Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-17 / 64. szám

„Terven felüli9' pontszerzés Csepel—ÉVIK 1:1 (1:0) Itthon maradtak a pontok Az első félidőben viszonylag jó, a másodikban eső áztatta, mély talajon játszották a mérkőzés . Végig nagy iramú volt a találkozó, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy a DVTK felkészüli a csepeliek gyors, sokmozgásos támadójátékának ellensúlyozásá­ra. A diósgyőriek ésszerű, szervezett védőmunkája értékes, „ter­ven felüli” pontot eredményezett —, hiszen az első öt fordulóra három pontot terveztek, s ez négy’ forduló u;án már a negyedik megszerzett pont! A vezetést a csepeliek sze­rezték meg, Szurgent 13 m- es védhetetlen kapáslövésé­vel. Az egyenlítő gól a 71. percben született, amikor Salamon nagy lendülettel előretört, s a 16-oson belül buktatták. Az első NB I-es mérkőzését vezető Lauber- nek azonban nem kellett 11-est ítélnie, hiszen a lab­da Görgei elé pattant, aki egy szemvillanásnyi idő alatt a jobb felső sarokba lőtt. A találkozón egyébként a Cse­pelnek több helyzete volt, de a kitűnően játszó Hajas, az ismét igazi középhátvéd-tel­jesítményt nyújtó Salamon, valamint a változatlanul nagy formában levő Veréb minden próbálkozást ártal­matlanná tett. összegezve a tapasztalato­kat elmondható, hogy a fél­idő most pozitív fordulatot eredményezett, hiszen az edzők taktikai változást ha­tároztak el és ez sikeres­nek bizonyult. Feladták ugyanis az emberfogással kombinált területvédelmet, „egy az egy ellen" játékot kértek, s ezt a csapat fe­gyelmezetten hajtotta vég­re. Az említetteken kívül meg kell emlékezni Oláhról is, aki változatlanul látja el Irntch Károly-emlékverseny Jól birkóztak a válogatottak — Hihetetlen ez az ér­dektelenség — mutatott ke­serűen a sportcsarnok üre­sen tátongó lelátóira Dúrbák György, a rendező DVTK szakosztályi elnöke —, mint ami egy ilyen jelentős sport­eseménnyel kapcsolatban ta­pasztalható, amelyen az or­szág legjobb szabadfogású birkózói vonulnak fel! S valóban úgy tűnt, hogy a hagyományos Imrich Ká­roly emlékversenyt „zárt ajtók mögött” bonyolítják le a diósgyőriek; összesen há­tán (!) üldögéltek a nézőté­ren ... Nyüzsgés, izgalom, hangos biztató és utasító szavak csak a három sző­nyeg körül voltak tapasztal­hatók, hiszen 105 nagysze­rűen felkészült versenyző — köztük a sérült Rusznyák és Fodor kivételével a teljes válogatott keret! — tényke­dett a siker, a jó helyezés érdekében. S hogy ügyköd­tek! Öröm volt nézni az em­beri erő, ügyesség, harci kedv, akarat, a ravaszul és tudatosan alkalmazott tech­nikai-taktikai készség válto­zó, s ugyanakkor meg-meg- újuló ritmusát... És annál bán több volt a belülről ön­kéntelenül felvetődő kérdés: valóban ennyire népszerűt­len a közönség körében a birkózósport; vagy már any- nyira igényesek a miskolci sportkedvelők, hogy csak a külföldi nevek hozzák be őket a sportcsarnokba; eset­leg a gyenge propaganda a részvétlenség oka? ... Min­denesetre elgondolkoztató ez abból a szempontból is, hogy lényegében e viadal az áp­rilis 2—4. között Miskolcon rendezendő — mini VB-nek is nevezhető — nemzetközi verseny főpróbája volt! Az emlékverseny egyéb­ként szakmai szempontból teljes mértékben megfelelt a kitűzött céloknak. Jó al­kalmat adott birkózóink fel- készültségi szintjének lemé- résére a közelgő ES-t te­kintve, s