Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-03 / 52. szám

A városi pártérfekezlefen hallottuk A nők megbecsülése a fonodában Még lét ölem ■ Uszoda a Csepp k ő-szál! du ál ■ Uj szálloda, szolgáhatóhá* fje Téli napokban legtöbbször kihalt a Barlang-szálló és a Baradla bejáratának környéke. A kirándulóközpont kiala­kítása után csúcsidőszakban napi 5000 turista, kiránduló el­látására készül itt fel a Borsod Tourist, a kereskedelem és a vendéglátóipar, (Ágotha Tibor felvétele) Az éjszakai műszak után találkoztunk Szín Andrásné fonónővel. A keze fáradt volt, de szemei élénkek lettek, ahogy a munkahely, a fono­da került szóba. Arról be­szél, hogy sokan olvasták a lapokban a felszólalását. „NAPONTA ÉREZZÜK A GONDOSKODÁST!" A városi pártértekezlet vi­tájában elhangzott mondatai ezer lány és asszony vélemé­nyéi tolmácsolták. Elmondta többek között, hogy a nőpoli­tikái határozat és az azóta megjelent — a nők élet- és munkakörülményeit javító — párt- és kormányhatározatok osztatlan elismerést váltottak ki a dolgozok körében. „Na­ponta érezzük a párt és a kormány gondoskodását, s ezt mi, munkásnők még eredmé­nyesebb munkával és aktív közéleti tevékenységgel igyek­szünk viszonozni” — mondta. Majd így folytatta: — Gyá­runkban megvalósult az egyenlő munkáért egyenlő bért elve az azonos beosztá­sokban. Azt hiszem, az is ter­mészetes, hogy vezetőink többsége nő. Műszaki vona­lon is történt több női kine­vezés, de itt nem volt akko­ra az előrelépés, mint más területen. Ennek oka egy­részt, hogy nincs elegendő műszakilag képzett női dol­gozónk, másrészt munkatár­saink többsége idegenkedik a női vezetőktől. A káderután­Több ezer tonna kohászati alapanyagot mozgatnak meg itt naponta, emberekkel még­is alig találkozunk. A közeli napokban ötéves fennállását ünneplő Borsodi Ércelőkészí­tő Műben a munkák zömét automatizálták. De milyen munkát is végez e három mű­szakban termelő gyáregység? Holló 'Aladár főmérnök: — A KGST-országok között — vizsgálva az összehasonlí­tó adatokat — hazánkban használják fel a legnagyobb arányban az érczsugorít vány t a kohók, (Jelenleg 93,6 szá­zalék körüli az érték.) Ami azt jelenti, hogy a nyersvas- és acélgyártás szükségleteinek megfelelően pontos menet­rend szerint kell szállítanunk az érczsugoritványt. Az idén például az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek és a Dunai Vasmű összesen 3 millió 350 ezer ton­na alapanyagot rendelt. A Szovjetunióból háromfé­le, Rudabányáról kétféle érc érkezik, emellett fogadniuk kell a koksz-szállítmányokat — többségét Lengyelország­ból és a Dunai Vasműből — s az érczsugorítvány egyik fontos alapanyagát, a mész­követ. Az 1.7 milliárd forin­tos beruházás előkészítésekor erre is gondoltak a szakem­berek. A BÉM területén szin­te minden automatizált... — Gondolom, ez érthető is — fűzte tovább gondolatait a főmérnök. — Ahol naponta ezer tonnákról beszélünk, ott mast elképzelni sem lehet. Most a mészkőbányánkon a pótlási tervek egyébként több női műszaki vezető beállítá­sát tervezik, ennek értelmé­ben megkezdődött képzésük is, de a lényeges előrelépés­re még várni kell.” Eddig az idézet a Miskolc mintegy 22 ezer párttagjának küldöttértekezletén elhang­zott felszólalásból. És az el­mondottakhoz egy kis statisz­tika. A fonoda 1500 dolgozó­ja közül 1300 nő. A 25 mű­vezető között viszont már csak négyen képviselik a második nemet. „NŐ IS LEHET JÓ MŰVEZETŐ .. /* Csibi Ernő művezető: — Kérem, higgyék el, hogy nem ok nélkül választanak férfiakat erre a posztfa. Itt nem elég az emberekkel szót érteni — a gépekhez is érte­ni kell. Tudni kell, hogy me­lyik fogaskerék mit hajt meg. Ha nem lelkiismeretes a gé­pet kijavító lakatos, akkor én azonnal látom, hogy be akar csapni és le tudom ellenőriz­ni a munkáját. Magam is ki­javítom a kisebb hibákat. De, ha egy