Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-06 / 55. szám

(Folytatás az 1. oldalról) Ezek a magas számok egyik oldalról a szigorú ellenőr­zést, a megelőzést, illetve a számonkérést mutatják; a másik oldalról viszont azt jelzik, hogy tovább kell nö­velni az erőfeszítést a köz­lekedés biztonságosabbá té­tele végett. S hogy ez meny­nyire szükséges, azt ismét számok igazolják. Bár a halálos Kimenetelű balesetek száma csökkent (9.9 százalékkal), a súlyos sérülése* balese­tek száma 9,6, a könnyű sérüléses balesetek száma pedig 15,1 százalékkal emelkedett. A „részarány” főleg a sze­mélygépkocsi-vezetők (32,6 százalék), a kerékpárhaj tők (25 százalék) a tehergépjár­mű-vezetők (26,6 százalék) és az autóbuszvezetők (40,7 szá­zalék) számlájára írandó. A balesetet előidéző okok sor­rendje; gyorshajtás, elsőbb­ségi jog meg nem adása, szabálytalan előzés és sza­bálytalan kanyarodás. És ha ehhez még hozzávesszük, hogy a rendőrség 625 eset­ben marasztalt el járműve­zetőket szeszes ital fogyasz­tása miatt (szabálysértés ke­retében), ittas vezetésért pedig 900 esetben rendelt el nyomo­zást, akkor egyértelmű a megálla­pítás; a közlekedési erkölcs az, amin mindenképpen vál­toztatni kell! Ennek pedig csak két, de együvé tartozó módja van: felvilágosítani, illetve szigorúan büntetni. Legyen intő példa: a rend­őrség tavaly — megelőző in­tézkedés keretében — 1774 vezetői engedélyt vont be, 71,4 százalékkal többet (!) mint az előző évben; ebből 854 engedélytől ittas vezeté­sért vált meg a gazdája. Tóth Tibor elvtárs a KBT elnökségének vázolta az 1975. évi feladatokat is. — Fő fel­adatunk — mondotta —. a közlekedési fegyelem szilár­dítása, a megfelelő közleke­dési morál kialakítása. — A legfontosabb feladatok között szerepel természetesen: felkészíteni a jármű- és gépjárművezetőket és a gyalog közlekedőket a mó­dosított közlekedésrendé­szeti szabályok ismeretére. Az 1976. január elsejével életbe lépő új szabály lé­nyege, hogy embercentrikus, feloldja az eddig merevnek bizonyult szabályokat, s ki­szűri a felesleges tilalmakat. A jármű- és gépjárműveze­tők az új szabályokból ön­kéntes alapon vizsgát tehet­nek. Az érdek — a közös és egyéni — viszont azt kí­vánja, hogy minél többen vállalják az önkontrollt, hi­szen biztosabban és bizton­ságosabban közlekedik az, aki jól ismeri a szabályokat. Márpedig a szabályokat — csak jól lehet ismemi! A megyei KBT ülésén Her­nádi László, az MKV igaz­gatója beszámolt a vállalat­nál folyó közlekedési baleset­megelőzési tevékenységről, végül Hevér István rendőr alezredes, a KBT titkára szervezeti feladatokról szólt. R levél megnyugtató, a helyzet nyugtalanító Egy játszótér elsorvadása Dokumentumok a mozgalom történetéből Pályázat vállalati újítási versenyekre Kevés a korszerű, jól fel­szerelt játszótér városunk­ban. Ezért különösen fájdal­mas egy egyébként jó álla­potban levő, mindössze négy­nő helyzetének. Embere vá­logatja, hogy ebből ki meny- ryit ért meg, hogy ki meny­nyit tesz azért, hogy a lá­nyok, asszonyok jogi egyen­lősége a társadalmi és csa­ládon belüli egyenlőséggel is párosuljon. Fóznkanál és „bársonyszék"’ A csoportvezető keze alá 289 dolgozó tartozik. A nők száma 71. Közülük az elmúlt három esztendőben tizenket- ten kaptak Kiváló dolgozó kitüntetést. Nyolcán állami iskolába, hatan a marxiz­mus—leninizmus esti közép­fokú iskolába járnak, egy közülük marxizmus—leniniz­mus esti egyetemet végez. Hárman vesznek részt veze­tőképző oktatáson. — Ezek a statisztikák: té­nyek. önmagukban nem so­kat bizonyítanak. De minden adatnál többre becsülöm azo­kat a számokkal ki nem fe­jezhető változásokat, ame­lyek a nőknek a gazdasági és a közéletben betöltött sze- nepének megítélésében vég­bementek. Tudom, sokan azt vallják még, hogy a nő ma­radjon a főzőkanál mellett. De a mi kis kollektívánk a példa rá, hogy a lányok és asszonyok olyan pozíciókat is sikerre] tölthetnek be és láthatnak el, amelyekre még néhány esztendővel ezelőtt nem gondoltunk. ■öt éves játszótér tönkretéte­le, elsorvasztása. Mert ez történik a Vörösmarty utcá­ban. IS... Vasicsek Zoltán korán nő­sült, felesége az egyik leg­férfiasabb mesterséget vál­lalta és csinálta évekig: bá­nyatechnikus volt. Ö jelölte ki a vágatokat. Mindezek ismeretében szeretném el­mondani, hogy a kohászat küldöttének nőpártisága nem valamiféle idealista feminiz­mus. Csak azért, mert nő? — Ha egy nő tanul, ké­pezi magát, ez csak lehető­ség, nem pedig jog arra. hogy vezető legyen. Ezt azért kell leszögezni, mert van, aki egyoldalúan értelmezi a ha­tározatokat Véleményem szerint egyetlen nőt sem sza­bad vezető pozícióba tenni, vagy valamely testületbe, szervezetbe beválasztani csak azért mert nő. Ezzel őket is, elveinket is megsértjük. A párthatározatok ugyanis nem különleges előjogokat írnak elő a nőknek, hanem a férfiakkal egyenlő jogokat. Ezt megvalósítani, ezt bizto­sítani a mi kötelességünk. Tehát: ne erőszakoljuk bár­sonyszékbe ok nélkül, indo­kolatlanul, felkészületlenül az asszonyokat! De tegyük lehetővé az üzemben és ott­hon is. hogy képezhessék magukat, hogy tanulhassa­nak. Ha pedig alkalmasak rá, ’altkor legyenek akár igazgatók, miniszterek is. De csak akkor! B. I. Amióta a belváros ezen részének szanálása, majd épí­tése megkezdődött, a fuva­rozó vállalatok gépjárművei országúinak nézik a valami­kor zöld gyepet, focipályát. A valamikorit, — mert ma már egyik sem az, hanem kátyús, meleg időben poros, esőben sáros gépkocsiút. Hi­ába helyeztek el „Behajtani tilos!” táblát a bérház mel­letti útra a hatóságok, a gépkocsivezetők kikerülték a tiltó táblával jelzett utat, s vágtak maguknak újat — a játszótérből — mellette. Miért tűrik az ott lakók? — kérdezheti valaki. Nos, nem tűrik, csak éppen tehe­tetlenek. A lakók kérése nyo­mán interpelláció hangzott el a városi tanács legutóbbi ülésén, amelyet vizsgálat, majd egy megnyugtató levél követett: rendben lesz min­den, kitiltjuk onnan a gép-- járműveket, megbüntetjük a felelősöket, kerítés veszi majd körül a játszóteret... Mind­ebből ez idáig semmi sem valósult meg. A játszótér tovább sorvad, egyre keve­sebb hely jut a gyerekek­nek, s a játék egyre veszé­lyesebb, hiszen a hatalmas járművek a játszótér kellős közepén közlekednek. S még valami nincs rend­ben a sávház körül. Az épü­lő új házakhoz elágazások létesítése céljából gödröket ásott az ÉMÁSZ(?). A lép- csőházankénti egy-egy gö­dörből a 34. szám előtt levő máig megmaradt. Az idős emberek és gyermekes anyák nem kis bosszúságára, ije­delmére. S hogy ijedelmük nem alaptalan, azt igazol­hatja az egyik idős ember esete, aki belezuhant a tá­tongó gödörbe. Szerencséjére megúszta különösebb sérülés nélkül —, de lehet-e ezt a szerencsére bízni? Mindannyian örülünk az új épületeknek. De ezen a címen ne engedjük sárba tiporni a jót, a már meg­levőt. .. NY. I. A városi KISZ-vb ülése Ülést tart holnap reggel 8 órától a KISZ Miskolc vá­rosi Végrehajtó Bizottsága. A vb tagjai jelentést hallgat nak meg a KISZ Miskolc városi Bizottságának irányí­tó, ellenőrző és segítő tevé­kenységéről, s intézkedési tervet fogadnak el a szol­gáltatóipari. kereskedelmi, pedagógus és szövetkezeti KISZ-bizottságok létrehozá­sára. Ezt követően a TIT és a KISZ városi bizottságának 1975. évi együttműködésére lett javaslat kerül a végre­hajtó bizottság elé. majd a vezetőségválasztó alapszer­vezeti taggyűlések tapaszta­latairól kapnak tájékozta­tást a vb tagjai. Lapunkban is megjelent a közelmúltban az Országos Nőtanács felhívása. E felhí­vás alapján azok gyűltek össze tegnap délután a Ha­zafias Népfront meghívásá­ra. akik 30 éve a szervezett nőmozgalom aktivistái vol­tak. Szinte valamennyien ma is a nömozgalom munkásai. A találkozó céljáról Bonta Lajosnál, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának nőfe­lelősét kérdeztük. — Közvetlenül a nőnap előtt vagyunk, de nem ün­nepelni jöttünk — mondotta. — Az emlékek, a dokumen­tumok, a régi fényképek, fel­jegyzések egyre értékesebbek. Megyénk nőmozgalmának története egy könyv része lesz. Más dolog, hogy nagyon időszerű volt ez a felhívás. A városi nőbizottság kezde­ményezésére Miskolcon már voltak ilyen találkozók... Ügy tűnik, hogy az össze­gyűjthető anyag gazdag. Ha ez így is van. s ha anyagi fedezetet tudunk biztosítani, akkor érdemes lenne egy kis könyvben megjelentetni a megye, s ezen belül ter­mészetesen Miskolc nőmoz­galmának történetét is. Az újitómozgalom lendületének fokozása, a belső tartalékok fo­kozottabb feltárása és a vállala­ti feladatok eredményesebb tel­jesítésének elősegítése érdeké­ben az Országos Találmányi Hi­vatal és a Szakszervezetek Bor­sod Megyei Tanácsa, az illetékes ágazati minisztériumokkal egyet­értésben PÁLYÁZATOT hirdet a megye gazdasági egységei részé­re, a vállalati újítási versenyek szervezésére. A gazdálkodó egységek újítási versenyének a következő főbb céldk megoldását kell elősegíte­ni: az anyag- és energiaköltsé­gek csökkentését; a műszaki fejlesztés, a takarékosság Inten­zívebbé tételét; a vállalati mun­ka- és üzemszervezés fejleszté­sét. A felhívást kibocsátó szervek az újítási és találmányi tevé­kenységgel legjobb eredményt elérő gazdálkodó egységek részé­re pályadíjakat tűznek ki, A pá­lyadíjak elnyerésére igényt tart­hatnak azok a gazdálkodó egy­ségek, amelyek vállalatuknál 1975. évre — legkésőbb április végéig — meghirdetik és meg­szervezik az újítási versenyt, ennek érdekében megfelelő er­kölcsi és anyagi ösztönzőket tűznek ki; a verseny-célkitűzé­sek megvalósítására újítási fel­adattervet állítanak össze, vagy kiegészítik és szükség szerint bő­vítik meglevő feladatterveiket, a vállalatnál pályázatot írnak ki; a versenyben való részvételi szándékukat a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsához 1975. április 15-ig bejelentik. Az újítási verseny időszaka' .1975. január 1-töl december 3l- ig tart. A versenyt meghirdető szervek az értékelést és a pá- lvadfjak kiadását 1976 márciusá­ban tervezik. A verseny értékelése a ki­dolgozott szempontok figyelem­bevételével, és a vállalatok ré­. [I felvételre keres betanított gépmunkás munkakörbe: 0 dróthúzó, • kötél- és kábelgyártó gepekre, larom műszakos, teljesítménybéres munkoterületre, IS. életévüket betöltött ás 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi és női munkavállalókat szére biztosított adatszolgáltató lapok alapján történik. Bízunk abban, hogy a kong­resszusi és felszabadulási mun­kaverseny keretében kibontako­zott újítási kedv, az újítómoz- galom területén tapasztalt lendü­let a meghirdetett versennyel tovább fokozódik. Reméljük, hogy az üzemek dolgozóinál, a szocialista brigádoknál, a szak- szervezett bizottságoknál és a vállalatok vezetőinél a felhívás kelld megértésre talál, a ver­senyben való eredményes rész­vétellel hatékonyan segítik a kitűzött vállalati feladatok sike­res megvalósítását. Országos Találmányi Hivatal, Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsa A városi párt értekezleten hangzott el „Legyenek akár miniszterek „A megfelelő adottságokkal rendelkező fizikai nődolgo­zóinkat folyamatosan küldjük a vállalat által szervezett ve­zetőképzőre." Vasicsek Zoltánnal ott folytattuk a témát, ahol azt az LKM műszerész üzemé­nek csoportvezetője, a fő­energetikus pártalapszervezet titkára a városi pártértekez­let szónoki emelvényén ab­bahagyta. Törvény és szokás Vasicsek Zoltán, a városi pártértekezleten azt mondot­ta, hogy a megfelelő adott­ságokkal rendelkező, fizikai munkát végző rőket vezető­képző iskolába küldik. Kér­tem, mondja el véleményét a „nőkérdésről”. — Ismerem a teljes eman­cipációt szorgalmazó nőpoli­tikái határozatokat, de is­merem a szokásokat is. Di­ósgyőrben nőttem fel, a Szinva mellett, jóformán a gyárban. Tizennégy éves ko­rom óta a gyár ad kenyeret. Tudom, hogy a diósgyőri ko­hász büszke, nyakas ember volt és marad. Büszke volt arra, hogy eltartja a család­ját, de úgy tartotta, hogy az asszony dolga a főzés, a gyermeknevelés. Most vi­szont, hogy már mindketten dolgoznak, s szinte egyen­rangúak lettek a család anyagi terheinek viselésében, változott, változhia kellett a Gyorshajtás, ittas vezetés i Közlekedési morál a számok tükrében

Next

/
Thumbnails
Contents