Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1975-04-11 / 84. szám
iiirdőkultúrá Szakácsverseny Három megye legjobb szakembereinek részvételével szakács- és cukrászversenyt rendeznek Miskolcon hétfőn és kedden. A vetélkedőt kiállítás követi majd, melyet hétfőn délelőtt 11 órakor nyitnak meg a Magyar Honvédelmi Szövetség Rákóczi utcai nagytermében. Vevőtalálkozó Magyar és külföldi világítástechnikai gyárak szakemberei mutatják be legújabb termékeiket kedden délelőtt 10 órakor a VASVILL Vállalat lakáskivilágítási bemutató- termében. Városi tanácstagok fogadóórái 1975. APRILIS 14. Demők Józsefné, Ságvári utcai iskola, 17 órától; -Halász András, III./5. területi párt- alapszervezet, Gorkij-tclep 1., 17 órától; Leskó Márta, KI- SZÖV, Cs^bni kapu 4L, 17 órától; Ráski Sándor, Falóczy u. 19., 1? órától; S-nij.;sy Kát lin, 1/5. területi pártalapszer vezet, Kassai u. 86., 18 órától; Tóth Imre, 1/3- területi pártű lapszervezet. Tizeshonvéd u. 21.. 17 órától; Vári Tamásné, LÁEV- kultúrterem, Erdész u. 24.. 18 órától. 1975. APRILIS 19. Daragó Jánosné, IT 3. területi pártalapszervezet, Görömböly, 16 órától; Sebő Ernő, Szövő u. 9., 17 órától; Szuhai József, Tölgyesi u. 2., 14 órától. Gyenge vigasz nekünk, miskolciaknak, de a fürdőhelyzet reális értékeléséhez hozzátartozik, hogy sok éven keresztül igen keveset költöttek országosan az európai ''iszonylatban kivételesnek számító hévíz-vágyon hasznosítására. Dr. Koltay József, az Országos Vízügyi Hivatal tanácsi osztályának vezetője is megerősítette ezt a városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén. A jövő már biztatóbb: az egész országot átfogó fürdőfejlesztési tervet készítenek. A tanács építési és közlekedési osztálya állította ösz- sze a végrehajtó bizottság számára a jelentést, mely kissé megtévesztő módon ezt a címet kapta: A város fürdőellátottságának helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről. Valójában csak a fejlesztés fő irányait tudták vázolni az osztály munkatársai, hiszen nem ismerik, hogy mennyi pénz jut a következő években a miskolci fürdők fejlesztésére. Inkább csak a mostani állapotot tudták érzékeltetni, mely bizony nem éppen rózsás. A jelentés készítői így fogalmaztak: „A jelenlegi helyzet ellentmondásos, mert egyrészt európai színvonalú fejlesztésről (termál-barlang- tavi fürdők), másrészt igen elavult viszonyokról (Augusztus 20. strandfürdő, Szabadság gőzfürdő) beszélhetünk. Lesz-e meleg víz? Így is van. A tapolcai barlangfürdő és a közelmúlt években hozzáépített tavi fürdő a külföldi turisták számára is rendkívül csábító. A fejlesztési elképzelések között szerepel a főépület magasítása egy emelettel, és a zöldterület is növelhető még a hegyoldal felé, ahol teraszos rendszerű napozókat alakíthatnak ki. A tapolcai strandfürdő területét is tovább kívánják bővíteni a következő években. Új sportmedence, pályák és játszóterek épülhetnek majd. Figyelemre méltó gondolat, hogy a strand szomszédságában levő Júnó-szálló és a fürdő között szerves kapcsolatot lehetne kialakítani. A kies fekvésű diósgyőri várfürdő — környezetét tekintve — a legszebb a miskolci strandok között. Jelentősége csak növekszik, hiszen az új diósgyőri lakótelepen élők igényeit elégíti ki. Szaunát is építettek itt a közelmúltban, melyet azonban még nem szokott meg a miskolci közönség. Régi kívánság, hogy legyen Diósgyőrben melegvizes medence is. Sajnos, ez az óhaj aligha teljesül, hiszen a kutatófúrások nem hoztak eredményt. A város alatt elterülő melegvizes „lavór” szintje itt már olyan mélyen van, hogy 5—700 méterről kellene fei- szivattyúzni a hévizet. A Szabadság gőzfürdő és uszoda kívülről még elfogadható képet mutat, ám vendégei jól tudják, hogy szinte elrothadtak az ajtók, ablakok, elavultak a kazánok, csövek stb. Június elsején bezár a fürdő és előreláthatólag két évig tart a rekonstrukció. A fedett medencét azonban ezalatt is lehet használni. Tervek és társadalmi összefogás A végére hagytam, pedig az Augusztus 20. strandfürdő állapota a legtűrhetetlenebb. Kevés város dicsekedhet azzal, hogy szinte a központjában ilyen kitűnő vizű fürdője van. Sajnos, ezt a lehetőséget eddig nem használta ki kellően Miskolc. A nyári időszakban óriási a zsúfoltság, hiszen szűkek, elavultak az öltözők, feltöredezett a medencék környékén az aszfalt és bővíteni kellene a zöldterületet is. Az MKV volt forgalmi telepének a felszámolása után az utóbbira lesz is lehetőség. Ám még mindig nem készült el egy anyagi oldalról is reálisnak tekinthető terv. Egyáltalán, Miskolc fürdőinek fejlesztését jobban át kellene gondolni és tervekkel megalapozni azokat az anyagi kívánságokat, melyekkel a központi vízügyi szerveket is fel kívánják keresni a város vezetői. A miskolci fürdők nagyobb arányú fejlesztése ugyanis nem képzelhető el úgy, hogy csak a városi tanács, illetve az üzemeltető vállalat anyagi erejére támaszkodnak. A tanácskozás vitájában felszólalt Drótos László, a városi pártbizottság első titkára is. Ö hívta fel a figyelmet arra, hogy a fejlesztési tervek kimunkálásakor vegyék számba az építési osztály munkatársai azt is, milyen más erőforrások vannak. Gondolt a társadalmi összefogásra és arra, hogy a sportkörök is hozzájárulhatnának anyagilag például egy versenyzésre alkalmas uszoda felépítéséhez. Rózsa Kálmán tanácselnök egyebek között arról beszélt, hogy a következő ötéves terv során több miskolci iskola mellé építenek kisebb tanmedencét, a gyermekvárosi miniuszoda építése rövidesen meg is kezdődik. BÉKÉS DEZSŐ + Tavaszi fürdőzés az Augusztus 20. strandon — A jelen országgyűlési ciklus megalkotta első törvény a határainkon túl is nagy visszhangot kiváltott ifjúsági törvény volt. Talán nem is lehetne méltóbb befejezése a ciklusnak, mint a — többek között a nyugdíjasokról szóló — társadalom- biztosítási törvény megalkotása és elfogadása. Többek között erről beszélt tegnapi hozzászólásában dr. Kaposvári Júlia egyetemi adjunktus, budapesti képviselő. Egységes törvény A Ház folyosóján a szünetben sok szó esett a jelen ülésszak e fontos törvényalkotó munkájáról. Dr. Déváid József miskolci képviselő a többiek között részt vett a törvény előkészítésében is, az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságában. Arról beszélt a szünetben, hogy a minden pontjában emberközpontú rendelkezés előkészítése rendkívül széles alapokról indult mintegy két évvel ezelőtt. Ennek csak egyik állomása volt a parlamenti munkabizottság tevékenysége. Végül az ország- gyűlés jogi és igazgatási bizottságával együttes ülésen vitatták meg a ma plénum elé került törvény tervezetét, s még ekkor is több változtatást javasoltak és hagytak jóvá. — Megyénkben és városunkban az ipari munkások száma igen jelentős. Nagyon fontosnak tartom éppen ezért azt, hggy a szakmunkások esetében nyugdíjalapnak a jövőben azt az átlag- keresetet tekintik, amely az illető üzemben, gyárban a hasonló szakmákban érvényben van. Ha tehát valaki a nyugdíjkorhatár elérése előtt kerül alacsonyabb fokozatú munkába, nem éri károsodás, mert a képzettségének megfelelő munkakör után kapja majd az őt megillető nyugdíjat. Ez a munkások szempontjából — véleményem szerint — óriási jelentőségű. No meg az, hogy a jelenleg érvényben levő hét — többnyire kiismerhetetlen és egymásnak ellentmondó — rendelkezés helyett egységes törvény szabályozza a jövőben valamennyi állampolgár számára a társadalombiztosítást. Munkásközpontúnak érzik Városunk másik képviselője, Hámori József, a Lenin Kohászati Művek műszakos üzemvezetője a törvénytervezet fogadtatásáról beszélt: — Már a Minisztertanács közelmúltban megjelent rendeleté, amely a nyugdíjakkal foglalkozik, igen kedvező fogadtatásra talált a munkások körében. Az előkészítés időszakában a törvénytervezetről is többször, többekkel beszélgettem. Megvallom, igen nagy érdeklődést tanúsítottak a munkatársak a tervezet iránt. Munkásközpontúnak érzik, de egyben a munkás-paraszt szövetség további erősödését is látják benne, .hiszen a törvény tervezete arról is, intézkedik, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak nyugdíját is — belátható időn belül — a munkásokéval azonos szintre emelik. Igen mély társadalmi igazságot láttak valamennyien abban, hogy a most elfogadásra kerülő törvény kiemelten foglalkozik a nagycsaládosokkal. Nemcsak jövőbelátó, de a jövőben gondolkodó törvényről van tehát szó. A borsodi képviselők elismerése Végezetül, mielőtt a csengő megszólalt, hogy ismét az ülésterembe szólítson valamennyiünket, Hegyi Imrével, a borsodi képviselőcsoport vezetőjével váltottunk néhány szót a most záruló négyéves ciklus munkájáról. — Megyénk és Miskolc város 26 képviselője közül az eltelt négy év dlatt 22-en szólaltak fel a törvényalkotás munkájában. Képviselőink többsége a különböző munkabizottságoknak is tagja volt. A közelmúltban Tokajban tartott képviselőcsoporti ülésünkön jelen levő Apró Antal, az országgyűlés elnöke nagyra értékelte mindazt a tevékenységet, amit akár a parlamenti üléseken, akár a megyei csoport munkájában kifejtettünk. Eddig jutottunk a beszélgetésben. amikor kérlelhetetlenül félbeszakított a munkára szólító csengőszó. Néhány perc múlva Varga Gá- bornénak, az országgyűlés alelnökének, a tegnap délelőtti soros elnöknek kezében megszólalt a kis harang, a beszélgetés moraja alábbhagyott. s a televíziósok reflektorainak kereszttüzében folytatta törvényalkotó munkáját az országgyűlés tavaszi — egyben a ciklus utolsó — ülésszaka. TÓTH ZOLTÁN Munkaügyi tanácskozás A következő tervidőszakban várható munkaerő-helyzetről, valamint a vállalati és a tanácsi munkaügyi szervek együttműködéséről tanácskoznak ma reggeltől a megyei tanács dísztermében a szakemberek. jfc Egy kicsinosított miskolci műemlékház. A Rákóczi u. 14. sz. épületet a hajdani Derékpiac első parcellázott telkén emelték a XVIII—XIX. században. Kihasználatlan lehetőség Miskolc A legtöbbet az országban Harminchat gyerek „édes-mostohája” A szegedi és makói árva- szék „nagykönyvébe” három évtized alatt harminchatszor jegyezték be Kiss Péterné nevét. A hagymásváros téglagyári munkásának felesége ugyanis az idők során harminchat állami gondozottat — akkori nevén „lelencet” — vitt haza Harmat utcai lakásába, s nyújtott számukra meleg otthont. Ez egyébként országos csúcs a maga nemében: „magánerőből” ennyi emberpalánta idegen helyen még nem nevelődött. Hogyan és miért került a sok csemete a Harmat utcai házba? Kissék még az első világháború előtt házasodtak ösz- sze. Csakhamar kiderült, hogy nem lehet gyermekük. Ügy döntöttek tehát, hogy amit a sors megtagadott tőlük, azt más úton pótolják. Így került hozzájuk elsőként névrokonuk, az akkor há- . romhónapos Kiss Irma. ö nyitotta meg a hosszú sort, s mindvégig kitartott mellettük. A többi befogadott hozzá képest csak átmenő vendég volt: legtöbbjük pólyában érkezett, s 12—13 éves korában „értük jöttek”. A búcsúzáskor mindegyik fo- gadkozott, hogy sohasem felejti el Kiss néni jóságát, s írni fog. Ám három és fél évtized alatt csupán tíz levél érkezett... A makói „édes-mostoha” azonban sohasem bánta meg önzetlenségét, öreg napjaiban is sokszor elmondta, hogy amit tett érdek nélkül tette; sohasem az érdekelte, hogy ki az illető, csak az, hogy mit segíthet rajta. Legfőbb bizonysága ennek, hogy neveltjei közül név szerint már csak kettőre-háromra emlékszik: Göböly Dezsőre, Kiss Bélára, Papp Jóskára. Személyi igazolványt kapnak Ünnepélyesen kapják meg miskolci általános iskolánk első személyi igazolvá- vukat. Jövő hét szerdáján, eggel 9 órakor a Rónai lAndor megyei Művelődési Központ színháztermében vehetik majd át a felnőttségüket jelző dokumentumot. Az ünnepséget kultúrműsor követi. Az Országházból jelentjük Két csengetés közölt, I a Pariant folyosóján