asszony lenne a he­lyemen — őt bizony köny- nyebben át lehetne dobni... Az ellenpélda. Bacsó Ist­vánná, aki 1968 óta művezető az orsózóban: — Az igaz, hogy egy kicsit bele kellett tanulnom a tech­nikába, az is tény, hogy a mi üzemrészünkben aránylag sor. Az ÓKÜ-től ugyanis sz elmúlt évben átvettük a tor- naszentandrási mészkőbánya üzemeltetését. Az idén ott kell lényegesen könnyítenünk a nehéz fizikai munkán. Szál­lítószalag építésével — az ed­digi csillés szállítás helyett — folyamatossá tesszük az anyagáramlást. Gondolom, a fentieknek kissé ellentmond, hogy dolgozóink száma 1244, s jelenleg is mintegy 80 be­tanított és segédmunkás hiá­nyunk van. Szakmunkásunk elegendő, mert négy éve kor­szerű körülményeket biztosít­va képezzük ki vállalaton belül azokat a fiatalokat, akik a lakatos, hegesztő, műsze­rész vagy forgácsoló szak­mákhoz kedvet éreznek. Van a termelésnek egy olyan területe, ahol a BÉM-ben is jelentős feladatokat tűztek maguk elé az idén a szocia­lista brigádok: ez pedig az anyag- és energiatakarékos­ság. A gyáregységi kollektí­vák százalékszárnokban ki­fejezett vállalásai szerénynek tűnnek, cakhogy itt mindent millió tonnákra kell vonat­koztatni. A Borsodi Ércelőkészítő Mű dolgozói munkájuk ered- ménysségét azzal mérik leg­inkább, hogy a — minőségi követelményekben kérlelhe­tetlenül szigorú — kohászok véleménye milyen a három nagyvallalathoz szállított érc- zsugorítványról. S mert eddig cr" ' elismerő szavakat hal­lottak, megelégedéssel gon­dolnak vissza az elmúlt esz­tendőre. Tóth Zoltán egyszerűbbek a gépek, de szerintem egy nő is lehet olyan jó művezető, mint a férfiak. Nekem hat év alatt soha nem jelentett az gondot a munkám ellátásában-, hogy nő vagyok. MIT JELENT, HA ÁLL A GÉP? Szin Andrásné egyébként mindkét véleményt elfogad­ja. Tizenhét esztendeje kapja kenyerét a fonodától és tud­ja, hogy mit jelent, ha indo­kolatlanul áll a gép. Keve­sebb a teljesítmény és véko­nyabb a boríték. A közvetlen vezetők, az előmunkások mindenütt nők. A vállalati párt-, KISZ- és szakszervezeti bizottság élére is nőket választottak. A mű­vezetők között is egészsége­sebb arányokat kell létrehoz­ni. Ennek pedig nem lehet akadálya néhány lelkiisme­retlen lakatos. Az igazság az, hogy a vezetők és a mun­kásnők között is sokan van­nak, akik azt a konzervatív véleményt vallják, hogy mű­szaki vonalon csak a férfiak állják meg a helyüket. Né­gyen kaptak idáig bizonyítási lehetőséget az ellenkezőjére. A női művezetők munkájával elégedettek. így most csak a jó tapasztalatokból követke­ző tanulságok levonása van hátra. Reméljük, ez sem so­káig várat már magára a fo­nodában. E. A. Segíti a virágilsÉst Az új növényvédő szerek kutatása mellett egyre töb­bet, foglalkoznak a Veszpré­mi Nehézvegyipari Kutatóin­tézet szakemberei az összetett hatasű vegyületekkel. Olyan anyagokat keresnek, amelyek nemcsak a kártevők, gyomok, gombák, rovarok kiirtásával, de más hatással is növelik a terméshozamot. Ilyen, irányú kutatásaik első eredménye az Akpenoí nevű szer, amely a virágkötődést segíti. A kritikai cikkek általában kétfordulósait, mint a labda­rúgó-bajnokság. Először meg­jelenik a lapban az észrevé­tel, aztán szót kérnek az il­letékesek, és ezt a második fordulót néha bizony „visz- szavágónak” lehet nevezni. Különösen értékes tehát számunkra, ha nem a bi­zonyítványukat akarják ma- gyarázgatni, nem mentege­tőznek: és — főleg — nerp fenyegetőznek azok, akiknek a megjegyzés szólt, hanem megszívlelik, ami megszívle­lendő és arról tájékoztatják' olvasóinkat, hogyan igyekez­nek elejét venni a lapunkban szóvá tett panaszoknak. Ilyen higgadt, reálisan gon­dolkodó partnernek mutatko­zott a miskolci vendéglátó- iDari és a sütőipari vállalat, ók nemcsak a színét, hanem a fonákját is látják tevé­kenységüknek. A vendéglátóipari vállalat­tal — mint olvasóink bizo­nyára emlékeznek rá — a Sörgödör ügyében cseréltünk véleményt. Van amiben vi­tatkoztunk (kell-e ott pálin­kát is mérni?), de a lényeg­ben egyetértettünk: jó lenne növelni a söröző áruválasz­tékát, különös tekintettel az ételekre. És persze jó lenne, ha ez a szépen berendezett belvárosi szórakozóhely nem válna a találkahelyévé azok­nak, akik lerészegedve tör­nek, zúznak és elrontják má­Négy éve fogalmazódtak meg azok a kormányhatáro­zatok, amelyek értelmében a. hazánkban létesítendő hat ki­rándulóközpont egyikét Bor­sod megyében kel! kialakíta­ni. Az Észak-magyarországi Intéző Bizottság javaslatára a választás Aggtelekre eseti. Ezt a területet ugyanis már most mintegy negyedmillió látogató keresi fei évente. A domical határállomással bekapcsolható a nemzetközi turizmus fő irányába. Agg­telek, s a kirándulóközpont a borsodi iparvidék félmillió­nyi lakosságának közvetlen közelében terül el. (A kirán­dulóközpont lesz a magja az Aggtelek—Jósvafő környéki Nemzeti Parkunknak is.) A fejlesztéshez az országos keretből 160 millió forintot biztosítottak. A rendezési ter­vek elkészítésével a Borsod megyei Tanácsi Tervező Vál­lalatot bízták meg. Mi épül Aggteleken és kör­nyékén az elkövetkező ne­gyedszázadban? A kirándulóközpont építé­sének első üteme ezzel az év­vel zárul. Az ezredfordulóig hátralevő negyedszázadot két szakaszra bonthatjuk: 1985-ig és attól 2000-ig. A fő cél: 5000 ember részére kiránduló- hely létesítése, ahol kulturált körülmények között tölthetik szabad idejüket, esetleg né­hány napos tartózkodással a dolgozók, turisták. Elsődleges szempontként vetődött fel, hogy a terület gépjárművekkel jól megköze­líthető- legyen. A tervezők azonban gondoltak arra is, hogy a kirándulóközpontba forgalom ne zavarja a kirán­dulókat. Ezért úgy döntöttek, hogy a kirándulóközpontba csak a „célforgalmat” enge­dik be, a járművek nagy ré­szét a bejáratnál megállítják. Jellemző, hogy a szakembe­rek már 1980-ban — csúcs- időszakot figyelembe véve — napi 1800 jármű elhelyezésé­vel számolnak. Távlatokban egyszerre 550 személygépko­sok mulatságát. A sütőipari vállalatról az utóbbi időben általában elis­merően írtunk. Az új kenyér­gyár üzembe helyezése óta ugyanis egyenletesen jó mi­nőségű a „mindennapi”. Feb­ruár 26-i számunkban azon­ban Függeszthető zsemle címmel — kissé tréfásan — képen is bemutattuk az olva­sónk által beküldött zsemlét, melybe belesütöttek egy jó­kora zsineget. Két nappal később megje­lent szerkesztőségünkben Ka­sza Ferenc, a Miskolci Sütő­ipari Vállalat 3-as számú üzemének a vezetője. Minde­nekelőtt megszemlélte a cor- pu^-dehctit, majd — a pana­szossal való szembesítés nyo­mán — kiderült az is, melyik boltban vásárolták a „mad- zagos” péksüteményt. Ez utóbbi fontos volt a tényál­lás pontos tisztázásához, mert a miskolci boltokba — Ka­sza Ferenc szerint — nem­csak ők, hanem más sütőipa­ri vállalatok is szállítanak zsemlét. Nos, miután mindent tisz­táztunk és azonosítottunk, az üzemvezető készséggel elis­merte, hogy mulasztás tör­tént, majd megígérte, hogy intézkednek. De ha már ilyen jól össze­jöttünk — vásárló, áruszállí­tó és újságíró — igyekeztünk feltárni néhány más jellegű panasznak az okát is. Pél­csit, 300 motorkerékpárt, s 75 autóbuszt befogadó parkíro- zóbely kialakítását tervezik, figyelembe véve azt, hogy a környék könnyen megköze­líthető lesz a majdan megépü­lő, Miskolcról Kassa felé ha­ladó M—3-as autópályáról. Az építés első ütemében — az elkövetkező évtizedben — többek között elkészülnek az utak, az alapközművek, a zöldterületek és felépül egy kis ABC-áruház. Ugyan­csak az előttünk álló évtized­ben épül meg a Cseppkő­szálló melletti fedett uszoda (320 négyzetméter alapterü­lettel), zöldség-gyümölcs bolt, sportpályák, játszóterek. Már az első ütemben bő­vülnek az elszállásolási