igen sokan gyara­pították minősítési pontjaik számát is. Érdekességként viszont megemlítjük, hogy ezúttal — a „hagyományok­tól” eltérően — nem az ala­csonyabb, hanem a felsőbb súlycsoportokban volt több a kétvállas győzelem! És ez arra mutat, hogy lent ki­egyensúlyozottabbak lettek az erőviszonyok; fent vi­szont — néhány kiemelkedő tudású birkózó kivételével — továbbra is „gyengélke­dünk”. A válogatott keret­tagok ki is tettek magukért; minden súlycsoportban ők szerezték meg az aranyér­meket. A DVTK versenyzői közül Szalontay Zoltán, Deák és Veres birkózott igen ered­ményesen. * A súlycsoportok győztesei és borsodi helyezettjei, 48 kg: 1. Seres (Szondy SE) ... 3. Haj­nal (KVSE). 52 kg: 1. Gál (FTC). 57 kg: 1. Kiinga (FTC), 2. Sza­lontay Z. (DVTK). 62 kg: 1. Idei (Csepel). 68 kg: 1. Kocsis (BHSE). 74 kg: I. Fehér (FTC) ...3. Veres (DVTK). 82 kg: 1. Kovács (Csépel), 2. Deák DV­TK). 9» kg: 1. Sümegi... S. Görcsös (KVSE). 100 kg: 1. Baj- kó (Bp. Vasas). Nehézsúly: '1. Balla (FTC). A legtechnikásabb birkózó tisz'.eletdiját Kiinga, a legeredményesebb diósgyőri ver­senyzőét Szalontay Z., a leg­eredményesebb edzőét Zsibrita János (FTC) kapta. MONOSTORI GYULA Rusznyák hazatért A zöld gyepen a focisták fu;károznak. a partvonalról zömök, be­ragasztott szemhéjú fiatalember figyelte őket. — Jóska, niár megint? — Kesernyésen bólintott: „A mongol nekem jött, s puff. Máris öm­lött belőlem a vér. Én még gyűrtem volna, de Hoffmann mester le­hívott. Biztos, hogy neki volt igaza.” _ Rusznyák József, a DVTK szabadfogasú birkózója csütörtökön tért haza a mongóliai nemzetközi versenyről. És már készülne az újabbra, a nemzetközi felszabadulási emlékversenyre, de hát a sze­me. Az idén már harmadszor. Bosszantó! Pedig jó lenne most is szőnyegre lépnie, a neves mester, Imrik Károly emlékére a sport- csarnokban rendezendő versenyen. Egymást követik a versenyek, gyorsabban, mint ahogy egy fgy ..kikészített” szemhéj gyógyulni képes. Pedig ő a védő, tavaly ugyanis Rusznyák nyerte a felszabadulásit. No, és a válogatottság miatt sem mindegv: a „konkurrencla” azonnal koDogtat. Az is „bal- szerencse”, hogv Miskolcon a kötöttfogást rendezik, s így Jóska, ha tud indulni, akkor sem a hazai közönség előtt versenyezhet. Egy­szer pedig már szeretnénk látni egy miskolci nagy versenyen. Re­méljük. a mostani start - az április 2-4. közötti nemzetközi ver- senv _ jól sikerül, s a birkózó szövetség a jövőben „jobban bá­nik” a miskolci szurkolókkal, akik szívesen drukkolnának már Rusz* nyáknak is. Persze, ezt a most itt szőnyegre lépő Juhaszéknak is 'ne?óskak’pedig egyelőre fut, fut, de — mint szomorkásán mondja: — mit ér ez? (horváth) a játékmesteri feladatokat. A probléma inkább elöl van, hiszen a csatársor tagjai kü­lönböző érthető és kevésbé elfogadható okok miatt nem tudják azt nyújtani, amit az őszi szezonban. Igaz; hiány­zik Horváth Bandi. Rá egyébként — mint azt a péntek délutáni sportkór­házi látogatáskor megtud­ták — csak júniusban le­het számítani. Csütör­tökön ugyan már hazatér­het, de a porcleváiásos mű­tét hosszú utókezelést kíván. A mérkőzés résztvevői: Csepel: Hajdú — Vellai, Ru- zsinszki, Gulyás, Kovács — Godán, Ozsváth — Karajos, Csordás, Szurgent, Buronyi (Varga). DVTK: Veréb — Salamon — Kovács, Hajas, Váradi (Martis az 57. perc­ben), Kutasi — Oláh. Tatár — Koleszárik, Káplár (Hor­váth E. a 70. percben). Gör­get (horváth) Motorsport A motorkerékpáros (salak) sportbíró bizottság ezúton ér­tesíti az érdekelteket, hogy az idénynyitó értekezletet kedden, azaz holnap 17 órai kezdettel rendezik meg az MHSZ megyei vezetőségének székházában, a 203. sz. szobában. A bizottság arra kéri a megyei motoros spor; bírókat, hogy feltétlenül je­lenjenek meg, hiszen ez alka­lommal kerül megbeszélésre az e hét végén megrendezendő to­vábbképzés is. Totóeredmények 1. Roma—Juventus 1:0 1 2. Ascoli—Milan i:l x 3. Cagliari—Lazio 1:1 X 4. Varese—Fioren(ina 1:1 X 5. Várpalota—Szeged 3:0 1 6. Debrecen—Komló 1:1 X 7. SZMTE—K. Rákóczi 2:0 1 8. Ganz-M.—Bp. spart. 2:1 i 9. Eger—Volán 1:2 2 10. Sashalom—Bp. Építők 3:1 1 11. KTE—Szolnoki MÁV 1:3 2 12. Gyula—KSC 2:0 1 13. Brescia—Catanzaro 0S> X PÖTMÉRKÖZÉSEK 14. Perugia— Como 0:0 X 15. Brindisi—Atalanta 2:1 1 16. Reggiana—Novara 1:0 1 Igazolódott a papírforma: mindkét NB lll-as csapa­tunk megszerezte a két baj­noki pontot. Bár mindkét miskolci együttes két-két góllal nyert, a helyzetek alapján ez a győzelem még­sem elégítette ki a szurko­lókat. S ez annál is inkább érthető, mert a zöld-fehé­rek két szerencsésnek mond­ható, a közlekedésiek pedig két büntetőből lőtt góllal verték meg nagy fölényük ellenére isj ellenfeleiket. MVSC—Jászberény 2:0 (1:0). A nehéz, süppedő talajon ren­geteget csúszkáltak és hibáztak a j á lékosok. Különösen szem­betűnő volt ez a Vasút táma­dóinál. akiket hiába indítottak igen gyakran jó labdákkal a középpályások és védők a „bek- kelésre” berendezkedett vendég­együttessel szemben. Joggal elé- gede lenkedett sokszor a 3000 főnyi közönség, mely a szerdai kupameccsen mutatott jó já­tékhoz hasonlót várt. A 20. percben Galló únta meg a csatárok tehetetlenségét és 25 m-ről zúgó kapufát lőtt, majd a 43. percben ugyanilyen távolságról zörrentette meg a hálót az egyébként kitűnően vé­dő Lehel kapus „segítségével”, 1:0. Szünet után is nagy fölény­ben játszott az MVSC, s a ven­dégek gyakran 10 emberrel vé­dekeztek! A középen erőltetett támadások is sok helyzetet te­remtettek, ám a csatárok sorra elügyetlenkedték azokat. A befejezés előtt 2 perccel Demkó hosszú labdavezetés után 25 m-es váratlan lövéssel állította be a végeredményt. ( Az MVSC Serföző — Szabó Z., Locher, Dulibán, István — Galló, Szabó P. — Lukács, Dem­kó, Kiss, Fekete összetételben játszó csapata fáradt együttes benyomását keltette, s csupán Galló és Szabó Z. játékát di­csérhetjük maradéktalanul. B. Volán—Tuzsér 3:1 (1:0). A vendégcsapat kezdettől fog­va az egyik pont megszerzésé­re törekedett, s a túlzott vé­dekezés következtében csak igen ritkán — s akkor is csupán percekre — tudta kiegyenlítetté tenni a játékot. A Volán nagy erővel támadott, sok helyzetet teremtett, rengeteg szögletet rú­gott, ám a vezetést mégis csak büntetőből, s a 45. percben sze­rezte meg. Kezezés miatt megítélt 11-est Kertész értékesített, 1:0. A 47. percben Pálurt a 16- osan belül felvágták, s az újabb 11-est ismét Kertész rúgta a há­lóba. 2:0. Szinte egy kapura játszott a hazai csapat és sokszor került sakk-matt helyzetbe a tuzséri ^ A küzdelem kifejezői... Fent a B. Volán—Tuzsér mér­kőzésen a lábak, lent az MVSC—Jászberény találkozón az arcvonások mutatják az összecsapás hevességét (Szabó István felvétele) védelem. Lójáék azonban rend­re hibáztak, míg végül is a 71. perc hozott újabb gólt. Pálur a kapusról kipattanó labdát helyezte a hálóba, 3:0. Ügy tűnt, hogy ez marad a végeredmény, ám a 86 perc­ben Révész Béla megszerezte a tuzsériak szépítő gólját, 3:1. A Volán Szakos — Fazekas, Jónás (Tóth), Takács — Far­kas, Körösi — Petrovics, Lója, Vasvári, Kertész, Pálur felállí­tásban játszó csapatából Jónás (sérüléséig á mezőny legjobbja volt!), Farkas és Kertész telje­sítményét dicsérhetjük. (monostori) Beleznay ezüstérmes Pontatlanul* pontatlanul... MTK VM—DVTK 81:59 (43:31) Az MTK-VM neve, tudása és eddigi bajnoki szereplése érthetővé teszi, hogy a di­ósgyőriek ennek a találkozó­nak a két pontját nem 'ter­vezték be. A játék igazolta az előzetes feltevéseket, de a túlzott arányú vereség még sem a fővárosiak jó, hanem a hazaiak gyengé6b játékának tulajdonítható. Sok volt az eladott labda, az előkészítés nélküli rádobás, de kevés a mozgás. A körül­ményes támadójáték sok pontatlanságot eredménye­zett! Különösen sok volt a pontatlan kosárra dobás. Bi­zonyítja ezt az, hogy a 81:59- es eredmény úgy született, hogy o vendégek 71, a diós­győriek pedig 69 alkalom­mal célozták meg a háló­tartó gyűrűt! Ezek a dobá­sok azonban a DVTK-nál csak 34 százalékban sikerül­tek, a vendégek eredményes­ségi mutatója viszont 49 szá­zalék volt. (A személyik nem játszottak jelentős sze­repet a végeredmény kiala­kulásában, bár a DVTK 11, ugyanakkor az MTK csak 4 lehetőséget hagyott kihasz­nálatlanul.) Az összjátékbeli problé­mákat igazolja az az adat, mely szerint 72 lényeges ak­cióban 30 alkalommal szállt rossz helyre az átadás a DVTK-játékosok kezéből. A félidő elején gyorsan szerzett 13 pontos vezetést az MTK-VM (18:5), de a második félidő első részében ebből sokat leadott. 45:39- nél még volt némi remény, az ezt követő szakaszban azonban gyorsan húszra nőtt az ekkor már behozhatatlan vendégelőny. Az egyéni teljesítmények értékelésénél még az igen sok pontot szerző Wintert sem lehet maradéktalanul dicsérni, hiszen 20 akció­pontját 27 rádobással sze­rezte, s ez csak 37 százalé­kos eredményességet jelez! A DVTK ezen a találko­zón a következőket szere­peltette: Hegedűs (1), Áron­ná (11), Medgyesi (12), Mol­nár (9), Winter (24). Csere: Spisák (2), Jászka (—), Ho- levácz (—), Nagy (—). H. K. Korpády Árpád, a MÉM- TE szakosztályvezetője pén­teki — lapunkban közölt — nyilatkozatában úgy véleke­dett, hogy Beleznay Mátyás még 30 évesen is a legjobb öt magyar asztaliteniszező közé tartozik. Véleményét a vasárnap befejeződött ma­gyar bajnokságra gondolva fejtette ki. A feltété.ezés he­lyesnek bizonyult, hiszen Beleznai a férfi egyesben a nyolc közé jutott, s a to­vábbjutástól a világbajnok Jónyer ütötte el. A MÉMTE kitűnősége mégis ezüstérme­sen tért haza, hiszen Papp- pal (Bp. Spartacus) párban döntőt játszhattak a Jónyer —Gergely világbajnok pár ellen. Az eredmény 3:0 (15. 18. 15) volt Jónyerék ja­vára. A magyar egyéni bajnok­ságot Jónyer István, illetve Kisházi Beatrix nyerte. felvételre keres betanított gépmunkás munkakörbe: • dróthuzo, • kötél* és kábelgyártó gépekre, háromműszakos, teljesítménybéres munkaterületre, t8. életévüket betöltött és 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi és női munkavállalókat

Next

/
Thumbnails
Contents