Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1975-04-11 / 84. szám

iiirdőkultúrá Szakács­verseny Három megye legjobb szak­embereinek részvételével szakács- és cukrászversenyt rendeznek Miskolcon hétfőn és kedden. A vetélkedőt ki­állítás követi majd, melyet hétfőn délelőtt 11 órakor nyitnak meg a Magyar Hon­védelmi Szövetség Rákóczi utcai nagytermében. Vevőtalálkozó Magyar és külföldi világí­tástechnikai gyárak szakem­berei mutatják be legújabb termékeiket kedden délelőtt 10 órakor a VASVILL Vállalat lakáskivilágítási bemutató- termében. Városi tanácstagok fogadóórái 1975. APRILIS 14. Demők Józsefné, Ságvári ut­cai iskola, 17 órától; -Halász András, III./5. területi párt- alapszervezet, Gorkij-tclep 1., 17 órától; Leskó Márta, KI- SZÖV, Cs^bni kapu 4L, 17 órá­tól; Ráski Sándor, Falóczy u. 19., 1? órától; S-nij.;sy Kát lin, 1/5. területi pártalapszer vezet, Kassai u. 86., 18 órától; Tóth Imre, 1/3- területi pártű lapszer­vezet. Tizeshonvéd u. 21.. 17 órától; Vári Tamásné, LÁEV- kultúrterem, Erdész u. 24.. 18 órától. 1975. APRILIS 19. Daragó Jánosné, IT 3. területi pártalapszervezet, Görömböly, 16 órától; Sebő Ernő, Szövő u. 9., 17 órától; Szuhai József, Töl­gyesi u. 2., 14 órától. Gyenge vigasz nekünk, miskolciaknak, de a fürdőhelyzet reális értékeléséhez hozzátartozik, hogy sok éven keresztül igen keveset költöttek országosan az európai ''iszonylatban kivételesnek számító hévíz-vágyon hasznosítására. Dr. Koltay József, az Országos Vízügyi Hivatal tanácsi osztályának veze­tője is megerősítette ezt a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának tegnapi ülésén. A jövő már biztatóbb: az egész orszá­got átfogó fürdőfejlesztési tervet készítenek. A tanács építési és közle­kedési osztálya állította ösz- sze a végrehajtó bizottság számára a jelentést, mely kis­sé megtévesztő módon ezt a címet kapta: A város fürdő­ellátottságának helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről. Va­lójában csak a fejlesztés fő irányait tudták vázolni az osztály munkatársai, hiszen nem ismerik, hogy mennyi pénz jut a következő évek­ben a miskolci fürdők fej­lesztésére. Inkább csak a mostani ál­lapotot tudták érzékeltetni, mely bizony nem éppen ró­zsás. A jelentés készítői így fogalmaztak: „A jelenlegi helyzet ellentmondásos, mert egyrészt európai színvonalú fejlesztésről (termál-barlang- tavi fürdők), másrészt igen elavult viszonyokról (Augusz­tus 20. strandfürdő, Szabad­ság gőzfürdő) beszélhetünk. Lesz-e meleg víz? Így is van. A tapolcai bar­langfürdő és a közelmúlt években hozzáépített tavi fürdő a külföldi turisták szá­mára is rendkívül csábító. A fejlesztési elképzelések kö­zött szerepel a főépület ma­gasítása egy emelettel, és a zöldterület is növelhető még a hegyoldal felé, ahol tera­szos rendszerű napozókat ala­kíthatnak ki. A tapolcai strandfürdő te­rületét is tovább kívánják bővíteni a következő évek­ben. Új sportmedence, pá­lyák és játszóterek épülhetnek majd. Figyelemre méltó gon­dolat, hogy a strand szom­szédságában levő Júnó-szálló és a fürdő között szerves kapcsolatot lehetne kialakí­tani. A kies fekvésű diósgyőri várfürdő — környezetét te­kintve — a legszebb a mis­kolci strandok között. Jelen­tősége csak növekszik, hiszen az új diósgyőri lakótelepen élők igényeit elégíti ki. Szau­nát is építettek itt a közel­múltban, melyet azonban még nem szokott meg a mis­kolci közönség. Régi kívánság, hogy legyen Diósgyőrben melegvizes me­dence is. Sajnos, ez az óhaj aligha teljesül, hiszen a ku­tatófúrások nem hoztak ered­ményt. A város alatt elterülő melegvizes „lavór” szintje itt már olyan mélyen van, hogy 5—700 méterről kellene fei- szivattyúzni a hévizet. A Szabadság gőzfürdő és uszoda kívülről még elfogad­ható képet mutat, ám vendé­gei jól tudják, hogy szinte elrothadtak az ajtók, abla­kok, elavultak a kazánok, csövek stb. Június elsején bezár a fürdő és előrelátha­tólag két évig tart a rekonst­rukció. A fedett medencét azonban ezalatt is lehet hasz­nálni. Tervek és társadalmi összefogás A végére hagytam, pedig az Augusztus 20. strandfürdő állapota a legtűrhetetlenebb. Kevés város dicsekedhet az­zal, hogy szinte a központjá­ban ilyen kitűnő vizű fürdő­je van. Sajnos, ezt a lehető­séget eddig nem használta ki kellően Miskolc. A nyári idő­szakban óriási a zsúfoltság, hiszen szűkek, elavultak az öltözők, feltöredezett a me­dencék környékén az aszfalt és bővíteni kellene a zöld­területet is. Az MKV volt forgalmi te­lepének a felszámolása után az utóbbira lesz is lehetőség. Ám még mindig nem készült el egy anyagi oldalról is reá­lisnak tekinthető terv. Egy­általán, Miskolc fürdőinek fejlesztését jobban át kellene gondolni és tervekkel meg­alapozni azokat az anyagi kí­vánságokat, melyekkel a köz­ponti vízügyi szerveket is fel kívánják keresni a város ve­zetői. A miskolci fürdők na­gyobb arányú fejlesztése ugyanis nem képzelhető el úgy, hogy csak a városi ta­nács, illetve az üzemeltető vállalat anyagi erejére tá­maszkodnak. A tanácskozás vitájában felszólalt Drótos László, a városi pártbizottság első tit­kára is. Ö hívta fel a figyel­met arra, hogy a fejlesztési tervek kimunkálásakor ve­gyék számba az építési osz­tály munkatársai azt is, mi­lyen más erőforrások van­nak. Gondolt a társadalmi összefogásra és arra, hogy a sportkörök is hozzájárulhat­nának anyagilag például egy versenyzésre alkalmas uszo­da felépítéséhez. Rózsa Kál­mán tanácselnök egyebek kö­zött arról beszélt, hogy a kö­vetkező ötéves terv során több miskolci iskola mellé építenek kisebb tanmedencét, a gyermekvárosi miniuszoda építése rövidesen meg is kez­dődik. BÉKÉS DEZSŐ + Tavaszi fürdőzés az Augusztus 20. strandon — A jelen országgyűlési ciklus megalkotta első tör­vény a határainkon túl is nagy visszhangot kiváltott ifjúsági törvény volt. Talán nem is lehetne méltóbb be­fejezése a ciklusnak, mint a — többek között a nyugdíja­sokról szóló — társadalom- biztosítási törvény megalko­tása és elfogadása. Többek között erről be­szélt tegnapi hozzászólásában dr. Kaposvári Júlia egyetemi adjunktus, budapesti képvi­selő. Egységes törvény A Ház folyosóján a szü­netben sok szó esett a jelen ülésszak e fontos törvényal­kotó munkájáról. Dr. Déváid József miskolci képviselő a többiek között részt vett a törvény előkészítésében is, az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságában. Arról beszélt a szünetben, hogy a minden pontjában emberközpontú rendelkezés előkészítése rendkívül széles alapokról indult mintegy két évvel ezelőtt. Ennek csak egyik állomása volt a parla­menti munkabizottság tevé­kenysége. Végül az ország- gyűlés jogi és igazgatási bi­zottságával együttes ülésen vitatták meg a ma plénum elé került törvény terveze­tét, s még ekkor is több vál­toztatást javasoltak és hagy­tak jóvá. — Megyénkben és váro­sunkban az ipari munkások száma igen jelentős. Nagyon fontosnak tartom éppen ezért azt, hggy a szakmun­kások esetében nyugdíjalap­nak a jövőben azt az átlag- keresetet tekintik, amely az illető üzemben, gyárban a hasonló szakmákban érvény­ben van. Ha tehát valaki a nyugdíjkorhatár elérése előtt kerül alacsonyabb fokozatú munkába, nem éri károsodás, mert a képzettségének meg­felelő munkakör után kapja majd az őt megillető nyug­díjat. Ez a munkások szem­pontjából — véleményem szerint — óriási jelentőségű. No meg az, hogy a jelenleg érvényben levő hét — több­nyire kiismerhetetlen és egy­másnak ellentmondó — ren­delkezés helyett egységes törvény szabályozza a jövő­ben valamennyi állampolgár számára a társadalombiztosí­tást. Munkásközpontúnak érzik Városunk másik képvise­lője, Hámori József, a Lenin Kohászati Művek műszakos üzemvezetője a törvényter­vezet fogadtatásáról beszélt: — Már a Minisztertanács közelmúltban megjelent ren­deleté, amely a nyugdíjakkal foglalkozik, igen kedvező fogadtatásra talált a munká­sok körében. Az előkészítés időszakában a törvényterve­zetről is többször, többekkel beszélgettem. Megvallom, igen nagy érdeklődést tanú­sítottak a munkatársak a tervezet iránt. Munkásköz­pontúnak érzik, de egyben a munkás-paraszt szövetség to­vábbi erősödését is látják benne, .hiszen a törvény ter­vezete arról is, intézkedik, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak nyugdíját is — belátható időn belül — a munkásokéval azonos szintre emelik. Igen mély társadalmi igazságot láttak valamennyien abban, hogy a most elfogadásra kerülő törvény kiemelten foglalko­zik a nagycsaládosokkal. Nemcsak jövőbelátó, de a jövőben gondolkodó törvény­ről van tehát szó. A borsodi képviselők elismerése Végezetül, mielőtt a csen­gő megszólalt, hogy ismét az ülésterembe szólítson vala­mennyiünket, Hegyi Imrével, a borsodi képviselőcsoport vezetőjével váltottunk né­hány szót a most záruló négyéves ciklus munkájáról. — Megyénk és Miskolc város 26 képviselője közül az eltelt négy év dlatt 22-en szólaltak fel a törvényalko­tás munkájában. Képviselő­ink többsége a különböző munkabizottságoknak is tag­ja volt. A közelmúltban To­kajban tartott képviselőcso­porti ülésünkön jelen levő Apró Antal, az országgyűlés elnöke nagyra értékelte mindazt a tevékenységet, amit akár a parlamenti ülé­seken, akár a megyei csoport munkájában kifejtettünk. Eddig jutottunk a beszél­getésben. amikor kérlelhetet­lenül félbeszakított a mun­kára szólító csengőszó. Né­hány perc múlva Varga Gá- bornénak, az országgyűlés alelnökének, a tegnap dél­előtti soros elnöknek kezében megszólalt a kis harang, a beszélgetés moraja alábbha­gyott. s a televíziósok reflek­torainak kereszttüzében foly­tatta törvényalkotó munká­ját az országgyűlés tavaszi — egyben a ciklus utolsó — ülésszaka. TÓTH ZOLTÁN Munkaügyi tanácskozás A következő tervidőszak­ban várható munkaerő-hely­zetről, valamint a vállalati és a tanácsi munkaügyi szer­vek együttműködéséről ta­nácskoznak ma reggeltől a megyei tanács dísztermében a szakemberek. jfc Egy kicsinosított miskolci műemlékház. A Rákóczi u. 14. sz. épületet a hajdani Derékpiac első parcellázott telkén emelték a XVIII—XIX. században. Kihasználatlan lehetőség Miskolc A legtöbbet az országban Harminchat gyerek „édes-mostohája” A szegedi és makói árva- szék „nagykönyvébe” három évtized alatt harminchatszor jegyezték be Kiss Péterné nevét. A hagymásváros tég­lagyári munkásának felesé­ge ugyanis az idők során harminchat állami gondozot­tat — akkori nevén „lelen­cet” — vitt haza Harmat ut­cai lakásába, s nyújtott szá­mukra meleg otthont. Ez egyébként országos csúcs a maga nemében: „ma­gánerőből” ennyi emberpa­lánta idegen helyen még nem nevelődött. Hogyan és miért került a sok csemete a Harmat utcai házba? Kissék még az első világ­háború előtt házasodtak ösz- sze. Csakhamar kiderült, hogy nem lehet gyermekük. Ügy döntöttek tehát, hogy amit a sors megtagadott tő­lük, azt más úton pótolják. Így került hozzájuk elsőként névrokonuk, az akkor há- . romhónapos Kiss Irma. ö nyitotta meg a hosszú sort, s mindvégig kitartott mellet­tük. A többi befogadott hoz­zá képest csak átmenő ven­dég volt: legtöbbjük pólyá­ban érkezett, s 12—13 éves korában „értük jöttek”. A búcsúzáskor mindegyik fo- gadkozott, hogy sohasem fe­lejti el Kiss néni jóságát, s írni fog. Ám három és fél évtized alatt csupán tíz le­vél érkezett... A makói „édes-mostoha” azonban sohasem bánta meg önzetlenségét, öreg napjai­ban is sokszor elmondta, hogy amit tett érdek nélkül tette; sohasem az érdekelte, hogy ki az illető, csak az, hogy mit segíthet rajta. Leg­főbb bizonysága ennek, hogy neveltjei közül név szerint már csak kettőre-háromra emlékszik: Göböly Dezsőre, Kiss Bélára, Papp Jóskára. Személyi igazolványt kapnak Ünnepélyesen kapják meg miskolci általános iskolá­nk első személyi igazolvá- vukat. Jövő hét szerdáján, eggel 9 órakor a Rónai lAndor megyei Művelődési Központ színháztermében ve­hetik majd át a felnőttségü­ket jelző dokumentumot. Az ünnepséget kultúrműsor kö­veti. Az Országházból jelentjük Két csengetés közölt, I a Pariant folyosóján

Next

/
Thumbnails
Contents