lehe­tőségek. Egy 370 személyt be­fogadó autos-, s egy 440 sze­mélyt befogadó II. osztályú kemping jön létre. Számos sportlétesítmény is rendelke­zésre áll majd. így például az említett uszoda, négy röp­labda-, két kézilabda-pálya, négy sakkozóhely és így to­vább. Megvalósul a rendez­dául azt, hogy miért találha­tók a péksütemények alján néha fémes nyomok. Kasza Ferenc szerint azért, mert az NSZK gyártmányú automata formázógép alumínium tálcái oxidálódnak, s miközben gömbölyödjk a zsemle, a tész­ta aljára felragad az oxid- rétegből valamennyi. A pé­kek próbálkoztak már azzal, hogy teflonbevonattal látják el e tálcákat, de sikertelenül. A teflon is lekopik. Kicserél­ték műanyagra az alumínium tálcákat. Ezek meg gyorsan szétpattantak. Hogy mit le­het tenni? Tovább gondol­kodni. Szép újítási feladat lehet e probléma megoldása a Miskolci Sütőipari Vállalat szakemberei számára! De nemcsak a formázógép tálcái okoznak gondot Kasza Ferencnek és munkatársai­nak. Évről évre nő az igény a péksütemények iránt. Egy­két évvel ezelőtt naponta 80 ezer zsemlét és 45—50 ezer kiflit gyártottak. Napjaink­ban százezer zsemlét, nyolc­vanezer kiflit és 30 ezer egyéb süteményt (vajas kifli, zsem­lecipó stb.) szállítanak a mis­kolci üzletekbe. Maga a ter­melőüzem azonban immár 50 éves, és túlságosan kicsi. Egy ilyen elavult üzemben — még akkor is, ha a gépek viszonylag újak — nagyon nehéz kiváló minőséget ga­rantálni. Csak kétszeres igye­kezettel lehet. (békés) vények lebonyolítását előse­gítő 11 500 négy zetméteres te­rület, vagy például a mókus- és madárház, s a 13 000 négy­zetméternyi képzőművészei? kiállítási park. Az aggteleki kirándulőköz- pont végleges arca az ezred­fordulóra alakul ki. Akkorra már készen lesz egy újabb, 70 férőhelyes turistaszálló, egy 500 adagos gyors-étterem, falatozó, kisvendéglő, s fel­épül a szolgáltatóház, amely­ben posta, orvosi rendelő, tej­csárda, pénzváltó, fodrász, kölcsönző stb. kap helyet. To- váhbi parkírozóhelyek is lé­tesülnek, s kialakul négy te­niszpálya, egy kosárlabda­pálya, vagy például egy 6400 négyzetméteres erdei gya­korlópálya is. Ebben az'idő­szakban készül a 6300 négy­zetméteres kemping kiállítási terület, s a 7500 négyzetmé­teres hétvégi ház és lakbe­rendezési bemutatóhely. . NYIKES IMRE II I -csoport a gazdaságban Községi TIT-szervezeteket, valamint, intézményi és üze­mi TIT-csoportokat hoznak létre Tolna megyében. Feb­ruárban, Simontornyán ala­kult meg a megye első nagy­községi TIT-szervezete. Ta­másiban és Iregszemcsén is készülnek a községi TIT- szervezet megalakítására, ezenkívül TIT-csoport van alakulóban a Paksi Állami Gazdaság gyapapusztai kerü leiében. Bányász sznkmni naook A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem Bányamérnöke karának hallgatói Bányász szakmai napokat rendeznek március 7-én és 8-án. A prog­ramban/ szakmai előadások, szellemi vetélkedők, sport­rendezvények szerepéinek. A -'rvek szerint a. kar mind u 365 hallgatója részt vesz va­lamelyik rendezvényszámban. A vetélkedőn szerepelnek po­litikai, .sport-, valamint szak­mai kérdések. A sportrendez­vényekre meghívták a Bor­sodi Szénbányák két kispá­lyás labdarúgó-csapatát is. A szellemi vetélkedőn és a labdarúgásban - szerepelnek még a perecesi s~ kmunkás- képző intézet vájártanulói is. A BORSOD MEGYEI TANÁCSI TERVEZŐ VÁLLALAT Miskolc, Bojcsy-Zsilinszky u. 17. FELVESZ • érettségizett leányokat, fiúkat műszaki rajzoló munkakörbe (betanításukról vállalaton belül, szervezett formában gondoskodunk); # gyors- és gépírókat; ® magas- és mélyépítésben jártas technikusokat, szakközépiskolát végzetteket. Jelentkezés írásban vagy személyesen a vállalat munkaügyi osztályán. —" 1,1 1 "" ............ 4z alapanyívj-szállítókon is múlik A kohászok eredménye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents