon a találkozónak otthont adó sárvári Tinódi Gimnázium tanulói műsort adtak a legjobb pályamű- vekből. A zsűri értékelte az íráso­kat és kiosztotta a díjakat. A vers kategóriában Szoko- lay Zoltán (Eger, Gárdonyi Gimnázium) lett az első. Ö nyerte el a KISZ KB külön- díját: kéthetes külföldi uta­zást. Kocsis György (Pécs, Szé­chenyi Gimnázium) lett a tanulmány kategória győzte­se. A legjobb prózai mű al­kotója: Asztalos István Veszprém, Vegyipari Szak- középiskola). Egy színész naplójából Meghívást kaptam a Magyar Televízió­tól a szilveszteri mű­sorban való szerep­lésre. Boldog voltam. Norvég színészt kel­lett játszanom, aki egy szót sem beszél magyarul. Na, azon­nal kerítettem egy norvég szótárt. Nem is kell mondanom, hogy egy szót sem találtam benne, ami fordítható lett volna. Ekkor döbbentem rá, hogy az egész szöveg halandzsa. Ebbe nem nyugodtam bele, és az egy mondatomban levő szavakat behe­lyettesítettem norvég földrajzi helységne­vekkel. A felvételre „töké­letes” volt a norvég szövegtudásom és a lámpa-, illetve a ka­meralázam. Azt hi­szem, hogy ez volt az oka annak, hogy be­lépéskor megbotlot­tam a küszöbben. A felvétel megtörtént. Az egész város vár­ta, hogy mikor kerü­lök képernyőre, hisz a helybeli sajtó be­harangozta, hogy a szilveszteri műsorban ott leszek a doboz­ban. Másnap sokan azt mondták: „Biz­tos jó lehettél, de sajnos én már részeg voltam, ezért nem láttalak.” Ez volt a könnyebb eset. Volt, aki nem mozdult el a képernyő elől. Példá­ul a közvetlen szom­szédaim. Akik még a tánczene mellett is többször becsönget­tek, hogy „mikor jön már Pufi bátyó?” És nem jöttem, de ... Kaptam egy újabb meghívást a Magyar Televíziótól. „A mű­hímző" című tévéjá­tékba egy főszerepre. Itt már nem volt lámpa-, illetve ka­meralázam, mert a régi hadsereg egy ez­redese voltam, és mindenki éntőlem félt. Meg már kezd­tem rutinos lenni. Az újság ezt is megírta, de még ez sem ke­rült adásra. Ám kap­tam egy újabb meg­hívást a Magyar Te­levíziótól, az „Idő­sebbek is elkezdhe­tik” című tévétorná­ra. Időközben szín­házam egy Csehov- szerepet osztott rám. Szakállat kellett nö­vesztenem. (A sza­kállam úgy nőtt, mint egy Csehov-darab, sok szünettel.) De a tévétornára ezt is le kellett borotválnom. Azóta a szakállam kinőtt, de adásba még nem kerültem! Leg­feljebb csak álmom­ban. De ott aztán igen, mert az álom ilyen volt. 20 órától 20 óra 5 percig tévé­torna, Fehér Tibor. 20 óra 5 perctől „Ami a szilveszteri műsor­ból kimaradt”. Nor­vég színész: Fehér Tibor. 21 órától Nyi­tott könyv — Mű- hímző. Ezredes: Fe­hér Tibor. * Mikor felébredtem, olvasom a Rádió és Televízió Újságban — egy néző írja: „Min­dig ugyanazok az ar­cok a televízióban. Nem unják még?” F. T. Majakovszkij Negyvenöt évvel ezelőtt, 1$3©„ április 14-én halt meg — 37 éves korában — Vlagyimir Maja­kovszkij szovjet—orosz költö, a forradalmi orosz költészet meg­teremtője és első klasszikusa. Pályája kezdetén verseiben a lázadás hangja szólalt meg; a tiltakozás a kispolgári tehetet­lenség és megalkuvás ellen. De lázadása ekkor még anarchista jellegű volt, az elsekélyesedett kispolgári irodalom ellen tüntető orosz futurista költészet hang­jával rokon. Fejlődése során lírá­ját egyre inkább humanista, for­radalmi tartalommal töltötte meg. Kifejezésmódjában a merész ké­pek, a szokatlan fordulatok hasz­nálata, a széttördelt verssorok sajátos dinamikája, forradalmi pátosszal, az új élet építésének hitével és lendületével párosult. Későbbi költői fejlődésében hangja egyszerűsödött, közérthe­tőbbé vált. Minden írását mély hazafiság, a szovjet haza iránti szeretet hatotta át. 1922-től több külföldi utazást tett; 1925-ben járt az Egyesült Államokban is. A két rendszert összehasonlító megfigyeléseit szatirikus versek­ben és prózai írásokban publi­kálta. A szocialista építés kor­szakában írott lendületes költe* ményeiben a nép győzelmét,, munkája eredményeit énekelte meg és szenvedélyes szatírával ostorozta a bürokráciát, a karrie r izmust. Vígjátékaiban (Poloska, Gőzfürdő) a kispolgári megalku­vást, a fejlődést visszatartó erő­ket támadta a szatíra fegyveré­vel. Lenin ép Csudajó című hí­res poémáiban Lenin alakjának» a forradalomnak emelt méltó em­léket. Ilii' hétfő Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népdalok. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Dalok. — 14.21: Musicalrészletek. — 14.44: Abiaknyitás. Balla László — a hatágú síp” egyik művésze. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Osztályfőnöki óra után. Történel­mi társasjáték. — 15.50: Fúvós- müvek. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Az élő népdal. Szód. — 16.15: Gazdaságpolitika Magyarországon. Könyvismerte­tés. — 16.25: Graziella Sciutti és Dán Iordachescu énekel. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: A hét rádióhall­gatója. Portré muzsikával. — 17.40: Van új a Nap alatt. Tudo­mányos híradó. — 17.55: Sajtó- konferencia — az üdülésről. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: Huszka-est. — Közben kb. 20.20: „Használni akartam — nem tündökölni”. Vá­ci Mihály versei. — 21.30: Mi, férfiak . . . Petress István műsora. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: A német dal évszázadai. — 22.50: Országút. Weöres Sándor versei. — 23.00: Brahms-müvek. — 24.00: Hírek. — 0-10—0.25: Lionel Hamp­ton vibrafpnozik. Petőfi rádió: 12.00: Vladimir Ho­rowitz zongorázik. — 12.43: Tardi képeslap. Kiport. — 13.00: Hírek. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől hatig. A Rádió kívánságműsora. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 18.20: Kalandozás. Gé- czy Dorottya és Tamássy Zden- kó beszélgetése — sok muzsiká­val. — 19.25: Népzene. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hí­rek. — 20.10: Új könyvek. — 20.13: Karc . . . Szatírák — glosz- szák — karcolatok. — 21.13: A rock mesterei. — 21.43: Händel: Apollo és Dai'ne — dramatikus kantáta. — 22.30: Berlioz: Rómeó és Júlia. — 23.00: Hírek. — 23.15: Tánczene. — 54.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Em­berek, utak, járművek. Motoro­sok a közutakon. — Szórakoztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör. (Megyénk folyóiról jelentjük; A sárospataki vízügyi múzeumban; Az időszerű mezőgazdasági mun­kák helyzete megyénkben; Tu­dományos és kulturális hetek Sárospatakon; Testnevelés az is­kolákban.) — 18.15—19.00: Kórus­muzsika. — Napjaink kérdései — jegyzet. — Megyei sporteredmé­nyek. — Slágerkoktél. Szlovák televízió: 15.05: Hírek. — 15.10: Csallóköz mai élete. — 15.45: A döntő a sztrahovi sta­dionban lesz. — 16.10: Csehszlo­vákia—Svédország jégkorong VB- mérkőzés. — 18.35: A Z—75-ös hullámhosszán. — 19.00: Híradó. — 20.00: A mi fiaink. 5. rész. — 21.00: Híradó, sport. Miskolci Nemzeti Színház (7): Lakmé. A Debreceni Csokonai Színház operaelőadása. Kiállítások: Bartók Béla Műve­lődési Ház (10—18) : Képzőművé­szeti kiállítás a Diósgyőri Vasas Fotószakkör anyagából. — Nehéz­ipari Műszaki Egyetem (9—15): Gacs Gábor kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK: BÉKE: Két amerikai Mb. szí. amerikai film 16 éven felülieknek! Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: Nem zörög a haraszt o« « Mb., szí. francia film 16 éven felülieknek! Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor. HEVESY IVAN FILMKLUB: A híd Mb. NSZK film Kezdés: f5 és f7 órakor FÁKLYA: Mit csinálnak a cigánygyerekek? Magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI: A párbaj Mb., színes szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor. SZIKRA: Két férfi a városban Szí. francia film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor 16 éven felülieknek! TÁNCSICS: Nappali sötétség Magyar film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor 16 éven felülieknek! TAPOLCA-ADY: Kard és kereszt Mb. szovjet film Kezdés: 7 órakor. IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÖRÖMOZI Az emír kincse Szovjet film Kezdés: 4 órakor Harminckét nevem volt Magyar film Kezdés: 6 órakor HÁMOR: Csak semmi szexet kérem» angolok vagyunk! Mb., színes angol film Kezdés 6 órakor. KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Buda­pest és a vidék kulturális prog­ramjából. — 8.22: Zenekari mu­zsika. — 9.00: Harsan a kürt­szó! A Gyermekrádió műsora.— 9.35: Verbunkosok. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Iskolarádió. Hang­játék. Küzéofokú francia társal­gás. — 10.35: Alessandro Scarlat­ti: Amor kertje. Egyfelvonásos opera. — 11.39: Haydn: h-moll vonósnégyes Op. 33. No. 1. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Nóták. — 8.51: Dalok. — 9.00: Hírek. — 9.03: Adrian Lecouvreur* Operarészletek. — 9.50: Kritiku­sok fóruma. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — Közben 11.00: Hí­rek. Televízió: 8.05—8.25: Matemati­ka. — 9.00: Énekeljünk együtt! — 9.05:—9.35: Környezetismeret. Pályázati hirdetmény Miskolc megyei város Tanácsa V. B. Építési és Közlekedési Osztálya pályázatot hirdet főelőadó — mérnök munkakörök betöltésére. A PÁLYÁZAT FELTÉTELEI: Főelőadó — mérnök munkaköröknél: építészmérnöki, illetve építőipari főiskolai képesítés és 5 éves szakmai gyakorlat. Fizetés a 15/1973. MŰM. sz. rendelet alapján. A pályázatot részletes önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány és a képesítést igazoló oklevél vagy másolat mellékelésével az osztályon 1975. APRILIS 20-IG kell benyújtani. 'MmM. iáÉA i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents